Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
fl Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata fTolytatős az 1. oldalról) A Varsói Szerződés tagállamai síkraszállnak a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, az atomfegyverzet csökkentéséért és megszüntetéséért az atomfegyver-kísérletek általános és teljes megtiltásáért. Fellépnek az atom- sorompó-rendszer megerősítéséért, olyan feltételek mellett, hogy valamennyi ország mindenfajta diszkrimináció nélkül használhassa békés célokra az atomenergiát, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség normáinak megfelelő hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. A nukleáris háború veszélyének kiküszöbölését célzó újabb hatékony lépésre törekedve javasolják, hogy a cél elérése érdekében a záróokmányt aláírt összes államok írjanak alá szerződést arról hogy egymás ellen elsőként nem használnak nukleáris fegyvert, és kifejezik reményüket hogy ez a javaslat kedvező fogadtatásra talál. Szükségesnek tartják, hogy nemzetközi ihegállapodás szülessék a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről, a tömegpusztító fegyverek új fajtái és új rendszerei létrehozásának megtiltásáról. 1 Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy megállapodásokat kössenek a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről, nemzetközi méretekben újabb erőfeszítéseket tegyenek a külföldi katonai támaszpontok megszüntetésére és a más országok területén állomásozó idegen csapatok kivonására, békeövezetek kialakítására a világ különböző részein a katonai költségvetések csökkentésére. A Varsói Szerződés tagállamai készek ezekről a kérdésekről érdemi tárgyalásokat folytatni az BNSZ-ben és más nemzetközi fórumokon. A leszerelési világkonferencia felé vehető első lépésként síkraszállnak az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának összehívásáért. ' A nemzetközi enyhülés megszilárdításában, a világbéke erősítésében nagy előrelépést jelentene a nemzetközi erőszaktételt megtiltó egyetemes egyezmény megkötése. A varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy e szerződésnek az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjesztett és ott megvitatás alatt álló tervezete jó alap az általános egyetértés eléréséhez. Készek részt venni a szerződéstervezet konkrét előírásainak megtárgyalásán és készek aláírni azt a többi érdekelt állammal együtt A nemzetközi kapcsolatok átfogó normalizálása megköveteli a világ egymással szembenálló katonai tömbök szerinti megosztottságának megszüntetését. A PTT ülésének részvevői megerősítik, hogy készek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének feloszlatásával egyidejűleg a Varsói Szerződés Szervezetét feloszlatni és első lépésként katonai szervezeteiket megszüntetni. Felhívnak minden államot, hogy tartózkodjanak olyan lépésektől, amelyek új zárt csoportosulások és katonai-politikai szövetségek létrehozásához vagy a meglevők kiszélesítéséhez vezethetnének. Ilyen gyakorlati intézkedés lehetne a Varsói Szerződés 9. cikke, illetve az Észak-atlanti Szerződés 10. cikke* hatályának egyidejű felfüggesztése, amely cikkek új tagállamok csatlakozásával lehetővé teszik a részvevők körének kiszélesítését. A Varsói Szerződés tagállamai készek tárgyalásokat kezdeni e kérdésről. Figyelmesen tanulmányoznának minden más olyan javaslatot amellyel fokozatosan csökkenthetnék a katonai szembenállást, a konfliktushelyzetek véletlen kirobbanásának veszélyét Európában. 1 Mindaddig azonban, amíg a NATO* létezik és növeli katonai potenciálját, a Varsói Szer-, ződés tagállamai a szerződés keretében minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy állandóan szavatolják népeik teljes biztonságát. III. zetkőzl együttműködési prog-1 getlenség ügye iránt — eltő- ram elvi irányvonalát. kélt szándékuk állandóan erőA gazdasági együttműködés síteni együttműködésüket a A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése, hogy Európa valamennyi népe és országa sokoldalú együttműködésének kiszélesítése biztos útja és alapja a kontinens békéje megerősítésének. Ezen az úton már számos eredmény született. Az európai államok gazdasági együttműködése — beleértve a különböző társadalmi rendszerű országokat is —magasabb színvonalú, mint valaha. A tapasztalat bizonyítja, hogy a kapcsolatok fejlesztése a kereskedelem az ipar, a tudomány és a technika területén minden állam érdeke, lényeges ösztönzője a gazdasági fejlődésnek és valameny- nyi nép életkörülményeinek javulását szolgálja. Jelenleg azonban e téren távolról sem használják ki a kölcsönösen előnyös együttműködés összes lehetőségét. Mi több, gyakorta tapasztalhatók olyan kísérletek, hogy a gazdasági kapcsolatokat egyik államnak a másikra gyakorolt politikai nyomása eszközévé változtassák. Erre szolgál egyebek között az hogy néhány állam nem szüntette meg a hidegháború időszakából örökölt diszkriminatív korlátozásokat a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben. A kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok további fejlődése érdekében feltétlenül el kell távolítani ezeket a mesterséges akadályokat, teljesen ki kell küszöbölni az egyenlőtlenség elemeit. Az európai értekezlet záróokmányában valamennyi aláíró állam elismerte, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének általános alkalmazása jótékony hatást gyakorolna a kereskedelem fejlődésére. A népek elvárják ennek a megállapításnak gyakorlati megvalósítását a kölcsönösség elve alapján. Ugyanakkor figyelembe kell venni azokat a záróokmányban elismert sajátos problémákat, amelyek az európai országok gazdasági fejlődésében meglevő különbségekből adódnak. A PTT ülésének részt vevői szilárdan eltökélték hogy két- í és többoldalú keretek között' elősegítik valamennyi érdekelt állam hosszú távú és nagy volumenű együttműködésének további fejlődését, beleértve az olyan formákat, mint a termelési és műszaki-tudományos kooperáció, a szakosítás és a kompenzációs ügyletek. Egyfelől a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és tagállamai másfelől az Európai Gazdasági Közösség és tagállamai egyenjogú, tárgyi, üzleti kapcsolatainak megvalósulása megfelelne kölcsönös érdekeiknek. ‘ A Vatsói Szerződés tagállamai fontosnak tartják, hogy az európai értekezlet záróokmányának megfelelően az egész kontinensen előbbrelépjenek — átfogó intézkedések kidolgozásával és megvalósításával — a környezetvédelmi, a közlekedési és szállítási, valamint az energetikai együttműködésben. Tekintettel a nemzetközi és különösen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának keretein belül megvalósult együttműködésben szerzett tapasztalatokra, célszerű megvizsgálni ezeket a kérdéseket, európai szintű államközi értekezleteken. A Varsói Szerződés tagállamai üdvözlik, hogy a Szovjetunió az érdekelt országok egyetértése esetén kész Moszkvában megrendezni az államközi energetikai értekezletet. A PTT ülésének részvevői abból indulnak ki, hogy az európai gazdasági együttműködés fejlődését nem szabad elválasztani a világméretű gazdasági kapcsolatoktól. A részvevők síkraszállnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus és igazságos átalakításáért, minden áilam egyenjogúságának alapján, legyenek azok kicsik vagy nagyok, szocialisták, vagy kapitalisták, fejlettek vagy fejlődőek. A részvevők támogatják a fejlődő és az el nem kötelezett országok által javasolt nemfejlesztése mellett a kulturális, a tudományos, az oktatási, a tájékoztatási együttműködésnek, valamint az emberek közötti kapcsolatok kiszélesítésének is az európai politikai légkör további javítását kell elősegítenie. Az elmúlt évek során e téren kedvező eredmények születtek. Egészében sikeresen valósulnak meg az európai értekezlet záróokmányának ide vonatkozó rendelkezései. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy bizonyos erők e kapcsolatok fejlődését a népek közötti barátság és kölcsönös megértés ügyével ellentétes célra, az államok belü gyeibe való beavatkozásra igyekeznek felhasználni. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten aláhúzzák, hogy ez kilátástalan út és határozottan el is vetik azt. Az európai értekezlet záróokmánya számos kérdésben rögzít megállapodást a két- és sokoldalú együttműködésről a humanitárius területeken, egyben meghatározza e lehetőségek valóra váltásának feltételeit is. A PTT ülésén képviselt államok készek megállapodni e lehetőségek mind teljesebb kihasználásáról és hatékonyságuk növeléséről azzal, hogy minden egyes ország részt vehessen az igazi szellemi értékek szélcyj körű cseréjében. Ezért többek között hasznos lenne európai akciókat, köztük fesztiválokat, versenyeket, kiállításokat, valamint más művészeti és kulturális rendezvényeket tartani. Szükséges továbbá, ho“y a tömegtájékoztatási eszközök hitelesen tájékoztassák a közvéleményt a világ eseményeiről és a népek közeledését szolgálják. Nem szabad megengedni, hogy ezeket az eszközöket a béke és az európai együttműködés ellen használják fel. Amikor a PTT-ülés részvevői nagy figyelmet szentelnek a humanitárius kérdések megoldásának, a szocialista humanizmus elveiből indulnak ki. és fontosnak tartiák a méltó munka- és életkörülmények biztosítását a földrész lakói számára, a munkanélküliség megszüntetését, valamint azt, hogy a tudomány, a technika ás a kultúrá vívmányai közkinccsé váljanak. Az európai biztonság erősítésével szorosan kapcsolódik a népeknek az a törekvése, hogy a jövő nemzedékek békében és együttműködésben éljenek és fejlődjenek, teljes mértékben érvénvesíthessék alkotó erejüket és lehetőségeiket. Eopen ezért a fiatal nemzedékeknek közvetlenül és aktívan részt k»n venniük a béke megerősítésében. A tanácskozáson részt vevő államok for.- tesnak tartják, hogy különleges figyelmet fordítsanak olyan programok megvalósítására, amelyek elősegítik' az ifjúság neve’ését a humanizmus. a béke és a haladás szellemében. A jóakarat és eeyenjogúsá.e alapján sokat lehet tenni. A Varsói Szerződés tagállamainál kedvező visszhangra talá’ más országok minden olyan kezdeményezése, amely valóban a népek kölcsönös megértését és barátságát szolgálja. marxizmus—leninizmus, az internacionalista szolidaritás, minden állam egyenjogúságának és szuverénitásának tiszteletben tartása, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elvei alapján. A PTT ülésének részvevőit az az eltökélt szándék vezérli, hogy a jövőben is folytassák és kiszélesítsék hatékony együttműködésüket az európai és a világbéke megerősítése érdekében, amit többek között a mostani ülésen elfogadott azon döntés is szolgál, miszerint létrehozzák a külügyminiszterek bizottságát és a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének egyesített titkárságát; V. mélyítsék a testvéri népek politikai kapcsolatait, ennek keretében továbbra is tartsák meg a parlamenti képviselők, a közvélemény képviselőinek konzultatív találkozóit a nemzetközi élet időszerű problémáinak megvitatására; szélesítsék a kölcsönös tájékoztatást és a tapasztalatcserét a kommunista és a szocialista építésről, járuljanak hozzá az állami és társadalmi szervezetek, valamint a dolgozó kollektívák kapcsolatainak fejlesztéséhez; fejlesszék a két- és sokoldalú együttműködést a gazdasági élet minden területén, a műszaki-tudományos haladás vívmányainak olyan felhasználásában, amely népeink anyagi és szellemi jólétének további növelését szolgálja, a KGST többi tagországával együtt járuljanak hozzá a komplex program egyre teljesebb megvalósításához, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXX. ülésszakán a hosszú távú célprogramok közös kidolgozásáról és megvalósításáról hozott határozatok valóra váltásához. A magas szintű műszaki-tudományos együttműködés nagyszerű megnyilvánulása a szocialista országok űrhajósainak az 1978—1983. közötti Időszakra tervezett közös űrutazása szovjet űrhajókon és űrállomásokon; erősítsék az együttműködést A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság. a Magyar Népköztársaság. a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetsége küldöttségei véleményt cseréltek más közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről is. Üdvözölték Indokína népeinek történelmi jelentőségű győzelmeit. Az ülés részvevői megelégedéssel állapítják meg, j hogy az egységes szocialista1 Vietnam — más testvéri országokkal közösen — jelentős mértékben hozzájárul az ázsiai kontinens és a világ népeinek a szabadságért és a függetlenségért folytatott harcához. Üdvözlik a szocialista társadalom alapjainak lerakását kezdő Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság megszületését, valamint a demokratikus Kambodzsa létrejöttét. Az ülésen részt vevő államok támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az ország mindenféle külső beavatkozástól mentes, békés, demokratikus egyesítésére irányuló törekvését valamint azt a követelését, hogy Dél- Koreából vonják ki az összes külföldi csapatokat. Az ülés résztvevői hangsúlyozzák országaik szilárd elhatározását, hogy a jövőben is fejlesztik sokoldalú, elvtársi együttműködésüket a szocialista orientációjú fiatal államokkal. Az új társadalom építése formáinak megválasztásában mutatkozó valamennyi lehetséges különbség mellett, a szocialista országok és a szocialista orientációjú államok természetes szövetségesei egymásnak a népek békéjéért és biztonságáért folytatott harcban. 1 Megelégedéssel állapítják meg Ázsia, Afrika, Latin- Amerika fejlődő államainak növekvő szerepét a nemzetközi ügyekben. Az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek Colombóban tartott V. konferenciája ismét megmutatta pozitív szerepüké . a nemzetközi életben. Az ülésen képviselt államoknak el a kultúra, az irodalmi és mű- -erősítik vészeti alkotások cseréje területén, erősítsék a művészeti szövetségek, a testvérmegyék és -városok kapcsolatait, ösztönözzék a turizmust, a kontaktusok bővítését az , állampolgárok között. A PTT-ülésének résztvevői kijelentik, hogy minden tagország határozott szándéka ‘tovább erősíteni a széles körű. egyenjogú együttműködést és a barátságot azokkal a szocialista országokkal is, amelyek nem tagjai aVarsói Szerződésnek. Mély meggyőződésük, hogy az összes szocialista országok szolidaritása egyaránt megfelel az egyes szocialista országok érdekeinek és a szocialista világrendszer egésze, valamint a vilégbéke és a ha- 'adás érdekeinek. együttműködésüket ezekkel az országokkal az imperializmus a kolonializmus és a neokolo- nializmus ellen, a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Az ülésen részt vevő államok megerősítik, hogy támogatják az arab államok és népek harcát a közel-keleti konfliktus igazságos politikai rendezéséért. Egyetértenek abban, hogy az1 ilyen rendezés megköveteli valamennyi izraeli csapat kivonását az 1967-ben megszállt arab területekről, a palesztinai arab nép elidegeníthetetlen jogainak érvényre juttatását, beleértve az önálló állam létrehozásához való jogot, a konfliktusban érintett valamennyi — közte az izráeli — állam jogának biztosítását a függeüe» létezésre, a hadiállapot megszüntetését az érintett arab államok és Izrael között. A genfi közel-keleti békekonferencia napirendjére is ezeket a kérdéseket kell tűzni, s a konferencia munkáját a Palesztinái Felszabadítási Szervezőt részvételével a legrövidebb időn belül fel kell újítani. A közel-keleti konfliktust meg lehet és meg kell oldani, erre feltétlenül szükség van a térség valamennyi népe, a világbéke érdekében. Az ülés résztvevői határozottan síkraszállnak a libanoni helyzet haladéktalan normalizálása mellett azért, hogy az ország valamennyi belső problémáját maguk a libanoniak oldják meg békés úton, külső beavatkozás nélkül, a Palesztin Felszabadítási Szervezet által képviselt palesztin ellenállási mozgalom érdekei és törvényes jogai kellő figyelembe vételével. Államaik és népeik nevében kijelentik, hogy készek a jövőben is támogatást és segítséget nyújtani Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népeinek a fajüldöző rendszerek, az apartheid és a neokolonialis- ta összeesküvések ellen, az ENSZ-nek a gyarmati rendszer és a fajüldözés felszámolásáról szóló határozatai végrehajtásáért vívott áldozatos harcához. A szocialista államok az emberiség összes haladó erőivel együtt támogatják a chilei népnek országa törvényes alkotmányos rendje visszaállításáért, a chilei nép kiváló fia, Luis Corvalán és a többi politikai foglyok kiszabadításáért vívott hősi harcát. j Az ülés résztvevői hangsúlyozták a nemzetközi munkás- mozgalom és valamennyi társadalmi erő fontos szerepét a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcban. Megerősítik, hogy készek együttműködni valamennyi haladó és demokratikus mozgalommal, minden békeszerető erővel a tartós európai és világbéke megszilárdításában. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz- , társaság, a Lengyel Nénköztár- 1 saság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kijelenti: Fokozni kell az erőfeszítéseket a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért, a hidegháború maradványainak végleges felszámolásáért, a béke megszilárdításáért és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért vívott, harcban. Ahhoz, hogy e történelmi feladatok megoldásában úíabb sikerek szülessenek. szükség van mmden olvan ál'am minden olyan pel? t* kai és társadalmi erő aktív felléné‘=4re, ame'y tudatában van felelősségének a ie'en és a jövő nemzedékek előtt. M'ndazok. akik valóban részt akarnak venni az ilyen akciók kidolgozásában és megvalósításában. megbízható és hű szövetségesre fakóinak a szocialista országokban, azok néneiben. IV. A PTT ülésének részt vevői mélységesen elégedettek az általuk képviselt szocialisfa országok sokoldalú együttműködésének fejlődésével. Kapcsolataik — azok társadalmi és politikai jellege, céljai és tartalma tekintetében — testvéri kölcsönös viszonvok. nem állnak ellentétben más európai országokkal folytatott kapcsolataikkal. Együttműködésük, amint az az európai értekezlet tapasztalatai is bizonyították, teljes mértékben megfelel a béke megszilárdításának az európai kontinensen. Ez olyan tényező, amely ösztönzi az európai együttműködést a béke és biztonság megszilárdítása, a gazdaság és a ku'túra fejlesztése, a népek szellemi gyarapodása területén. A Varsói Szerződés tagállamainak — melyeket összefűz szocialista rendszerük közössége, elkötelezettségük a béke, a demokrácia, a nemzeti füg. Közlemény a Varsó; Szerződés tagállamai p&ülkai tanácskozó iesiületének O'cscről Bukarestben 1976. november 25-én és 28-án megtartották a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülését. Az ülésen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság •észéről — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetőié; Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK minisztertanácsának elnöke; Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a BNK külügyminisztere; Milko Balev, a BKP KB tagja, a BKP KB első titkára irodájának vezetője; Dimitr Sztanisev, a BKP KB tagja, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Gustav Husak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a küdöttség vezetője; Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke; Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP KB titkára; Bohuslav Chnou- pek, a CSKP KB tagja, a CSSZK külügyminisztere; Antonin Vavrus, a CSKP KB tagja, a CSKP KB nemzetközi politikai osztályának vezetője; a Lengyel Népköztársaság részéről — Edward Gierek, a lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vehetője; Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Politikai Bizottságának, tagja az LNK minisztertanácsának elnöke; Edward Babiuch, a LEMP KB Politikai Bizottságát nak tagja, a LEMP KB titkára; Stefan Olszowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, az LNK külügyminisztere; Ry- szard Frelek, a LEMP KB titkára; Jerzy Waszczuk, a LEMP KB tagja, a LEMP KB titkársága irodájának vezetője; a Magyar Népköztársaság részéről — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, a küldöttség vezetője; Lázár György, az M’ZMP Politikai Bizottságának tagja, az MNK Minisztertanácsának elnöke; Gyenes András, az MSZMP KB titkára; Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, az MNK külügyminisztere; a Német Demokratikus Köztársaság részéről — Erich Ho- neclccr, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; Willi n'toph, az NSZEP KB Politikai bizottságának tagja, az NDK hinisztertanácsának elnöke; (Folytatás a 3. oldalon)
