Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-10 / 162. szám

I Nők a mozgalomban Egyetemi katedrákon és az esztergagép mellett, fe­hér orvosi köpenyben és az apróvadtenyésztő telepen, mérnöki rajzasztal előtt és a volán mögött találkozhatunk nőkkel, akikről nemegyszer mondjuk: férfimunkát vé­geznek. Mindez természetesen nem jelent rangot, hanem »csak« egyenjogúságot. És ahogy az élet számos terüle­tén megtaláljuk őket, úgy a népfrointmozgalomban is egyre sűrűbben. Akár mint aktív résztvevőket — politikai mun­katársak, bizottsági tagok, vagy éppen körzeti bizottsá­gi elnökök —, akár mint a naipi politikai, gazdasági és társadalmi kérdések iránt ér­deklődőket. A nők aránya a közelmúltban 'befejeződött vá­lasztások után emelkedett. Így nem meglepő, hogy a nép­front megyei elnökségének legutóbbi ülésén két jelentés­nek ez volt a címe: Az MSZMP nőpolitikái határozata végrehajtásának megyei ta­pasztalatai és a népfrontmoz­galom ez irányú munkája, il­letve a másik jelentés ugyan­ezzel foglalkozott a marcali járásban. Nyolc nagyobb községiben alakult nőbizottság, s — a fo- nyódi járás megszűntével — újabb öt került a marcali já­rásba. A közelmúltban befe­jeződött választások után Nik- lán alakult meg, s ezzel együtt már tizennégy az olyan köz­ségek száma, amelyekben nő­bizottság tevékenykedik; a ta­gok száma csaknem 350. A népfrontmozgalomban dolgozó tisztségviselők között 31 százalékra emelkedett a nők aránya. Balatonberény- ben a községi népfrontbizott­ság elnöke nő, s a járás má­Ficekék példája Az üzemben másutt ritkán látható rend uralkodik. Az aj­tóval szemben, a faliújságon friss cikkekből tájékozódhat a belépő egy nagy közösség min­dennapi munkájáról, tartalmas életéről. A kaposvári elektron­csőgyár szers zámüzemób en a legjobb brigádot keresem. — A Ficeké, az a legjobb! — hallom az egybehangzó vá­laszt. Ficek, azaz Máté József, a November 7. ezüstko6zorús, hétszeres szocialista brigád ve­zetője, népszerű a gyárban. Alapító tag. Fiatalon lett párt­tag, kiváló szakmunkás, több kitüntetés tulajdonosa. A bri­gád tagjai is kiemelkedő te­vékenységet végeznek: újítók, sportolnak, szavalnak. A nagy létszámú brigád óvek óta ba­rátságban él: tisztelik, becsü­lik egymást, s valamennyien fontos társadalmi megbízatást vállaltak. Karakó András ötszörös ki­váló dolgozó. 20 éve dolgozik az izzóban. — A pesti törzsgyárban is évekig brigádban dolgoztam. Ide, a fiatalok közié Köcski Lajos, a gyár műszaki tanács­adója ajánlott. Valahogy így: »Gyerekek, itt ez az ember, akire szükségetek van, ez kö­zétek való.« Nem bántam meg. Énre a brigádra a hihetetlen szorgalom, lelkesedés a jel­lemző. No, meg a lehetőségek kihasználása. — Hogy miért éppen mi va­gyunk a legjobbak? — kérdez vissza Máté József. — Talán, mert figyelmünk mindenre kiterjed. Már a vállalások ösz- szeállításánál is, és azok öt­letes megvalósításában még inkább. Vállalásuk valóban sablon­mentes. Például 2200 órában gyári sportpályát építettele, de részt vettek a városfejlesztés­ben is. A Rákóczi-pályára ők készítették az eredményjelző tábla sablonbetűit. Társadal­mi munkában újította fel a hőkezelő kemencét Petz And­rás és Esküdt János, hogy a termelésben ne legyen zökke­nő. És jó kedvvel segítenek egymás lakásának, otthonának elkészítésében. Valamennyi oktatási formá­ban részt vesz a brigád min­den tagja: gépipari szakközép- iskolába járnak, politikai kép­zésben vesznek részt. Gyor- i san, pontosan, leleményesen ' dolgoznak. Hatan vettek részt az anódgyártó automata ki­dolgozásában. Ez a gép a ta­valyi BNV-fli nagy sikert ara­tott. ■ | • »-rr ' v. K.-né Óvoda száz gyermeknek Készül a százszemélyes óvoda Nagyatádon, a Kiszely tömb­belsőben. A könnyűszerkezetű épületet a SAÉV készíti. A terv szerint szeptemberben adják át rendeltetésének. Kiadták az európai szocialista országok ueuizetközi autóbusz-menetrendjét A KGST-tagországok meg­bízásából a Volán Tröszt ki­adta a tagországok egységes nemzetközi autóbusz-menet­rendjét, 10 000 példányban. A 285 oldalas menetrend, amely hét nyelven »beszél«, Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió közös kiadványa. A hét ország 65 autóközlekedési vál­lalatának nemzetközi autó­buszvonalait, ezenkívül az degenforgalom szempontjá­ból legfontosabb belső járatait mrolja fel- A menetrend , a lazáihoz hasonlóan, az euró­bái gyakorlatnak megfelelően, 1977. május 21-ig érvényes. A közös kiadvány sajátos­sága, hogy a menetrendi és az úgynevezett járulékos tenni­valókat — díjszabás, pogy- üyászfuvarozás, ülő- és szál- áshely-biztosítás, egyéb szol­gáltatások — nemcsak szö­veggel, hanem egységes jel­zésekkel, számokkal is közü, ily módon a nyelvtől függet­lenül nemzetközileg is »olvas­ható«. A Volán Tröszt a szocialis­ta országos hivatalos haszná­latára készült nemzetközi au­tóbusz-menetrendjét az igé­nyek szerint mennyiségben megküldte külföldi partnerei­nek, s ellátta vele valameny- nyi forgalmi és utazási iro­dáját, díjmentesen megküldte a társ utazási irodáknak, a megyei idegenforgalmi hiva­taloknak, a nagyobb üzemek­nek, vállalatoknak is. A nemzetközi menetrend­könyvet a jövőben — kibő­vítve a mindenkori időszerű adatokkal, újabb vonalakkal — ezentúl a hazai menetren­dekkel együtt évente kiadja a Volán.. 1 sik 38 községében alelnöki tisztséget töltenek be. A tit­károk száma 22. A közéleti szereplés egyik fontos területe a tanácsi mun­ka. Minden negyedik tanács­tag nő a marcali járásban. A nőbizottságok éves mun­katerv alapján dolgoznak. Szerepelnek ebben különböző klubfoglalkozások, sütő-főző tanfolyamok. Az utóbbi évek­ben egyre rendszeresebb, hogy a bizottsági ülések na­pirendjén szerepel egy kül- vagy belpolitikai kérdés meg­vitatása is. A marcali nagy­községi nőbizottság érdekes és hasznos kezdeményezése volt az áruellátási fölmérés. Ke­reskedelmi szakemberekkel látogatták végig a bo'tokat, a választékot vizsgálták, ta­pasztalatokat gyűjtöttek, s a hiányosságok megszüntetését szorgalmazták. A kezdemé­nyezés követőkre talált. Az­óta már Tapsonyban, Len­gyeltótiban és Fonyódon is volt ilyen fölmérés. A nőpolitikái munka a nép­frontmozgalom szerves része. Ezért fontos feladatok hárul­nak a mozgalom különböző szintű vezetőire. Hozzáállásuk, gondolkodásuk korszerűsége döntő, és az ő feladatuk az egyenjogúság társadalmi je­lentőségének megértetése és elfogadtatása is. A népfrontmozgalom különböző területein érezhető a nők érdeklődésének fokozó­dása. Bekapcsolódnak a szo­ciálpolitikai, az ifjúságvédel­mi, a város- és községpoliti- kai munkába, a különböző _ akciókba. Mindemellett tér- j mészetesen sem feledkeznek el a »sajátosan női progra­mokról« sem. Jelenleg So­mogyiban 21 helyen működik nőklub, ahol író—olvasó ta­lálkozókra, élménybeszámo­lókra, közös kirándulásokra és múzeumlátogatásokra, kü­lönféle bemutatókra hívják a tagokat. A megyei nőbizottság fölmérése szerint 17 helyen szerettek volna szabó-varró tanfolyamot, illetve szakkört indítani, de akadályozta ezt a helyiség, a gépek, a szakem­berek és az anyagi fedezet hiánya. Tapasztalható Somogybán a közgondolkodás változása a nők társadalmi, politikai és családon belüli szerepének megítélésében. Az előítélete­ket még nem mindenütt si­került kizárni. De egyre rit­kábban fordul elő a nők tár­sadalmi szerepének vitatása, akár a, termelés, akár a köz­életi munka kapcsán szólunk róluk. M. A. Használt az önállóság Utánpótlás a munkások közül A családot is megkérdezik A párttitkár irodájában nagy a sürgés-forgás. Kamio- nosok, a külföldi cég megbí­zottja, a vámos nyitnak be. Iratokat visznek el, az indu­lás iránt érdeklődnek, telex­üzenetet néznek. A csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet­ben megszokott ez a kép. Mielőtt átjöttünk ide Ben- cze Józseffel, a szövetkezet pártvezetőségének titkárával, a nagyközségi pártbizottság titkárával beszéltünk arról, hogy A dolgozók létszámához képest kevés a párttag. Az eddigi útmutatás is arra irá­nyult: több fiatalt, nőt ne­veljen kommunistává a két alapszervezet. Vancsura József szerint nem mindig volt fo­lyamatos a tagfelvétel. Az idén már érezhető változás, két tagot vettek föl, négy dolgozó fölvételét pedig most tervezik. Három évvel ezelőtt alakí­tottak két alapszervezetet a nagy létszámú egyből. Sokkal tartalmasabb a pártélet, mi­óta a konfekcióban, illetve a vasipari részlegnél levő kom­munisták önállóak lettek. A három év alatt tizenegy fizi­kai dolgozó lépett be a párt­ba. többségüket a konfekció­sok 1-es alapszervezetében vették föl. — Tavaly már tervszerűbb volt a pártépítés — mondja a pártvezetőség titkára —, ennek hatására javult a tag­ság összetétele, létszáma. En­nek ellenére nem megfelelő a szövetkezeti létszámhoz viszo­nyított arány. Ezért célul tűztük, hogy rendszeresen fog­lalkozunk az arra érdemes fizikai dolgozókkal, nőkkel és fiatalokkal. A politikai okta­tást is felhasználjuk a neve­lésre. A KISZ-esek gondot fordítottak arra, hogy ismer­tessék a pártéletet, alkalmas­sá tegyenek fiatalokat a párt­tagságra. — Vettek föl fiatalokat KISZ-a j ánl ássál ? — Igen, eddig hármat, s most várható egy. — Hol ismerkednek a köz- életiséggel a jövendő kommu­nisták? — A szövetkezeti bizottság, a nőbizottság szintén nevel utánpótlást, öten az ottani te­vékenységük alapján kerültek közénk. Bencze Józseffel szétnézünk az üzemekben. A konfekció­soknál kezdjük. Fekete László üzemvezető, az 1-es alapszer­vezet titkára, nemrég került ebbe a tisztségbe. A kis iro­da ablaka a szalagokra nyí­lik, az asszonyok a nagy me­legben is szorgalmasan varr­ják a motoros köpenyeket külföldi megrendelésre. Ennek a pártszervezetnek a harminc- nyolc tagja közül tizenöt nő. — Tervünk az, hogy a párt- csoportra támaszkodva nevel­jük az utánpótlást. Elsősorban az arra érdemes dolgozó nőkkel foglalkozunk. Egy év alatt hármat vettünk fel. Most két olyan férfit aján­lunk, aki a munkásőrségben bizonyította helytállását. — Elégedett a tagfelvétel­lel? — Nem..; semmiképpen sem. Éppen ezért szeretnénk több erőt összpontosítani erre. Bencze József elsősorban a munkássá válás meggyorsulá­sát tartotta, fontosnak, mert ez az alapja a tagfelvételnek. Az úgynevezett modellezés­nél dolgozik Farkas Józsefné, akit nemrég vettek föl a pártba. A Munka Érdemrend bronz fokozatával kitüntetett varrónő huszonnégy éve dol­gozik a szövetkezetben. Ami­kor megkérdeztem, hogy van-e a környezetében, aki kövesse a példáját, a szocia­lista brigádjukat említette. Figyelemmel kíséri a fiatalok tevékenységét, s úgy érzi, ér- . demes velük foglalkozni. Nemcsak Farlcasné, hanem a többi új párttag is ilyen, tekintélyük van a dolgozók között a jó munkájuk, a kiál­lásuk, a magatartásuk alap­ján. A vasasrészlegben találjuk Tóth Lászlót, a 2-es alap­szervezet titkárát. Három éve párttitkár, s az a tapaszta­lata, hogy hasznosabb, ami-/ óta önállóak. Sokkal jobban ismerik egymást, a munkáju­kat. Így szemelték ki azt a négv társukat, akit kommu­nistává neveltek. Most két felvételt terveznek. — Az a fontos, hogy az önkéntességet mindig figye­lembe vegyük. Annak nincs értelme, hogy bárkire rá­erőltessük: jöjjön közénk. Nemegyszer még az asszony, a család véleményét is meg­tudakoljuk. nehogy a későb­biekben összeütközés támad­jon a férj és a családja kö­zött. Hosszú, türelmes munkát vállalt mindkét alapszerve­zet, a szövetkezet pártvezető­sége, hogy bizonyítson, folya­matosan gondoskodjon az utánpótlásról a fizikai dolgo­zók, a nők és a fiatalok kö­réből. I Lajos Géza Az új fajtákul továbbíejleszthelő a termelés \ A martonvásá búzakutatások eredményei Két évtizede tevékenykedik Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mező- gazdasági Kutató Intézetében a búzakutatási csoport. Az itt folyó nemesítési munka jelentősen közrejátszik abban, hogy Magyarországon a bú­zatermesztés eredményei fi­gyelemre méltóak. Az elmúlt másfél évtized alatt az orszá­gos termésátlagok megduplá­zódtak, sok gazdaságban meg­háromszorozódtak. Említésre méltó, hogy hazánk ezekkel az eredményekkel, az egymil­lió hektárnál nagyobb terüle­ten búzát termelő országok között az ötödik helyen áll. Az ötödik ötéves terv fontos KISZ-klab épül Öreglakon Rekketiő hőségben, hosz- szan nyújtóznak az utcák. A falu közepe táján, a régi is­kolaépület nyitott ablakain át kopácsolást, a munka neszeit hallani. Társadalmi munkában dolgozik itt az öreglaki köz­ségi területi KISZ-szervezet. A tanácstól kapott öreg épü­letet alakítják, rendbe hozzák, s KISZ-klubot rendeznek be, mely nemcsak méreteiben és arányaiban haladja túl a szo­kásos kereteket, hanem tar­talmában, feladatkörében is többet vállal. Major Zoltán KISZ-titkár végigkalauzol a terjedelmes épület nyolc he­lyiségén, s elmondja, hogy nemcsak a KISZ-tagokat, ha­nem az egész község fiatalsá­gát szívesen látják majd itt, a település jövendő klubjában. — És nemcsak a fiatalokatl A középkorosztály, sőt az idő­sebbek is segítenek a munká­ban. Több gyermekes család­apák keverték, egyengették a betont, mikor az udvaron a »táncplaccot« készítettük. Ez az idős asztalos bácsi, aki most a belső faburkolatot csi­nálja, már régen nyugdíjas; ajtókat, ablakokat mázolni, takarítani nagymama korú né­nik is eljönnek. Mivel az egész falu közös ügyének ér­zi a KlSZ-klub elkészültét, mi is szeretettel várunk majd mindenkit ide, korhatár nél­kül. — A társadalmi munkára lelkes ajánlkozókat megszer­vezni, feladataikat összehan­golni nem könnyű. Szinte dip­lomáciai készséget igényéi a lelkesedés »szinten tartása«, az apró súrlódások elkerülése, a munkafolyamatok zökkenő- mentes egybekapcsolása. — Három alapszervezet mintegy száz KISZ-tagja akarta ezt a klubot, és vállal­ta a vele járó fáradozást. Im­re bácsi — Mezei Imre ta­nácselnök — nemcsak szavá­nak súlyával, hanem anyagi támogatással is mögöttünk állt, ez adta az indítást ah­hoz, hogy a felújítást, átala­kítást egyáltalán elkezdhes­sük. A lelkesedés — persze nálunk is hullámzó — a kedv hol magasra szökik, hol alább­hagy. Szervező titkárunk, Er- kovics Gyuri azonban jó ér­zékkel igyekszik »egyenesben tartani« a hangulatot, s ha a fiatalok látják, hogy a KISZ- vezetőség tagjai elöl járnak a dologban, vállalják a fizikai munka nehezét, akkor mind­annyian kedvvel és szívesen végzik a rájuk eső feladato­kat. Segít az iskolai szülői munkaközösség is, és a Vö­röskereszt vállalta, hogy meg­vásárolja a klub ablakaira a függönyöket.., — Az udvaron friss desz­kákból, újonnan készült szín­pad áll: körötte villanyoszlo­pok fényszórókkal. — Készülünk erősítő beren­dezést vásárolni, és a környé­ken nemrég megalakult zene­kart rendszeresen vendégül látni. Már megtárgyaltuk ne­ves fővárosi táncdalénekesek­kel, egyszer-egyszer meghív­juk őket is. Ezenkívül míg jó az idő, itt akarunk diszkó­műsort adni. Irodalmi színpa­dunk eddig is volt, versenyen is indultunk. Igazi színpadot azonban most és itt készítet­tünk magunknak. — Az árnyas fák alatt, a színpad és a tánchely mögött nagy udvar sötétlik, nyíratlan bokrokkal, összehajíó lomb­koronákkal, pázsittal, kerttel. — Jövőre parkosítani aka­runk: sétálóparkot csinálnánk padokkal, asztalokkal, kavi­csos utakkal. A fák és a dísz­bokrok adva vannak: csak nyesni, ápolni, igazítani kell őket. Gondoltunk arra is, hogy egy részt beültetnénk zöld­paprikával. Közösen gondoz­nánk, s mint primőr árut ide­jében eladhatnánk. Így a tag­ság közös kasszája gyarapod­na, s lehetőség nyílna ország­járásra, nagyobb kirándulásra. Eddig csak a kupavári ása­tásokat néztük meg közösen, no és minden nyáron bada­csonyi kirándulásra me­gyünk. — Egy szép, ünnepélyes KISZ-esküvő nincs előjegyez­ve a programban? Ahol eny- nyi fiatal van... — De igen, rövidesen lesz az is. Az egyik alapszervezet titkára veszi feleségül a má­sik alapszervezet vezetőségi tagját. — Megtudhatjuk, hogy ki lesz a vőlegény? — Igen. Én. Bedő Ildikó célja a terméshozamok to­vábbi növelése. Magas szint­ről azonban mind nehezebb az előrehaladás. Ezért van. egyre nagyobb szerepük a tu­domány területén dolgozók­nak, akik új fajtákkal, töké­letesebb termesztéstechnikai javaslatokkal hozzájárulhat­nak a több termés eléréséhez. Az intézet gondozásában, ár. Dalia Lászlónak és dr. Koltay Árpádnak most megjelentetett A búzakutatás újabb eredmé­nyei Martonvásáron című könyvecskéje ezt a célt hiva­tott szolgálni. A gyakorlatban ngayszerűen hasznosítható kiadványban a szerzők áttekintést adnak a magyar búzanemesítés törté­netéről, a nemesítő munka céljairól és a különböző faj­ták termelési tapasztalatairól. A fajtakísérleti intézet előze­tes adatai szerint, az eddig forgalomban levőkön kívül további martonvásári fajták minősítése várható. Értékükre jellemző, hogy például a leg­utóbb minősítettek termőké­pessége eléri vagy meghalad­ja az adott tenyészidőcsoport- ban vizsgált legjobb fajtákat, az újabb jelöltek pedig bő- termőbbek valamennyi vizs­gált fajtánál, ugyanakkor más tulajdonságaik is megfelelnek a követelményeknek. A fajta­kísérleti intézet adatait táb­lázatokban foglalják össze a szerzők, jó összehasonlítási le­hetőséget teremtve, megköny- nyítik így a gyakorló szak­emberek értékítéletét. A mar­tonvásári fajták tulajdonsá­gait külön is részletesen tár­gyalják, és tömören összege­zik a termeléssel összefüggő agrotechnikai feladatokat. Tény, hogy az Mv-fajtákból az üzemek igényeit eddig nem sikerült kielégíteni. Ebben a kiadványban arról tájékoztat­nak a szerzők, hogy az idén az Mv 1. és az Mv 2. máso­dik és harmadik szaporítása fokú vetőmagjával fedezni tud­ják a teljes szükségletet, és az Mv 3., az Mv 4., az Mv 5. fajtákból is nagyobb mennyi­ségű második szaporításé fo­kozatú vetőmag áll az üzemek rendelkezésére. A vizsgála­tok, a tapasztalatok arra en­gednek következtetni, hogy a legeredményesebb módszerek, az újabb fajták általános el­terjedésével búzatermeszté­sünk továbbfejleszthető. Lé­nyeges biztosíték ez ötödik ötéves tervcéljaink valóra váltásához. V. Bt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom