Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

Nemzeti érdek és szocializmus A mikor V. L Lanin le­fektette a népek kö­zötti kapcsolatok új tí­pusának alapjáit, azt mondta, hogy a kommunisták a nem­zeteknek olyan önkéntes szö­vetségét akarják, mely a köl­csönös bizalmon és a testvéri egység világos fölismerésén alapszik. A sok nemzetiségű Szovjetunió, a szocialista vi­lágrendszer létrejötte és fej­lődése a proletár internacio­nalizmus eszméinek , gyakor­lati megvalósulása volt, és megsemmisítő csapást mért a burzsoá nacionalizmusra. A munkás- és a nemzeti felsza­badító mozgalom fejlődésével még jobban kibővült az inter­nacionalizmus eszméinek be­folyási szférája. A reakció korunk forradal­mi osztagainak erősödő szoli­daritásiban látja a legfőbb veszélyt a maga számára. Nem csoda tehát, hogy a té­tel a harcos nacionalizmusra, mint a forradalmi erők el­szigetelésének eszközére he­lyezi. Az imperializmus ideológu­sai, amikor a világ különbö­ző körzeteiben jelentkező ilyen vagy olyan nacionalista megnyilvánulásokra spekulál­nak, a nacionalizmus ama »mindenható-« vírusáról szóló tézist terjesztik, amely elke­rülhetetlenül megfertőzi va­lamennyi országot, függetle­nül azok társadalmi rendjétől. A burzsoá ideológusok célja: bebizonyítani, hogy a nemze­tek közötti viszálykodások és konfliktusok nem a termelé­si viszonyok megváltozásának eredményéként szűnnek meg, hanem a tudományos-techni­kai forradalomnak a hatásá­ra, mely az úgynevezett »-egy­séges ipari társadalom“ kiala­kulásához vezet Minden olyan kísérletük azonban, hogy a szocializmus­sal valamilyen más »interna­cionalista modellt“ állítsanak szembe, hiábavaló és értel­metlen. A termelőerők fejlő­dését, növekvő társadalmasí­tásukat és a nemzetközi mun­kamegosztás elmélyülését a termelés, a társadalom foko­zódó nemzetközivé válása kö­veti. Ez mindenütt előrelen- díti az integrációs folyamato­kat A kapitalizmusban ezek olyan irányban fejlődnek, hogy sok állam még aláren- deltebb viszonyba kerül a na­gyobb imperialista hatalmak­kal. Ez utóbbiak a legna­gyobb előnyhöz jutnak a ka­pitalista integráció révén, ami viszont elkerülhetetlenül a nemzeti ellentétek kiéleződé­séhez vezet. A szocializmusban az integ­rációs folyamatok elvileg más jellegűek, mivel a partnerek szigorú egyenjogúságának, szuverenitásának, kölcsönö­sen előnyös gazdasági kapcso­latainak az elvei alapján fej­lődnek. A KGST tevékenysé­ge biztosítja az államok sza­kadatlan fejlődését. Ezek ön­álló nemzeti gazdasági egysé­gek maradnak, de közben egvre szélesebb körben hasz­nálják ki a szocialista mun­kamegosztás előnyeit. A köl­csönös testvéri segítség, a népgazdasági tervek össze­hangolása nemcsak azt teszi lehetővé, hogy kielégítsék a szocialista államok gazdasági szükségleteit, hanem azt is, hogy közelebb hozzák egy­máshoz gazdasági fejlődésük színvonalát. Az ezeknek az államoknak a kölcsönös kap­csolataiban felmerülő prob­lémákat a nemzeti és inter­nacionalista érdekek össze­egyeztetése alapján oldják meg, N em könnyű feladat per­sze a nemzeti érdeke­ket összhangba hozni az internacionalizmus érde­keivel. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy ahol sem­mibe veszik a szocialista épí­tés általános elveit, vagy ha az egyetemes fejlődés prob­lémáit szűk nemzeti érdekek prizmáján keresztül vizsgál­ják, elkerülhetetlenül a na­cionalizmusba csúsznak át. Napjainkban éppen a nacio­nalizmus a jobboldali és a »baloldali“ opportunizmus közös nevezője. A szocialista országokban vezető szerepet játszik a mun­kásosztály. A munkásosztály számára pedig a nemzeti szűklátókörűség mindenfajta megnyilvánulása — visszafe­lé haladást jelent. A nacio­nalizmus, amely elhomályo­sítja az osztályöntudatot, el­lenségeskedést és bizalmatlan­ságot szít más népekkel szemben, komoly veszélyt rejt magában. A szocializmus vi­szonyai között a nacionaliz­mus egyértelműen negatív je­lenség, mivel a proletár in­ternacionalizmus, a népek testvériségének eszméi ellen irányul. Nyilvánvaló hiba lenne összekeverni ezt a reakciós nacionalizmust a "harmadik világ“ országainak nacionalizmusával; ott a na­cionalizmus valóban bizonyos pozitív szerepet játszhat, mi­vel antiimperialista tartalma van. A marxisták—leninisták ter­mészetesen nem tesznek egyenlőségi jelet a nemzeti öntudat és a nacionalizmus közé. A szocialista országok­ban élő népek nemzeti büsz­keségének növekedése — I olyan pozitív tény, mely az élet minden területén általuk elért sikerek természetes fo­lyománya. Erősíti meggyőző­désüket, hogy a testvérorszá­gok tartós közösségében van valamennyiük további felvi­rágzásának a záloga. Az emberek egy részének körében és a szocialista épí­tés folyamatának bizonyos körülményei között felülke­rekedhet a nemzeti felsőbb­rendűség hangulata, a régi ideológia maradványa. Ez történik Kínában. A pekingi kalandorok bel- és külpoliti­kai irányvonala figyelmen kívül hagyja a kínai nép alapvető érdekeit, és elvakult nacionalizmusát "baloldali« frázisokkal álcázza. Ilyen körülmények között a világ forradalmára előtt az a feladat áll, hogy a pekingi szakadároknak a marxista— leninista pártok elleni sovi­niszta támadásaival szembeál­lítsák a kommunista ' világ- mozgalom összeforrottságát és eszmei érettségét. z SZKP, valamennyi marxista—leninista párt abból indul ki, hogy amíg fennáll az imperia­lizmus, mely a szocialista vi­lágrendszer aláásására, a né­pek felszabadító mozgalmá­nak elfojtására irányuló ag­resszív politikát folytat, min­den forradalmár kötelessége a harcosok mellé állni a ba­rikád egy oldalára, a reak­ciós erők ellen. A lenini in­ternacionalista elvek iránti hűségben van a záloga annak, hogy az imperializmusnak a nacionalizmus felszítására irá­nyuló kísérletét visszaverve, a szocializmus újabb győzel­meket arasson. T. L. Az árpa be­, takarítása után, szinte szusszanásnyi idő sem ma­radt. Egyik napról a má­sikra beérett a búza. Hét kombájn dübörög a ha» talmas táalán. Lenyűgöző a látvány, fogva tartja az ero­bert. Remegni látszik a fold, porfelhő bur­kolja a hatal­mas masiná­kat. Nyílik a szalut arázó villás szája, hangtalanul omlik a földre a szemtől meg­fosztott kalász. Teherautó for­dul a gép gémnyaka alá, es zúdul, ömlik a búza. Fél óra múlva már a raktár hűvösében nő a halom. Az elnök, Läufer Imre meg áll az út szélén. Figyel, han­gosan gondolkodik. — A két napig tartó árpa­aratás csak arra volt jó, hogy kipróbáljuk a gépeket. Előjöttek a kisebb, rejtett hibák. Egy nap alatt »orvo­solták“ őket, és másnap he­ten megszállták az első takar mánybúza-táblát. — Szépen megy — a kom- bájnos véleménye az elnök öröme. A homlokuk csak ak­kor lesz ráncos, amikor a szomszédos táblára esik a te­kintetük. Ott bizony a viharok összekuszálták, megdöntötték a kövér fejeket viselő kalászo­kat, zölden virító ryom vert tanyát a szél csapkodta táb­lán. — Az bizony nem lesz köny- nyű! De majd megbirkózunk vele. A babócsai szövetkezet gon­dosan kimunkált ütemtervé­ben az áll, hogy az ezerhá­romszázhúsz hektár búzát ti­zenhat és fél nap alatt beta­karítják. — Ha az idő engedi, két hát alatt végzünk. Két napja érkezett még egy új kombájn, bér a többiek is meglehető­sen újak. Lényeges biztosíték' ez a jó és gyors aratáshoz. A gondosság mellett a gyor­saság is elsőrendű követel­mény. Aggasztó az aszály, kez­denek zsugorodni, apadni a szemek. A veszteséget még nem lehet pontosan látni. Hek­táronként negyven kiló, hat­van kiló vagy esetleg több —- ki tudja. Csak az bizonyos, hogy minden óra számít. Porfelhőbe burkolózva for­dul a gép. A frissen vágott szalma fanyar illata telepedik a tájra. Gólya lépked méltó­sággal a gép nyomában. Nem zavarja a dübörgés, nem riadozík az óriás masinától. Megszokta. Egyszerre öt mé­terrel szélesedik a tüskés tar­ló. — Egykettőre leeszik ezt a száznyolc holdat. Ma még hozzáfoghatnak a szomszédos táblához is. Villog a jelző, tele a tar­tály, ürít a kombájn. Teher­autók igyekeznek a magtár­hoz, és újra vissza. Zizegve, zúgva ömlik a bú­za. Benn vagyunk a nagy ara­tásban. . v. |«!S ! ; : V. M. SIKER MOSZKVÁBAN Beszélgetés három év után A lábodi ein ökasszonynál Plakett a legjobb társadalmi munkásoknak, Ott voltam Lábodon 1973. április 21-én azon az ünnepi tanácsülésen, amikor Léber Gyulánét tanácselnöki tisztsé­gébe beiktatták. Akkor tizen­hét esztendei tanácsi munka volt már mögötte, s az a ren­geteg személyes tapasztalat, amelyet e tevékenység során, az emberekkel való beszélge­tések alkalmával szerzett. — Arra törekszem, hogy a tanácstagság, a párt- és a tár­sadalmi szervezetek, a község lakóinak segítségével megfe­leljek a bizalomnak. Ezt mondta az ünnepélyes aktus után. Akkor nagyon so­kan megígérték: ott lesznek mellette, amikor a község és a társközségek fejlődéséért, gaz­dagodásáért tenni kell. Most arra kértem a lábodi elnökasszonyt, hogy mondja el: mennyit váltott valóra ter­veiből, s miként valósult meg a hétköznapi munkában a köz­ség lakói által felajánlott se­gítség. — Eredményekről és újabb tervekről szólhatok. Amit el­értünk, az mind összefogással született. Ez az alapja az újabb célok elérésének is. Életveszélyes volt a régi is­kola; az épülő, új, nyolc tan­termes intézmény működésé­hez egészséges, jó ivóvíz kel­lett. A tanácstagok és a Haza­fias Népfront aktívái járják a községet, megértették az em­berekkel a víziműtársulás lét­rehozásának fontosságát, s az hamarosan meg is alakult. Ma már működik a korsze­rű iskola, van tornaterme — azóta épült mellette sportpálya is —, és minden házban van egészséges ivóvíz. Szinte tel­jes egészében társadalmi ösz- szefogással bővítették az óvo­dát, s ez újabb 25 apróság el­helyezését tette lehetővé. Felszámolták a cigánytele­peket, s most arra töreksze­nek, hogy a jelenleg együtt élő családok külön lakóházhoz jussanak A napokban tartott vb-ülésen három család vá­sárlási igényét jelentették be. Többen — mint Bogdán István családja is tette — új lakóhá­zat szándékoznak építeni. Ez idő alatt készült el Lábo- don a nagyon szép házasság- kötő terem, tavaly húsboRot, korszerű hűtőkamrákkal ellá­tott vágóhidat építettek. Nagy­korpádon óvoda létesült, Ri- nyabesenyőn — az erdőgazda­ság segítségével — az elha­nyagolt utakat tették rendbe. — A jövő? Tartalékoljuk a pénzünket, s 1980-ban újabb négy tanteremmel bővítjük az iskolát. Közben — az általunk díjtalanul adott területen — Lábodon építkezés kezdődik: többek között szövetkezeti ABC-áruház és posta is lesz ott. Lábodon és a társközsé­gekben is folytatjuk a parko­sítást, az utak korszerűsítését, a járdaépítést, s távlati ter­vünkben szerepel Nagykorpá­don egészséges ivóvíz biztosí­tása és a fürdő bővítése — mondja az elnökasszony. S hogy kiknek a segítségé­vel érték el eredményeiket, s kikre támaszkodhatnak a jö­vőben, erre adott választ a ta­valy októberben tartott ünne­pi tanácsülés. Ekkor — a ta­nácsok megalakulásának ne­gyedszázados évfordulóján — adományoztak először a társa­láírói munkában, a közéleti tevékenységben kiemelkedők­nek emlékplakettet és okleve­let. A Dél-somogyi Állami Gaz­daság, a lábodi Zöld Mező Tsz pénzzel és különböző anyagok­kal, munkával segítette a kö­zös tanácsot; képviselőjük mellett Bíró Lajosné, az öre­gek napközi otthonának veze­tője, ígér Ferenc, a tsz mező­gazdásza, Kótai Lajos nyug­díjas pedagógus, Hardi Imre, az állami gazdaság nagykor- pádi üzemegységének párttit­kára, Horváth Györgyné ri- nyabesenyői pedagógus és Farkas Ferenc rinyabesenyői nyugdíjas tanító vette át az elismerést. A tanács rendelete alapján 1977. április 4-én, azt köve­tően pedig minden évben e na­pon nyújtják át a plakettet a legjobbaknak. Bizonyára ne­héz feladatuk lesz a jövőben is a lábodi tanács vezetőinek, amikor arról döntenek majd, hogy a sokak közül kiket ré­szesítsenek kiemelkedő mun­kájukért ebben a megtisztel­tetésben. Szálai László Harmincból huszonnégy tetszeti A magyar ruházati ipar a közelmúltban mutatta be jövő évi árukínálatát Moszkvában a szovjet kereskedőknek. A kollekció több mint hétszáz darabból állt. A sokféle anyagból és fazonnal készült felsőruházati cikkek közül vá­lasztották ki azt az alig több mint száz modellt, amelynek szállítására szerződést kötöt­tek. A bemutatón harminc mo­dellel szerepelt a Kaposvári Ruhagyár. Ebből huszonnégy­re tettek szerződési ajánlatot a szovjet kereskedők. Az arány mindenképpen nagyon jó: hírnevét évek alatt ala­pozta meg a gyár a pontos szállításokkal és az áruk mi­nőségével. Ennek eredménye az is, hogy mindig több ter­méket kérnek a vállalattól. Ebben az évben 3,2 millió rubel értékű gyermekruházati cikket szállít a Kaposvári Ru­hagyár a szovjet áruházakba, jövőre már négymillió rubel értékű árura kötöttek szerző­dést. Első a minőség — Az évek óta tartó kap­csolat nem jelent előnyt az új megrendeléseknél — mondta Müller László, a gyár igazga­tója. — Az idei tárgyalások során azt tapasztaltuk, hogy — a megfelelő, mindkét fél számára elfogadható árak mellett — erősen szigorítot­ták a minőségi követelménye­ket! csak tökéletes. pontos munkával készült termék ér­dekli a vevőket. Én hósszű évek óta járok Moszkvába kereskedelmi tárgyalásokra, s tapasztaltam, hogy a minőség­re mindig kényesen ügyeltek, de olyan magas követelmé­nyeket mint most, még soha­sem állítottak. Éppen ezért van szükség arra, hogy e tár­gyalások tapasztalatait foko­zottabban vegyük figyelembe a gyártás előkészítésénél. A Szovjetunióból kapott meg­rendelések tulajdopképpen meghatározzák a gyár jövő évi profilját. Igaz, hogy tőkés or­szágokkal is van szállítási szerződésünk, ez azonban nem olyan nagy értékű, mint a szovjet külkereskedelmi szer­vekkel kötött megállapodás. A gyár legnagyobb tőkés megrendelője Kuwait: sokféle cikket kérnek az idén. is. mint­egy 800 ezer dollár értékben. Nagy sorozatokban, gazdasá­gosan termelni azonban akkor lehet igazán, ha egy-egy ter­mékből sokat rendel a külföl­di vevő. A szovjet megrende­lés nagyságát jól bizonyítja egy szám: férfizakóból 85 ezer darabot kértek. Ez lehetővé teszi, hogy a pécsi telep teljes kapacitását e megrendelés ki­elégítésére használják fel. Minden második termék exportra A Kaposvári Ruhagyár ter­vei és a külföldi megrendelé­sek alapján már most bizo­nyos. hogy termékeinek 55 százaléka jövőrte exportra megy, tehát minden második — Kaposváron készített' — gyermekruhát külföldi áruhá­zakban. vásárolhatnak meg. Az export részarányának növekedése, a tartós piaci kapcsolatok érdekében tovább kívánja javítani gyártmányai­nak minőségét a gvár. A mi­nőséggel kapcsolatos magas követelményeknek megfelel­ni a jól képzett szakmunkás­gárda is csak korszerű gépek­kel tud. A következő év si­keréért már most dolgoznak. Döntés született a gyárban arról, hogy minden modell teljes műszaki anyagát külön zsűri ellenőrzi majd, s csak akkor kezdődhet meg a gyár­tás, amikor a folyamatos, jó minőségű termelés előfeltéte­lei biztosítottak. Rekonstrukció a korszerűért Az előfeltételek megterem­téséhez hozzájárul a gyárban folyó gépi rekonstrukció is. A korszerű, nagy teljesítményű gépek kihasználását jól segíti majd a szovjet külkereskedők­től kapott megrendelés, hiszen a legkisebb széria is tízezer darabos. A gyár lehetőséget kapott arra, hogy mintegy 300 ezer dollár értékben a tőkés piacon vásároljon olyan gépeket, munkát könnyítő berendezé­seket, amelyekkel nemcsak a minőséget javítják, hanem növelik a termelékenységet is. Ezek — többségükben félauto­mata berendezések — ma a legmodernebbek közé tartoz­nak. Egyebek között a vasa­lás nehéz munkáját még több présgép könnyíti ezentúl. — A technika azonban nem minden — mondta az igazga­tó —. a korszerű gépek fo­gadására az embereknek föl kell készülniük. Az a hosszú évek alatt összegyűjtött gyár­tási tapasztalat, amellyel törzsgárdatagjaink rendelkez­nek, bizosítékot nyújt arra, hogy értő kézzel nyúlnak majd az új gépekhez, s olyan ter­mékek kerülnek ki a gyárból, amelvek a legkényesebb mi­nőségi követelményeknek is megfelelnek. Dr. Kercza Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom