Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) fejlesztésére is. és természetesen a művelődési folyama tok egészére. Ennek érdekében arra kell törekedni, hogy közkinccsé tegyük minél tel jesebben a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeit minden eddiginél sokkal határozottabban kell segíteni a nép, az egyes emberek részvételét az alkotás és a terjesztés folyamatában is. segítséget kell tehát nyújtani a kulturális alkotóképességek kibontakozásához és a részvétel igényének felébresztéséhez. ( Fontos meghatározója a törvényjavaslatnak a közművelődés új értelmezése, amely ugyancsak az említett társadalompolitikai folyamatok és célok szellemében fogant. Ennek lényege, hogy nem engedi leszűkíteni a közművelődést semmilyen tekintetben: tehát a teljes személyiség fejlesztésére vonatkoztatja,, s az emberi élet egész tartamára; minden állampolgárra, az egész közösségre kiterjeszti, nem zárva ki belőle, s nem mentve föl a részvétel felelőssége alól egyetlen társadalmi réteget sem; a közművelődési tevékenység körébe vonja a társadalom minden egységéi, és a társadalmi élet valamennyi színterét. Ezért szól hangsúlyosan például a család szerepéről, valamint a lakóhelyek és a munkahelyek lehetőségeiről, az ezzel kapcsolatos kötelezettségekről. Ebből a logikából következően támaszt követelményeket minden szervezettel és valamennyi művelődési intézménnyel szemben, beleértve ebbe a közoktatás intézményeit éppúgy, mint például a tömegtájékoztatási vagy a művészeti intézményeket, szakítva azzal a -népművelési» intézmény szemlélettel, mely úgyszólván csak a művelődési otthonokra és a közművelődési könyvtárakra szűkítette le a közművelődési intézmények hálózatát. Amikór a közművelődési program* mindent átfogó, egyetemes jellegét1 hangsúlyozzuk, természetesen nem feledkezhetünk meg arról, hogy feladataink végrehajtásához rendelkezünk egy óriási, elsőrendűen közművelődési célokat szolgáló intézményhálózattal, amelynek alapvető feladata a társadalom művelődésének előmozdítása. Tudjuk azt is. hogy fejlődő, mind fejlettebbé váló iskolarendszer nélkül, annak a képzésen és nevelésen túl a társadalmi mozgást nagymértékben befolyásoló hatása nélkül semmiféle közművelődési cél nem képzelhető el. Mindinkább látnivaló az is, hogy a szűkén értelmezett népművelési intézményhálózat kereteit szétfeszítette a sajtó, a rádió, a televízió óriási mértékű elterjedtsége, u robbanásszerűen kifejlődött ' tömegkommunikációnak minden családot a közművelődés áramába bekapcsoló hatása. Hangsúlyozottan kell szólni * fegyveres testületek, mindenekelőtt a honvédség intézményes szerepéről a köz- művelődés rendszerében. Jól tudjuk azt Is, hogy a testnevelési és sportmozgalom sem képzelhető el a szocialista művelődésüggyel való szoros kapcsolatok és együttműködés nélkül. — A közművelődési tevékenységben alapvető feladataik vannak az állami szerveknek — mondotta a továbbiakban. — Nyilvánvaló, hogy az állam feladata a köz- művelődési ellátás döntő részének megteremtése és fejlesztése, a közművelődés személyi és anyagi feltételeinek biztosítása és a tevékenység egészének irányítása. Ugyanakkor nyilvánvaló a közművelődés társadalmi jellege, s természetes, hogy szervezésében, bizonyos fokig feltételeinek biztosításában is jelentős szerepet vállalnak ezután is a különböző társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek. Ezért különösen fontos törekvése a javaslatnak, ■hogy jobban lehetővé tegye a tevékenység és a feltételek biztosításának összehangolását. Az állami szervek feladatainak és felelősségének a hangsúlyozott kiemelése nem jelenti a közművelődés államosítását. Ellenkezőleg, azt a célt szolgálja, hogy a szak- szervezetekben, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a Hazafias Népfrontban és más fontos társadalmi szervezetekben és mozgalmakban felhalmozott óriási és értékes közművelődési kapacitást segítse a társadalom érdekeinek megfelelően még hatásosabban érvényesíteni. A közművelődés elvi és szemléleti egysége megköveteli a kulturális élet irányításának decentralizálásával együtt az irányítás egységét is. A törvényjavaslat egésze, annak szelleme a közművelődési tevékenység társadalmi megbecsülését kívánja előse- giteni — hangsúlyozta a kulturális miniszter, s szólt a közművelődés társadalmi megbecsüléséről. Természetesnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén nem tekinthetjük — sőt még kevésbé tekinthetjük — elintézett ügynek a közművelődés fejlesztését. De két font06 feladatnak a megoldásán már most is. az eddig tett eredményes lépéseket folytatva határozottabban kell munkálkodnunk. A munkások és az ifjúság művelődéséről van szó. Mintha mai tanácskozásunk részvevője lenne a dolgozó nép okos gyülekezetében» József Attila, aki ezt írta: »A jövő kultúráját az az osztály fogja megalkotni, amely a jövőt megteremti. Ez az osztály a proletariátus“. Ez a gondolat szól az ifjúságról is, hiszen a jövőt említi benne. Tervezés cs tevékenység Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat előkészítésével párhuzamosan olyan jelentős dokumentumok születtek már eddig is, mint a közművelődés távlati fejlesztésének 1990-ig szóló irányelve, amely a közművelődés ellátási szintjeit s a kiemelt fejlesztési feladatokat határozza meg. Ugyancsak a közelmúltban fogadta el az El nők j Tanács az új könyvtári — törvényerejű — rendeletet, és az Oktatási Minisztériummal együtt most dolgozunk egy irányelv kiadásán, amely a kis települések ellátását, illetőleg korszerűbb közművelődési ellátottságát kívánja eősegiteni, és az úgynevezett komplex közművelődési intézmények telepi lésére, építésére, szervezeti megoldásaira ad iránymutatást Sok és csak lassan érlelődő eredményekkel kecsegtető munka vár ezenkívül is ránk. Például a szocialista brigádok művelődési tevékenységének javítása, megújítása érdekében; a művelődési otthonok korszerűbb tevékenységének kialakításában; a közművelődésben dolgozók helyzetének javításában, illetve képzésük és továbbképzésük folyamatos fejlesztésében, a különböző művelődési intézmények és szervezetek munkájának ösz- szehangolásában. munkájuk tervszerűbbé tételében. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok — cigányok, tanyán élők stb. — kulturális ellátására. — A művészetek szerepe az emberek életében a jövőben várhatóan fokozódni fog — emelte ki a továbbiakban. — A Kulturális Minisztérium fontos feladata, hogy fokozza ezekben az intézményekben az ott dolgozók közművelődési tudatosságát s elérje, hogy a művészeti intézmények magas színvonalon legyenek képesek kielégíteni a közösségi igényeket, hogy tevékenységükkel a közösségi társadalom céljait szolgálják. Természetesen hozzátartozik ehhez az is, hogy a kulturális kormányzatnak még nagyobb figyelmet kell fordítania a nemzeti kultúrát magas fokon kifejező úgynevezett reprezentatív művészeti intézményekre. — Az ágazati felelősség és jogkör érvényesítésének egyik legfőbb feltétele, hogy javítsuk 6aját kulturális tervező- munkánkat — hangsúlyozta ezután —, s ezáltal az együttműködés teltételeit azokkal, akikkel közösen kell elhatározásokra jutnunk, új vállal| hozásokba kezdeni. A terve- j aranyában el kell kezdeni törlés alapját természetesen a leszteni. j programnyilatkozatban előre \ látható t ársud a Imi-gazdaságiTisztelt országgyűlés! „ lim ,,. . , .. ,i A Minisztertanács nevében S22„rr?-.., * ■ MMM «rPf!al ,* Ä» . wKSwSk «w« a is eletoen eu.it «4drga közművelődési törvényről szóe4digi eredményeinkkel is, A,mikor tervezésről beszélünk, akkor nem pusztán pénzügyi tervezésről van szó. hanem általános kulturális tervezésről, amely nem csupán az intézmények építőséi és megnyitását gondolja el tervszerűen, hanem a benne folyó tevékenységet is, beleértve a kultúra tartalmi vonatkozásait. — Társadalmi, gazdasági programjaink, határozataink világosan szólnak az ország helyzetéről és jövőjéről — mondotta ezután Pozsgay Imre. — Igaz és ezért meggyőző képet kaptunk eredményeinkről, a fejlődésünket kísérő ellentmondásokról, de nem adhattak választ életünk, társadalmi fejlődésünk valamennyi gondjára, kérdésére. Éppen az a dolgunk, hogy további konkrét vizsgálódást folytassunk társadalmunk minden fontos területén. Ezt tesszük most a kulturális területen. Ha külső, belső vagy egyéb okokból rövid időre felhalmozódnak a feszültségek, a megoldást nem segíti a helyzet takargatása. hanem csak a még jobb, a valóságnak még inkább megfelelő társadalmi önismeret. Ehhez pedig torzulásoktól mentes nyilvánosságra és nyíltságra van szükség. Arra, hogy az ellentmondások és a hibák ellen felgyülemlett, tisztességes indítékból származó indulatokat a szocializmust, tehát a társadalmi haladást szolgáló energiává lehessen változtatni. Az ilyen magatartásnak azonban nagyon fontos előfeltétele, hogy vívmányainkon, ló javaslatot, hogy elfogadása után sikeresen folytatódik az a munka, amely az 1974-es közművelődési határozattal elkezdődött. A népszuverenitást megtestesítő országgyűlés tekintélyével nagy támogatást adhat ennek az ügynek, a képviselők pedig választókerületi tevékenységük egyik szép oldalának tekinthetik a művelődé’ helyi gondjainak megoldásiban való részvételt. — Azt tartják, hogy egy nemzet süllyedésének jele, ha tagjai semmibe veszik a törvényeket. Nagy írónk' szavai szerint mi »emelkedő nemzet« vagyunk — mondotta. — Akkor pedig önbecsülésünkhöz hozzá tartozik közakarattal hozott törvényeink tisztelete azzal mindenek előtt, hogy következetesen végrehajtjuk azokat. Ezért, amikor ismételten arra kérem a kormány nevében a tisztelt országgvű- [ törvény végrehajtását«* 1á-1 gondjaink. A törvény maradéktalan végrehajtása megköveteli a lakosság alapos tájékoztatását, hogy mindenki értse az abban foglalt feladatokat, és saját területén mindent megtegyen azok sikeres teljesítéséért. Somogyi József budapesti képviselő, a Magyar Képző- művészeti Főiskola rektora rámutatott: a törvényjavaslatban megszabott szép célok eléréséhez az szükséges, hogy népünk ismerje múltját, értse és becsülje annak nemes hagyományait, vállalja, szolgálja a jelent. lést, hogy foga'dja el javasla- mosatásával ébresszenek tisz- tunkat, egyszersmind azt ké- ! teletet az állampolgárokban az nem a képviselőktől, hogy a í itt megfogalmazott célok iránt. A törvényjavaslat vitája Salamon Hugóné Komárom | — A törvénytervezet — megyei képviselő,^ a Komárom j mint hangsúlyozta — a közI művelődést átfogó módon értelmezi; az alapműveltség — az országgyűlés kulturális, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megbízásából — elfogadásra ajánlotta a közművelődésről szóló törvényjavaslatot, továbbá a bizottságok együttes ülésén elfogadott, s a képviselőkhöz írásban eljuttatott több módosító javaslatot. — A törvénytervezet előtársadalmunk elért szocialista j rendkívül &yóegységének megtartásán, az molcsozo, szeles koru tarsadalmi vita előzte meg — mondotta. — Több ezer választópolgár, munkások, szöegység további erősítésén kell alapulnia. Minden kérdés feltevőjének, kutatójának tiszta- , , , , , . ban keil lennie azzal az óriási i vetkezeti Parasztok ertelmi- felelősséggel, amellyel ezért a fégrek gazdag élettapasztalata gigászi küzdelmekben kivívott I formálta e fontos torvényjafársadalmi egységéit tartozik. í platót. Népünk muvelode_ Tisztában kell lennie azzal isének «“«okénak érezhoey a íve> felelősségteljesen, számos következés- i javaslattal saját munkahelyük ■ véleményének ismeretében szólaltak fel. A Hazafias Népfront által szervezett vitákon 2500 hasznos véleményt Tisztában kell lennie azzal — hangsúlyozta —. hogy a munkásosztály képpen az egész társadalom érdekeit kockáztatja, aki túlhaladott helyzetek akkor esetleg helyénvaló teóriáit és gyakorlatát akarja normaként alkalmazni mai problémák megoldására. — Kerülni kell az illuzórikus megoldásokat — emelte ki a továbbiakban —, de azt is, hogy az illúzióktól vett [aj dal más búcsú, a szocialista eszmények, a perspektíva el- vesztegetését jelentse akár csak szűk körben is. Még kevésbé megengedhető, hogy kevesek távlatvesztésből és a vele járó vereségélményből adódó hangulata igazodásul szolgáljon, a létező szocializmus vívmányainak, köztük kulturális vívmányainak re- lativizálásáhaz, negatív átértékeléséhez. Nem kevés baj származna ugyanis abból sem, ha problémáink láttán elragadna bennünket a türelmetlenség. Amikor türelemről beszélünk, nem tűrésre buzdítunk. Nem beletörődésre, nem a hibák jóváhagyására késztetünk. Csak a terméketlen türelmetlenség ellen szólunk, a felzúdulók ellen beszélünk, akik az eleven, mindennapi gondjaikkal küzdő embereket zavaró körülményeknek tekintik a nagy tervek megvalósításában. Egyetemes üggyé válik A miniszter ezután az elismerés, tisztelet hangján szólt a közművelődésnek elkötelezett, munkájukat emberségesen, hozzáértően, jól végző hivatásos népművelőkről. Azokx-ól, akik gyakran nagyon rossz környezeti fettételek és nehéz személyes körülmények között végzik munkájukat. Akik nélkül, bármennyire egyetemes üggyé válik is a művelődés, nincs kulturális élet hazánkban, akiknek adósai vagyunk a nagyobb, megérdemelt megbecsüléssel, anyagi helyzetük javításával, jobb képzési és továbbképzési feltételek megteremtésével. Ezeket az adósságokat a közművelődési törvény elfogadása illan teljesítőképességünk rögzítettek, s a javaslatokat a törvényelőkészítő bizottság hasznosította. az megszerzésére, a politikai műveltség gyarapítására, a közéletben való részvételre, a szabad idő kulturált eltöltésére ösztönöz, s kifejezi azt az | _ a közművelődés norigényt, hogy az élet minden j mgi _ hangsúlyozta — egyterűidén az ízlésben, az élet- ! re inkább áthatják egész formában, szokásainkban to- j társadalmunkat, s bizonyos, vább gyarapodjanak a szó- hogv ezek a köznevelés, a ciaüsta vonások. | közművelés terén egyaránt a Salamon Hugóné a törvény- j szellemi élet kiteljesedését tervezetnek a családok sze- hozzak magukkal, repét és felelősségét hangsú- | Tarjány Béláné Pest me- lyozó paragrafusával kapcso- gyei, Úszta Gyula Heves melatban kiemelte: a szülők megtisztelő társadalmi kötelessége a gyermekek olyan szellemű nevelése, hogy belső igénnyé váljék a rendszeres művelődés, a kulturált közösségi magatartás. A képviselőnő arról is beszámolt: egyértelmű álláspont alakult ki arról, hogy a meglevő tárgyi feltételek, jobb összehangoltabb, felhasználásával is tovább enyhíthetők gyei képviselő, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára kiemelte: a törvény terypzet szelleméből a többi között az is következik, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani egész népünk és főképpen ez ifjúság hazafias és internacionalista nevelésére. A következő felszólaló Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. fi munkásmíívelődés politikai kérdés, összefügg a munkásosztály vezető szerepével Győri Imre beszéde Tisztelt országgyűlés, kedves elvtársak! Voltak értékes kezdeményezések a közművelődési jogalkotás területén már korábban is, de mo6t — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. márciusi határozata és a XI. kongresszusának állásfoglalása nyomán — vált időszerűvé mindannak részletesebb kifejtése, külön törvénybe iktatása, amit alkotmányunk a közművelődésről leszögezett — kezdte beszédét az MSZMP Központi Bizottságának titkára. — Időszerűségén azt értem: eredmé- nyeink most tették lehetővé, feladataink pedig szükségessé, hogy a közművelődés ügyét legfelsőbb államhatalmi szervünk, a tisztelt ország- gyűlés törvény megalkotásával is segítse. A közművelődés ügyének előtérbe kerülésében társadalmunknak — s általában a szocialista társadalmaknak — egy mélyebb, általásonabb törvényszerűsége jut kifejezésre. Az a felismerés tükröződik benne, hogy a szocializmus fölépítésének egész történeti folyamata elválaszthatatlan a lenini kulturális forradalomtól. Népünk kulturális színvonalának emelése politikai, gazdasági, társadalmi céljaink megvalósításának eddig is szerves, nélkülözhetetlen része volt. A kulturális forradalom további kibontakoztatása még fokozottabb jelentőségre tesz szert a fejlett szocialista társadalom építé- 1 seben, népünk nagy, hosszú távú nemzeti programjának valóra váltásában. Társadalmi fejlődésünk eredményeként joggal állapíthatta meg a párt XI. kongresszusán elfogadott program- nyilatkozat, hogy »a szocialista állam feladatai közül előtérbe került a gazdasági szervező és irányító, valamint a kulturális és nevelő tevékenység«. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely megszabja a közművelődésnek, ennek a sokrétű és társadalmunk egészére kiható tevékenységének tartalmát és ke- í rétéit, egyben méltóképpen | kifejezésre jutaltja. hogy szo- i cialista államunk betölti kul- i túráiig és nevelő funkcióját is. Egysiges szemlélet Kedves élv társak! Tisztelt országgyűlés! A kultúrának ez a kettőssége és ellentéte, amit Lenin a »két kultúra« fogalmán értett, ma a szocialista világ- rendszer kialakulásával történelmi és világméreteket is öltött. A mai tőkés társadalomra jellemző az anyagi-techni- kai civilizáció é6 a kultúra szétszakadása, az úgynevezett elit- és tömegkultúra kettőssége. Az a mozgási irány, amit az egyik oldalon a termelési technika fejlődése, a másik oldalon pedig az ugyanettől a tőkés érdektől meghatározott manipulált, úgynevezett fogyasztási kultúra jellemez. A tőkésrendszer, az uralkodó osztályok érdekei kívánják meg a társadalmat félrevezető reklám- és szórakoztatóipar, a giccs és a művészeti álforradalmak, a lealacsonyító brutalitás és pornográfia óriási apparátusokkal terjesztett »tömegkultúráját«. Másfelől ezek kínálják azt a kevesek számára hozzáférhető elitkultúrát, amelynek tudománya és művészete csak torzító, összetört tükörben képes láttatni az embert. Van, születik kulturális érték — szocialista érték is — ezekben a társadalmakban, de a rendszer ellenében, a »másik kultúra« talaján és csak nagy ellenállással megküzdve, viszonylag szűk réteghez juthat el. (Folytatás a 'J. oldalon)