Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-04 / 261. szám
Bakony 76 Erőpróba esőben, sárban Szakad az eső. Egymás után érkeznek a laktanyákba a tartalékosok. Volt, akit az éjszakai műszakban, másokat éppen megkezdett pihenésükkor riasztott a behívó. Forró tea, szendvics, feketekávé várja őket, s ez láthatóan jó hangulatot vált ki az átázva, átfázva érkező emberekből. — Éjfélkor még Budapesten voltam, hazaérkezésemkor éppen csak összecsomagoltam, s jöttem. — Máté Árpád, a Volán 13. sz. Vállalat kommunista gépkocsivezetője beszélt így, amikor megtudta, hogy az a magasabb egység, amelyhez bevonult, egy hosszabb ellenőrzés befejezéseként harcgyakorlattal vizsgázik a katonai ismeretek elsajátításából. Hasonló véleményt mondott Rácz János, a kaposfüredi termelőszövetkezet kombájncsa is: — A szövetkezetben lettem kommunista, s a pártszervezet javasolt munkásőmek. A Latinca-egységnél szolgálok, s megfogadtuk, hogy szolgálati és munkahelyi feladataink példás teljesítésével készülünk a munkásőrség megalakulásának 20. évfordulójára. Ügy érzem, ez akkor lesz igazán teljes, ha mint tartaléké« is példát mutatok. Ez az elhatározás hatotta át a tartalékosok többségét. ErHarckocsizók gyakorolják a támadást. [ ről beszélgettek a sor- és a hivatásos állománnyal a pártós KISZ-értekezleteken, az állománygyűléseken, ahol ismertették a Katonai Tanács felhívását. »A Balcony ’76 gyakorlat — melyre a kiképzési tervek szerint kerül sor — kiemelkedő helyét foglal el az 1976. évi feladatok között. A gyakorlat jelentőségét növeli, hogy a kijelölt szovjet és magyar egységek együttesen hajtják végre, s ez lehetővé teszi fegyverbarátságunk ápolását, együttműködési készségünk elmélyítését.« Erről a felhívásról beszélgettek már a laktanyában, s erről volt szó a gyakorlat színhelyére menet, a gépkocsikon meg a vasúti szállítás alkalmával. Takács Vilmos alezredes, a magasabb egység pártbizottságának a titkára így foglalta össze a tapasztalatokat: — Nagy erőpróba elé állított bennünket a kedvezőtlen időjárás, az, hogy egységeinknek esőben, sárban kellett a kijelölt terepszakaszt elfoglalniuk. A csúszós, nehéz utak, az erdős, hegyes terep főként a járművezetőktől igényeltek erőfeszítést. Hogy feladatainkat sikeresen hajthattuk végre, az tartalékosainknak —főként a kommunistáknak, a KISZ-istáknák — köszönhető, akik az első pillanattól kezdve a legjobb tudásukkal segítették a gyakorlatot. A gyakorlat színhelyén Három somogyi az elnökségben Tervek az MSZBT-tanácskozás után Kilenctagú küldöttség képviselte Somogyot a Magyar— Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezletén. A kétnapos tanácskozás tapasztalatairól Rózner Katalin tanársegéddel, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola MSZBT-tag- csoportjának ügyvezető elnökével beszélgettünk. — Sok érdekes javaslat és megállapítás hangzott el az Országház kongresszusi termében megtartott értekezleten. Mi az, ami a legjobban megragadta? — Elsősorban azok a vélemények, amelyek valamilyen formában már bennünket is foglalkoztattak. Mindenki kiemelte, milyen nagy a szerepük a szovjet intézményekkel való cserekapcsolatoknak. Szerintünk is így van, sajnos, a mi főiskolánk még nem tudott ilyen együttműködést megalapozni. Azután itt van az orosz nyelvoktatás. A szóbeli kiegészítésben, a hozzászólásokban is megfogalmazták, hogy az iskolai orosz nyelvkönyvek már egyre kevésbé felelnek meg a l<orszerű oktatás követelményeinek, vonzóbb, tartalmasabb, a tanulók érdeklődését jobban felkeltő tankönyvekre lenne szükség. Természetesen van mit javítani az oktatás színvonalán is. Azért örültem, hogy erről szó esett, mert magunk is mondogatjuk, néhány ember azonban nem tud ezen változtatni. Jónak tartom, hogy a MAPRJAL pályázatot írt ki tankönyvekre. Ez biztosan segít. A mi hallgatóink szeretnének szovjetunióbeli építőtáborokba utazni. Ez a nyelvgyakorlást, az ország megismerését is segítené. Az a néhány fiatal, aki most járt ilyen módon Bulgáriában, az NDK-ban, lelkesen számolt be élményeiről. Az országos értekezleten ugyancsak hangot kapott ez az igény. — Miben erősítette meg a tanácskozás a főiskola MSZBT-tevékenységét ? — Nagy élmény volt számomra, hogy többen beszéltek az egyéni sajátosságok adta lehetőségek kibontakoztatásáról. A szóbeli kiegészítés pedig kiemelte: helyesebb arányt kell kialakítanunk a látványos rendezvények és a munkahelyeken folytatott mindennapi tevékenység között. Ezt tűztük célul mi is magunk elé. — Hallhatnánk a főiskola MSZBT-tagcsoportjának terveiről? — Az idén részt vettem egy országos tanácskozáson, melyen a társintézmények ügyvezető elnökei voltak ott. Az elhangzott javaslatokat felhasználjuk: például fordítói versenyt rendezünk nem orosz szakos hallgatóknak, november 7-re filmet hozattunk a Szovjet Kultúra és Tudomány Házából. Bevontuk a gyakorló iskolát is a munkába, lesz náluk orosz teadélután, kis ünnepség orosz nyelven. Az orosz szakkollégisták, akik jártak a Szovjetunióban, klubdélutánon találkoznak, kiállításon mutatják be az onnan hozott ajándéktárgyakat. Rendezünk Jeszenyin-estet és más összejövetelt is. Nem ugyanazoknak, hanem kinek- kinek az ismeretei, az érdeklődése szerint. — Kik kerültek be Somogy- ból a 177 tagú országos elnökségbe? — Eddig két somogyi tagja volt az elnökségnek, most hármat választottak be: Nemes Jánost, a siófoki Kőolaj- vezeték Építő Vállalat személyzeti vezetőjét, Berki Viktort, a barcsi Vörös Csillag Tsz osztályvezetőjét és engem. L. G. Új Tüzép-telepet avattak Nagyatádon Nyolc-tíz környező községet is kiszolgálnak Tegnap ünnepélyes keretek ' között átadták a Nagyatádon és környékén lakóknak a város új TÜZÉP-telepét. A ta- ranyi úton épült korszerű létesítmény — mely 9 millió forintba került — 18 ezer négyzetméteren fekszik, ebből 1700 négyzetméternyi területet a fedett raktárak foglalnak el. Az új telep jelentőségét Vitz Ferencné, a városi tanács elnöke méltatta. A régi TÜZÉP helyén több lakóépület, óvoda és bölcsőde épül. Az új helyen 3100 négyzetméternyi szilárd útburkolat könnyíti az áruszállítást lebonyolító járművek közlekedését, s korszerű raktárak, fedett és nyitott színek biztosítják a készletek biztonságos — és áttekinthető — tárolását. Tüzelő- és építőanyagok gazdag választéka — ezek értéke jelenleg 8 millió forint *— várja a Nagyatádról és a környező nyolc-tíz községből érkező vevőket. A szociális létesítmények, az ügyfélfogadó iroda a teleppel együtt épültek. A régi helyen nem nyílt mód a fűrészelt tűzifa árusítására, most ezt is bevezetik. A tsz három fogatos járművel segíti a helyi áru- fuvarozást, nagyobb távolságra és a vasútról a Volán szállít. Az előző telepen sem fogadni, sem pedig tárolni nem tudtak már egyes árukat, s itt most ezek is megtalálhatók. Vagonszám fogadhatják például a parkettát, mert elhelyezéséhez megfelelő helyet teremtettek. A TÜZÉP-telep idei forgalr mi terve 27 millió forint. A beruházás már annak a távolabbi célnak az elérését szolgálja, mely szerint 1980-ra évi 35 milliós forgalmat bonyolítanak le. Az októberi szocialista forradalom JÍl. évfordulójának tiszteletére elkészült munka mindenekelőtt a fő kivitelezőt, a nagyatádi Komfort Ktsz-t dicséri, de nagy része van benne a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat kirendeltségének is, mely a talajmunkákat végezte. Gyorsan és jó minőségben teljesítették a feladatot. A kiadásokat csökkentette, hogy a városi tanács minimális költség ellenében vállalta a terület feltöltését. Fásítást terveznek az új telepen, ehhez a lábodi erdészet adja a csemetéket és a szükséges szak- 1 tanácsokat. Az itt dolgozók — köztük a Rinya szocialista brigád tagjai — már »beköltözéskor« sokat tettek új munkahelyük rendjéért, szépségéért. Rájuk vár a feladát — a termelési célok megvalósítása mellett —, hogy a TÜZÉP-telep a későbbiekben is olyan képpel fogadja a vásárlókat, mint a tegnapi megnyitáskor. Munkában a felderítők. megkezdődött a feladat végrehajtása. Az első órákban, miközben a sátrakat verték, a gép- és harcjárműveket rejtették el, meg a szükséges lövészgödröket, fedezékeket ásták — szakadt az eső. Az időjárás azonban nem gátolhatta meg a feladatok végrehajtását. Mozzanatról mozzanatra ismételték a ma gasabb egység katonái a harcfeladatokat: főként az éjszakai támadást, a bekerítést. Gyakorolt a légideszant e célra kijelölt egysége is. őket meglátogatta Patyomkin szov jet altábornagy, s a távozáskor ezzel búcsúzott a parancsnoktól: — Kérem, tolmácsolja elismerésemet a személyi állománynak. Azt tapasztaltam, hogy a magyar katonák mindent megtesznek a Bakony ’76 gyakorlat sikeréért. Ez volt a véleménye Tárcsái Vilmos vezérőrnagynak, az MSZMP Magyar Néphadsere- gi Bizottsága első titkárának is, aki a harckocsizok táborát látogatta meg, s a tapasztaltakról elismeréssel nyilatkozott. A gyakorlatra készülődő katonák közvetlen közelében »diverziós« céllal ledobott mélységi felderítők tevékenykedtek, hogy adatokat, dokumentumokat szerezzenek a tervezett harcfeladatokról. A tartalékosok itt is bizonyították, hogy mindenre felkészültek. Papp József tartalékos, a Kaposvári Állami Gazdaság kommunista munkása feladatteljesítés közben észrevett egy álcaruhás katonát, foglyul ejtette, s átadta parancsnokainak. Szalai László (Folytatjuk.) Húsz éve alakult a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány A szocializmusnak, a munkás—iparaszt hatalom megvédésének, az ellenforradalmi lázadás leverésének alapvető feltétele lett 1956 október végén, egy új, forradalmi pártvezetőség megalakítása, új kormány megteremtése, amely képes kijavitani a múlt hibáit, helyreállítani a pártélet lenini normáit, leküzdeni a dogmatizmus és revizio- nizmus útvesztőit, megszervezni a forradalmi erőket, a proletárhatalom híveit az ellenforradalom elleni harcra. / Az új forradalmi központ 1956 november első napjaiban jött létre Kádár János vezetésével, s kezdeményezésükre megalakult a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány. Az új kormány legfontosabb feladatának az ellenforradalmi bandák szétverését tekintette, s emellett egész tevékenységével arra törekedett, hogy elősegítse a megtévesztett emberek leválasz-, tását az osztályellenségtől, az árulóktól. A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány november 4-én bocsátotta ki első kiáltványát a magyar néphez, amelyben harcra szólította az ország dolgozóit a munkáshatalom védelme, a rend helyreállítása és a szocialista építőmunka folytatása érdekében. A kiáltványban megfogalmazott program foglalkozott az életszínvonal emelésének, a gazdaságpolitika módosításának, az államigazgatás megjavításának feladataival is, s fontos helyet kapott benne a megrendült munkás—paraszt szövetség megerősítése. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága decemberi határozatában a kormányprogramot elvi szintre emelte, s ezzel hosszú távra kijelölte hazánk szocialista fejlődésének követendő útját. A munkás—paraszt kormány, mérlegelve az adott helyzetet, megállapította, hogy az ellenforradalom fegyveres erőinek gyors szétverését, a gyilkosságok, a pusztítások további megakadályozását az adott helyzetben csak a Szovjetunió önzetlen katonai segítsége biztosíthatta. Ugyanakkor feledhetetlen és dicső szerepük volt a harcban azoknak a párttagoknak és pártonkívü- lieknek, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, karhatalmistáknak, katonáknak és rendőröknek, akik ha kellett, életüket áldozták a munkás—paraszt hatalomért. A forradalmi kormány megalakulása és kiáltványa a munkásfiatalom híveinek tízezreit mozgósította, s számukra világos harci programot és politikai irányítást adott. Az új forradalmi központ ezután hozzákezdett a párt újjászervezéséhez a Magyar Szocialista Munkáspárt megszervezéséhez. Az újjáalakuló pártszervezetek jelentős segítséget nyújtottak a munkás—paraszt kormánynak az ellenforradalom fegyveres leverésében, a tanácsok hatalmának helyreállításában, a fegyveres testületek újjászervezésében, az ipari termelés és a közlekedés megindításában, a városok élelem-ellátásának biztosításában. A munkás—paraszt kormány előtt álló hatalmas feladatok megoldását, a politikai és gazdasági konszolidáció folyamatát nagyban segítette és megkönnyítette a Szovjetunió és a szocialista országok internacionalizmustól áthatott testvéri segítsége. Ez a segítség is hozzájárult ahhoz, hogy a párt és a kormány következetes és elvhű politikája történelmileg példátlanul rövid idő alatt kivezette az országot a politikai és gazdasági káoszból, konszolidálta a szocializmus viszonyait, és a szó-; cialista építés újabb, magasabb szinten történő folytatását tette lehetővé. Az MSZMP vezette Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány akkor kidolgozott politikájának helyességét utóbbi húsz évünk történelme, szocialista építésünk sikerei bizonyították. A kipróbált, helyes politika megvalósítását a szocialista építés minden híve méltán tekinti cselekvése vezérfonalának. Kedvező lehetőségek Bérhizlalást szerződések — Süldőfelár Ez év elején a kisgazdasá gok sertéstenyésztésének, -hizlalásának hathatósabb támogatása érdekében a Kaposvári Húskombinát különböző együttműködési szerződéseket kötött. Megállapodást írtak alá a takarmányokat gyártó, forgalmazó gabonaiparral, az állattenyésztési felügyelőséggel, hetven termelő- szövetkezettel, két állami gazdasággal és egy áfész-szel. A kezdeményezésnek és az azt követő összehangolt munkának a segítségadáson túl az volt a célja, hogy megállítsa azt a kedvezőtlen folyamatot, mely a kisgazdaságok sertéstartásában bekövetkezett. A kialakult helyzetet az intézkedések szükségességét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy amíg 1974 végén több mint 17 600 kocát tartottak a kisgazdaságok, addig a múlt év végére ez az állomány 13 900-ra csökkent. Ennek következménye, hogy ebben az évben csaknem hatvanezer hízó »hiányzik«. Visszaállítani a tenyészállomány nagyságát, megteremteni a biztonságos tartás és értékesítés feltételeit — az együttműködési szerződéseknek ez volt az alapvető céljuk. Ma már megállapítható, hogy az összefogás eredményt hozott. A felügyelőség közreműködésével a nagyüzemek mintegy ezerhatszáz kocát helyeztek ki a kisgazdaságokba, a termelők az ösztönző intézkedések hatására maguk is gyarapították tenyészállataik számát, így szeptember végére 16 200-ra nőtt a kisgazdaságokban tartott kocák száma. Az örvendetes fejlődés eredményeként — nemcsak Somogybán, országosan is — ez év őszén ugrásszerűen megnőtt a kisgazdaságok süldőkínálata. A húskombinát az értékesítés első csatornájaként készpénzfizetés ellenében azoknak a nagyüzemeknek adta tovább a felvásárolt hízóalapanyagot, amelyek ezt igényelték. A második — ennél még jelentősebb — akció az volt, hogy a vállalat tulajdonában maradó süldőket bérhizlalásra adták ki nagyüzemeknek. Darabonként 1500 forint takarmányvásárlási előleget is biztosítottak, és a vállalat a nagyüzem javára lemondott a hagyományos telepeken hizlalt sertések után járó kilónkénti kétforintos, úgynevezett korszerűtlenségi felárról. Ezzel a mindenképpen kedvező lehetőséggel megyénk tizenegy termelőszövetkezete élt, mintegy tízezer süldő bérhizlalására vállalkozva. A vései , szövetkezet például négyezer, a kéthelyi ezerötszáz, a kányái ezerkétszáz süldő hizlalására kötött szerződést. A harmadik »csatorna« a kistermelőket érinti. Sajnos, erről a lehetőségről nem tájékoztatták őket kellően. A felkínált malacot is átveszi a vállalat — a téli hónapokban a kockázatos szállítás miatt 21—25 kilós súlyhatárok között — ám a jól értelmezett kölcsönös érdek az lenne, hogy süldő koráig a gazda nevelje. Erre ösztönöz az új süldőértékesítési lehetőség. Ha a gazda akár a vállalattal, akár az együttműködő termelőszövetkezettel olyan süldőértékesítési szerződést köt, hogy januárban vagy februárban adja át a hízóalapanyagot, akkor a kilónkénti 31 forintos felvásárlási áron felül három forint időszaki felárat is kap. Annak a szövetkezetnek pedig, amelyik közreműködik ebben az akcióban, a szokásos darabonkénti húszforintos díjon felül további húsz forint megbizói díjat fizet a vállalat. Biztonságosabbá válik így a malacnevelés, jobban jár a gazda és az akcióban közreműködő nagyüzem, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kisgazdaságokban levő malacok mindegyikéből hízó lesz. Az év elején kötött együttműködési szerződések eredményt hoztak. A sikeres kezdetnek biztató folytatása csak úgy lehet, ha a különböző kedvező lehetőségeket mindenki ismeri — és él is velük. Vörös Márt*
