Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J E T E K I Ara: 89 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Antennaszerelők XXXII. évfolyam 255. szám 1976. október 28., csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. október 26-i üléséről Ä Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. október 26-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium vezetői, valamint a központi sajtó főszerkesztői. ;A Központi Bizottság Győri Imre elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a párttagság marxista—leninista felkészültségéről, a párt propagandájának tapasztalatairól, néhány főbb elvi kérdéséről szóló jelentést és határozatot hozott a további feladatokról. A Központi Bizottság ülésének napirendjén ezenkívül szervezeti, személyi kérdések szerepeltek. . .. I. Ä Magyar Szocialista Munkáspárt XI, kongresszusa, amely meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait, megállapította: az új teendők fokozott követelményeket támasztanak a párt szervezeteivel és a párt tagjaival szemben. A Központi Bizottság ezzel összhangban áttekintette a marxista—leninista propaganda és oktatás helyzetét, megszabta a további tennivalókat Csák a forradalmi elmélettel felvértezett párt, az elméletileg jól képzett, a marxista—leninista elvek szellemében küzdő, dolgozó párttagság képes egész népünket mozgósítani nemzeti programunk valóra váltására, a fejlett szocialista társadalom megteremtésére. 1 ■ A Központi Bizottság a párttagság ideológiai fel- készültségét, a párt propaganda helyzetét- behatóan vizsgálva hangsúlyozta a marxista gondolkodás fejlesztésének növekvő társadalmi jelentőségét. A marxizmus—leninizmus élő, fejlődő tudomány, a forradalmi munkásmozgalom kipróbált elmélete. Pártunk tevékenységében a marxizmus —leninizmus elveiből, a magyar forradalmi munkásmozgalom és saját csaknem hat évtizedes harcának tapasztalataiból indul ki, s épít a nemzetközi kommunista mozgalom minden osztagának, a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag elméleti és gyakorlati tapasztalataira. A marxista—leninista elmélet mélyebb elsajátítása, a társadalomtudományok új eredményeinek ismerete és alkotó alkalmazása a fő forrása s egyben biztosítéka annak, hogy a párt sikeresen vezesse a szocialista építőmunkát. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a párt, a párttagság még felkészültebben teljesítse feladatát a politika valóra váltásában, a közéletiben, a munkában, és eredményesen mozgósítsa a társadalom erőit szocialista nemzeti céljaink elérésére. 2. a Központi Bizottság megállapította, hogy a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztése a párt egész tevékenységében jelentőségének megfelelő helyet foglal el. A marxista propagandában meghatározó szerepe van a pártoktatásnak. Hazánkban az utóbbi időben évente átlagban több mint 2 millió 200 ezer ember vett részt a marxista—leninista képzésben, tanulmányozta ideológiánkat a pártoktatásban, a KISZ, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront szervezésében és az egyetemeken, főiskolákon. A szervezett pártoktatásban tavaly a párttagok 73 százaléka, s rajtuk kívül jelentős számú párton- kívüli tanult. Az egyetemek és a főiskolák nappali és levelező tagozatain mintegy 110 ezren foglalkoztak a marxizmus—leninizmus kérdéseivel. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás megnövekedett figyelmet fordított az ideológiai kérdésekre, hozzájárulva eszméink terjesztéséhez. 2. a pártoktatás szervezete megfelel a követelményeknek. A különböző oktatási formák — előadássorozatok, vitafórumok, tanfolyamok, esti iskolák, esti egyetemek, pártiskolák — egymást kiegészítő, egymásra épülő rendszert alkotnak. Ez lehetővé teszi a párttagoknak és pártonkívülieknek a folyamatos ismeretszerzést és a magasabb szintű továbbképzést is. Az MSZMP Politikai Főiskolája, budapesti és megyei oktatási igazgatóságai, amelyek megkülönböztetett szerepet töltenek be a pártoktatásban, eredményesen végzik munkájukat. A pártoktatás tartalma általában megfelel a politikai és • ideológiai szükségleteknek, a résztvevők érdeklődésének. A filozófia, a politikai gazdaságtan, a munkásmozgalom története mellett kellő hangsúlyt kaptak benne társadalmi életünk fő kérdései. Az oktatás színvonala javult; a propagandisták a marxista társadalomtudományok legújabb eredményeinek ismertetésére törekedtek. A Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki annak a mintegy 42 ezer propagandistának, oktatónak s több tízezer előadónak, akiknek túlnyomó része társadalmi munkában tudásával, szorgalmával a legtöbbet tette és teszi a párttagok marxista—leninista ismereteinek, képzettségének növeléséért. ^•A párttagság elméleti, politikai képzettsége az elmúlt években gyarapodott; világnézeti megalapozottsága tovább szilárdult. Jobban eligazodik a szocializmus építésének aktuális kérdéseiben, reálisabban ítéli meg a társadalmi folyamatokat, nagyobb hozzáértéssel oldja meg feladatait. A XI. kongresszust követően a párttagok nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi fejlődés új kérdéseire. Fokozódott érdeklődésük a társadalomtudományok iránt. Ennek is köszönhető, hogy növekedett a tanulási kedvük, eszmei igényességük, kri- tikusabbak önmagukhoz és környezetükhöz, tevékenyebben vesznek részt a közéletben. II. 1. A Központi Bizottság az eszmei nevelőmunka továbbfejlesztésének kérdéseit vizsgálva megállapította: a pártoktatásnak az a feladata, hogy a XI. kongresszus követelményeinek színvonalára emelje a párttagság ideológiai felkészültségét. Ezt az oktatás minőségének javításával kell elérni. A pártoktatás marxista— leninista alapelveinek ismeretének elmélyítésével, a jelen teendőinek és a fejlődés távlatainak bemutatásával készítse fel a párttagságot, hogy a jövőben is eredményesen dolgozzon szocialista céljaink megvalósításán. Küzdje le az elmélet leegyszerűsítésére, mechanikus elsajátítására irányuló törekvéseket. Ügy fejtse ki és terjessze forradalmi elméletünket, hogy az a gondolkodást és a cselekvést még jobban meghatározó meggyőződéssé váljék. Vértezzen fel mind a dogmatikus, mind a revizionista téveszmékkel szemben. Az oktatási programok jobban épüljenek a marxizmus— leninizmus klasszikusai, Marx, Engels, Lenin műveire. A sokoldalúbb és elmélyültebb munka megköveteli, hogy a párttagok — különösen a propagandisták — az eddiginél alaposabban tanulmányozzák a klasszikusokat. A pártoktatás erősítse annak felismerését, hogy forradalmi tanításaink a valóságos társadalmi folyamatokban, ellentmondások feltárása és leküzdése közepette jutnak érvényre. Jelentőségének megfelelően több figyelmet kell fordítani pártunk tapasztalatainak kozkinccsé tételére. A párt munkájának, küzdelmeinek története időtálló tanulságokat ad a szocialista Magyarország megteremtéséhez. A párt általánosítható elméleti, poli7 tikai következtetéseinek jobb megismerése és megismertetése hozzásegít a marxizmus alkotó alkalmazásához, a hibák elkerüléséhez, fegyvert szolgáltat a jobb- és baloldali torzításokkal szemben. — Váljanak még jobban az oktató-nevelő munka részévé a kommunisták nemzetközi harcának tanulságai, a testvérpártok együttműködéséből születő eredmények, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ideológiai és gyakorlati tapasztalatai. A pártoktatás fejlessze a párttagság dialektikus és történelmi materialista szemléletét, melynek segítségével felismerheti korunk és társadalmunk átfogó törvényszerűségeit, tendenciáit, konkrét ösz- szefüggéseit, megértheti a fejlődésünkkel együttjáró ellentmondásokat s megoldásuk útjait. A társadalomtudományi kutatás — alapvető feladatának { részeként — jobban törekedjen az eszmei nevelőmunka igényeinek kielégítésére. Segítse megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyeknek tisztázása különösen fontos a párttagság elméleti színvonalának emelésében, a párt gyakorlati tevékenységének fejlesztésében. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás saját eszközeinek és lehetőségeinek jobb kihasználásával járuljon hozzá a marxista—leninista eszmék szélesebb körű terjesztéséhez, a tudományos világnézet elmélyítéséhez. 2. A Központi Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a propaganda meggyőzően fejtse ki marxista elveinket, amelyeknek alapján megválaszolhatók a hazai építőmunkával, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésével, valamint a szocialista és a kapitalista világ- rendszer ideológiai harcával kapcsolatos új kérdések. Az aktuális ideológiai kérdések között az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a fejlett szocialista társadalom építésével, az államhatalom jellegével, a szocialista hazafisággal és a proletár internacionalizmussal összefüggő témákra. a) A fejlett szocialista társadalom megteremtése minden területen nagyobb követelményeket támaszt. Növekszik a kölcsönhatás a gazdaság és a politika, a társadalmi fejlődés objektív és szubjektív feltételei, az anyagi javak termelése és a szocialista életmód között. A dolgozóik mozgósításának,, aktivitásának, általában a pozitív társadalmi magatartásnak fokozott jelentősége van. A munka hatékonyságának növelése a gazdasági tevékenységen is túlmutató, szélesebb érvényű követelmény, segíti a társadalmi erőforrások és tartalékok feltárását, a kiegyensúlyozott haladást céljaink feléj A társadalmi fejlődés sajátosságainak és törvényszerűségeinek ismerete elengedhetetlen feltétele az alkotó marxista—leninista gondolkodásnak. A fejlett szocializmus kérdéseinek tanulmányozása növeli a társadalmi tudatosságot, erősíti és gazdagítja a (Folytatás a 2. oldalon.) Háromtagú műszaki szerclőbrigád kezdte meg a Kaposvári Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatnál a központi antennák fölállítását. Jelenleg a felújításra kerülő állami lakások antennáit szerelik. (Fotó: Gyertyás László) II Szovjetunió X. ötéves terve a legfelsőbb tanács előtt A Szovjetunió legfelsőbb ta-' Barkauszkaszt, a litván legfelnácsának ülésszaka szerdán a Kremlben tanácskozott. Az ülésszakot Vitalij Ruben, a legfelsőbb tanács nemzetiségi tanácsának elnöke nyitotta meg. Ezután- jóváhagyták az ülésszak napirendjét, amelyben szerepel a legfelsőbb tanács elnöksége új alelnökei- nek megválasztása, az 1976— 1980-as évekre szóló X. nép- gazdasági terv és az 1977. évi népgazdasági terv törvényjavaslatának előterjesztése, illetve az 1975. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló. A napirend jóváhagyása után a küldöttek egyhangúlag a legfelsőbb tanács elnökségének elnökhelyetteseivé választották A. F. Vatcsenkót, az ukrán legfelsőbb tanács elnökét, P. G. Gilasvilit, a grúz legfelsőbb tanács elnökét és A. SZ. sőbb tanács elnökét. Ezt követően Nyikola) Baibakov miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke előterjesztette a Szovjetunió X. ötéves és 1977. évi népgazdaság-fejlesztési terveinek tervezetét. A beszámolót követően Va- sziíij Garbuzov pénzügyminiszter terjesztette elő a Szovjetunió jövő évi költségvetésének tervezetét. A költségvetés-tervezet ismertetésével véget ért az ülésszak első napjának délelőtti ülése; délután a legfelsőbb tanács szövetségi tanácsa tartott ülést. A legfelsőbb tanács szövetségi tanácsa is jóváhagyta a X. ötéves népgazdasági, tervet és az 1977-re szóló terv törvényjavaslatát. (MTI) Tanácskozik az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa Lázár György felszólalása Csaknem ezer kollektíva több mint 300 ezer dolgozójának képviseletében 523 szövetkezeti küldött és mintegy 200 meghívott részvételével kezdte meg munkáját szerdán reggel az Építők Székházában az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa. A tanácskozáson megjeleni Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke és Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes. Ott volt az MSZMP KB és a kormány több tagja, az országos főhatóságok, a magyar szövetkezeti mozgalom társágazatainak, valamint a társadalmi és tömeg- szervezetek sok vezetője. A kongresszus részvevőit az elnöklő Ferenci Tibor, az országos tanács tagja köszöntötte. Javaslatára egyhangú határozattal megválasztották a kongresszus tisztségviselőit, munkabizottságainak tagjait és elfogadták a napirendet. Ennek értelmében megvitatják. az országos tanács beszámolóját, a felügyelő bizottság jelentését, állást foglalnak az országos tanács munkájáról és az ipari szövetkezetek előtt álló feladatokról, valamint a szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet továbbfejlesztéséről. Napirendre kerül az OKISZ alapszabályának módosítása és az országos tanács kiegészítése. Rév Lajos, az OKISZ elnöke egészítette ki szóbeli referátummal az országos takácsnak az utóbbi öt év gazdasági és társadalmi munkájának eredményeit összegező, a következő évek feladatait körvonalazó írásos beszámolóját. Rév Lajos bevezetőben hangsúlyozta: az előterjesztett dokumentumok megfelelnek a párt XI. kongresszusa na-» tározatának, a kongresszuson elfogadott programnyilatkozatnak, és összhangban vannak a párt iránymutató állásfoglalásaival, s jól szolgálják a következő évek feladatainak sikeres megvalósítását. Ezek közül a mozgalmi és szövetkezetpolitikai tennivalók nem korlátozódhatnak az ötéves tervidőszakra. Épp ezért ezeket hosszabb távra körvonalazták, s ugyancsak hosszabb távra fogalmazták meg a feladatokat a szövetkezetek szocialista jellegének további erősítése és a szocialista demokrácia részét képező szövetkezeti demokrácia kiteljesítése érdekében. Az országos tanács beszámolójából is kitűnt, hogy számottevőek a gazdasági eredmények. Az 1975-ben elért, a tervezettet meghaladó mértékű, összesen 45 milliárd forintos termelési érték, a termékek jobb minősége, a (Folytatás a 2. oldalon.)