Somogyi Néplap, 1976. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-04 / 209. szám
MENNYIÉRT TERMELŐNK? Néhány észrevétel a termelési rendszerekről Somogy termelőszövetkezetei ebben az évben csaknem hatvanezer hektáron folytatnak rendszerszerű növénytermelést. Ez a forma három évvel ezelőtt kezdődött, tehát rendkívül erőteljes fejlődés ment véribe. A kukoricatermelésben honosodott meg először a korszerű eljárás, s a gyors elterjedésre jellemző, hogy a negyedik ötéves terv végár,e a termelőszövetkezetek a kukorica terű'etek több mint 65 százalékán rendszertermelést folytattak. Fokozatosan tért hódított más növényeknél is a fejlett módszer, s ma már a szövetkezetek különböző gesztorgazdaságok irányításával kilenc növényféle- séget termelnek rendszerben. A mázsák bűvölete A termelési rendszerek sikerének, gyors terjedésének több oka van. Ez a módszer tudományos megalapozottságával, korszerű termelési eszközeivel, szigorú termelési technológiájával biztosítékot jelent a magas színvonalú termeléshez; az eszközszegény somogyi szövetkezetek a rendszereken keresztül gyors ütemben gépesíthettek. Vitathatatlan, hogy ugrásszerűen nőttek a termelési eredmények. A rendszer jótékonyan hatott az üzem egész szervezettségére, az irányítási módszerek tökéletesítésére. A korszerű nagyüzemi termeléshez ma már elengedhetetlen az integráció; a fejlődéshez hozzá tartoznak a termelési rendszerek. Emellett azonban szükség van a rendszerszerű termelés felülvizsgálatára, bírálatára, elemzésére. A maga nemében első a megyében az a közgazdasági elemző értékelés, melyet a termelőszövetkezetek megyei szövetsége készített a növény- termelési rendszerekről. A kukoricatermelésí rendszerek vizsgálata állt munkájuk középpontjában. Ennél a növénynél honosodott meg először a korszerű eljárás, itt állnak rendelkezésre következtetésre alkalmas tapasztalatok. Igaz, hogy az első időben a rendszerek elterjesztése és az ugársszerűen emelkedő termésátlagok kötötték le a figyelmet. Sokkal inkább a rekordról, a többlettermelésről beszéltünk, mint arról, hogy mennyibe kerül ez az üzemnek, hogyan alakul a hozam, a költség, a nyereség aránya, egyszóval mennyire gazdaságos a termelés. »A mázsák bűvölete könnyen félrevezetheti az embert« — mondta egyik szövetkezetünk vezetője. Közgazdasági elemzés nélkül veszélyes dönteni, vagy tanulságokat megállapítani. Az elemzésre azért is szükség volt. ynert az országban Somogy fíozam-, költség- és 'eredményadatai a legkedvezőtlenebbek. Tartalékok a teljesítményben Megyénk termelőszövetkezetei öt különböző kukorica- termelési rendszerhez csatlakoztak. Mindegyik rendszernek megvannak a sajátos szabályai, a másiktól eltérő felMa nyílik a kiállítás Állattenyésztés a kisgazdaságokban Sajtótájékosta tő a mezőgazdasági főiskolán Az utóbbi időben a kisgazdaságok termelésének fejlesztésére számos intézkedés, határozat született. Fontos nép- gazdasági érdek, hogy ebben az ágazatban is — töbjj oldalú, a korábbinál szervezettebb támogatás mellett — tovább emelkedjen a termelési színvonal, itt is helyet kapjanak és elterjedjenek a korszerű termelési eljárások, a nagy hozamú növény- és az adottságoknak megfelelő tenyészállatfajták. Ma délelőtt tíz órakor nyílik meg Kaposváron a kis* termelők állattartásának fejlesztésével foglalkozó kétnapos dél-dunántúli kiállítás. Ahogy tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Németh Lajos, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség főigazgatója elmondta, hazánkban ez a má~ sodik olyan rendezvény, mely egyetlen fő célt szolgált: szervezetten segíteni az állattartó gazdákat. A két és fél hónappal ezelőtt Üllőn rendezett bemutató nagy közönség- sikert aratott, és ennek ígéretes folytatása a mezőgazdasági főiskola lovasiskolájában nyíló kiállítás és vásár. Baranya, Somogy, Tolna és Zala fhegye állattenyésztési felügyelőségeinek és a főiskolának a közreműködésével azzal a céllal szervezi az Agroinform ezt a nagyszabású rendezvényt, hogy a tájegység kistermelőivel megismertesse a tenyésztéspolitikánkba illő állatfajokat, bemutassa azokat a lehetőségeket, eszközöket, anyagokat, melyek elősegítik a kisüzemi állattartás bővítését, korszerűsítését. A szarvasmarha-tenyésztési bemutatón például a magyartarka mellett olyan keresztezett egyedeket is láthatnak — sőt a vasárnapi árverésen meg is vásárolhatnak — az érdeklődők, melyek intenzív viszonyok között, jó és bőséges takarmányellátás mellett, eredményesen tarthatók a kisgazdaságokban. A sertéstenyésztési bemutatón a jól ismert fajták mellett felsorakozik néhány új, kevésbé ismert is. Ezek között említjük meg a tisztavérű NDK-lapály, a hampshire és a duroc sertésfajtákat, valamint a hazai hibrid sertéseket, a Ka-hybot, az Áhybot és a Tetrát. A bemutatón szerepelnek gyapjú- és hústermelésre egyaránt alkalmas merinó juhok, kisállatok, há- zinyulak, galambok. Természetesen a kiállítók a különböző állatfajok mellett bemutatják a kisgazdaságokban jól hasznosítható~ eszközöket, berendezéseket, technológiákat, a különböző takarmánykeverékeket, és szaktanácsot adnak az érdeklődőknek. Ma és holnap délelőtt tíztől este hatig tart nyitva a kiállítás. Különösen nagy érdeklődés és várakozás előzi meg a vasárnap délelőtt tízkor kezdődő állataukciót. Ezúttal ugyanis a kiállított tenyéSzüszőket és tenyészko- casüldőket árverésen eladják. A helyszíni vásár mellett az igénylők előjegyzéseit is ösz- szegyújtik, s ha az árverés kedvező tapasztalatot hoz, a jövőben ezt rendszeressé teszik. Hosszan lehetne sorolni a nagyszabású rendezvény látnivalóit, ezúttal azonban még | csupán a vendéglátó házigazda, a mezőgazdasági főiskola kedves figyelmességére emlékeztetünk: a kiállítás ideje alatt az érdeklődők megtekinthetik az intézmény kutatási létesítményeit, a szórakoztatásról pedig lovas-, fogat-, valamint munkakutyabemutatókkal gondoskodnak a rendezők. tételei. Vannak azonban közös vonások, általánosítható tapasztalatok. Mindegyik rendszer gép- centrikus, tehát a gépek kihasználása döntő hatással van az eredményességre. Az elemzés kimutatta, hogy igen nagy tartalékok vannak még megyénkben. Például amíg egy John Deere traktor tavaly Nádudvaron 3421 műszakórít teljesített, s ebből a produktív idő 2706 óra volt, addig nálunk egy gépre 2894 műszakára jutott, s ebből összesen 2273 óra volt a hasznos munka. Gazdaságainknak sokkal több figyelmet kell fordítaniuk a gépek kihasználására, a kettős vagy a hármas műszakok szervezésére, összefügg ezzel a táblásítás, a szervezettség fokozása. A szövetkezetek és a gesztorgazdaság között kötött szerződésben általános alapelv a többlettermésből való részesedés. Fellelhető azonban az ettől eltérő gyakorlat is. például a többi éttermi tői független, a területre meghatározott térítési forma. Nem célunk elemezni, hogy melyik módszer a helyesebb, de szólnunk keli az érdekeltségi viszonyokból adódó feszültségekről. Míg a rendszerközoont a többlettermés növelésében érdekelt, a partnergazdaság érdekelt abban is, hogy a többiettermést milyen költséggel éri el. Az IKR termelési rendszerhez tartozó gazdaságoknál (ezek aránya a legnagyobb) a termelési érték 82 százaléka költség, és összesen 18 százalék az eredmény. Ugyanakkor például a KSZE rendszerhez tartozó gazdaságok 26,8 százalékos eredményt értek el. Az IKR taggazdaságai a többlettermés 17 százalékát térítik a rendszergazdának, a KSZE taggazdaságai pedig a többlet 4, illetve 5 százalékát, és hektáronként 150 forintot A nyereség és az egy hektárra előírt műtrágya- felhasználás között is jól érzékelhető a különbség. Az IKR technológiájában az egy hektárra jutó műtrágya költsége 2332 forint, a KSZE-nél 1874 forint. Az előbbi rendszernél az egy hektárra jutó nyereség 2633 forint, az utóbbinál 3054 forint! Közösen értékeljenek Ezek az ellentmondások több dologra is felhívják a figyelmet. Igen nagy szükség van arra, hogy o szövetkezetek a rendszergazdával közösen legalább évente egyszer elemezzék a hatékonyságot, végezzenek költsége’emzést, és a tapasztalatokat hasznosítsák. Nagy szükség lenne az érdekeltségi viszonyok változtatására is, arra, hogy ne csak a szövetkezet, hanem a rendszergazda érdeke is legyen a költségek csökkentése. A termelési színvonal fokozása alapvető cél, de nem mindegy, hogy a többletmá- zsákat milyen áron teremtjük elő. Vörös Márta Kongresszusi küldött lesz Közös dolgainkért Népfront Egészen természetesen fogadják a kérésünket. Máris szólnak neki, tessék addig helyet foglalni. Béniről, a neonfénnyel megvilágított termekből monoton zaj hallatszik: rengeteg varrógép surrogása. Aj- >tó csapódik, azután egy fiatalasszony jön. Kopecsni Vin- céné, aki — Somogy megye egyik küldötteként — részt vesz majd a Hazafias VI. kongresszusán. ö már kevésbé találja természetesnek érkezésünket, érdeklődésünket. Ugyan, hiszen nincs abban semmi feltűnő, ha valaki vállalja a közéleti munkát, az ezzel járó terheket — Nagybajom — mondja — gyorsan fejlődő nagyközség. Itt számos gond van, közte sok olyan, amit az itt lakókkal közösen lehet és kell megoldani. A világban annyi érdekes, magyarázatra váró jelenség van, hogy egy-egy népfront-összejövetel már- már vitafórummá válik. S ez nagyon izgalmas, talán még úgy is mondhatnám: a mozgalom egyik célja. Nyilván örömet szerez az emberek érdeklődése, figyelmük horizontjának tágulása, s ha ösz- szevetem az elfoglaltságot, a mozgalomban való részvétellel járó gondokat a siker fölött érzett örömökkel, akkor mindenképpen az utóbbi javára billen a mérleg. Huszonnyolc éves. Tagja a nagybajomi, a megyei népfrontbizottságnak. Két éve tanfolyamon volt, ez jelentette a »-nyitányt« mozgalmi életében. — Hogyan került kapcsolatba a népfrontmunkával? — Legalább olyan hirtelen, mint amilyen váratlanul ért, hogy kongresszusi küldöttnek választottak, Tulajdonképpen a község vezetői tették föl a kérdést: részt vennék-e ebben a munkában? A válasz előtt végiggondoltam a lehetőségeket, azokat a feladatokat, amelyek akkor várnak majd rám, ha már dolgozom a népfrontmozgalomban. összeadtam, kivontam, de magamban már előre tudtam, fölösleges mérlegre tenni a gondokat és az örömöket: úgyis elvállalom. Ki is jött a »végeredmény«. Akkor azt mondtam: Nagybajomban sok ember él, és sok a társközségekben is. így az egyik legszebb és legfontosabb feladat: egy közösséggé alakítani a lakosságot. — Milyen felelőssége van egy népfrontaktívának? — Nagyon nagy. Ezt nem azért mondom így, mert fel akarom nagyítani a munkánk értékét. Végül mindenki akkora felelősséget érez, amekkorát vállal. Amilyen komolyan veszi az elfoglaltságát, a kapott feladatokat. A népfront a legszélesebb társadalmi mozgalom. Különböző gondolkodású, beállítottságú emberek részt vesznek benne, hívők és ateisták, kommunisták és pártonkivüliek, férfiak, nők, fiatalok, idősebbek. A siker kulcsa a közös hang. Ezt megtalálni és megőrizni: ez a mozgalomban dolgozók felelőssége. Cigarettára gyújt, kék «se- . mének színét elmélyíti a figyelem. Okosan beszél, nyu- godtnak látszik, csak állandóan. mozgó ujjai jelzik: fegyelmezi magát, visszafogja azokat az energiáit, amelyeket a mozgalomban érvényesülni hagy. Három és fél éves kislány édesanyja, férje Kaposváron, az Egyesült Izzóban dolgozik, villanyszerelő. • i —' Mit szóltak a család, az emberek, amikor megtudták, i hogy a Hazafias Népfront i legmagasabb fórumára küldi Somogy megye? — A családom? örült. Eddigi életritmusunkhoz képest ez nem jelent különösebb változást. Ha valamilyen elfoglaltságom volt az esti órákban, a nagyszülők min- dik ügyeltek a gyerekre. A férjem támogat munkámban, mozgalmi tevékenységemben. Az emberek? Megállítanak az utcán. Nem az »ázsióm« nőtt meg, mert azelőtt is megszólítottak. Megkérdezik: mit akarok majd elmondani? — És mit mondana, ha felszólalna a kongresszuson? — Van miről beszélnem, ám még nem teljes a kör: a vitaanyagokban bizonyára lesz egy-két olyan gondolat, amelyhez szívesen hozzászólnék. Ha rtem, akkor a községfejlesztésről beszélnék. A falusi népfrontmunka egyik legfontosabb- területének tartom, olyannak, amelyben — a lakosság segítségével — nagyon szép eredményeket lehet elérni. Hány és hány szép létesítmény készült már el így! Megőrizni ezeket, megkímélni közös dolgainkat: ezt tartom egyik legszebb feladatunknak. Együtt a köz* ségben élőkkel. Mészáros Attila Rendelet a társadalmi munkáról Verseny az emlékéremért Siófokon az utóbbi években mind erőteljesebben bontakozott ki a társadalmi munka. A városi tanácson jogosan mondják, hogy az önkéntes vállalásoknak, az ellenérték nélküli munkavégzésnek, a város érdekében kifejtett önzetlen segítségnek már hagyományai vannak. Korábban is igyekeztek ezt minél jobban szervezni, megteremteni a kereteket, a gyakorlat során azonban tisztázódott, hogy van még javítanivaló. A húszezer lakosú településen egy-egy évben 3 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Ez már figyelemre méltó eredmény. A társadalmi munkát végzők »érdekvédelme« a jövőberi tovább javul. Biztosíték erre a Siófoki Városi Tanács csütörtöki ülésén elfogadott rendelet a településfejlesztést segítő társadalmi munkáról. Mint Gáti István tanácselnök elmondta, elsősorban e munka szervezettségén, az ebben részt vevők megbecsülésén, és a különböző területeken elért eredmények felmérésének pontosságán szeretnénk javítani a jövőben a tanácsrendelet segítségével. A társadalmi munkamozgalom alapvető feladata a településfejlesztési és társdalom- politikai célok megvalósítása, s erre számos lehetőség kínálkozik: városszépítési, környezetvédelmi, * köztisztasági célokat szolgáló tevékenység; óvodák, bölcsődék és más tanácsi intézmények építési költségeit csökkentő, működési feltételeit javító, környezeti betakarításra késsülnek 1ħ SSS Bsí* m Szeptember tizenötödikén kezdik meg a kukorica betakarítását a nagyatád—háromfai MáA 2200 hektárnyi kukoricát hét kombájn szedi le. A gépek jus 1. Termelőszövetkezetben, felkészítése a napokban fejeződik be. tét szépítő önként végzett munka; játszótéri berendezések készítése, javítása, fölszerelése, s még sorolhatnánk tovább. Éppen a társadalmi munkát felajánlók tevékenységének irányítása érdekében sorolja föl ezeket a rendelet. A munka szervezésében szükség van a Hazafias Népfront városi szervezetének közreműködésére, a tervezéstől kezdve a végrehajtáson át egészen az értékelésig. Együttműködésüket a jövőben a pénzügyi, terv- és munkaügyi szakigazgatási szerv vezetője koordinálja. A társadalmi munka — a közelmúltban megjelent írásunkban foglalkoztunk ezzel behatóbban — .feltételezi a kölcsönösséget. Tekintettel yoltak erre a rendelet megalkotásánál Siófokon is. Kötelezettségei vannak ezen a téren a városi tanácsnak. Az említett szakigazgatási szerv — a középtávú fejlesztési terv mellékleteként és azzal összhangban — kijelöli a társadalmi munka középtávú céljait, elkészíti éves operatív tervét. Ez utóbbiak már részletesen tartalmazzák majd az önként végzett munka feladatait. A tanácsi választókerületekben végzett társadalmi munkát minden év szeptemberében fölmérik és értékelik, ennek érdekében bizottságot alakítanak. Ha ellenérték nélküli is a társadalmi munka, de tétje lehet. Például Siófokon verseny lesz a tanácstagi választókerületek között. (Ez indokolta többek között az értékelés pontosabbá tételét.) A legszebb eredményt elérőket erkölcsi és anyagi elismerés illeti. Erre úgynevezett tanácstagi alapot biztosítanak, s ennek összegét az első három helyezett között osztják föl. A kimagasló munkát végző személyeknek, kollektíváknak a tanács a Siófokért emlékérmet
