Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

Kedvetlen túlórázás olt egy időszak, amikor I Népgazdasági viszonylatban V az új munkahelyet ke­resők a teltételekről érdeklődve szinte kivétel nél­kül megkérdezték: és mi lesz a túlórákkal? A munkaügyi­sek, a jövendő főn ökok föl- készülten várták, mikor bújik ki a szög a zsákból, buzgón és megnyugtatóan bólogattak, hogy nincs mitől tartani, lesz túlóra is bőven. Ez az érv többnyire döntőnek bizonyult, a kérdező osztott, szorzott, sebtében kiszámította, meny­nyire kerekedik majd a fize­tés az ily módon hivatalosan is «-garantált« túlórákkal, és létrejött az egyezség. Ugyan­ezek a munkaügyisek .és fő­nökök akkor élték át áz újabb ■nehéz perceket, amikor más alkalommal saját feletteseik­nek éppen az ellenkezőjét kellett bizonyítaniuk, mint amivel a belépőket biztatták. Be kellett , számolniuk, mit, tettek a túlórák csökkentése érdekében, kimutatásokkal kellett igazolniuk, hogy az engedélyezett kereteken belül maradtak. Hogy a valóság gyakran ellentmondott a ki­mutatásoknak? Okosabbnak tartották, ha hallgatnak a «fekete« túlórákról. Az iparáganként! és a nén- gazdasági összesítés még így is riasztóan festett. A túlórák tömege nem egy vállalatnál már önmagában veszélyeztet­te a termelés gazdaságosságát. pedig arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy alapvető bajok lehetnek a belső szervezett­ségben. a munkaidő kihaszná­lásában, ha az eredetileg ter­vezet idő helyett rendszere­sen ilyen nagy mennyiségű »ráadásra« van szükség. A jobb munkaszervezésre, a ha­tékonyabb gazdálkodásra ösz­tönző határozatokat, rendele­teket természetesen nem csu­pán a túlórák váltották ki. De ezek is szerepet játszottak benne, s mint irányjelző táb­lák az útelágazásoknál mutat­ták, merre lehet továbbmen­ni, hol kerülünk le a főútvo­nalról, a zsákutcáról nem is beszélve. A szigorú szabályok az­óta megtették a magu­két — legalábbis a túl­órák tekintetében. Egyre nyil­vánvalóbb azonban, hogy a csökkentésükre hozott intéz­kedések hatását egyéb ténye­zők is fokozzák. A rendele­tek a közepébe találtak egy törvényszerű folyamatnak, ak­kor születtek meg, amikor az embereknek maguknak sem tetszett már a mértéktelen túlmunka. Megengedhették maguknak, hogy be’eunja- nak... Az iparban korábban sem volt titok, hogy az állami vállalatok túlóra-túltengését nem utolsósorban az állami ipar bérszínvonalának vi­szonylagos elmaradottsága helyzetben a gyárak a fize­tést kipótló túlórákat tartot­ták az egyik lehetséges vonz­erőnek, ezért tetteik kecseg­tető ígéreteket, s ezért is vál­tották be. A nagyüzemi mun­kások központi béremelése azonban gyökeres fordulatot hozott. Kiegyenlítődtek a kü­lönbségek, több lett a fizetés, a korábbi lelkes túlórázók Is gondolkozni kezdtek, meg- éri-e tovább tartani a tem­pót. Miért legyenek önmaguk ellenségei, miért ne pihenje­nek. szórakozzanak szabad idejükben, mint mások? Valóban: miért ne tehet­nék? A munkaügyisek ma már akkor sem igen mernek előhozakodni a túlóraigények­kel, ha tudják, hogy egyes helyeken mennyire szükség van rájuk. Amilyen szívesen, magától értetődően végeznek társadalmi munkát az embe­rek. olyan kedvet'enül túl­óráznak. Persze, ha társadal­mi üggyé lesz egy-egy vállal­kozás, a helytállásra, a mun­kásbecsületre hivatkozva mé­giscsak megszervezik a nyúj­tott vagy külön műszakokat Idősebbek és fiatalabbak kö­zött ez gyakran ellentétet is okoz. A fiatalok nyíltan ki­mondják, hogy szükségük van a szabad idejükre, nincs az a pénz, amiért túlóráznának, az idősebbek pedig, akik ha fá­radtan és kedvetlenül is, de mégis bent maradnak. Ilyen­ügyfelek a községi tanácson irom év tapasztalata Három Ä szabálysértésekről ren­delkező jogszabály hét évvel ezelőtt lépett életbe. A tör­vény jelentősen egyszerűsí­tette, egységessé tette az el­járási szabályokat, és össze­foglalta — 6zaknyelven: ko~ difikúlta — a korábban szer­teágazó, több jogszabályban fellelhető rendelkezéseiket. Ez azonban csaik az egyik jelentősége volt. A másik: lehetővé tette, hogy a közsé­gekben a szabálysértések el­bírálására társadalmi bizott­ságot hozzanak létre. A megelőzés érdekében A falunak a városnál még ma is zártabb világára gon­dolva könnyű kitalálni, hogy a közösség így közvetlenebb kapcsolatba kerül a szabály- sértést elkövetőkkel, illetve megfordítva: a rendbontók ismerőseik, a községet képvi­selő bizottság előtt felelnek. Ez pedig — a megelőzés szempontjából — jelentős visszahúzó erő egy-egy falu­ban. A társadalmi bizottságok megalakításával nem is kés­lekedtek. Háromfán és Ta- ranyban — az utóbbi akkor még önálló tanácsú község volt — már 1968 augusztusá­ban létrehozták. Az 1971. évi tanácstörvény pedig már kö­telezővé tette ezeknek a bi­zottságoknak a megalakítását. Bár a testület több jellem­ző vonása eltér a többlétől, mégis tanácsi bizottságnak minősül. Egyezik viszont alapvető céljában: a tanácsi munka társadalmasításában,, s tevékenységével egyúttal __ az önkormányzat elvét is erősíti. Fokozott felelősséget ró a szabálysértési hatóságokra, hogy — 1975. január 1. óta — a községi ügyekben általános hatáskörrel rendelkeznek. Egy-egy ügy körülményeinek tisztázása, a bírság mértéké­nek megállapítása nemcsak szakmai ismereteket, hanem (flettapasztalatot, emberisme­retet, s nem utolsósorban po­litikai érettséget is kíván. Háromfán — a nagyatádi járás szépen fejlődő kis köz­ségében — 1973 óta nem ér­tékelték a szabálysértési bi­zottság munkáját. A testület­be nyolc, köztiszteletben álló embert választottak; a tara- nyi tanáccsal való összevonás után a létszám tizenkettőre emelkedett. 100 százalékos igénybevétel Az igénybevétel nagy. Ez tette időszerűvé, hogy a leg­utóbbi tanácsülésen megvitas­okozza. A szorongató létszám- l kor joggal úgy érzik, egyedül ____________________________ az ő vál’.ukra nehezedik a t ervek teljesítésének felelős­sége. Az sem ritka, hogy a rendszeres túlórák széles kör­ben vitatott kérdéssé válnak. Indokoltan teszik szóvá, kü­lönösen a nőket foglalkoztató munkahelyeken: hogyan jut­hai érvényre így a munkaidő- csökkentés, a családvédelmi törvény? E zek a kedvetlen túlórák kétségkívül kedvezőbb jelek, mint a koráb­biad. De ugyanolyan figyel- meztetőek, és ugyanarra fit gyelmeztetnek: a szervezett! ség hiányosságaira, a pontat­lanságokra, lazaságokra. Csak éppen a másik oldalról. V. E. an sák a bizottság munkáját, és hogy — a törvényes kerete­ken belül — szigorúan járja­nak el az elkövetőkkel szem­ben. Elsősorban a tulajdon elleni szabálysértések száma magas. A múlt év január 1-e óta a társadalomra fokozot­tan veszélyes szabálysértési cselekmények elkövetése ese­tén a korábbi 5 ezer forint helyett 10 ezer forint pénz­bírság is kiszabható. Ilyen például a vásárlók megkáro­sítása; az utóbbi három év­ben háromszor kellett emiatt Háromfán bírságot kiszabni. A leggyakoribb szabálysértés a tulajdon megkárosítása és az állategészségügyi előírások megszegése is. Minden olyan szabálysértési ügyben, melyben a döntés meghozatalához tárgyalásra volt szükség, a szabálysértési bizottság járt el. Ez 100 szá~ zalékos igénybevételt jelent, s nemcsak az »anya«-, hanem a társközségben is. Egy-egy ügy megítélése nem egyszerű. Túl azon, hogy a bizottsági tagoknak aprólé­kosan tájékozódniuk kell a tényállásról, az eset jogi mi­nősítéséről és minden más, a jó döntés meghozatalához szükséges körülményről, fi­gyelemmel kell lenniük a bír­ságolási politikára, s arra, hogy egy-egy ügy társadalmi veszélyessége miként alakul. Mert szigorúbb büntetést kell hozni például akkor, ha a ha­sonló jelenségek elszaporodá­sától kell tartani ... Van erre is példa. A ta­nácsülés elé terjesztett beszá­moló bőven tartalmaz sta­tisztikai adatokat. A szabály­sértések között szerepel a jo­gosulatlan horgászat. 1973- ban nem, 1974-ben egy, a kö­vetkező évben már négy eset­ben kellett emiatt bírságot kiszabni. S hogy a döntések jók voltak, azt bizonyítja: az idén nem kellett ilyen ügyet tárgyalnia a szabálysértési bi­zottságnak. Szívéhez nőtt a város — Szeretem ezt a várost, a szívemhez nőtt. Marcaliban születtem, onnan kerültem harminc évvel ezelőtt Nagy­atádra. Akkor még nem volt város, velem együtt kevesen gondolták, hogy valamikor majd erre a rangra emelke­dik. Reggelenként meg estén­ként szívesen sétálok a szép utcákon, a parkban. Gyö­nyörködöm a rengeteg rózsá­ban, a fákban és a városi rangot kifejező új épületek­ben: a művelődési ház, a pos­ta, a fegyveres erők klubja, a város fölé emelkedő kórház méreteiben, az emeletes, mo­dem lakóházak sokaságában. Eszembe jut, hogy amikor ide kerültem, mi volt ezeknek a helyén ? Itt kovácsműhély, amott egy régi vá’yogház vagy egy kis boltocska... S az új gyárak, üzemek. Köz­tük a konzervgyár, a Danu- via, amelyek jó kereseti le­hetőségeket, munkát biztosí­tanak a városban és a kör­nyező falvakban élőknek. Ma már atádinak vallja magát Nagy Ferenc, a Kom­fort Ipari Szövetkezet elnöke, akivel a város múltjáról, je­lenéről beszélgetünk. Nagy­atádhoz kötődését az a ne­gyedszázados tevékenység bi­zonyítja elsősorban, amelyet 1950-től, a tanácsok megala­kulásától végzett a közös­ségért, 6 végez napjainkban is. Két jubileumot is ünnepelt a közelmúltban Nagy Ferenc: nuszonöt éves tanácstagságát, s azt. hogy ennyi ideje elnö­ke az ipari szövetkezetnek. Irodája fa’án kitüntetésekről, elismerésekről szóló okleve­lek, amelyeket ő és a szövet­kezet kapott. Egv emlékpla- Kettre még egy oklevélre kü­lönösen büszke: »A város ér­dekében végzett kiemelkedő munkájáért...!« Előttem is feltűnik a Tégi •Nagyatád, s látom a mai vá­rost. Látom azokat az embe­reket — köztük Nagy Feren­cet is —, akik szabad idejü­ket, energiájukat nem sajnál­va fáradoznak másokért, a közösségért. — Tudja, nagyon jó érzés azt lúírd, hogy az utóbbi öt évben többet fejlődött Nagy­atád, mint korábban tizenöt év alatt A végrehajtó bizottságban, amelynek csaknem negyed- százada tagja, vagy a város­szépítő bizottságban gyakran kérik tőle, hogy ebben vagy r.bban, a várost gazdagító, fejlőztő feladatban segítsen ő meg a szövetkezet is. Amit lehet, vállal és megvalósít. Nagy Ferenc lelkes híve veit a tervnek: legyen Atád- nak egy parkerdeje, ahova kirándulhatnak, s ahol majá­list meg más rendezvényeket tarthatnak. Megvalósult. A parkerdő mellett van a mű­vésztelep, ahol neves ezóhrá- szok alkotnak évről évre, is­merkedve Nagyatáddal és környékével. Ám nemcsak testületi ülé­seken kérik a segítségét. Es­ténként, vasárnapokon is gyakran kopogtatnak nála: — Nagy elvtárs, Feri bácsi, szeretném, ha meghallgatna, s ha tud, segítsen ...! Soha, senki nem ment hozzá hiába. Mindenkor az vezette, hogy az őt bizalommal felke­resők ne csalódjanak. ötvennégy éves. Tele ener­giával, tenni akarással a vá­ros és a szövetkezet jövőjéért Amikor, a városról beszél, a szövetkezetről is szól, hiszen a kettő eddig is együtt fejlő­dött erősödött. Az 1954-ben 3 milliós értéket termelő szö­vetkezet ma ennek húszszoro­sát állítja elő. S hogy Nagy­atád jelentősei léphetett előre, városi rangot kanhatott, az a mind nagyobb feladatok vég­rehajtására alkalmas szövet­kezetnek is köszönhető. Ebben a városban nem ti­lalmi táblákkal figyelmeztet­nek a parkok, a fák. a virá­gok megóvására: »Ha szere­ted városodat, óvod parkjain­kat:« — olvashatom. A felelősség határozta meg az elmúlt negyedszázad alatt Nagy Ferenc közéleti tevé­kenységét, s ez ösztönzi a jö­vőben is újabb tettekre Nagy­atádért. Szalal László A Roma-hegyen épül fel az átjátszó tv-adő Sugározza mindkét műsort — 1978-ban szerelik az antennát A Róma-hegyen épül fel az átjátszó tv-adó, amely Kapos­váron és környékén jelentősen javítja a vételt. Az előzetes tervek szerint a harminc mé­ter magas acéltoronyra 1978­Ha ló nincs, ráspoly se kell... Szolgáltató ágazat a pusztaszemesi tsz-ben Évekkel ezelőtt a reszelőfel­újítás, illetve -készítés tette ki a pusztaszemesi termelőszö­vetkezet Kerekiben levő gép­javító és szolgáltató ágazata munkájának jelentős részét. E tevékenység iránti igény azon­ban igencsak megcsappant. A szövetkezetiek szerint ez ösz- szefügg a lovak számának fo­kozatos csökkenésiével. Nem is volt kifizetődő ez a tevé­kenység, ezért beszüntetlek. Az embereiknek azonbanmun- kát kellett adni, í,gy újabb vállalkozásba fogták: fa be­tontálcákat készítenek a be- tonelemgyámak. Az ágazatnak ez lett a leg­nagyobb termelési értéket ki­tevő profilja: az erre az évre tervezett mintegy 8 millió fo­rintból a betontálcákból csak­nem 6 milliót várnak. Az idén ötezer darabot készítenek, » ezt a mennyiséget az Érdért Vállalat útján juttatják el a betonelemgyárhoz. Az Érdért a megrendelő, tőle kapja a Megfelelő szinten Az egy-egy évben érkezett feljelentések száma emelkedő. Ebből levonták a megfejelő tanulságokat. A korábbi évek­ben egyáltalán nem, de 1975- ben is csak egyszer felleb­beztek, ám azt Is elutasította a másodfokú bíróság. Ennek ellenére — s ez követésre méltó példa — Háromfán úgy határoztak, hogy a szabály­sértési bizottság elnöke köte­les gondoskodni a bizottsági tagok állandó továbbképzésé­ről. Mészáros Attila Evek óta Kerekiben töltik fel a poroltó készülékeket. A dolgozók ro>m maradtak munka nélkül: a műhelyben fa beton tálcák i>t készítenek. szövetkezet a gyártásihoz szük­séges anyagot. A vállalat azonban nem nagyon bízhat a kivitelező valódi teljesítőké­pességében, ugyanis az ágazat alig két hónap alatt eleget tett az évi feladatnak, tenát, ha elegendő anyag állna rendel­kezésre, többszörös tervtúltel­jesítést érhetne el. A dolgo­zók leleményességét dicséri, hogy ügyes berendezéseket »találtak fel«, ésszerű eljá­rásokat vezettek be a munka gyorsítására és könnyítésére Ugyancsak az Erdért-nek készítenek parkettfrizt, saját gazdaságukban kitermelt akác­fából. Most újabb tervük van: a Göngyölegellátó Vállalatré­szére csinálnának szállítóládá- kat. A gazdaságossági számí­tások folynak, ezek eredmé­nyétől teszik függővé, vállal­koznak-e a feladatra. A tahi kaptárüzemtől szereznek majd gyártási tapasztalatokat, mi­vel ott már régebb óta készí­tenek ládákat ban szerelik fel az antenná­kat. Kaposváron a tv-vétel javí­tása érdekében már korábban is terveztek egy átjátszó adót. Ezt a Kossuth Lajos utcában, a kilencemeletes épület tete­jére kívánták telepíteni. A tervezés közben azonban vál­tozott az elképzelés: ne csak- az 1-es, hanem a 2-es műsort is sugározza az adó. Mindez azonban azt is jelentette, hogy nagyobb lesz az antennarend­szer súlya. A statikai vizsgá­latok során arra a következ­tetésre jutottak, hogy e nagy súlyt már nem bírja el az épület. Ezért kellett új helyet keresni az átjátszó adónak. Több javaslat alapján dön­töttek úgy, hogy a városkör­nyék legmagasabb pontján, a Róma-hegyen állítják fel az antennatornyot, a KPM URH- adóállomásával együtt. A kö­zelmúltban különböző mérő­kocsik járták a várost. A Pos­ta Rádió- és Tv-műszaki Igaz­gatóságának szakemberei tér­erősség- és összeférje tőségl méréseket végeztek. Az előbbi vizsgálatnak az volt a célja, hogy megállapítsák: az új adó sugározta műsor megfelelően fogható lesz-e mindenütt? Az összeférhetőségi mérésekkel pedig azt ellenőrizték, hogy a tv-műsort nem zavarja-e a KPM Kaposvári Közúti Igaz­gatóságának urh-rádióadó- rendszere. Az új átjátszó tv-adó négy­szer akkora teljesítménnyel dolgozik majd, mint amekko­rát eredetileg a Kossuth La­jos utcai kilencemeletes ház tetejére terveztek. A kaposvári tv-előfizetők- nek a jobb vételi lehetősége­kért »áldozniuk« is kell, A Róma-hegyre települő új át­játszó adó ugyanis a 7-es csa­tornán sugároz majd. Hogy miért éppen azon, amelyiken külföldi — a grazi — adó mű­sorát is láthatlak eddig a me­gyeszékhely lakói? A kér lésre a Rádió- es Tv-műszaki Igaz­gatóságon Barta Attila így fe­lelt: »A hármas csatorna túl­zsúfolt, méréseink azt bizo­nyítják, hogy erre újabb át­játszó adót gazdaságosan tele­píteni már nem lehet. Azok a hullámtartorhányok is egyre zsúfoltabbak, amelyeken a tv- állomások sugároznak műsort. Vizsgálataink azt bizonyítot­ták, hogy egyedül a 7-es csa­tornán oldható meg Kaposvár jobb ellátása. Nekünk az a fel­adatunk, hogy a magyar adók műsorát továbbítsuk minél jobb minőségben az előfize- tőkhöz.«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom