Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakáról Í978. Július 7—9. között Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakát. Az ülésszak munkájúiban részt vettek a tagállamok küldöttségei, amelyeket Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormányának miniszterelnök- helyettese, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Manea Ma- nescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának miniszterelnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Lubo- mir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke vezetett. A KGST és a JSZSZK kormánya között létrejött megállapodás értelmében az ülésen részt vett a JSZSZK küldöttsége, amelyet Dobroszav Csu- lafics, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökhelyettese vezetett. Megfigyelőként részt vett Lopez Teixira, az Angolai Népi Köztársaság ipari és energiaügyi államtitkára, Le Thanh Nghi, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az állami tervbizottság elnöke, Li Dzang Zsu, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Khamphan Tuna- lom, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésszakon jelen voltak a KGST-tagállamok számos nemzetközi szervezetének képviselői. Az ülésszak ülésein. Horst Sindermann, az NDK Minisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a Végrehajtó Bizottság beszámolóját a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, valamint a komplex program megvalósításának 1971—1975. évi eredményeiről, a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének további elmélyítéséről és fejlesztéséről. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST-országok jelentős sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. Sikeresen teljesítették az ötéves népgazdasági terveket, gyors ütemben fejlődtek a termelőerők, nő a társadalmi termelés hatékonysága, szüntelenül emelkedik a dolgozók életszínvonala. A KGST-tagállamokban a mezőgazdasági termelés 1971— 1975. között 36 százalékkal, ugyanakkor a fejlett tőkés országokban 14 százalékkal, a Közös Piachoz tartozó országokban pedig csak 12 százalékkal nőtt. A KGST-tagállamok bruttó ipari termelése 1979-re — 1970-hez viszonyítva — mintegy másfélszeresére nőtt. Az ipari termelés növekedésének mintegy 80 százalékát a munkatermelékenység növelésének útján érték el. Jelentősen erősödött a mező- gazdasági termelés anyagiműszaki bázisa. A KGST-tag- országok többségében — a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — a mezőgazdasági bruttó termelés évi átlagos mennyisége 1971— 1975. között 14 százalékkal haladta meg az előző tervidőszak szintjét. 1971—1975. között a testvéri országok lakosságának egy főre jutó reáljövedelme mintegy 29 százalékkal növekedett. Ezek a sikerek a kommunista és munkáspártok által vezetett munkásosztály, parasztság és értelmiség áldozatkész munkájának eredményei. E sikerek a szocialista rend hatalmas alkotó lehetőségeiről tanúskodnak, és meggyőzően bizonyítják, hogy a KGST-tagá'-lamok kommunista és munkáspártjai — gondoskodva a gazdasági élet tervszerű, tudományosan megalapozott irányításáról — sikeresen töltik be a társadalom növekvő politikai erejének szerepét a szocializmus és a kommunizmus építésében. A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében elért eredményeivel, a szocialista demokrácia állandó elmélyítésével és fejlesztésével, a dolgozók életszínvonalának növelésével valamennyi KGST-tagállam fontos nemzeti és internacionalista kötelességét teljesíti, igazolja a szocializmusnak mint társadalmi rendnek a fölényét, elősegíti vonzóerejének növekedését. Az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez és a viláaszo- cializmus pozícióinak megerősítéséhez kiemelkedően járul hozzá a Szovjetunió. A kommunizmus építésében elért sikerei. következetes internacionalista politikája, a béke megerősítéséért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harca nagy hatással van a világban végbemenő események menetére. Valamennyi szocialista nemzet felvirágzásával, a szocialista államok szuverenitásának megerősödésével egyidejűleg mind szorosabbá válnak kölcsönös kapcsolataik, mind több a közös elem politikájukban, gazdaságukban, társadalmi életükben végbemegy fejlettségi színvonaluk fokozatos kiegyenlítődése. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai lezajlott kongresszusaikon ösz- szegezték az előző ötéves időszak tervteljesítésének eredményeit, kijelölték a követ- i kező ötéves időszakra országaik további sokoldalú társadalmi-gazdasági fejlődésének programját, megerősítették a testvérpártok közösen kidolgozott irányvonalát, amely az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST- tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szereplő rendelkezések végrehajtását célozza. A nemzetgazdaságok fejlesztésében, a KGST-tagállamok egységének és összefor- rottságának megerősítésében rendkívül nagy jelentőségű az együttműködés további elmélyítésére, tökéletesítésére és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló, — egyhangúan elfogadott — komplex program. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság és a többi KGST- szerv tevékenységét, amelyet a komplex program megvalósítása és a tanács XXV— XXIX. ülésszakain hozott határozatokkal összefüggő munkák megszervezése és végrehajtása érdekében végeztek. Az a nagy munka, amelyet a KGST-tagállamok, a tanács szervei és a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezetei az 1971—1975. közötti években végeztek, lehetővé tette az együttműködés további elmélyítését és fejlesztését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szereplő rendelkezések sikeres és lényegében idejében történő teljesítését. A komplex program megvalósításának évei alatt a KGST-tagállamok együttesen új, fontos intézkedések megvalósításához kezdtek hozzá a termelésiben. Az érdekelt országok közös erőfeszítésével nagy létesítmények építését kezdték meg a fűtő- és nyersanyagipari ágazatokban. Több két- és sokoldalú együttműködési megállapodást kötöttek, amelyek felölelik a népgazdaság növekvő ágazatait. Jelentős munka folyt a termelésszakosítás és kooperáció terén. Oj nemzetközi gazdasági szervezetek és egyesülések jöttek létre. Sikeresen befejeződött a jelenlegi ötéves tervek összehangolása. Rendkívül nagy jelen- l töségű a sokoldalú integrációs intézkedések első, 1976— 1980-ra szóló egyeztetett tervének elfogadása. Az egymással lebonyolított áruforgalom 1971—1975 között csaknem megkétszereződött, és 1975- ben már több mint 70 milliárd rubelt tett ki. Eszerint az évi átlagos növekedés üteme 14,4 százalék volt, az 1966—1970 közötti 8,2 százalékkal szemben. Minden kommunista párt, minden szocialista állam — biztosítva a nemzetgazdaság tervszerű fejlődését, az anyagi- és munkaerőforrásoknak a társadalmi-gazdasági feladatok megoldására való mozgósítását, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak a termelő tevékenység valamennyi szférájában történő széles körű bevezetését, a termelőerőknek országon belüli ésszerű elhelyezését — az új társadalom építésének általános törvényszerűségeire támaszkodva, sokoldalúan figyelembe veszi országa konkrét viszonyait, a társadalom továbbfejlesztésének szükségleteit a szocializmus és a kommunizmus építése során. Ugyanakkor az élet mindinkább bizonyítja, hogy állandóan mélyíteni kell a szocialista országok együttműködését. Ezzel kapcsolatban a KGST-tagállamok hangsúlyozzák, hogy éles ellentét van a szocialista nemzetközi gazdasági kapcsolatok és az imperialista gazdasági kapcsolatok között. Ez utóbbiaknak elkerülhetetlen velejárójuk a konkurrencia, az ellenségeskedés, a kevésbé fejlett országok kizsákmányolása, nemzeti erőforrásaik kirablása, egyes országok más országok rovására történő fejlődése. A szocialista termelési viszonyok fölénye, az egyeztetett tervek alapján megvalósuló szocialista együttműködés előnyei különösen világosan rajzolódnak ki a tőkés gazdaságban levő növekvő ellentmondások és elmélyülő válságjelenségek tükrében. Ez az együttműködés a KGST-tagállamok világgazdasági pozícióinak megerősödéséhez vezet, növeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nemzetközi tekintélyét. Az ülésszak véleménye szerint megértek a feltételek anra, hogy még teljesebben kihasználják a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló komplex programban rögzített lehetőségeket az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a KGST-tagállamok több életbevágóan fontos gazdasági problémájának közös megoldására. E céloknak felelnek meg a termelés főibb ágazataiban 10—15 évre kidolgozott közös együttműködési célprogramok. Ezekben a KGST-tagállamok konkrét intézkedéseket határoznak majd meg, gazdaságilag indokolt szükségleteik kielégítésére az alapvető energia-, fűtő- és nyersanyagfaj-tákban, a mélyreható gyártásszakosításra és kooperációra, az alapvető élelmiszerekben és közszükségleti iparcikkekben mutatkozó észszerű szükségletek fedezésére, közlekedési kapcsolataik modernizálására és fejlesztésére. Ezeknek, a KGST-tagállamokban élő lakosság jóléte további emelésével szaros összhangban lévő programoknak elő kell mozdítaniuk a szocializmus és a kommunizmus építésének meggyorsítását, a szocialista államok gazdasági erejének megerősítését, növelniük kell a KGST-tagállamok együttműködésének gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítésében betöltött szerepét. Az együttműködési program a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag ágazatokban előirányozza, hogy a KGST- tagállamok dinamikusan fejlődő gazdaságát megbízhatóan ellássák a főbb energiahordozókkal, fekete és színesfémekkel, vegyinyersanyagokkal és villamosenergiával. Ezt úgy valósítják meg, hogy koncentrálják a nagyberuházásokat, egyesítik az érdekelt KGST- tagállamok anyagi és pénzügyi eszközeit. Ésszerűbben helyezik el az energia- és anyag- igényes termelést, megkezdik valamennyi fűtőanyagfajta további lelőhelyeinek kiaknázását, gyorsított ütemben kidolgozzák az új energiaforrások létrehozásának és az atomenergetika fejlesztésének módszereit. Az együttműködési program az alapvető élelmiszerek terén előirányozza a KGST- tagállamok ' 1 akossága szükségletéinek kiváló minőségű élelmezési cikkekkel történő kielégítését és a szükséges tartalékok megteremtését. A fő program együttműködési intézkedéseket irányoz majd elő az anyagi-műszaki bázis további megerősítése és a mezőgazdasági termelés intenzi- fikálásának fokozása céljából (gépesítés, kemizálás, talajjavítás, vetőmag-termesztés, nemesítés stb.), beleértve az élelmiszerek korszerű ipari előállítási módszereinek kidolgozását és meghonosítását, a géprendszerek gyártásának növelését, korszerű technológiák kidolgozását a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Kidolgozzák a hiánycikkeknek számító mezőgazdasági termékek termelése gazdasági ösztönzésének formáit és módszereit. Ezenkívül minden egyes KGST-tagállam a jövőben is maximálisan kihasználja természeti-éghajlati viszonyait, hogy nagyobb mértékben elégítse ki szükségleteit gabonafélékből, takarmányokból, állati és más alapvető mezőgazdasági termékekből. . A közszükségleti iparcikkek gyártása és kölcsönös szállítása bővítésének programja a KGST-tagállamok lakossága alapvető közszükségleti cikkek iránti szükségleteinek kielégítésére irányul. A fő programok kidolgozásáról szóló határozat a KGST- tagállamoknak azt az eltökéltségét tükrözi, hogy megerősítik és minden eszközzel fejlesztik az együttműködési és a szocialista gazdasági integráció folyamatait, nemzeti és közös érdekből az együttműködés és kooperáció útján együttesen használják fel természeti kincseiket, anyagi és munkaerő-forrásaikat, a komplex programban lefektetett elveknek és céloknak megfelelően. E programok új lépést jelentenek a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerű fejlesztésének megerősítésében, és fényesen bizonyítják a szocialista gazdasági rend fölényét. Az ülésszak hangsúlyozva a hosszú távú fő programok jelentőségét megállapította: ezek egész sor olyan intézkedést tartalmaznak majd, és összességükben a gyakorlati cselekvés olvan átfogó programját alkotják, amely elősegíti a KGST-tagállamok gazdasági feliettségi szín vénái a közelítési és kiegyenlítési folyamatának meggyorsítását. A KGST-tagállamok kormányfői kinyilvánították azt a készségüket, hogy folytatják a Mongol Népköztársaság, valamint a Kubai Köztársaság fejlődésének meggyorsítására és I gazdaságuk hatékonyságának fokozására irányuló különleges intézkedések megvalósítását, figyelembe véve a szocializmus építésének ezekben az országokban levő sajátos feltételeit. A KGST-tagállamok kormányfői ismételten megerősítik. hogy az együttműködés további elmé’yítése és tökéletesítése. a KGST-tagállamok szocialista integrációjának fejlesztése a jövőben is a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok bel- ügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és az elvtársi segítségnyújtás elvei alapján valósul meg. A hosszú távú célprogramok alapján két- és sokoldalú egyezményeket kötnek majd, amelyekben előírják a programokban szereplő célok és rendelkezések végrehajtását szolgáló konkrét kötelezettségeket a felek számára. Az ülésszak véleménye szerint a hosszú távú célprogramok kidolgozása és megvalósítása szükségessé teszi — a tudományos kutatások minden egyes országban folyó fejlesztésén kívül — a KGST- tagállamok tudományos-műszaki együttműködésének további bővítését. Az ülésszak jóváhagyta a KGST tervezési, együttműködési bizottsága által a hosz- szú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának megszervezésében végzett munkát. Egyúttal megbízta a bizottságot, hogy terjesszen a tanács XXXI. ülésszaka elé beszámolót a hosszú távú együttműködési célprogramok tervezeteinek kidolgozásáról. A tanács ülésszaka megbízta a KGST Végrehajtó Bizottságát, hogy szervezze meg és kísérje figyelemmel a hosszú távú együttműködési programok kidolgozását, segítse megvalósításukat és biztosítsa a KGST-szeryek szoros együttműködését. Megvizsgálták a KGST-országok egyesített villamos energetikai rendszere (EVER) távlati fejlesztésének általános sémáját, beleértve a JSZSZK energia rendszerével való megfelelő együttműködést is. A tanács ülésszaka jóváhagyta az egyesített villamos energetikai rendszer fejlesztésére irányuló alapvető intézkedéseket, amelyek elő fogják mozdítani az országok növekvő villamosenergia- szü Végleteinek kielégítését, fűtőanyag- és energetikai készleteinek hatékonyabb felhasználását. Az ülésszak külön hangsúlyozta, hogy állandó figyelmet kell fordítani a szervezési együttműködés tökéletesítésére. Az ülésszak szükségesnek tartotta a gazdaságpolitikai és tudományos-műszaki politika alapvető kérdéseiről folytatott kölcsönös konzultációk szerepének és hathatóságának növelését, az ötéves és a hosszú távú tervek koordinálásának fejlesztését, az egyes iparágak és termék-fajták együttes tervezésének szélesebb körű alkalmazását, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervei kidolgozásának tökéletesítését, amelyek — a hosszú távú célprogramok alapján — fokozatosan a kulcsproblémák mind szélesebb körét ölelik majd fel. Az ülésszak úgy véli, hogy a KGST-tagállamok külkereskedelmi és valutáris-pénzügyi kapcsolatainak jelenlegi rendszere megfelel a tervszerű gazdasági együttműködés érdekeinek, biztosítja az elszámolások egyenértékűségét és valamennyi részt vevő egyenlő jogait. Megállapította a többi között, hogy a KGST-tagállamok kölcsönösen előnyös megoldást találtak a kölcsönös kereskedelemben alkalmazott árak képzésének bonyolult problémáira. Felhívta a figyelmet arra, hogy tovább kell tökéletesíteni a külkereskedelmi és valutáris-pénzügyi kapcsolatot. a komplex programnak, valamint a KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének sokoldalú fejlesztésére kitűzött feladatok értelmében. Az ü’ésszak — megelégedéssel állapítva meg a KGST nemzetközi tekintélyének növekedését — azon a véleményen van, hogy folytatni kell a tevékenységének fejlesztésével, a KGST-szervek munkastílusának és munkamódszereinek javításával kapcsolatos munkát. Az ülésszak megbízta a KGST Végrehajtó Bizottságát, készítsen erre vonatkozóan konkrét javaslatokat, úgy, hogy ezeket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakán megvizsgálhassák. A gazdasági együttműködés kedvezőbb távlatai bontakoznak ki a világban végbement jelentős, pozitív változások következtében. A KGST-tagállamok kormányfői nagyra értékelik az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres befejezését, amely történelmi esemény volt az európai kontinens politikai életében. A konferencia eredményei mélyreható pozitív hatást gyakorolnak az egész világra. A konferencia Helsinkiben aláírt záróokmánya jó alapot nyújt a valamennyi európai állam közötti gazdasági, kulturális és más kapcsolatok további bővítéséhez és elmélyítéséhez. A KGST-tagállamok szilárd elhatározása, hogy következetesen végrehajtják az összeurópai konferencián megfogalmazott rendelkezéseket, sőt arra törekszenek, hogy teljesen valóra váltsák a záróokmányban kinyilvánított célokat. Történelmi jelentőségű esemény volt az európai kommunista és munkáspártok Berlinben megtartott konferenciája. A konferencia eredményei, az elfogadott záróokmány elő fogják segíteni a dolgozók alapvető gazdasági és, politikai érdekeinek eredményesebb érvényTejuttatá- sát, a népek által a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a szociális haladásért folytatott harcban kifejtett erőfeszítések növekedését. Az ülésszak véleménye szerint korunk egyik legfontosabb problémája az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítása. A KGST- tagállamok, szocialista elveiknek megfelelően teljes mértékben támogatják a fejlődő országoknak azt a jogos törekvését, amely politikai, gazdasági függetlenségük kivívására és megszilárdítására irányul, és határozottan elő fogják segíteni azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyeket a »►deklaráció az új nemzetközi gazdasági rendszer létrehozásáról-« és az »-akcióprogram«, valamint az ENSZ e kérdésben hozott más határozatai" tartalmaznak. A KGST-tagállamok változatlanul szolidárisak a fejlődő országokkal a neokolonializmus ellen, az imperializmus által rájuk kény- szerített egyenlőtlen kapcsolatok és az egyes államoknak más államok által történő elnyomása felszámolásáért vívott harcukban, következetesen elő fogják mozdítani a világ országainak gazdasági fejlettségi színvonalában levő különbségek felszámolását. A KGST-tagállamok ugyanakkor határozottan hangsúlyozzák, hogy a fejlődő országok elmaradottságáért a teljes felelősség az imperialista nagyhatalmakra, a fejlődő országok nemzeti kincseinek kirablását szolgáló gyarmati és újgyarmatosító politikájukra hárul. A KGST- tagállamok támogatása, testvéri együttműködésük példája fontos tényező a fejlődő országok harcában, amelyet minden nép arra vonatkozó jogainak tiszteletben tartásáért vívnak, hogy maguk rendelkezzenek saját természeti kincseikkel, termelőerőikkel és hogy maguk válasszák ki a számukra legelőnyösebb társadalmi rendet. Az ülésszak kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a KGST- tagállamok — megvalósítva a komplex program végrehajtásának meggyorsítására kitűzött intézkedéseket — új, nagy sikereket érnek el a társadalmi-gazdasági fejlődés, a kölcsönös együttműködés további bővítése és elmélyítése terén az egyenjogú, testvéri államok közötti kapcsolatok szocialista elvei alapján. Ez elősegíti a szocialista országok összeforrottsá- gának további erősödését, népeiknek a megbonthatatlan barátság és a szocialista internacionalizmus szellemében történő nevelését. Ezzel jelentősen hozzájárulnak a szocialista rendszer fölényének bizonyításához, a béke és a társadalmi haladás ügyéhez az egész világon. A XXX. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együttműködés és a megvitatott kérdésekben a teljes nézetazonosság légkörében zajlott le. (MTI)
