Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-04 / 183. szám
Nyár és fürdőruha Otthon is könnyen elkészíthetjük X nyári rn- foák között az egyik legfontosabb a fürdőruha. Még annak is, aki viszonylag keveset jár Strandra. A fürdőruhadivat alakul, változik — színeiben és anyagában egyaránt. (Az idén az élénk, friss, tüzes színek mellett megjelennek a pasztell-árnyalatok is.) A rugalmas, a test formájára simuló, könnyen száradó, vékony műszálas anyagok a legjobbak. Aki házilag készíti fürdőruháját, vagy csináltatja, a méteráruüzletekben vagy a mara- dékboltban könnyen talál magának alkalmas anyagot. A két részes és egy részes fürdőruha egyaránt divatos. Azt nem mondhatnánk, hogy a teltkarcsúaknak feltétlenül csak egy részes fürdőruhát ajánlunk, de ez a megoldás az apróbb szépséghibák elfedésére kiválóan alkalmas. Akik kedvelik a fürdőruha anyagával megegyező ruhadarabokat, készíthetnek hozzá tunikát, szoknyát stb. Az ilyen megoldások főleg nyaralás alkalmával tesznek jó szolgálatot. A rajtokon olyan modelleket mutatunk be, amelyeket a szabás-varrásban kevésbé jártas nők is elkészíthetnek. Elsőként három, két részes fürdőruha — fiataloknak, azoknak, akiknek az alakja megengedi. Mindhárom fürdőruha nagyon kevés anyagot igényel. Ezeket akár régebbi, megunt egyré- szes fürdőruhából vagy maradékból is elkészíthetjük. (1. számú rajz.) A 2. számú rajzon látható két részes fürdőruha nyakba akasztható * pánttal készül, hátán gumizott pánttal. Az egy részes fürdőruha érdekessége az elején lévő mély kivágás szintén nyakba akasztható pánttal. Ezekhez a fürdőruhákhoz bemutatunk egy-egy kiegészítő öltözéket, melyek anyaguktól függően strandruhák vagy fürdőhelyen nappali ruhák is lehetnek. (3. számú rajz.) A két részes fürdőruhához való a nyakba akasztható, egyenes vonalú, pöttyös blúz, melyet derékban húzott szoknya egészít ki. A másik ruha teljesen egyenes vonalú, ejtett vállal készült. El tisztázásához élénk színű keskeny pántot használjunk, amelyből hosszú öv is készülhet, s a derékon több sorosan körültekerve viseljük. Törődjön többet egészségével I A kétarcú nap Az idői árás viszontagságaiból eredő egészségkárosodások hazánkban lényegesen ritkábbak (és kevésbé súlyosak), mint a szélsőséges éghajlatú vidékeken. Az egészséges szervezet nálunk többnyire jól tűri a meteorológiai változásokat. Ennek ellenére nem árt, ha tudjuk: hogyan alkalmazkodik szervezetünk a párás, fülledt meleghez. Tudatos cselekvéssel ugyanis megkönnyíthetjük ezt az alkalmazkodást. A szervezetben végbemenő égési folyamatok révén állandóan hő termelődik; az. egész testfelületen át és a léguta- kon keresztül pedig folyamatos a hőleadás. A hőtermelés és a hőleadás arányának szükség szerinti változása biztosítja az állandó hőmérsékletet. A hőleadásnak többféle módja van. A leghatékonyabb a párolgás. Ez a bőrön át. a verejtékmirigyek működésével valósul meg. A verejtékezés a hőszabályozás óriási tartalékát képezi; forró, száraz időben, nehéz testi munka közben a kiválasztott verejték mennyisége napi 10— 12 literre is emelkedhet. A szervezet csupán párologtatással le tudja adni nyugalmi hőmérsékletének akár több mint tízszeresét is. A párologtatásos hővesztésnek azonban határt szab, ha a környező levegő nemcsak meleg, hanem nedves, páratelt. A nagyobb hőleadás mindenképpen nagy terhet ró vérkeringésünkre, mert a fokozott vérkeringést a szív energiku- sabb és szaporább működése biztosítja. A melegtartalom. az úgynevezett hőpangás tehát elsősorban akkor fenyeget, ha fokozott hőtermeléskor — kimerítő munka alkalmával — a hőleadás lehetőségei nem megfelelőek. A hőleadást akadályozhatja a zárt öltözet és a meleg, párás, alig mozgó levegő. A hőpangás tünetei: meleg, vörös, izzadt bőr, száj- szárazság és szomjúságérzés, fejfájás, szédülés, erős szívdobogás, légszomj, továbbá álmosság, a lábak elneheze- dése, az agyműködés lassulása. Hőguta tulajdonképpen csak az ezt követő igen súlyos állapot, amikor a hőszabályozás már teljesen felmondja a szolgálatot. A testhőmérséklet erősen megnő, s légzési és keringési zavarok lépnek föl. (Ez utóbbi súlyos állapottal a mi éghajlatunkon szerencsére nem nagyon találkozunk.) Az enyhébb hőpangás tüneteit — mikor a szervezetet az erőltetett alkalmazkodás megviseli, a légzést, a vérkeringést, a szívet megterheli — viszont gyakran észleljük. Már viszonylag alacsony hőmérsékleten mutatkoznak a tünetek: a magas vérnyomás és szívbetegeknél, idült légzőszervi megbetegedésben szenvedőknél, valamint pajzs- mirigy-túltengésben szenveHogyan védekezzünk Mt a hőguta (illetve hőpangás), valamint a napszúrás ellen? Melegben végzett munkáho* viseljünk jól szellőző, könnyű ruházatot; zárt helyiségben gondoskodjunk a megfelelő légáramlásról. Tűző napon óvjuk fejünket a napsugár közvetlen hatásától! Tekintettel arra, hogy a párologtatás a hőleadás leghatékonyabb módja, ezt időnként fejünk megnedvesítésével is elősegíthetjük. Gondoljunk arra, hogy a verítékezés, a párolgás nagy só- és vízveszteséget okoz, ne feledkezzünk meg tehát a megfelelő folyadékfogyasztásról. Az ételeket pedig a szokásosnál jobban sózzuk meg. Legjobb a tej és a húsleves, valamint a szénsavmentes gyümölcslevek fogyasztása. Feltétlenül tartózkodjunk viszont a szeszes italoktól, mert a felszívódó alkohol égése a szervezetben jelentős plusz hő termelésével jár. És mi a teendőnk akkor, ha valakinél mégis hőpangás vagy napszúrás tüneteit észleljük? A beteget vigyük hűvös, árnyékos, huzatos helyre, vetkőztessük le derékig; a bőrét mossuk le hideg vízzel, gatást, alkoholmentes itallal itassuk. Ha a rosszullét súlyosabbnak látszik vagy nem szűnik, haladéktalanul hívjunk orvost. Dr. Péteri Miklós A csecsemő ,„iskolája”: a környezet Hosszú az út, amelynek során a hátán fekvő, rendezetlenül kapálódzó újszülöttből két lábon biztonsággal járó, sok önálló cselekvés elhatározására és véghezvitelére képes, kívánságait, éírzéseit és gondolatait szóban is kifejezni tudó kisgyerek válik. Érthető, hogy a szülök izgatottan lesik ennek az útnak minden »állomását-“. Pedig nemcsak az állomások érdekesek. Sokszor érdekesebb és a gyerek egász fejlődése szempontjából értékesebb maga az útszakasz, amelyen keresztül egy-egy új teljesítményhez, eredményihez, testhelyzethez, ismerethez jut. Ha csak néhány percig figyeljük is a saját tevékenységébe merült, próbálkozó csecsemőt — akár egy játékszer megkaparintásával, két játékszer egymáshoz ütögetésével, vagy új mozgásmód pl. az önálló hasrafordúlás gyakorlásával kísérletezik —, nem lehet nem észrevenni azt a később alig visszatérő derűt, nyugalmat, összpontosított figyelmet és megelégedettséget. ami árad belőle. Túl a tevékenység pillanatnyi örömén — magának a »tanulás«-nak az iskolája ez, mégpedig a saját belső késztetés vezette, elmélyült, örömteli tanulásé. A jól fejlődő csecsemő 3—i hónapos korától kezdve egyre pontosabban követi tekintetével. majd fejfordítással is a figyelmét felkeltő, fényes, vagy mozgó tárgyakat. Saját testrészei köziül elsőnek rendszerint a kezét fedezi föl, s hosszú időn keresztül kitartóan szemléli kezének, csuklójának! ujjainak mozgását. Közben egyre jobban tökéletesedik az egész végtag beidegzése, s a kezdetben véletlenül végzett mozgásokat már tetszése szerint megtudja ismételni. Az első negyedévben még veleszületett fogóreflexe következtében markolja meg azt, ami véletlenül a keze ügyébe kerül, a második negyedévben már nyúl a kezével az őt érdeklő tárgyak után. Megfogja, magához közelíti őket, de akaratlagosan elengedni, egyik kezéből a másikba tenni — ezt csak további próbálkozások eredményeképpen tanulja meg. (Folytatjuk.) Étkezzünk vitamindúsan ! A háziasszony a család egészségének legfőbb őre, ha az étrend összeállításában mindig gondol arra, hogy legyen benne vitamindús zöldségféle és gyümölcs, és ha az étel készítésénél, a nyersanyagok tárolásánál betartja a vitaminok megtartására vonatkozó szabályokat. Néhány gyakorlati tanács: _ Minél rövidebb ideig pároljuk, főzzük a zöldségféléket, annál több vitamin marad meg bennük. A túlfőzés csökkenti az étel vitaminértékét. A zöldipetrezselymet közvetlenül felhasználás előtt vágjuk apróra, és a tűzről levett kész ételbe keverjük bele. Így tel jes mértékben megőrzi vitamintartalmát, zamatét. A friss sárgarépát, fehérrépát ne hámozzuk, hanem kaparjuk vagy kefével mossuk tisztára. A zöldségféléket közvetlenül főzés előtt aprítsuk föl. Ha a felaprított zöldséget hosszabb ideig hagyjuk a levegőn, C-vitamin tartalmának jelentős részét elveszti. dőknél. Az erős verítékezéssel a fejére tegyünk hideg boro- járó víz- és sóveszteség a vesebetegek számára is veszélyes. A napszúrást — a hőgutával ellentétben — a fejet és a tarkótájt közvetlenül érő napsugárzás váltja ki. már relatíve alacsonyabb, hőpangást még nem okozó külső hőmérsékleten is. A nap elnyelő ibolyántúli sugarainak ratására általában rosszullét, ;rős fejfájás, hányás, kábultig, fülzúgás jön létre. Vi- ■szonylag gyakori a napszúrás a strandokon, ha a fa árayé- cában elalszik valaki, s nem gondol arra, hogy bizonyos idő múlva már nem lesz fölötte árnyék. Ugyanez azonban mezőgazdasági munkáknál, ebéd utáni pihenéskor is előfordulhat. OTTHON CSALAD Parkerdők Somogybán Harc a cukorbetegség ellen Korunk gyakori betegsége a cukorbetegség, amelynek érdekes jellemzője, hogy tudjuk az okát, általában ismerjük a kezelés módját, de a megszüntetésére irányuló . próbálkozások eddig még nem vezettek eredményre. Kétségtelen, hogy az anyagcsere zavarában nyilvánul meg, amelynek az a lényege, hogy a szervezet a táplálékkal bevitt szénhidrátokat nem képes értékesíteni, tehát felszaporodik a vérben. A vese innen kiválasztja, tehát megjelenik a vizeletben is. Minthogy azonban a cukor oldásához vízre van szükség, minél több cukrot választ ki a vese, annál több folyadékra van szüksége a szervezetnek. Növekszik tehát a vizelet mennyisége, ezért a beteg szomjazik és sokat kell innia. A cukor felihasználását a szervezetben a hasnyálmirigy hormonja, az inzulin teszi lehetővé. Cukorbetegség tehát elsősorban akkor lép fel, ha zavar támad a hasnyálmirigy inzulintermelésében, bár újabban az agyalapi mirigy és egyéb belső elválasztásé mirigy zavarát is feltételezik a cukorbetegség létrejöttében. Felismerték azt is, hogy a betegség gyakran öröklődik, és azt is, hogy az utóbbi évtizedekben különösen szaporodott a cukorbeteg nők száma. Ez késztette arra az NDK kutatóit, hogy különös gondot fordítsanak a cukorbeteg terhes nőkre, akik szülés után gyermekükkel az első heteket egy erre a célra létesített intézetben töltik. Az intézet működésének máris meg van az eredménye: a veszélyeztetett csecsemők halandósága a minimálisra csökkent. Az NDK-ban egyébként 17 éve rendszeres nyilvántartást vezetnek a cukorbetegekről, amely lehetővé teszi a betegség korai felismerését és hatásos kezelését. Í969-ben létesítették a Gerhardt Kutsch Központi Cukorbeteggondozó Intézetet, amely irányítja az NDK- ban a cukorbetegség leküzdésére irányuló kutató- és gyógyító munkát. Képünkön: az intézet csecsemőosztálya. 1 2 3 4 ft 5 6 7 8 ft 9 10 ft 11 ft ft 12 13 n ft IS 16 ft 17 18 m 19 ft 20 ft 21 22 23 m 24 25 ft 26 ft 27 m 28 29 ft 30 31 32 33 34 ft VÍZSZINTES: 1. AUóvlzl. 5. Dala. 9. Megfejtendő. 11. Nem változik. 12. Mássalhangzó kiejtve 14. Tehergéykocsi-márka. 15. Csalogat — visszafelé 17. Komor közepe. 18. Kicsinyítő képző. 20. Kutya. 21. Tiltószó — visszafelé. 22. Származás. 24. Majdnem moly. 25. Dia — hangtalanul. 2€. Ez a lassító. 27 É. O. 28. Partvédő. 30. Csőd mássalhángzói. 31. Megfejtendő. 38. Hibáztat. 34. Férfinév. FÜGGŐLEGES: 2. Fát alakítók (névelővel). 3. Erődítménye. 4. Női név becézve. 5. Személyem. G. Húz — visszafelé. 7. Félig esik. 8. Hangsúlyozásra. \ Férfinév becézve. 11. Megfejtendő. 13. Megfejtendő. 16. Megfejtendő. 1.9. Ide mozdít. 23. Ez a száj beli rész. 29. Rámol közepe. 3>0. Uralkodói cím. 31. Ételízesítő. 32. Az MTK nevéhez kapcsolódott. K. J. Beküldési határidő: augusztus 9-én, hétfőn délig. Kérünk benneteket. hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s Írjátok rá: »Gyermekkeresztrejtvény-«!
