Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
/ Közlemény o Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. október 26~i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) szocialista közgondolkodást. Hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom tagjai a növekvő lehetőségek között mind jobban megtalálják képességeik kibontakoztatásának a közösség számára is leghasznosabb módját, elősegíti a szocialista életmód térhódítását. b) A hatalom a világfejlő- j proletár internacionalizmus t növelése útján a Magyar Szomagába foglalja a kölcsönös szolidaritást és érdekeltséget egymás sikereiben, A szocialista közösség országainak mind sokrétűbb politikai, gazdasági, ideológiai együttműködése a proletár internacionalizmus gyakorlati megnyilvánulása. A tőkésvilágban küzdő forradalmi erők határozott feldés jelenlegi szakaszában lépése a monopoltőke uralma minden társadalom alapkér- | ellen es a felszabadult országok dése; nálunk a munkásosz- | pépeinek ^ imperialistaellenes tály hatalma a szocialista építés feltétele. Hazánkban a munkásosztály hatalmát megtestesítő proletárdiktatúra állama történelmi szükségszerűségként jött létre. A munkás- osztály a hatalom gyakorlásába bevonja a parasztságot, az értelmiséget, a legszélesebb tömegeket. A szocialista állam valamennyi dolgozó osztály és állampolgár érdekeit fejezi ki: minőségileg különbözik minden kapitalista államtól, amely bármilyen formában is. de a monopoltőke, a burzsoázia uralmát jelenti. A fejlett szocialista társadalom megteremtésének alapvető feltétele a demokrácia mindenoldaly kibontakoztatása, elmélyítése. Szocialista társadalmunkban fokról fokra fejlődnek és mindinkább kiteljesednek a kormányzás, az igazgatás demokratikus módszerei. A szocialista demokrácia fejlődése biztosítja az állampolgárok érdemi részvételét a közügyek intézésében, segíti a társadalomban rejlő erőforrások feltárását és hasznosítását, a magas fokú társadalmi felelősségérzet, az alkotmányos rend és az állampolgári fegyelem érvényesítését. harca értékes támogatás szocialista építőmnnkánkhoz, a közös erőfeszítésekhez. Ugyanakkor őket is segíti a szocializmus léte. fejlődése és az a szolidaritás, amelyet küzdelmükkel a szocialista országok népei, kommunista és munkáspártjai vállalnak. Eszméinktől. társadalmi céljainktól, szocialista haza- íiságunk tartalmától idegen mind a burzsoá nacionalizmus, mind a kozmopolitiz- mus — bárhol, bármilyen régi vagy új formában jelentkezzék is. Pártunk a proletár- internacionalizus szellemében mindig fellépett és a jövőben is fellép az antikommuniz- mus és a szovjetellenesséa minden válfaja ellen, mivel a nemzetközi reakció ezeket fő fegyverként alkalmazza a haladó erőkkel szembeni általános törekvéseiben. 3'A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártoktatás szervezeti tökéletesítésével is a propagandamunka minőségi fejlesztését kell segíteni. Az oktatás bevált szervezetének fenntartása és a kialakult hallgatói létszám mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a marxista tudás gyarapításának pártiskoA szocialista állam szere- j Ián kívüli, formáira, az- önálló pének, fejlődésének alapos j tanulásra, az alapozó oktatá- ismerete elengedhetetlen ah- j son túlmenően a továbbkén- hoz, hogy a forradalmi folya- j zésre, a propagandisták rendmatot leginkább előre vívó funkcióit — napjainkban a gazdasági szervező és a kulturális nevelő funkciót — mind teljesebben kibontakoztassuk. Az állami teendők demokratikus, szakszerű ellátása előmozdítja a társadalmi érdek hatékony érvényesülését. s közelebb visz ahhoz a' hosszabb távon és fokozatosan megvalósuló célhoz, hogy a proletárdiktatúra állama össznépi állammá váljék. c) Pártunk, munkásosztályunk örököse és folytatója minden haladó történelmi hagyománynak, letéteményese nemzeti múltunk minden valódi értékének. Népünket, ifjúságunkat ezek tiszteletére és megbecsülésére neveli. Munkásosztályunk és forradalmi pártja, mint társadalmunk vezető ereje, kifejezője a nemzeti érdekeknek és felelősséget visel a nemzet sorsának alakulásáért, népünk, nemzetünk igazi érdekeit ma és a jövőben a szocializmus testesíti meg.. Építő munkánk szeres képzésére és továbbképzésére, a tananyagok színvonalának emelésére. Ugyanakkor szükség van az oktatás egyes formáinak jobb összehangolására. A pártoktatás céltudatosságát és tervszerűségét növelve a párttagokat a szervezett oktatás különböző tanfolyamaira a politikai szükségleteknek, a részvevők érdeklődésének megfelelően kell javasolni és felvenni. A Központi Bizottság megállapítja: a propagandistákkal szemben a legfőbb követelmény. hogy magas elméleti színvonalon, alkotó felfogásban terjesszék a marxizmus— leninizmus tanításait, és sokoldalúan ismertessék a párt politikáját. Szüntelenül fejlesszék tudásukat, előadói készségüket, pedagógiai ismereteiket. Szükségesnek tartja, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatók, szakértők mind nagyobb számban kapcsolódjanak be a propagandamunkába. ^•A Központi Bizottság fel nagy lendítő ereje a cselekvő j h;vja a pártbizottságok fi- szocialiSta hazalisag, amely gyeimét, hogy minden szinten közösségi aktivitást, munkát, állandó készenlétet jelent a haza szolgálatára. Hatalmas erőforrás számunkra, hogy a fejlett szocialista társadalom megteremtését népünk nemzeti programjának tekinti. A hazafiság és a proletár internacionalizmus a rendszerünk, eszményeink iránti elkötelezettségnek két oldala, s rendszeresen foglalkozzanak elméleti kérdésekkel, mérlegeljék döntéseik ideológiai, politikai hatásait. Fogják ösz- sze és szervezetten hasznosítsák a meglevő szellemi erőkét az ideológiai képzésben, és nevelésben. Nyújtsanak tóttá érdemi támogatást a tömeg- szetvezetekben és az állami vonalon folyó politikai oktacialista Munkáspárt még jobban betölti történelmi küldetését: a fejlett szocialista társadalom építésének vezetését. A Központi Bizottság elvárja a pártszervezetektől, hogy mindennapi tevékenységükben nagy figyelemmel foglalkozzanak az eszmei nevelőmunka feladataival. *Felhívja a kommunistákat, hogy mélyítsék el marxista—leninista tudásukat, éljenek és dolgozzanak eszméink szellemében szocialista hazánk további felvirágoztatásáért. * * * A Központi Bizottság ülése a ’továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Pullai Árpád elvtársat, a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miatt, érdemei elismerése mellett központi bizottsági titkári tisztsége alól felmentette: — Borbély Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját felmentette a KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetői tisztségéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárává. — a Központi. Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. A Központi Bizottság új titkára Borbély Sándor 1931-ben Nagyban községben született. Munkáscsaládból származik; 1947 óta vesz részt a munkás- mozgalomban, s 1950 óta tagja a pártnak. 1949-ig szerszámlakatosként dolgozott a Csepel Művekben. Ezt követően függetlenített ifjúsági vezetőként tevékenykedett, járási MINSZ titkár volt Kecskeméten és Kiskunhalason, később a Pest megyei DISZ-bizottság munkatársa, majd titkára. 1953-tól a DISZ központi vezetőségének főinstruktora. 1955-ben a Szovjetunióban elvégezte a Komszomol-főiskolát. Hazatérése után a Csepel Vas- és Fémművek DISZ-bizottságának első titkári tisztségét töltötte be. 195S decemberében tagja volt a párt ifjúsági bizottságának, majd a KISZ szervező bizottságának. Tagja a párt csepeli intéző bizottságának, párt- szervező; 1957-től pedig a KISZ kb titkára, s egyben a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára. Ugyanebben az évben — az első országos pártértekezleten —az MSZMP Központi Bizottságának póttagjává választották. 1959—S2 között elvégezte az SZKP KB 3 éves pártfőiskoláját. 1962-től 1966-ig a Csepeli Vas- és Fémművek párt- bizbttságának a titkára, ezt követően a XXI. kerületi párt- bizottság első titkára, 1970-től pedig a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára. A X. kongresszus óta a Központi Bizottság tagja. 1975-től a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetője. Tanácskozik az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) megnövekedett belkereskedelmi értékesítés, a . lakosságnak nyújtott szolgáltatások javuló színvonala, az állami vállalatokkal fokozódó termelési együttműködés, valamint a különösen gyorsan fejlődő tőkésexport a szövetkezeti dolgozók — több mint 40 ezer tisztségviselő — odaadó munkája mellett egyúttal jelzi az ipari szövetkezetek előbbi kongresszusán elfogadott tízéves fejlesztési program első szakaszának tervszerű megvalósítását is. Az utolsó öt évben kétszer olyan gyorsan fejlődtek a szövetkezetek, mint az ezt megelőző húsz esztendőben összesen. Ma már 650 szövetkezet rendelkezik központi telephellyel, és a lehetőségeihez mért korszerűbb technikával, a termelőhelyeket az előbbieknél kedvezőbb munka- és életkörülmények, jobb szociális ellátottság jellemzi. A közeljövő gazdasági feladatokról szólva a beszámoló megállapította: a szövetkezetek rendkívüli közgyűlésein olyan ötéves terveket fogadtak el, melyek főbb összefüggéseikben, a népgazdaság és a lakosság igényeit figyelembe véve, még az országos tanács irányelveiben foglaltaknál is magasabb követelményeket fogalmaztak meg — többek között éppen az olyan kiemelt tennivalóknál, mint a lakásépítés és a lakossági szolgáltatás. Szólt arról is, .hogy az építőipari szövetkezetek az idén előreláthatólag 6800—7000 lakást adnak át. Ez azt jelenti egyben, hogy a tervidőszakra vállalt 35—37 ezer lakás átadásának időarányos, egy évre eső tervét teljesítik a szövetkezetek. Az ipari szövetkezetek szolgáltatási kötelezettségeiknek az idén — várhatóan — a tervnek megfelelően tesznek eleget. Ezek után Rév Lajos a szövetkezetek szocialista jellegének erősödéséről szólt. A továbbiakban pedig arról, hogy a korábbinál gyorsabb ütemben folyik a szövetkezetek között a specializáció. E célt jól szolgálják a tevékenységek koncentrálására kidolgozott elképzelések, amelyek egy része már megvalósult. Végezetül Rév Lajos az OKISZ megvitatásra előterjesztett módosított alapszabály-tervezetét érintő kérdésekről beszélt, majd a napirendi anyagok, a megvitatásra javasolt témák kidolgozásához, a következő öt év munkájához kért segítséget és útmutatást a kongresszus részvevőitől. Ezt követően Rosta István, a felügyelő bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a kongresszus elé terjesztett bizottsági jelentéshez. Az elnök javaslatára a kongresszus részvevői úgy határoztak, hogy valamennyi napirendre kiterjedően megnyitják a vitát, amelyben elsőként Lázár György emelkedett szólásra. Új feladataink mepkövetelik a belső tartalékok ieltárását és hasznosítását Lázár György felszólalása Lázár György a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a -kormány és személyesen Kádár János nevében köszöntötte a kongresszus részvevőit, majd a • következőket mondotta: — A szövetkezetek, köztük az ipari szövetkezetek fontos és nélkülözhetetlen szerepet töltenek be szocialista társadalmunk építésében. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy a mozgalom a párt iránymutatáséi alapján immár húsz év óta töretlenül fejlődik. Külö-| Most olyan nősen szembetűnő az utóbbi | előtt állunk. összhangban fejlődött a kö- [ gépek és berendezések kapa- zösségi élet, erősödött a tagok j citásait, tákarékosabban bánAz MSZMP Központi Bizottsága 1976. október 26-i ülésén a KB titkárává válaszévekben végbement fejlődés. A szocialista jelleg erősítése A szocialista építésben ma és a távolabbi jövőben is számolunk a szövetkezeti mozgalommal. Pártunk XI. kongresszusa megerősítette és leszögezte, hogy tovább folytatjuk jól bevált szövetkezetpolitikánkat. A legközelebbi évek egyik fontos feladata, előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdont erősítsük és magasabb színvonalra emeljük. Fejlődésünk későbbi szakaszában — mint ezt pártunk programnyilatkozata is kimondja — a két szocialista tulajdonforma fejlesztésének eredményeként létrejön, kialakul a termelési eszközök magasabb szintű. össznépi, kommunista tulajdona. — Meggyőződésünk, hogy a szocialista jegyek erősítése nem áll ellentétben a szövetkezeti jelleg megőrzésével, sőt ezek egymásra hatása kölcsönösen pozitív. Közös érdekünk tehát, hogy erősítsük a szövetkezetek gazdálkodásában is a tervszerűséget, a munka szerinti elosztás gyakorlatát és a szövetkezeti de- i határoltamak “ szenemében kötődése a szövetkezetekhez. — A kormány álláspontja szerint — mondotta Lázár György — általában kialakultnak vehetjük a szövetkezetek — mai viszonyoknak megfelelő — nagyságát, ezért csak nyomós érdekek esetén indokolt tovább növelni az egyes szövetkezetek méreteit vagy újabb összevonásokat elhatározni. új feladatok amelyek még- inkább megkövetelik az alkotó erők egyesítését, a szövetkezetek belső tartalékainak feltárását és hasznosítását, a társulásokban, a kooperációkban. a többi társszövetkezetekkel való jó együttműködésben rejlő lehetőségek hatékony kiaknázását. — A fejlett szocialista társadalom építésében előrehaladva a soron következő feladat most az,'hogy minél jobb feltételeket teremtsük az V. ötéves és az évi terv eredményes teljesítéséhez — hangsúlyozta Lázár György. Pártunk Központi Bizottsága kellő időben értékelte az V. ötéves terv indulásának tapasztalatait. Igen alapos elemzés után arra a következtetésre jutott, hogy a felkészülés tervszerűen megtörtént, a végrehajtás jó lendülettel folyik. A kormány időben közreadta a végrehajtás megszervezéséhez szükséges határozatokat, a pártszervezetek aktív közreműködésével elkészültek a helyi tervek és a végrehajtási programok. Tervszerű, hatékony munka — A párt és a kormány mokráciát — hangsúlyozta a Minisztertanács elnöke. Új feladalok előtt Ezután arról szólt, hogy az l eredményes gazdálkodással a szocialista társadalom fel- ! táshoz. építéséért, a kommunizmus j a pártalapszervezetek fe- világméretű győzelméért j íelősen, önállóan irányítsák folytatott nemzetközi harc , és szervezzék a hatáskörükbe alapvető követelménye. A proletár internacionalizmus politikánk sarkalatos elve, amely jelenti: a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetésére, a kommunista és munkáspártok közti egység megteremtésére irányuló törekvést; a kölcsönös támogatást, elvtársi együttműködést; a rendszeres kétoldalú és sokoldalú véleménycseréket, a mozgalmunk alapját képező marxista—leninista elmélet közös erőfeszítéssel történő továbbfejlesztését. ideológiai együttműködésünk erősítését, a tapasztalatok általánosítását, a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív álláspont és cselekvés kialakítását a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. A tartozó pártpropagandát. A párttagok képzésével, nevelésével segítsék a szocialista építőmunka napirenden levő kérdéseinek megértését, a tudatos alkotó cselekvést. A pártvezetőségek alakítsanak ki jó munkakapcsolatot a propagandistákkal, folyamatosan tájékoztassák őket a gyakorlati munka kérdéseiről, és ismerkedjenek meg az oktatás eszmei, politikai tapasztalataival. Valamennyi párt- szervezetben legyenek tudatában annak, hogy az oktatónevelő munka a pártélet fontos, nagy tömegeket átfogó területe, mely hatással van a kommunisták egé6z tevékenységére. A Központi Bizottság meggyőződésé, hogy a párttagság ideológiai ielkészültségének Miniszter elnökünk Jugoszláviába utazott Lázár György, a Miniszterta- ] A kormány elnökének búnács elnöke Dzsemal Bijedics- j csúztatására a Keleti pálya nek, a Jugoszláv Szocialista | udvaron megjelent Acél Szövetségi Köztársaság végre- I György és Havasi Ferenc, a hajtó tanácsa elnökének meghívására szerdán hivatalos, baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. Minisztertanács elnökhelyette sei, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. A Minisztertanács elnökét 1 Simon Pál nehézipari minisz útjára elkísérte Faluvégi La- j tér, dr. Várkonyi Péter állam jós pénzügyminiszter, Ros/ca István külügyminiszter-helyet- fes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, _ dr. Marczali László, kulturá- i lis. miniszterhelyettes, Liítvai István kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete Jugoszláviátitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Varga József, a Minisztertanács . titkárságának erőinket továbbra is arra kell összpontosítanunk — hangsúlyozta —, hogy meggyorsítsuk a népgazdasági tartalékok hasznosítását, többet termeljünk a minden piacon jól értékesíthető, versenyképes árukból; hogy optimálisan használjuk ki a munkaidőt, a junk az anyaggal, energiával és idővel egyaránt. Időben megkezdődtek és a közeljövőben befejeződnek az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségyetés kidolgozásának munkálatai. A felkészülést megkönnyíti, a tervező munka számára biztonságot ad gazdaságpolitikánk világos irányvonala —, amelyen nincs okunk változtatni — továbbá, hogy a szabályozók is betöltik funkcióikat, ezért csak részleges módosításokra van szükség. Ügy gondolom, egyetértenek azzal, hogy rpindez a vállalatok, szövetkezetek részére is jó lehetőséget biztosít jövő évi terveik elkészítéséhez. A feltételek adottak — A jó munkához szükséges feltételek adottak. Biztosíthatom önöket, hogy az ipari szövetkezetek tagsága és választott vezetőségei, az országos tanács, a területi és szakmai szövetségek testületéi a jövőben is számíthatnak a párt és a kormány segítőkészségére és bizalmára — fejezte be beszédét Lázár György miniszterelnök. A kormány elnökének nagy tetszéssel fogadott peszéde után valamennyi napirendi pontra kiterjedően megkezdődött a vita. A nap folyamán csaknem harmincán szólaltak fel. Szabó István, a TOT elnöke és dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke a termelőszövetkezeti mozgalom, illetve a fogyasztási szövetkezetek, Fabók Zoltán, a HVDSZ főtitkára, a szakszervezeti mozgalom, S. Hegedűs László titkár a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a kongresszust; ugyancsak üdvözölte a tanácskozás résztvevőit Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke. A kongresszus ma reggel folytatja munkáját. (MTI) Megnyílt Pécsen a szocialista országok első tudományos diákköri konferenciája tatásnál Posko Srdanov, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagyimban csatlakozik a miniszterei- ! vétségének ideiglenes ügyvivőA Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerdán megnyílt a szocialista országok első tudományos diákköri konferenciája, amelyen tíz testvérország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus, Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság — mintegy százötven fiatal képviselője T . ____.. , , . tanácskozik közös feladataikv ezetoje. jJelen volt a búcsúz- rólj együttműködésük továboi lehetőségeiről és módjairól. nők kíséretéhez. 1 je. (MTI) Az elnökségben foglalt helyet dr. Maróthy László, a KISZ központi bizottságának első titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai —, dr. Nagy József, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára, dr. Ga- ramvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes és dr. Csáki Frigyes, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. A Nemzetközi Diákszövetséget B. Bangura, a titkárság tagja képviselte. Dr. Maróthy László köszöntötte a konferencia részvevőit, majd Övári Miklós tartott előadást. Az ünnepséget követően a konferencia részvevői szekcióüléseken tanácskoztak, Illetve szakmai programokon vettek részt. (MTI)
