Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-11 / 215. szám

Fejlődésünk jelentős erőforrása a társadalmi munka Kalinyini újságírók látogatása megyénkben Aktivaértekezlet a megyei tanácson Tegnap délelőtt Kaposvá­ron, a megyei tanácson aktí­vaértekezletet rendeztek a társadalmi munkáról. Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Varga Pétert, a megyei párt- bizottság első titkárát és a tanácskozáson részt vevőket. A megnyitó szavai után Sugár Imre, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese tartott előadást a társadalmi munka­akciók, a községfejlesztési verseny eredményeiről és a feladatokról. — A társadalmi munka az elmúlt időszakban és ma is jelentős tényezője a megye, ezen belül a települések anya­gi és szellemi értékei gyarapí­tásának, kifejezi a növekvő közéleti tevékenységet, a la­kosság segítőkészségét, s meg­nyilvánulása az egészséges lakóhelyszeretetnek — mon­dotta, majd elemezte az ered­ményeket. — Jelentősen nőtt az egy személyre jutó társadalmi munka értéke, szélesedett a rendszeresen társadalmi mun­kát végzők tábora — hangoz­tatta az előadó, s elmondta: az előző tervidőszakban a társadalmi munka értéke el­érte ä 304 millió forintot, egy somogyi lakosra az 1971. évi 133 forinttal szemben 1975- ben már 212 forint jutott. Nagy eredményként érté­kelte a kongresszus és a fel- ; szabadulás évfordulójának ' tiszteletére tett felajánlások teljesítését: ennek a társadal­mi munkának az értéke me­gyénkben elérte a 27 millió forintot. Külön is méltatta a siófoki és a barcsi járás ered­ményeit, ahol az egy személy­re jutó társadalmi munka ér­téke 287, illetve 283 forint. El­ismeréssel szólt a centenárium tiszteletére Kaposváron indí­tott társadalmi munkáról, vá­rost gazdagító eredményeiről; a Virágos Kaposvárért, az Egy üzem — egy iskola moz­galmakról és más kezdemé­nyezésekről, mint amilyen az Egy hét Balatonlelléért moz­galom, valamint a szocialista brigádok tevékenysége. Sugár Imre beszélt a fel­adatokról is. Hangsúlyozta: még jobban kell gazdálkodni lehetőségeinkkel, s a társadal­mi munkába az V. ötéves terv időszakában még nagyobb tö­megeket bevonni, hogy az ön­kéntes munkavállalások ered­ményesen segíthessék a fel­adatok megvalósítását. Erről beszéltek a felszólalók is. Beszámoltak arról, hogy a községekben hogyan sikerült megnyerni az embereket a közös feladatoknak, s mit kí­vánnak tenni a jövőben. Dr. Szerényt János, az SZMT tit­kára a szakszervezetek fel­adatairól, társadalmi munkát segitő tennivalóiról szólt. Ö is — mint a többi hozzászóló — az összefogás, a párt- és a társadalmi szervezetek együtt működésének szükségességét hangoztatta. Ezt hangsúlyozta felszólalá­sában Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára is, aki a tanácskozás részvevői­nek személyében köszöntötte megyénk valamennyi társa­dalmi munkását. — Az előadásban ismerte­tett adatok azt fejezik ki, hogy az emberek szeretik megyéjüket, falujukat, s ké­szek érte önzetlenül dolgozni. A jövőben is olyan társadal­mi feladatoknak kell meg­nyerni őket, melyek közös I ügyek, minden ember érdekét szolgálják. Ha valóban töme­geket érintő feladatokat vá­lasztunk ki a társadalmi munka céljául, akkor meg­kapjuk az emberektől a segít­séget. A közösségért szívesen dolgoznak önzetlenül az em­berek — mondotta. A megyei pártbizottság első titkára szólt a társadalmi munka politikai jelentőségé­ről, nevelő hatásáról, s han­goztatta : az emberek sokkal jobban becsülik azokat az eredményeket, amelyeknek elérésében nekik is részük van. Óvott a »-fizetett társa­dalmi munkától-», majd befe­jezésül köszönetét mondott mindazoknak, akik társadal­mi munka végzésével segítik elő megyénk fejlődését, szeb­bé tételét. Megígérte, hogy a megyei pártbizottság ezután is segíti munkájukat. Az aktívaértekezleten Sugár Imre, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese átadta az okleveleket, emlékplaketteket és jutalmakat a településfej­lesztési versenyben legjobb eredményt elért községek ta­nácsi vezetőinek. Oklevelet kapott több szocialista brigád, KISZ-szervezet, Vöröskereszt- alapszervezet, iskola és több különböző munkaterületen dolgozó aktivista. Varga Ká­roly a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetéseket nyújtotta át a Hazafias Nép­front elnöksége nevében. Ezt az első ízben adományozott magas elismerést harmincán kapták meg. Végül az aktíva­értekezlet egy — a megye la­kosságához szóló — felhívást fogadott el, amelyhez csatla­kozott a KISZ és a Vöröske­reszt is. Sz. L. Beszélgetés a megyei pártbizottságon és a szerkesztőségben Ismerkedés Kaposvárral Vendégeink Honfi István és dr. Horváth Sándor társaságá­ban, a szovjet hősök emlékműve előtt. ,Fiűk, gázt neki!’ Szocialislabrigád-vezctők tanácskozása A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista- brigád-vezetői csütörtökön ta­nácskoztak a vállalat vezetői­vel a kaposvári munkásszál­láson. Az 1388 dolgozót kép­viselő 154 brigádvezető közül beszélgettem néhánnyal. Vörös Miklós kubikos, a siófoki fő-építésvezetőség dol­gozója ezt mondta: — Ügy jöttem el, hogy be­jelentem: a következő kom­munista szombaton a sió­foki bíróság építkezésén át­építjük a nagydaru vágányát. — Én javaslatot szeretnék tenni arra, hogy vezetőink jobban szervezzék meg a munkát — mondta Németh László hidegburkoló. — Jog­gal bosszankodunk, amikor feltörik a csempénket, mert a csempézés után jönnek sze­relni. 1 Miközben beszélgetünk, - előkerülnek a vállalati újsá­gok, a munkásszállás külön­féle szobáiból pedig székek sokaságát hordják. Amikor a nagyterem megtelik, az ajtó köré, a folyosóra rakják az ülőalkalmatosságokat. Min­den talpalatnyi hely megte­lik figyelő munkásokkal. Gyulavári Tamás igazgató az évből eltelt nyolc hónap gondjairól és eredményeiről szólt. Arról, hogy az első fél­évet 15 millió forintos ter­meléslemaradással zárták, s ugyanennyi volt a lemaradás július és augusztus hónapban is. Az igaz, hogy az első fél­évben a tervezett 175 lakás helyett 233-at adtak át, mégis az erőket összevonva, na­gyobb szervezettséggel kell dolgozniuk a jövőben. Kü­lönösen a marcali, a nagy­atádi és siófoki fő-építésveze­tőség munkáján kell javíta­ni. Az igazgató beszélt arról is, hogy túl sok az olyan em­ber náluk, aki nem termel: míg a vállalat összlétszámából ezerháromszázán végeznek építőipari tevékenységet, ad­dig négyszázan tartoznak az úgynevezett nem termelői létszámhoz. Ezen az arányon a jövőben változtatni akar­nak. A munkafegyelem megszi­lárdítása ma is fő téma a SÁÉV-nél. Gyulavári Tamás bírálta a középvezetőket, akik nem mindig közvetítenek jól a munkások és tők között. Heves vita alakult ki a be­számoló után. A munkások ugyancsak a középvezetők hi­báiról beszéltek. Volt szak­iparos, aki szóvá tette, hogy sokáig tétlenül topognak, mert nem kapnak anyagot. Amikor azután késve megér­kezik, jönnek a »főnökök«, hogy »-fiúk, gázt neki«. Jobb szervezéssel egyenletesen tud­nának dolgozni. Molnár János asztalos he­tedmagával érkezett ehhez a vállalathoz, három hónapja. Azóta nem kaptak szerszá­mot. A Gagarin brigád vezetője, Molnár Gyuláné, a raktárban dolgozik. Az ő panasza vá­lasznak is beillett az asztalos szavaira. — Az anyagbeszerzők ke­a felsőbb veze-1 resztül-kasul járják az or­szágot a hiányzó szerszámo­kért. Eredménytelenül. Marcaliban a kőművesek brigádvezetője Varga Sándor. Megkérdezte: — Ki a hibás azért, hogy ha van sóder, akkor nincs cement, ha cement van, sóder nincs? Ki felel azért, amiért második hónapja téglát tisz­títunk, hogy felvonulási épü­letet építhessünk magunk­nak? Hát lehet olyan, hogy egy ügyintéző fiókjában el­fekszik az a papír, amelyen fontos gépet kérünk a mun­kánkhoz? »Rázós« kérdések. A meg­válaszolásuk sem maradt el. Az igazi válaszadás az lesz, ha »a középtájon« rendet tesznek. A tanácskozáson ki­tűnt: ez közös szándék a SÁÉV-nél. G. 3. Kedves vendégeket, régi ismerősöket köszönthettünk tegnap Kaposváron: szerkesz­tőségünk meghívására me­gyénkbe látogatott Pavel Ivanov, szovjet testvérme­gyénk lapjának, a Kalinyinsz- kaja Pravdának a főszerkesz­tője és Jevgenyij Simin, az újság munkatársa. A vendégeket tegnap dél­előtt Honfi István, a megyei pártbizottság titkára és dr, Horváth Sándor, a propagan­da- és művelődési osztály ve­zetője fogadta. A baráti be­szélgetés során fölelevenítették a közelmúltban Kalinyinban járt somogyi pártküldöttség élményeit, szót váltottak idő­szerű politikai, ideológiai és kulturális kérdésekről; köl­csönösen ismertették a két megye általános fejlődésének főbb vonásait, a legfontosabb, további gazdasági és társadal­mi feladatokat. A közvetlen hangú, meleg baráti találkozó után — ven­déglátóik társaságában — városnéző sétára indultak a kalinyini újságírók. A szov­jet hősi emlékmű előtt tiszte­lettel adóztak az életüket ha­zánkért áldozott honfitársaik emléke előtt, majd a Kali- nyinról elnevezett, képekről általuk már jól ismert város­rész utcáit, új épületeit te­kintették meg. Elismeréssel szóltak a lakóházak tetszetős, változatosságra törekvést tükröző formáiról, a város­rész harmonikus, . esztétikus fejlesztéséről. A látottak kap­csán élénk eszmecsere alakult ki a mindkét megyében rendkívül fontos szerepet be­töltő ágazat, az építőipar helyzetéről, fejlesztésének te­hetőségeiről és feladatairól. Délután a Somogyi Néplap szerkesztőségében lapunk ve­zetőivel és munkatársaival ta­lálkoztak újságíró vendégeink. Jávori Béla főszerkesztő kö­szöntötte őket, majd tájékoz­tatást adott a Somogyi Nép­lap szervezeti felépítéséről, az itt folyó munka módszerei­ről. Ezután kötetlen beszélge­tés során, a kölcsönös érdek­lődés alapján tapasztalatcse­rén vitatták meg az újságírás, a lapkészítés megannyi kér­dését, a tájékoztatás javításá­nak, a tömegkapcsolatok to­vábbi erősítésének, szélesíté­sének lehetőségeit és mód­jait. A tartalmas, sokrétű, baráti hangulatú eszmecsere után vendégeink a Rippl-Rónai Múzeumba és a Somogyi Képtárba látogattak. A hétvégét a Balaton-par- ton tölti tesvérmegyénk új­ságíró-küldöttsége. Itt — a pihenés, a kirándulás mellett — egy mezőgazdasági üzem munkájával is megismerked­nek. További programjuk so* I rán a megye egy-egy ipari üzemébe, illetve termelőszö- | vetkezetébe látogatnak. Beszélgetés a szerkesztőségben. Csúsztak a szerelők Később kezdődik a cukorrépa feldolgozása Jól sikerült a Kaposvári Cukorgyárban a főpróba, mégsem kezdődhet a tervezett időben, szeptember 14-én a kampány. A régi, felújított Takarmány a tehenészetnek Domb épül Gy Silódomb emelkedik. Öramfl pontossággal tasi Állami Gazdaság gyóta- ködnek együtt a gépek a Ku- pusztai területén. Szelíd lan­kák fölött zöld csipkék: fák koronái alkotnak összefüggő cikcakkokat. Puffadt vízto­rony ezüstje ragyog le ránk, s »kistestvérére«, a magasles­re. Jegenyék állnak őrt tá­volabb, valószí­nűleg valami­lyen utat vi­gyázhatnak ar­rafelé. A silókukori­ca nagy, össze­függő táblája már megadta magát a vágó­gépek »motol­láinak«. v-Csak egyetlen, kes­keny sáv dacol még. Nem so­káig Az MTZ- traktorok húzta adapterek nem hagyják lábon mű- • ezt a néhány sort sem. De mi most nem ezeknek a gazdáit faggatjuk. Sajtos Józsefet kérdezzük a munkáról és új gépéről. — Egy SPS—420-as géppel dolgozom, ebben az az újdon­ság, hogy egységet alkot, együtt van a vágószenkezet a traktorral, Csehszlovák gyárt­mányú masina, nem sok ilyen »futkározik« még az ország­ban ebből a típusból. Más­fél-két hónapja ültem rá. Persze, a hibák már »kijöt­tek«. És azt mondja, hogy a vá­góasztal lehetne egy kicsit na­gyobb, a fémanyag meg erő­sebb. Viszont öt perc alatt megtölti h fúvókémény a szál­lítógépek pótkocsiját. S két másfajta munkára is befog­ható gép ez. Kényelmes, tá­gas vezetőfülkével. Előző nap száz pótkocsira való silókuko­ricát vágott Sajtos József a társával, az egyik MTZ gaz­dájával. Ért az új géphez: tanfolyamon tanulta ki a for­télyait Kétegyházán. Rákóczi János brigádveze­tőnek eigyezik a véleménye a beosztottjával, ami a nagy, sárga betakarítógépet illeti. De gondolatai már előbbre járnak. — Hetvenegy hektáros táb­la ez. a hét végére végzünk a letakarításával, ha az idő engedi. Nagyon jó minőségű a siló. Tejes állapotú, zsenge termés, elégedettek vagyunk vele. Követjük a szállítógépeket. A pusztai magtár mellett emelnek magas zöld »hegyet- az összeapróaott kukoricából. Billenős pótkocsik ürülnek egy pillanat alatt, s az új »küldeményt« hamarosan »megtiporja« a lánctalpas traktor, melyet nagy bizton­sággal Ferka István vezet »rohamra« megint, s újra megint. Péter József né Jegy­zetekkel a kezében magya­rázza: — Naponta nyolcvan-száz pótkocsival terítenek ide. Har­minc mázsa van egy-egy ko- csiplatón! Nyolcadik napja folyik a munka. Egy állattenyésztő Is ott tüsténkedik a traktorok kö­zött. Rózsa József a tehené­szetből. — Azt vizsgálgatom, hogy milyen lesz a téli állateleség. Hát első osztályú, kérem! Olyan lesz ez, mint a savanyú káposzta, ha összeérik. Ettől tejel a szarvasmarha! Három­százhatvan fejős tehenünk van itt, száz szopós kisborjú, »parlagon« meg hetvenegy ál­lat. Kell a takarmány! Három-négy percenként ér­keznek a szállítójárművek. Jegenye magasságig nő a domb? fc. I» gépsorok jól vizsgáztak ugyan, de az új berendezések még nem készültek el. Két cég ké­sik a munkával. Az egyik a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, melynek dolgozói egy lényerő berendezést készítenek. Augusztus 20-án már látták a nagy lemaradást, és száz­húsz embert irányítottak át erre a munkára. Igyekezetük azonban késői volt: lemara­dásukat nem tudták behozni. Az elektromos rendszer tizen- négymdllió forint értékű re­konstrukcióját a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat végzi. Most szerelik az új generátort, és azt ígér­ték, hogy csütörtökön reggel­re elkészülnek vele. A cukorgyár történetében most fordul elő harmadszor, hogy nem tudják a tervezett időben kezdeni a kampányt. Egyszer répahiány volt a ké­sés oka, 1969-ben pedig az egyik üzemrész rekonstrukció­ja okozta a késést. — Sovány vigaszunk — mondta dr. Ti- szavári Ottó, a gyár főmér­nöke —, hogy a többi gyár sem kezd sokkal korábban, hiszen az esőzések miatt nem lehetett a cukorrépát szedni. A szerelő vállal átok egymásra hivatkoztak, amikor a határ­időcsúszást indokolták... A gyár vezetői úgy vélekednek, hogy a jövő hét végén meg­kezdődhet a feldolgozás. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom