Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
Mirtusz a mondában és a valóságban A mirtusz a nevét a görög monda szerint Myrsinétől, egy bölcsességgel megáldott athéni leánytól kapta, aki Minerva istenasszony különös kegyeit élvezte. Történt egyszer, aki Myrsine szerelme a tudományoktól egy athéni ifjú íelé fordult, amiért a haragra gyűlt istenasszony mirtuszbokorrá változtatta. Venus istenasszony azonban könyörületesnek bizonyult a lánnyal szemben, és mivel emberformáját már nem adhatta visz- sza, legalább a saját fejét ékesítette a mirtuszágacskával, melyet erről a bokorról tépett Ezért vált az ókor kedvelt dísznövényévé, a halhatatlanság és a szerelem szimbólumává a mirtusz. A belőlük készült koszorú az isteneknek való meghódolás jelképe-volt. A menyasszony és a vőlegény is ilyen ágacskával kedveskedett egymásnak. A győzelmes hadvezérek, az ókori olimpiák győzteseinek fejét ugyanúgy díszítette, mint az ősidők nagy ivóiét Menyasszonyi koszorúként Németországban használták először. Az 1583-ban megjelent Augsburgi Krónika szerint egy Fugger nevezetű dúsgazdag kereskedő lánya lépett oltár elé mirtuszkoszorúval a fején. Calabriában a szerelmes, szép lányok jósnövénye a mirtusz. Néhány levelet az égő szénre ejtenek, s ha az sisteregni kezd, mint »egy szerelmi sóhaj-«, majd összezsugorodik és újra kisimul, akkor azt olvassák ki belőle, hogy érzelmeik viszonzásra találtak. A mirtuszbogyókat a római asszonyok még ma is fürdővizükbe szórják, hogy ezáltal szépségüket megőrizzék. Érdekessége még e növénynek, hogy csak ötévenként bont virágot A lakásokban nem nő meg fél méternél nagyobbra, de őshazájában, a Földközi-tenger partvidékén még a három métert is eléri. Száguldás havas tájakon Különleges sport- és közlekedési eszközöket szerkesztettek fiatal szovjet szakemberek. Az új téli járműveket Kanadában és az Egyesült Államokban is bemutatták. A három újdonság közül az a kis, kétütemű robbanómotorral hajtott légcsavar a léggé« a másik újdonság. Előrehaladását ugyanúgy légcsavar forgásának köszönheti, mint a »hátmotoros«. E járművet egy hengeres, kétütemű, nyolc lóerős motor hajtja. Óránkénti sebessége 75—80 kilométer. A sarkkörön túli területek közlekedési problémáinak megoldására, a rénszarvas vagy kutyák vontatta szánok motoros járművel való fölváltására szolgál a harmadik konstrukció, a nagy sebességű hójármű. Legnagyobb sebessége jégen 120, havon 80—90 km/óra lehet. A zord északon nélkülözhetetlen szerepet szánnak ennek a 350—400 kilométeres hatósugarú járműnek. 1 HÉT VÉGI r5r Horoszkóp — csak hiszékenyeknek (III.) A csillagokban nincsen írva semmi Stabilizátor —» olvasztáshoz A kisinyovi Gipronyikel Műszaki Intézet tudósai a kiro- vakani Automatika Tudományos Kutatóintézet (örmény SZSZK) és több ipari vállalat kutatóival közösen színesfémkohászati villamos olvasztókemencék üzemmódját szabályozó berendezést szerkesztettek. Ismeretes, hogy az olvasztandó fém minősége nagymértékben függ a kemencék elektromos stabilitásától. Az új berendezés rendkívül stabil hő- mérsékleti feltételeket biztosít az olvasztás során, s így a selejt minimálisra csökkenthető. Az ország 16 réz-nikkel-ol- vasztó kemencéjében alkalmazott stabilizátor évente több mint egymillió rubel megtakarítást eredményezett. Pszoriázis és napíénykezelés Az erős besugárzás jótékony hatását a pszoriázis nevű bőrbetegség ellen ősidők óta ismerik; az aztékok mexikói naptemplomaikban például pszoriázisos betegségeket is kezeltek. A hajózó népeknek régi megfigyelése, hogy a pszoriázisos tengerészek állapota javult, ha hosszabb ideig trópusi vizeken hajóztak, és romlott az északi vizeken. A pszoriázis napfénykezelésével — változó sikerrel — csaknem minden országban próbálkoznak napjainkban is. A Svéd Pszoriázis-társaság most a Kanári-szigeteken Las Palmasban egy szállodát bérelt ki pszoriázisos betegek kezelése céljából. * Gyakran kritizálják az asztrológusokat. Ezt tette például Hamis világképek című könyvében a nyugatnémet Joachim Hermann is. Nyilván azért foglalkozott a kitűnő szakember ezzel a témával, mert a Német Szövetségi Köztársaságban manapság különösen sokan vásárolnak — drága pénzen — különféle horoszkópokat. íme, néhány figyelemre méltó idézete: 1. »... Az asztrológia bírálójának különösen gyakran szemére vetik, hogy eleve tagad mindennemű összefüggést a világegyetem és Földünk között, holott tudjuk, hogy... a nagy kozmikus történések részese... Az égitesteknek a Földre gyakorolt hatása nyilvánvaló ...« 2. »... a csillagok, amelyek tőlünk legjobb esetben néhány tucat billió kilométerre vannak, egyáltalán nem. még a legminimálisabb befolyást illetően sem vehetők már tekintetbe. Az ezekről az égitestekről Földünkre érkező fény- és hősugarak jelentéktelen mennyiségéről többnyire alig alkothatunk magunknak valami fogalmat... 3. »... Egy ismert északnémet asztrológiai „tudományos társaság” és ennek rendszere — amelynek egyébként számos követője van — az állatöv beosztásából adódó minden egyes ívfokra (az egyetlen állatövi jegy 1/30-ad része) több ezer, sokszor egymással merőben ellentétes értelmezésvariációt használ. Teljes mértékben az asztrológus egyéni, megítélésétől függ tehát, hogy melyik lehetőséget részesíti előnyben. Ennél fogva minden agyafúrt asztrológus — ha csak egy kis emberismerettel és kombinációs képességgel rendelkezik — prognózisában nagyobb találati biztonságot képes elérni, mint amilyen találati biztonság a statisztikai valószínűség szerint lehetséges.« Joachim Hermann végül így összegezi véleményét: »Egy általános betiltás az asztrológiát titokban való működésre kényszeríti, s ezt azután még sokkal nehezebb ellenőrizni.« Egy magyar szakember, Zombori Ottónak, a gellérthegyi Uránia Csillagvizsgáló Halak a felhők közé Hogyan lehet hallal benépesíteni Közép-Ázsia magashegyi tavait? A halgazdasági szakemberek már régóta folytatnak kutatásokat a felhőkön túli vízmedencékben. E vizek tápanyagban rendkívül gazdagok szakemberek szerint a haltenyésztés többi előfeltétele is egyszerűbb, amelyet hátára erősítve viselhet a hómezők vándora, hogy a síléces futását gyorsítsa. E felszerelés segítségével — amely nemcsak sporteszköz, hanem a vadászok, geológusok, erdészek segítője is — óránként 50—60 kilométert tehetnek meg. A havon közlekedő »hóroboD. Knack Cgyütt a kollektívával Maier idegesen zultációra... De lépked a folyosón, talán tessék erre, és folyton az óráját ez dr. Dürrer kabi- figyeli. Különös, netje. Egy pilla- már fél tíz, de a nat... Vajon miért laboratóriumban nincs itt? Ja, most egy lélek sincs, jövök rá! A szere- Végül a lépcsőház- lőre vár otthon, ban, kezében kul- mert tudja, össze- csókkal feltűnik tört a Wartburgja, egy alak. Maier Vele szemben rögtön elébe siet. Kwarm kolléga dől— Jó napot! En-' gozik, s ha nem gedelmével — tévedek, ma hozzák Maier, ön mellé és én remélem, hogy hamar megtalálja az összhangot kollektívánkkal ... Ügy érzem, első találkozásra elég részletesen ismertettem az előttünk álló munkafeladatokat, de mivel ma nálunk festik a lakást és hát az idő is retteneteneveztek ki a laborba ... — Nagyon örülök. Dr. Walther vagyok. Engedje meg, hogy bemutassam a kollégáinak. Kezdjük talán a mi kedvenc laboránsunkkal ... Dr. Walther benyomja az ajtót, de az nem enged. — Ah, most jut eszembe: Lisbeth szólt nekem, hogy reggel később jön, meid befesteti a haját, hisz már egy hete vár erre az alkalomra. Gertrud ment helyette kőrisen fut — el kell meg neki a szenet, mennem. Akart vanem jön be. Kwarm szomszédját holnapután láthatjuk, vagy még később. Szegény már egy hete ül lesben otthon, hogy elkaphassa a tv-szerelőt. — És ki ül ennél az asztalnál? — kérdezi Maier. — Ó, ez az asztal már két hónapja üres. Sajnos, Funk kolléga itthagyott minket. Tudja, neki nem imponált ez a nyugodt munkahely, a légkör. Ö született intrikus. Most ez a hely a magáé lesz kérdezni, Maier kollamit kedves lég a? — Igen... Tudja, ma Magdeburgból érkezik a nővérem és én ... szóval... szeretnék találkozni vele... — Menjen csak, kedves kolléga, menjen. Látom, nagyon elfoglalt ember. Az az érzésem, maga megtalálja az összhangot velünk, maga a mi kollektívánkba való! Baraté Rozália fordítása adott. Megállapították hogy ezekből a tavakból évente legfeljebb 600 mázsa hal fogható ki az állomány csökkenésének veszélyeztetése nélkül. Pedig a Pamir tavai jóval nagyobt fogást is lehetővé tennének. A kutatók megpróbálkoztak a peljagy nevű szibériai halnak a Pamírba telepítésével. A szibériai folyók lakója a Pamírban is jól aklimatizáló- dott: másfélszer gyorsabban gyarapszik ott, mint a hazai vizekben. A szibériai halgazdaságok hamarosan évente 50 millió ivadékot indítanak útnak a távoli vizek felé. Thomas Mann horoszkópja és egy mai »tudományos aspektus«, amelyen az egyik csillag helyzetére több más csillag állását vonatkoztatják. Intézet tudományos munkatársának is föltettük a kérdést: — Miért divatos most Nyu- gat-Európában a csillagjóslás? — összefügg a nehéz gazdasági helyzettel: a munkanélküliséggel, a társadalmi bizonytalansággal. Sokan a horoszkóp segítségével szeretnék megtudni, mi vár rájuk. A bizonytalanság érzése miatt Nyugat-Európában rengeteg ember új támpontot, ha úgy tetszik: »új istent« keres. K* is közrejátszik ennek a több ezer esztendős butaságnak ai újjáéledésében. A horoszkópok készítői csillagászati fogalmakat használnak, bonyolult »számításokra« hivatkoznak, s úgy viselkednek, mintha tudományos módszerekkel és eszközökkel dolgoznának; ezzel szédítik meg az embereket. — Milyenek e horoszkópok? — Általános megállapításokat tartalmaznak, legtöbbször ellentétes jóslatokat is, így mindenki kiválaszthatja, ami neki a legjobban tetszik. Szinte minden jellemzésben találunk ilyet: »ön többre is vihette volna, mert tehetséges ember...« Ez nem valami rendkívüli megállapítás. És ki az az ember, aki nem hall vagy olvas szívesen önmagáról hasonló, tetszetős dolgokat? — A tudomány különben nem vitatja, hogy az égitestek hatnak a Földre — folytatja az Uránia Csillagvizsgáló Intézet tudományos munkatársa— , de ez semmiképp nem úgy mutatkozik meg, hogy befolyásolják az emberek sorsát, szerencséjét vagy balszerencséjét. Befejezésül hadd idézzek Tóth Árpád »Csillagász« című költeményéből: »Ideje most már szépen hazamenni, / A csillagokban nincsen írva semmi.« Ne higgyünk tehát az asztrológiának! Gyakorlati értelme sincs; hasznot csupán a horoszkóp készítőinek hoz I M. K. Állatövi csillagképek ábrái a XII. századból. Száznegyven éves a levéiboríték Hogy' ki és mikor írta meg a világ első levelét, ma már senki sem tudja. A levelezéssel azonban nem egyidős a boríték. Sőt. ha a korát ahhoz viszonyítjuk akkor nagyon is ifjoncnak látszik, hisz mindössze száznegyven évre tekinthet vissza. Korábban, ha valaki írást küldött ismerőseinek, a levelet gondosan össze kellett hajtogatnia és a címet a hátsó oldalra ráírnia. A levelet azután viaszpecséttel vagy az erre a célra rendszeresített, úgynevezett ostyával zárták le. * 1836-ban egy párizsi papír- i kereskedő elkészítette a mai boríték ősét, amelynek ugyanúgy egy nyitott nyelve volt, mint a mainak. A szabadon hagyott nyelvet kezdetben csirizzel ragasztották le, de a hagyományos ostyát továbbra is ráragasztották. Az ötletes papírkereskedőnek az is szép summát hozott, hogy ezekre a kor ízlésének megfelelően virágokat. csókolózó galambokat és hasonló ábrákat terveztetett. Sőt a rendelő kívánságára még annak a címét és nevét is ráíratta. Ebből az időből ugyancsak Franciaországból származik tehát a céges papír és boríték őse is. Zajtalan ^Concorde” — csokoládéból A nyugati világelső szuperszonikus utasszállító repülőgépe, az angol—francia gyártmányú »Concorde«, amely mintegy három és fél óra alatt teszi meg az Európa és Amerika közötti 5800 kilométernyi utat, kezdettől fogva a támadások kereszttüzében állt. Elismerve egyedüli jó tulajdonságát — kivételes gyorsaságát — az a legfőbb kifogás ellene, hogy a föl- és leszállásnak igen nagy sugarú körzetben túl magas a zajszintje, és a hajtóművek füstgázkibocsátáss is messze meghaladja a megengedett mértéket. ' A »Concorde«-ok egyelőre 1977 végéig kaptak * »próbaidős« leszállási engedélyt az amerikai hatóságoktól. A kikötés csupán az, hogy este 10 és reggel 7 óra között nem vehetik igénybe- a repülőtereket. A környezetvédelem élharcosai már sokféle tiltakozással éltek világszerte a civilizációs kártételek megakadályozása érdekében, így a »Concorde« menetrendszerű járatainak megindítása ellen is fölemelték szavukat. A tudósok véleménye szerint még a földet körülvevő több rétegű »védőpajzs-rendszer« is károsodhat a nagy, szuperszonikus utasszállító gépektől, s ez beláthatatlan következményekkel jár az emberiségre. A »Concorde« ellen tiltakozó demonstrációnak különös formáját választotta egy spanyol cukrász: mintegy 100 kilogramm csokoládéból megmintázta a repülőgép »zajtalan« változatát. i .r. 15
