Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
S OM OG Y M E G Y El ftIZÓTTSÁGÁNAK LAPJA 281. szám 1976. november 27., szombat Ara: 80 fillér Kádár János Ausztriába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának a meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Ausztriában. (MTI) A nemzetközi enyhülés éj eredményeiért, az enrópai bizánsíi megszilárdításáért, az earépai eiyiiitmüködés fejlesztéséért A Varsói Bukarestben pénteken befejezte munkáját » Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülése. A részvevők megvitatták a békéért, a nemzetküzi enyhülés elmélyítéséért, az európai biztonság megSzerződés tagállamainak nyilatkozata szilárdításáért és az európai együttműködés fejlesztéséért folytatandó további harc Időszerű kérdéseit. A kétnapos tanácskozásuk befejezéseként fontos dokumentumokat fogadtak el.' A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköz- társaság a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1976. november 25—26-i bukaresti ülésén áttekintették a békéért, a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért, az európai biztonság megszilárdításáért és együttműködés fejlesztéséért folytatott további harc időszerű kérdéseit. 1 Az ülés részvevői megelégedéssel állapítják meg. hogy az utóbbi években lényeges, kedvező változások mentek végbe a nemzetközi kapcsolatodban: elkezdődött a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata, megerősödik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Európában békés eszközökkel oldották meg a második világháború utáni rendezetlen, fontos kérdéseket és az európai államok kapcsolatát egyre inkább az egyenjogú együttműködés szilárd alapjaira helyezik. A Varsói Szerződés tagállamai megállapítják, hogy e pozitív változásokban a legfontosabb szerepet a tagországok együttes és egyéni erőfeszítése, akiv fellépése, továbbá a politikai tanácskozó testület ülésein elfogadott olyan dokumentumok játszották, mint az 1966-os bukaresti nyilatkozat, az 1969-es budapesti felhívás, az 1979-es berlini nyilatkozat, az 1972-es prágai nyilatkozat és az 1974-es varsói közös közlemény. Hangsúlyozták a többi európai állam és különösen a kontinens néptömegeinek, haladó és demokratikus erőinek szerepét is. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet — amelynek összehívásában és munkájában fontos kezdeményező szerepet játszottak a Varsói Szerződés tagállamai, s amelyen 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada vett részt — történelmi jelentőségű nemzetközi esemény volt. I. A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményei valamennyi részvevő közös sikere, a józan ész és a politikai realizmus győzelme. A Helsinkiben elfogadott elvek és megállapodások széles és határozott alapot nyújtanak a béke további megszilárdításához. A megállapodásokban hatalmas erő rejlik; amely a földrészen hosszú távon kedvezően befolyásolja az államközi kapcsolatokat. Ezen elvek és megállapodások következetes valóra váltása új Európát teremt: a biztonság és az együttműködés Európáik« Az európai értekezleten részt vett államok a záróokmányban kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy közös erőfeszítéssel az enyhülést tartóssá, egyre életképesebbé, sokoldalúbbá és általános érvényű folyamattá kell tenni. Az értekezlet felmérte az Európában végbement változásokat, megerősítette a földrészen kialakult területi és politikai realitásokat, amelyeket a népek antifasiszta harcának győzelme, a háború utáni fejlődés eredményezett, megerősítve a népek akaratát, hogy a béke és a biztonság feltételei között éljenek és együttműködjenek. Az európai értekezleten részt vett államok kötelezték magukat. hogy mindegyikük a következő elvekre építi a többi részt vevő államhoz és minden más államhoz fűződő kapcsolatait: szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása; tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől; a határok sérthetetlensége; az államok területi épsége; a viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás; az emberi jogokés az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása; a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; az államok közötti együttműködés; a nemzetközi jogi kötelezettségek becsületes teljesítése. Meghatározták és egyeztették a kölcsönösen előnyös együttműködés irányait és formáit. Az európai értekezlet óta eltelt idő igazolja a konferencia eredményeinek építő jellegét és megvalósításuk reális voltát. A vezető politikai és állami személyiségek kétoldalú találkozóin, valamint az egyéb szinten rendezett két- és többoldalú tárgyalásokon megvizsgálták a Helsinkiben elfogadott megállapodások megvalósításának számos Időszerű kérdését. * Szélesedik a politikai konzultációk és kapcsolatok gyakorlata, amely elősegíti az államok kölcsönös megértésének erősödését. Fontos politikai dokumentumokat írtak alá, megállapodásokat kötöttek a gazdasági a műszaki-tudományos és a kulturális együttműködés, valamint az emberek kapcsolatainak fejlesztéséről, amelyek a nemzetközi viszonyokat sokoldalúbbá, élőbbé teszik. A bizalomerősítő intézkedésekről szóló megállapodásoknak megfelelően a jelentős hadgyakorlatokról előzetesen tájékoztatják egymást és egyes hadgyakorlatokra megfigyelőket hívnak. 1 Az európai biztonság és együttműködés kérdései szün-’ telenül foglalkoztatják a haladó politikai pártokat és társadalmi szervezeteket. A 29 európai kommunista és munkáspárt berlini értekezlete megerősítette e pártok elhatározását, hogy a politikai és társadalmi erők széles körű közreműködésre, konkrét akcióira törekednek az enyhülés elmélyítéséért, a háborús veszély csökkentéséért, a leszet relésért a földrész békéjének megszilárdításáért vívott harcban. A hidegháború maradványai és csökevényei egyre inkább eltűnnek Európa politikai légköréből. Az európai és az általános béke megszilárdítása, a feszültség enyhülésének folyamata azonban még jelentős nehézségekbe ütközik. Vannak még olyan reakciós, militarista és revansista erők, amelyek konfliktushelyzetek kialakítására törekszenek, szítják a fegyverkezési hajszát, megkísérlik kétségbe vpnni az államok szuverenitását és a fennálló határok sérthetetlenségét, a további enyhülés célszerűségét és lehetőségét, felélesztik az imperialista politika régi fogásait. Ezek az erők provokálják a beavatkozást az államok belügyeibe, meg akarják szabni a népeknek, hogy országuk belső rendjét miként alakítsák, hogy milyen pártok vehetnek részt a kormányzásban. Ezen erők hatására kísérletek történnek a helsinki záróokmány betűjének és szellemének meghamisítására, a helsinki alapelvek és megállapodások élferdítésére. Ingadozás és következetlenség észlelhető a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtásában és a nemzetközi helyzet további javítását szolgáló lépésekben. ' Az élet bizonyítja hogy napjainkban az európai béke és biztonság oszthatatlan, nincs más választási lehetőség. Az enyhülési politikának nincs ésszerű alternatívája, arra valamennyi államnak azonos mértékben szüksége van, függetlenül társadalmi rendszerétől. A Varsói Szerződés tagállamai szilárdan és változatlanul ebből indulnak ki külpolitikai tevékenységükben. Az elért eredmények megőrzése és megszilárdítása érdekében arra kell törekedni hogy a nemzetközi enyhülést visszafordíthatatlanná tegyük. Gondos magatartást kell tanúsítani ! az európai biztonság megszilárdítása érdekében vállalt nemzetközi kötelezettségek iránt; meg kell akadályozni e kötelezettségek meghamisítását, állandóan előre kell haladni a kölcsönös megértés és együttműködés új távlatai felé, közösen keresve a lehetséges súrlódások forrásai felszámolásának útját. Ez megköveteli, hogy az európai értekezlet valamennyi részvevő állama a Helsinkiben összehangolt elvek szellemében következetesen és tevékenyen hozzájáruljon a katonai konfrontáció csökkentését és a leszerelést célzó Intézkedések megtételéhez földrészünkön. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése továbbá a Nyugat-Berlinről szóló 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodás szigorú betartása; a város különleges státusza a kiásásának minden kísérletéről, valamint arról való lemondás, hogy ezt a várost az NDK és más szocialista országok elleni célokra használják fel, elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy Nyugat-Ber- lin lépésről lépésre az európai együttműködés konstruktív tényezőjévé váljék és a város lakossága élvezhesse az enyhülés és a békés élet minden gyümölcsét. Ebben az összefüggésben a Varsói Szerződés tagállamai kijelentik, hogy készek sokoldalú kapcsolatokat fenntartani és fejleszteni Nyugat-Berlinnel. A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői azon a véleményen vannak, hogy meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket a ciprusi probléma rendezésére, a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének biztosítása alapján. Ciprus területéről ki kell vonni minden külföldi csapatot, az ország belső problémáit pedig maguknak a ciprusiaknak kell megoldaniuk — kellő mértékben figyelembe véve mind a török, mind a görög közösség érdekeit. Ha az európai biztonsági értekezlet záróokmányának szelleméből és betűjéből indulunk ki,, minden európai — és nemcsak európai — államnak érdekeltnek kell lennie abban, hogy a ciprusi problémát ilyen alapon és a lehető leggyorsabban rendezzék. Az ülés részvevői támogatni fogják azokat a lépéseket, amelyek egész Európában és annak egyes részein a jószomszédságon, a barátságon, az együttműködésen alapuló államközi kapcsolatok megteremtésére irányulnak és amelyek hozzájárulnak a földrész biztonságának közös ügyéhez. A Varsói Szerződés tagállamai megerősítik azt az eltökéltségüket, hogy feltétlenül betartják és megvalósítják az egységes egészét képező záróokmány minden rendelkezését. Felhívják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi részvevő államát, hogy ugyanígy járjanak el. Az európai biztonsági értekezleten részt vevő államok képviselőinek 1977-ben Belg- rádban megtartandó találkozója lehetővé teszi az államoknak a záróokmányban megjelölt feladatok megvalósításában szerzett kedvező együttműködési tapasztalataik kicserélését, valamint azt, hogy sokoldalú véleménycserét folytassanak az európai biztonság megszilárdítását, az együttműködés fejlesztését, az enyhülési folyamat jövőbeli továbbfejlesztését célzó erőfeszítésekről. kintenek az európai helyzet fejlődésének perspektívái elé. Meggyőződésük, hogy —- a militarista és a reakciós erők ellenállása ellenére — az államok közös erőfeszítései folytathatók és folytatódni fognak a békés és békeszerető Európa kialakítására, valamennyi európai nép érdekében, olyan feltételek megteremtése érdekében, amelyek megvédik őket a biztonságuk ellen irányuló bármiféle fenyegetéstől és támadástól. II. Napjaink legsürgetőbb és legfontosabb feladata továbbra is a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés — elsősorban a nukleáris leszerelés — megvalósítása, a világháború veszélyének elhárítása. Enélktil lehetetlen valóban visszafordíthatatlanná tenni a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének kedvező tendenciáit, nem lehet szavatolni az igazi biztonságot a világon, A Varsói Szerződés tagállamai osztják a népek aggodalmát, amiatt, hogy a fegyverkezési verseny egyre növekvő méreteket ölt. A háborús készülődésre óriási összegeket fordítanák, egyre növekszik a tömegpusztító fegyverek romboló ereje. Az európai földrészen ^ a korszerű fegyverek — beleertve a nukleáris fegyvereket — és fegyveres erők roppant állománya összpontosul, továbbra is léteznek külföldi katonai támaszpontok. A népeknek világosan kell látniuk, hogy mindezért az imperializmus legagrssszívabb körei, a világreakció a felelősek, amelyek politikája szítja a fegyverkezési hajszát. Ha országainknak intézkedéseket kell tenniük fegyveres erőik megerősítésére, mégpedig úgy, hogy jelentős eszközöket vonvédelme, a háború és a mi’l- tarizmus erőinek megfékezése érdekében teszik. Országaink a fegyverkezési hajsza következetes ellenségei, kijelentik, hogy szeretnének és készek aktívan és alkotóan együttműködni minden állammal az emberiség előtt álló e fontos fe’adat megoldásában. Ügv véliük. megvannak a reális előfeltételei annak, hogv csökkentsük a felhalmozott fegyverkészleteket, hogy biztosítsuk az átmenetet a leszerelésre. Ezek az előfeltételek: a népek általános békevágya, a katonai szembenállás kiküszöbölését és a háború veszélyének a nemzetközi életből való kirekesztését óhajtó törekvések az atomkornak az a realitása. hogy bármilyen katonai összeütközés szörnyű következményekkel járó nukleáris katasztrófává válhat. Éppen ezért rendkívül jelentős, hogy szigorúan betartsák a fegyverkezési hajsza megfékezésére, kiterjedésének korlátozására irányuló hatályos szerződéseket és egyezményeket. A leszerelésért és a biztonság megszilárdításáért vívott harc számos kérdését megfogalmazták országaink testvérpárjainak kongresszusain, valamint az európai kommunista és munkáspártok értekezletén elfogadott dokumentumban. Más államok, valamint különböző társadalmi körök képviselői is jelentkeztek építő elgondolásaikkal. Napjaink alapvető feladata, hogy a kezdeményezéseket a gyakorlatban is megvalósítsuk, részvevőket kötelező hatékony nemzetközi megállapodások elérésével haladjunk előre a leszerelés területén. A PTT ülésén részvevő államok felhívják a figyelmet arra,, hogy az európai értekezlet minden részvevője elismerte érdekeltségét a katonai szembenállás csökkentését és a leszerelést előmozdító erőfeszítésekben, melyek Európában a politikai enyhülést hivatottak kiegészíteni és a biztonság erősítését szolgálják. Attól a törekvéstől vezérelve, hogy e közös érdekeltség konkrét tartalmat kapjon, a Varsói Szerződés tagállamai a utóbbi időben Béesben, a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalásokon új kezdeményezéseket tettek az előrehaladás érdekében. E tárgyalásoknak nagy jelentőséget tulajdonítanak és készek további erőfeszítéseket tenni egy általánosan elfogadható egyezmény kidolgozására. Meggyőződésük, hogy egy Ilyen megállapodás létrehozható, ha a tárgyalások minden részvevője követi azt az egyeztetett elvet, hogy nem károsítható meg egyik fél biztonsága sem és hogy tekintettel kell lenni valamennyi európai állam biztonsági érdekeire, * A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői határozottan síkraszállnak amellett, hogy a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének folyamata öltsön dinamikus jelleget mind Közép-Európában, mind az egész európai kontinensen. Ez egyaránt vonatkozik a nemzeti fegyveres erőkre és a külföldön állomásozó csapatokra. [Folytatás a 2. oldalon). nak el a népgazdaságtól, A magyar küldöttség a politikai tanácskozó testület ülésén, építés'‘alkotó «tóljahóTakk Jobbról Kádár János, az MSZMP KB első titkára ezt kizárólag ^Képeik £ — íMTkí.vto — Vigovszki Ferenc [elv, — KS) kés munkájának megbízha A PTT ülésének részvevői a további haladásba vétett meggyőződéssel és. derűlátóan te-
