Somogyi Néplap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-02 / 233. szám

Határidőre, az előírt költségkeretből áz adott szó a biztosíték A tervezett ütemnek megfelelően épül a Chemical barcsi gyára Egy év múlva kezdődik a próbaüzem Barcson, a Che­mical Építő-vegyianyagokát Gyártó Vállalat új gyárában. A megye jelenlegi legnagyobb ipari beruházása túljutott a félidőn. A járási székhely új ipartelepén szépen sorakoz­nak már a gyár hatalmas csarnokai, raktárai. Amit a látogató kint a helyszínen lát, azt erősítik meg a szakembe­rek is: a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat az előírt ütemnek megfelelően dolgozik, egyes munkákkal pedig előbbre tart, mint ahol jelenleg tartani kellene. Ko­rábban tervhiányra panasz­kodtak az építők. Most aizt mondják, hogy megkaptak már minden kiviteli tervet, s van elég anyaguk is a folya­matos munkához. Egyedül a tetőszigetelő hiányzik: ezt azonban be tudják szerezni. Egy be nem váltott ígéret A szigetelőanyagnál na­gyobb gond jelenleg a szige­telést végző ember hiánya. A somogyi szemmel mérve nagy feladatra az Országos Szak­ipari Vállalat vállalkozott. A munka határidőre történő el­végzését szocialista szerződés­ben is megerősítette. Azután más feladataira hivatkozva nem jelent meg Barcson. A szigetelés gondja a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat nyakába szakadt, s «-al­bérletbe« adta ki a Tolna me­gyei és a Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnak. A szigetelés tehát elkészül. A héten azoknak a vállala­toknak a vezetői, párt- és szakszervezeti titkárai értékel­ték az eddig végzett munkát, amelyek — nem egészen egy évvel ezelőtt — szocialista szerződésben vállalták, hogy a megye hagy ipari beruházá­sát határidőre és az előírt költségkeretből valósítják meg. Az Országos Szakipari Válla­lat kivételével mindegyik tel­jesítette eddig vállalt kötele­zettségét. Ezen, a tanácskozá­son a Fémmunkás és az Épí­tőgép-gyártó Vállalat is csat­lakozott a szocialista szerző­déshez. Az ÉPGÉP egyébként eddig is szívén viselte a bar­csi beruházás sorsát: Kezdődhet a gépek szerelése A tanácskozáson bejelen­tették: szeptember 15-én be­fejeződött a nagyberuházás építési terveinek készítése, hiányuk már nem akadályoz­za a munkát. Elmondták azt is, hogy a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az év végéig kb. 120 millió fo­rint értékű munkát végez el. Több üzemrészt átadott, vagy a közeljövőben átad szerelés­re. A Vegyipari Tervező Vál­lalat rajzasztalán is lassan a befejezéséhez közeledik a bar­csi gyár technológiai tervei­nek készítése. Munkájuk nem volt könnyű, hiszen 18—20 hónapos késést kellett behoz­niuk. A technológiai tervezők azonban nem fejezik be a munkát az utolsó rajzok át­adásával : vállalták, hogy az építés sikeres befejezése ér­dekében az üzembe helyezésig együtt dolgoznak a technoló­giát szerelőkkel. »Mi akkor távozunk jó érzéssel — mond­ta a szocialista szerződés tel­jesítését értékelő tanácskozá­son a tervezők képviselője —, ha az üzembe helyezéskor is azt mondják: elégedettek a munkákkal.« Itt érdemes egy másik vé­leményt is idézni. A Vegy­ipari Berendezéseket Szerelő Vállalat képviselője' így fo­galmazott : »Meggyőződéssel állíthatom, hogy eddig min­den közreműködő a legna­gyobb készséget tanúsította a munka közben felmerült gon­dok gyors megoldása érdeké­ben.« Sorompógond A részt vevők soha nem a szerződéiben vállalt határidő­ket emlegették, hanem azt ku­tatták, hogy az építés és sze­relés folyamatába miként kap­csolódhatnának be minél ko­rábban. A hiányzó gépek és •berendezések helyettesi lésé­re közösen keresnek lehető­séget. A gyár építése és sze­relése 1977 őszén befejeződik. Van azonban néhány olyan berendezés, amelynek szállí­tását csak 1978—79-re vállal­ták. Mi lesz ezekkel? A ter­vezők és a szerelők egybe­hangzó véleménye: megkere­sik a módját annak, hogy előbb megérkezzenek Barcsra. Ha ez Végképp nem megy, akkor hasonló értékű beren­dezésekkel pótolják. A barcsi gyár építésében részt vevők úgy látszik min­dent meg tudnak oldani közös akarattal. Amiről egyszer szót váltottak, az megoldandó gondként többet nem kerül a tárgyalóasztalra. Ez alól is van egy kivétel: a fénysorom­pó. A fé’milliárd forint érté­kű beruházáshoz az anyagot a vasúton keresztül kell szál­lítani. Itt azonban gyakran marad hosszú ideig zárva a sorompó. Ezért javasolták, hogy fénysorompót szerelje­nek föl. A munka el is kez­dődött: a vasút számláját — az egymillió forintot — azon­ban senki sem egyenlítette ki. Ezért abbahagyták a berende­zés szerelését. Van, aki azt állítja, hogy előbb elkészül a gyár, mint a hozzá vezető út forgalmát szabályozó fényso­rompó. Állítását eddig még senki nem próbálta cáfolni. „Csak” - közös akarat Barcson a beruházás körül nagyobb gondokat is megol­dottak már. Csak példaként említjük meg, hogy a hely­színre érkeztek azok a spe­ciális kazánok, amelyek gyár­tását már rég átadta egy kül­földi vállalatnak a Láng-gyár. Megépült az a húsz, kilovol­tos elektromos vezeték- az új üzem telekhatáráig, mely az energiaellátást biztosítja majd, és mindenki egyetértett azzal, hogy megfelelő időiben a helyszínre érkezik az a 11 kilométer hosszú kábel is, amelynek gyártását sokáig nem vállalta senki. A gázve­zeték — amelynek építése ter­vezések és engedélyezések miatt másfél évet késett — időben energiát szolgáltat a hőközpontnak. Hamarosan kész lesz az a munkásszálló is, amely otthont ad az épí­tést és szerelést végző szak­embereknek. A részt vevők így fogal­maztak : »Nem látványos eredményeket ígértünk, csak azt: mindent megteszünk azért, hogy ez a népgazda- ságilag fontos beruházás idő­ben megvalósuljon.« j Ez a csak azonban határo­zottságot, formaságoktól men­tes, gyors ügyintézést jelent. És azt, hogy sikerült a késést behozni: ütemesen folyik az építkezés, takarékos a pénz­felhasználás. Dr. Kercza Imre Emlékezés egy nagy forradalmárra Jacques Duclos, a francia kommunisták egyik legendás hírű vezetője, aki tavaly ta­vasszal távozott az élők so­rából, most lenne nyolcvan- esztendős. Születésnapján nemcsak szűkebb pátriájában emlékeznek rá, hanem min­denütt a földön, ahol szép, emberi eszmékért dobban a szív. »Bemutatkozásként — írta emlékiratai budapesti kiadá­sához — el kell mondanom a magyar olvasóknak, hogy munkás vagyok, szüleim sze­gények voltak... 13 éves koromban cukrászinasként kellett megkeresnem a kenye­remet, majd 1912-ben, 16 évesen, elmentem Párizsba, a fény városába...« A fiatal munkás számára a fény városa jó ideig az ár­nyak városa maradt. Szűkebb szülőföldjén is jobban, tömé­nyebben tárult fel kutató te­kintete előtt a szegények, az elesettek mérhetetlen szenve­dése, kiszolgáltatottsága. Olyan alkat volt, akit nem elégítettek ki maguk a je­lenségek, az okokra is szen­vedélyesen kíváncsi volt. A söre jóvoltából hamar kielé­gíthette ezt az érdeklődését is: nagyon fiatalon találko­zott a szocialista munkás- mozgalommal, általa pedig olyan elmékkel, mintAnatole France és Jean Jaurés. A nyugat-európai forrada­lom egyik legnagyobb iskolá­ját járta ki a fiatal munkás az elmaradt »igazi« iskola helyett. Miután fölismerte: új rend születik Oroszország­ban, az 1920-ban megalakult Francia Kommunista Párt­nak Duclos alapító tagja lett. Szónoki, politikai tehetsége korán kitűnt. 1926-ban már képviselő és pártja központi bizottságának tagja volt, a harmincas években a nép­frontmozgalom, a fasiszta megszállás alatt az ellenállás egyik vezetője. 1959-ben a Francia Köztársaság szenáto­ra, tíz évvel később az PKP elnökjelöltje — az államfői tisztségre. Minden vonatkozásban gaz­dag, tartalmas élet jutott e nagyszerű harcos osztályré­széül. Azok közül való volt, akik nem egyszerűen élik, hanem formálják is a törté­nelmet. Édes terhel fisz a szán Fejlődik megyénk üdülőhálózata Ülést tartott tegnap a Szak- szervezetek Megyei Tancsának elnöksége. A tanácskozás na­pirendjén szerepelt Schrotner ilárolynak, a SZOT Dél-bala­toni Üdülési Igazgatósága ve­zetőjének beszámolója alapján az üdülésfejlesztés és felújí­tás feltételei és feladatai az V. ötéves tervben című téma. Bevezetésként a IV. ötéves terv eredményeiről esett szó. Megtudtuk, hogy ebben a tervidőszakban 250 millió fo­rint állt az igazgatóság ren­delkezésére ; ebből épült fel < fonyódligeti gyermeküdülő, a balatonlellei Ganz-MÁVAG- íidülő, valamint az Ezüstpart tízemeletes épülettömbje és a Csepel-üdülő III. épülete. Az V. ötéves tervben — a jelenlegi gazdasági helyzet fi­gyelembevételével — az igaz­gatóság az eddiginél mérsé­keltebb fejlődésre számít. A beutaltak száma előrelátható­lag 5—7 százalékkal növek­szik. Kooperációs beruházás­sal valósul meg az Ezüstpart II. egysége. Ennek első létesít­ménye egy 500 + 250 szemé­lyes korszerű üdülő, kazán­házzal, konyhával, étterem­mel, kulturális helyiségekkel, fedett uszodával. Balatoniadén egy 300 személyes postásüdülő létesítését tervezik. Központi beruházásokból csaknem ezer hely létrehozása várható. A szakmunkástanulóknak — a holnap munkásainak — nyaralási, pihenési föltételeit is javítani szándékozunk. Lé­nyeges feladat ezenkívül a korszerűtlen szántód! és bala- tonszabadi gyermeküdülők felújítása. (A kisgyermekek üdültetésére a bizottság az eddigieknél nagyobb figyel­met fordít, és jelentősebb ösz- szeget kíván áldozni.) A terv­ben ezenkívül tíz szálloda, öt konyha és étterem átépítése, felújítása szerepel. A SZOT-kongresszus irány­elveinek megfelelően a követ­kező tervidőszakban az ille­tékesek nagyobb figyelmet fordítanak a nagycsaládok üdültetésére, ezért az eddigi­nél jobban figyelembe fogják venni a gyermekek számát, az egy főre jutó jövedelmet is. Az SZMT elnöksége a to­vábbiakban a szakszervezetek az értelmiség körében végzen­dő munkájáról is tárgyalt. A tanácskozás utolsó napirendi pontjaként a szakmunkáskép­zés Somogy megyei helyzetét vitatta meg az elnökség. —- Tegnap még én Is szed­tem, és szívesebben végeztem azt a munkát, mint most a válogatást... Asszonyok a1, csomagolóban. A méretes lyukúkkal ellátott deszkalap mutatja, melyik gyümölcsnek hol a helye. A hatalmas csarnokban üres és almával teli rekeszek garma­dája. A válogatók újabb rako­mány érkezését várják. Ha­marosan megjön a szán, ez a gépműhelyben kialakított, ér­dekes szállító alkalmatosság. Traktor vontatja a vastalpú »járművet«, melynek az a nagy előnye, hogy nem kell olyan magasra emelni a nehéz ládákat,’ mintha pótkocsit használnának. Ügyes ésszerű­sítés. A gyümölcsösben nyilván­valóvá válik, miért mondta a csomagolóban az asszony, hogy szívesebben szedi, mint válo­gatja az almát. Földre hajló ágakon pirosló almák. Szinte kínálja magát a jonatán, a starking, a golden delicsesz. A szedőknek mázsánként 30 fo­Szeptember első felében kezdték a szedést a goldennel, ebből három vagonnal a Szov­jetunióba exportáltak. Szapo­rán megy a munka, mivel a MÉK-nek szánt áru csak »durva válogatáson« megy át — a további tennivalót ugyan­is a MÉK vállalta magára —, így győzik erővel. A szedők, válogatók és szállítók igyeke­zete azért is dicséretes, mert Háztáji sertéshizlalás a kaposvári járásban Tanácskoztak a felvásárlók A Kaposvári Húskombinát és annak kaposvári járási fel- vásárlási kirendeltsége közös tanácskozásra hívta össze teg­nap Kaposváron a járás ter­melőszövetkezeteinek sertésér­tékesítéssel megbízott dolgo­zóit és a húskombinát felvá­sárlóit. A mintegy nyolcvan részvevőt — köztük a megyei tanács, a járási pártbizottság, a járási hivatal, a tsz-szövet- ság képviselőit, valamint Szé­les Istvánt és dr. Lengyel Zol­tánt, az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt főosztályvezető­helyettesét, illetve osztályve- vezető-helyettesét — Sebes­tyén Antal járási kirendelt- ságvezető köszöntötte, majd Marosán László, a Kaposvári Húskombinát főosztályvezető­je a legutóbbi rendelkezések­ről tartott tájékoztatót. Somogybán jelenleg mint­egy 80 ezer családban foglal­koznak sertéshizlalással. Mun­kájuk olyan befektetés a re­mélt jövedelem érdekében, mely nem nélkülözheti a megfelelő termelői biztonsá­got, a garantált értékesítési lehetőséget: e célból kezdték meg az idén áprilisban a Ka­posvári Húskombinát körzeté­ben a vállalat és a falvakban levő tsz-ek közötti együttmű­ködési szerződések kötését. Ennek keretében a termelő- szövetkezeteket kérték fel közreműködésre minden érté­kesítésre felkínált állat átvé­tele, a takarmány- és tenyész- anyag-ellátás biztosítása érde­kében. Végül is hetven tsz­szel, egy-egy állami gazdaság­gal és áfész-szel • állapodtak meg, s ebben a kistermelők­nek mintegy 80—85 százaléka van érdekelve. A tsz-ektől, il- _ letve az állami gazdaságtól és i az áfész-től összesen több mint 1300 vemheskocát adtak ki így a kistermelőknek, s a folyamat tovább tart az év hátralevő részében. Sebestyén Antal elmondta, hogy a kaposvári járásban el­sőként Göllében kötötték meg a szerződést, s ezt a májusi megállapodást a következő két hónapban követte a többi: a járás 27 tsz-éből 25-tel, to­vábbá a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskolai Tangazda­sággal és egy áfész-szel álla­podtak meg a háztáji sertés­értékesítés szervezésére és a szerződéskötésekre. A kezdet biztató, hiszen a gazdaságok például megszervezték a koca­kihelyezést (különösen a hete­st és a csökölyi tsz mutat pél­dát ebben). A kaposvári já­rásban az idén előrelátható­lag 80 ezer hízót vesznek át, ebből 28 500-ra a kisüzemek- iből számítanak. A termelőszövetkezeti meg­bízottak közül sokan kértek szót a tegnapi tanácskozáson, s szavaikból kitűnt, hogy egy­azon probléma több helyen is megtalálható. Így visszatérő gondként jelentkezik a felár feltételeként szereplő húszda­rabos szállítmány. Ha összejön a gazdáktól például 5—6 nagy súlyú, 300 kiló körüli sertés, amelyet el kellene vinni — de nincs meg a húszas csoport — tsz és a gazda 150—150 forint­tól esik el.. „ Gál Sándor, a járási hivatal elnöke a kisgazdaságok segí­téséről szóló megyei tanácsi vb-határozatra és az azt kö­vető intézkedési tervre hívta föl a részvevők figyelmét. Nem munkálkodhat egymástól elszigetelten a cél elérésén vállalat és gazdaság, ezért bíztató az együttműködés ed­digi eredménye. A tegnapi kaposvári megbe­szélés egy sorozat első rendez­vénye volt: az együttműködé­si röegállapodásokkal kapcso­latos értékelő tanácskozásra még. ebben a hónapban a me­gye többi járásában is sor ke­rül. rlnt a bérük, érthető, hogy igyekszenek. Most, a szezon közepén naponta átlagosan mintegy ötvenen vannak, s nemcsak tsz-tagok, hanem családtagok, kívülállók is részt vesznék ebben a munkában. A napokban iskolásokat várnak. A zákányi Csokonai Ter­melőszövetkezetnek 63 hektár almása van, s ez mind a por- rogi meg a porrogszentkirályi részen terül el. Ez idő szerint a tizenegy hektár jonatán ad munkát a szentkirályi határ­ban. Értékesítési problémája eddig még nem adódott a gaz­daságnak: harminc vagonra szerződött a Somogy megyei MÉK-kel, tíz vagonnal más vevőknek adtak el. a közösben végzett munka után otthon is nagy és hason­ló feladat vár a legtöbbjükre3 Porrogon és Por rogs zent k i rá - lyon jelentős háztáji gyümöl­csössel rendelkeznék a gazdáik, s ennek a betakarításával sem késlekedhetnek. Édes teherrel halad a csű- ssótalpas jármű a dűlőútom. ötven-hatvan ládát visz, nem zökken az egyenetlen földön; mintha csónakon úsztatnák a rakományt. Szél rebbenti a fákat, s úgy tűnik, a terhűk­től megkönnyebbült ágak bú­csút intenek a »tova utazó- piros almáknak. a v.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom