Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-21 / 249. szám
Somogy megye V. ötéves területfejlesztési terve TERVSZERŰEN, ARANYOSAN Nyolcvan százalékuk nő Sátorkészítők TTjabb fél évtized feladatairól, változó életünk alakulásának irányáról határozott a rrtegyei tanács, amikor megtárgyalta és elfogadta Somogy megye V. ötéves területfejlesztési tervét. A terv sajátos vonása, hogy nem a fejlesztési ' célkitűzések részletes felsorolására törekszik, hanem a megye gazdaságának fejlődési irányát és arányait rögzíti. Feladata kettős: koordináló szerepet tölt be, amikor felvázolja a fejlődés gazdasági kereteit, feltárja az összefüggéseket, ugyanakkor 6zéles körű tájékozódást biztosít a megyei vezető szervek és a gazdasági egységek döntéseihez. A terv egyik jellemzője, hogy kapcsolatot létesit az egyes ágazatok, a tanácsi és nem tanácsi gazdaság tervei között, ezzel megteremti a tervszerű, arányos terület- fejlesztés lehetőségét. Az adottságoknak megfelelően Somogy megye V. ötéves területfejlesztési terve a megyei pártbizottság 1976. január 9-i határozatában rögzített irányelvekre épül, azok valóra váltását szolgálja. A terv célkitűzései az országos irányelvek mellett a megyei adottságokat és sajátosságokat is figyelembe veszik. A megyei pártbizottság irányelveinek • megfelelően biztosítják a további kiegyensúlyozott fejlődést, a termelő és nem termelő ágazatok fejlesztésének fokozottabb összhangját; a gazdasági szerkezet további korszerűsítését, a megye adottságaira épülő progresszív iparok fejlesztését ; az élelmiszergazdaság kiemelt, az építőipar jelentős fejlesztését; az élet- színvonal emelését, a lakásellátás további javítását; a fejlesztéseknek a településhálózat-fejlesztési tervvel való nagyobb összhangját. Az ipar termelése az irányelvek szerint 40—45 százalékkal nő. A fejlődés ütemének túlteljesítése csak ott indokolt, ahol a piaci igényekkel összhangban, a korszerű termékek gyártásával, a hatékonyság emelésével, többlet- munkaerő felszhasználása nélkül biztosítják a feltételeket. A munkaerő-tartalékok megszűnése miatti intenzív és szelektív fejlesztéspolitikára van szükség: ez a vállalatok munkaerő-gazdálkodásának javítását igényli. Csak így biztosítható, hogy a termelés- i növekedés 75 százalékát a termelékenység növekedése fedezze. A könnyűiparban a vállalatok a termelés emelkedését teljes egészében a termelékenység növelésével biztosítják. Az V. ötéves tervben tovább növekszik a nehézipar súlya a megyében, a gépek, gépi berendezések gyártásának kiugró növekedése miatt. Megteremtik a vegyipar alapjait, és jelentősen fejlődik az élelmiszeripar. Az ipart a kiemelt településeken — elsősorban Kaposváron és Barcson — fejlesztik. Kulcsfeladata van az építőiparnak A megye fejlesztési tervének megvalósítása nagymértékben függ az építőipar teljesítőképességétől. Ezért fontos az építési igények és kapacitások összevetése. Az építőipar feladatai csaknem 4 milliárd forinttal, 35 százalékkal haladják meg a IV. ötéves tervi szintet. Ebből 2,8 milliárd forint a magas- építési, 1,2 milliárd forint pedig a mélyépítési jellegű munka. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat terve 61 százalékos termelésnövekedést tartalmaz. Biztosításához a vállalatnak jelentős erőfeszítéseket kell tennie: nagymértékben javítani kell az eszközgazdálkodást, jobban ki kell használni a meglevő kapacitást, fokoznia a munka- és üzemszervezési tevékenységet. A DÉLVIÉP kapacitása — i nagy arányú gépíejlesztésekkel _ ez előző tervidőszakhoz képest a kétszeresere no, a KPM Közúti Építő Vállal té pedig mintegy 30 százalékkal emllkedik. A mélyépítési feladatok megoldásúba fok zottan bevonjak a Siófoki Kőolajvezeték-epito Vallala t0 A^terv számai alapján » mélyépítésben az igények es „kapacitás összhangja meg0Í A^feiadátok megoldása érdekében javítani kell az ep ,S33SU IBSfflS '«Ä veket kell megkövetelni. A trczőgazdaság ! meghatározó marad I A megye alapvetően me; I zőgazdasági jellegű. Az °ss r keresők többsége l^t-ben ,is a mezőgazdasagban I megélhetést. Ennek megfele- tfen'a gazdaság fejlődésében ötéves tervben is döntő szerepe lesz a mezőgazda-^ Ssr,i,AÄ ík^it 3,4 százalékkal növekszik A mezőgazdasági nagy üzemek termelésének növekedése — terveik szerint évenként átlagosan elen 4,6 százalékot. ’ a növénytermelésben — a gabonaféléknél es egyeb ne^ mes terményeknél — a ve tésterületek kismértékű no mellett a termésadatoké százalékkal emelkednek A jó zöldsegellatasert Kaposvár és Siófok térségében nagyüzemi hajtatot fűtött fóliafelületeket alaki , tanak k vasmarha-állomány U százalékkal, a tejtermelés épül és 11 600 férőhely re, konstrukciója ™ gjobb szakosított sertéstelepek Jobb kihasználásával a^ - lékos sertésállomány 10 növekedését lehet elérniA mezőgazdasági . n^+u ^_ i m ékben — többek kozott 5770 hektár erdőt telepítenek. A terv közlekedéssel, hír közléssel foglalkozó részé megállapítja, hogy 300 sas*= s-riS ■SSU. «•«* kedés korszerűsítene. öefej K** «PS»" más rekonstrukciója. Kor szerűsíti a ’MÁV a fonyódi, a balatonmáriai és a szántód-kőröshegyi állomásokat. Az CLutóközlclcGclés fejlesz- tésének központi feladata az ipari központokba a bejárás feltételeinek megteremtése. Ezért megvizsgálják azt, hogy a 117 alig kihasznált közületi autóbusz tömegközlekedésbe való bevonásának müyen lehetőségei vannak. A tervidőszakban a kereskedelmi hálósat összesen 45 ezt>r négyzetméter alapterülettel bővül, ennek csaknem a fele a bolti kiskereskedelemre jut. A vendéglátásban 18 ezer négyzetméterrel növekszik a hálózat. Ebből az új lakótelepeken önkiszolgáló éttermek épülnek. Egységes szemlélettel Az idegenforgalommal foglalkozó rész megállapítja, hogy a szálláshelyek a bala- tonföldvári Neptun-szálló befejezésével, a Siotour Motel szállójával és a kempingek fejlesztésével tovább szaporodnak. A bővítés azonban nem teremti meg a vendég- forgalom és a kapacitás össz- j hangját. (A területi terv ki- I dolgozásának idején a Balaton fejlesztésében érdekelt országos szerveknek még nem volt jóváhagyott középtávú tervük.) A belső turizmus fellendítés® érdekében Kaposváron kirándulóerdő és kemping épül, Igáiban pedig nyaralóházat létesítenek. A legtöbb lakás a legrosz- szabb ellátottságú Kaposváron épül. Az igények kielégítésében jelentős szerepe lesz a családi házak építésének. Ezek 80 százalékát az alsófokú központokban és egyéb településeken építik fel. A területfejlesztési terv végrehajtása — állapította meg a megyei tanács — az egységes szemlélet mellett elsősorban a tervfegyelem erősítését, az erők koncentrálását teszi szükségessé. A megye területfejlesztési tervének elfogadásával az átfogó testületi döntések lezárultak. Ezekből a döntésekből meghatározhatók a feladatok. A tanácsok legfontosabb feladata a terv végrehajtásához szükséges hatékony és folyamatos koordináció biztosítása. Céljaink elérése szemlélet- változást, az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket, a hatékonysági követelmények magasabb fokú érvényesítését igényli a végrehajtásban érdekelt szervektől. A Tabi Campingcilkk Vállalat az utóbbi néhány évben elismerést vívott ki magának. Legutóbb az őszi BNV-n találkozhattunk régebbi és legújabb termékeikkel, s ezek mintegy keresztmetszetet adtak munkájukról. Tetszetős színű és formájú sátrakat mutattak be. A tabi vállalatnál a dolgozók nyolcvan százaléka nő. Szinte az egész sátor- és ponyvakészítés az ő feladatuk. A nagyközségből és a környező településekről járnak be a dolgozók két műszakban. Reggel hattól délután kettőig és kettőtől este tízig zakatolnak a varrógépek. Kétszázhetven dolgozója van a vállalatnak. Nincs külön nőfelelősük, függetlenített szb-titkáruk se — a kis üzem nem indokolja. Mégis kiemelten foglalkoznak a nők helyzetével. Szoboszlai Levente megbízott igazgatóval az itt dolgozó asszonyokról és lányokról beszélgettünk. — Szociálpolitikai tervet dolgoztunk ki: hosszú és középtávút egyaránt. Hogy mi található ezekben? Csak néhány érdekességet. Segítjük a nagycsaládos anyákat. Biztosítjuk az étkezést úgy, hogy aki akarja, hazaviheti az ebédet, több személyre is befizethet. Persze nem mindenki, [ csak a rászorulók... A megbízott igazgató főmérnök gyárbeli sétára hívott. A szavak helyett beszéljenek a tények. Először a szociális helyiségeket néztük meg. Mindkét műszaknak külön öltözője, minden dolgozónak saját szekrénye van. Patyolat tisztaság mindenfelé — legalábbis így illik fogalmazni ott, ahol nagy rend uralkodik. Egy emelettel följebb a különböző szállítási vállalatoknak készülő ponyvákat találtuk. Hatalmas, sötét színű vásznakat szabnak. Megpróbáltuk. Nehéz fölemelni egy-egy ilyen darabot, hát még egész nap ezt csinálni. Hogy miért vállalják? A fizetés miatt. Betanított munkásak, s keresetük 2700—2800 forint között van. A második emeleten, ahol a sátrak készülnek, valamivel »könnyebb« a munka, az átlagfizetés két-háromszáz forinttal kevesebb. sátorkészítőknek valamivel könnyebb... — Ma meddig dolgoznak? — Este tízig. — Ez azt jelenti, hogy akinek kisgyermeke van, annak ma már nem jut sok ideje a család ’dolgaira. — Nem sokat lehet együtt a családdal, ez így igaz, csakhogy akinek gyereke van, annak biztosított az egy műszak. Vagy reggel hattól délután kettőig, vagy nyolctól ötig. A huszonnégy éves Marcsik Lajosné élt a lehetőséggel. Négy és fél éves kisfia van. A férje is itt dolgozik a vállalatnál. — Persze, hogy jobb lenne két műszakán, több lenne az ember szabad ideje — mondta Marcsikné —, de a gyerek miatt így jobb.' Huszár Cyörgyné, a sátorüzem csoportvezetője 1964. június 15-én került a vállalathoz. — A szakmám szerint női szabó vagyok, de üzletvezetőként dolgoztam korábban, azután alapitó tagként kerültem a vállalathoz. Ponyvavarróként kezdtem. Végigjártam szinte valamennyi lépcsőfokot. Hogy fizikailag nehéz mun- ka-e? Igen. Az összeállítandó vásznak nagysága miatt. A Hogy a többiek miként viszonyulnak az egy műszakban dolgozó anyákhoz? Akadnak súrlódások, de a többség megérti: családanyákról van sző, a gyerekek nevelése a legfontosabb feladatuk. Szoboszlai Levente elmondta: minden, szülési szabadságról visszatérő nőnek megjár ez a kedvezmény. Igaz, közben egy-egy gép néhány ’ órára kiesik a termelésből, de a veszteség minimális. A lehetőség felajánlása sokkal nagyobb érték. N. J. Boltosoktól, pékektől kérdeztük: Friss-e a kenyerük ? Segítik a nagycsaládosokat Üdülési beutalók, segélyek az erdőgazdasági dolgozóknak A kenyér akkor az igazi, ha friss. Nemcsak jóízű, jól átsült, hanem puha, ropogós, és még érezni rajta a kemence melegét. A péksütemények szintén frissen a legkelendőbbek. Három kaposvári boltvezető felel a kérdésre: friss-e a kenyerük, melyet az új kenyérgyárból kapnak reggelente. Május 1. utcai fővárosi Csemege, Hesszer Kálmán: — Nem friss, néha szívós egy kicsit. Esti sütést kapunk, mint minden üzlet, amelyik kenyeret is árul. A kiflire, zsemlére nincs panasz, ropogós, puha amikor megérkezik, azon látni, hogy nemrégen sült ki. Ha a kilós kenyér elfogyott délelőtt, s' még délután is hozatunk, az friss. Bodor Pál, 38-as élelmiszer- bolt: — Az új kenyérgyári . kenyér lényegesen jobb a réginél, viszont nem olyan friss, mint ahogy azt a vásárlók elvárnák. Zselic Áruház, Molnár Gyula: — Most hoztak éppen kenyeret, hát ez kisülhetett úgy este, vagy még délután. A zsemlével szokott több gond lenni, este melegen belerakják a kosarakba, itt rázogat- juk fel, különben összenyomódnak. Kimondottan frissen sült kenyeret néha a tanműhelyből kapunk. Érdeklődtünk a kenyérgyárban, szükség van-e az új berendezések mellett is elősütésekre, arra, hogy délután és este sült kenyeret szállítsanak a boltokba? — 180—200 mázsa kenyeret éjszaka megsütni lehetetlenség — mondja Garbera István, a 3. számú kenyérgyár termelési osztályvezetője. — Ami este és éjjel sül azt szállítjuk reggel kilenc óráig a boltokba. Ahhoz kicsi a kenyértermelő vonal, hogy estétől reggelig egyetlen műszakban megsüsse a másnapi kenyeret, ahhoz viszont nagy, hogy mindig közvetlenül az egyes szállítások részére süssünk ki kisebb mennyiségeket. — A rendelések is állandóan változnak — mondja Görög Attila üzemcsoportvezető- helyettes. — Van olyan hetünk, amikor 280 mázsa, van olyan is, hogy 320—350 mázsa kenyeret rendelnek. Ami a két mennyiség között van, az éppen egy műszak... A péksütemények csak egy műszákban sülnek. A kenyérgyár ezekből elegendőt tud sütni egyszerre, ez másnap el is fogy. A kenyérsütésnél erre nincs lehetőség, két műszak sütése kevés lenne, a harmadik műszakot pedig nem lehet beindítani két órára. Így a harmadik műszak kenyere átmegy a következő szállításhoz. — Húszórás munka kell ahhoz hogy a napi átlagos 200 mázsát — ebben a szombati kiugrás is benne van — megsüthesse a gyár. Szombaton a termelés 240 mázsára is fölmegy. Ezért a reggeli szállítást még előző délután, vagy este és éjjel kell megsütni, hogy e'ég legyen. A pótrendeléskor így jut friss kenyér a délutáni sütésekből: az már tulajdonképpen másnap- ■a készült. Az egész napi mennyiséget az új kenyérgyár megnövekedett lehetőségei mellett sem lehet egy műszakban kisütni. A frisseség megőrzésére csökkentettük az egy rekeszbe rakott kenyerek számát, hogy a szállításnál ne törődjenek. Az utolsó szállításra írörülő kenyeret úgy sütjük, hogy éppen »pihenjen- két órát, amíg hajnali három órakor az első kocsi megérkezik — ennyit tudunk még segíteni. r. g. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a mintegy 87 ezer hektárnyi területen, 17 üzemi erdészet, két gyáregység és egy műszaki erdészet kötelékében csaknem hatezer dolgozót foglalkoztat. A gazdaság vezetősége — együttműködve a szakszervezeti bizottsággal — arra törekszik, hogy minél többen üdülhessenek, kipihenhessék az olykor nem könnyű erdei munka fáradalmait. Tavaly 585 felnőttet és 141 gyermeket iidültettek. Száznegyven felnőtt SZOT-üdülőt vehettek igénybe, ezenkívül jó néhányan mentek beutalóval külföldre, illetve hazai szanatóriumiba. Legtöbben a gazdaság saját üdülőibe — Szántódra, Zamárdiba. Harkányba, Csisztapusztára és Csokonyavisontára — jutottak el. Ebeken a helyeken 433 felnőtt pihenhet. Az idén a tavalyinál valamivel többen, 730-an üdülhettek — felnőttek és gyerekek együttvéve. Ezúttal is a SZOT-tól, illetve a MEDOSZ- töi kapott beutalókkal, továbbá a saját üdülőhelyeken vehették igénybe legtöbben ezt a szociális juttatást. Cso- konyavisontán 145, Zamárdi- ban 156, Szánodon 154, Csisz- tapusztan pedig 15 dolgozójának a pihenését biztosította a gazdaság. A múlt évben 320 ezer forint segélyt fizettek ki, melyből több mint hétszázan részesültek. Az idén az erre a célra fordítandó összeg már 400 ezer forint, s szeptemberig 651 dolgozó kapott belőle. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nagy családosokra és a gyermeküket egyedül nevelő anyákra. Az említett segélyeken kívül tavaly 87 ezer forintot kaptak, az idén pedig 100 ezer forintot osztanak szét közöttük. A gazdaság szakszervezeti bizottsága ugyancsak a rászorulók mellé áll, s megfelelő anyagi segítségben részesíti őket: a nagycsaládosoknál és a gyermekét egyedül nevelő szülőnél — ha szakszervezeti tagok — évente 55—60 ezer forintot tesz ki a beiskolázási támogatás melyből egy-egy személyre 300—400 forint jut. Ugyancsak intézményes segélyként tavaly 360 dolgozónak összesen csaknem 98 ezer forintot fizettek ki az szb-k, s az idei felhasználás is e körül alakul. Somogyi Néplap- __*_________'
