Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-08 / 160. szám
A versenylovak ménese Talenseoot, a négy és fél milliós mén. adni, néha vásárolni is kell a mígnem egyszer megnyert egy A versenylótenyésztés nem hasonlítható egyetlen más állat tenyésztéséhez sem. Itt nem számít az »élősúlygyarapodás« vagy a takarmányköltség, sőt még az eredmény megszületéséig elmúló évek száma sem. A somogysárdi ménesben negyedszázad kitartó munkájával »mindössze« 2D kiváló anyaállatot tenyésztettek ki, ennek a húsz állatnak azonban valamennyi ivadéka százezreket ér. A derbik csillagai még ennél is többet. Tavaly tíznél több hazai és külföldi versenyen győztek a sárdi lovak. Ma is 140 lovuk készül Budapesten a soron következő versenyekre. Tizedikén a négyévesek nagydíja a legnagyobb próbatétel lesz. Ennek a versenynek csaknem biztos győztese az Api nevű lovuk. A lovak »magánélete« nem a születéssel kezdődik, hanem már jóval előbb, hiszen a szülő párokat tucatnyi tenyésztői megfontolás után »házasítják össze«, előre megtervezve az újszülött csikó tulajdonságait: alkatát, gyorsaságát, színét, de még ennék árnyalatát is. A kiscsikó fél évig él anyjával, csak ezután kap nyilvántartási számot és nevet. A névadás nem egyszerű feladat, hiszen az országban nem lehet két azonos nevű ló. Ilyenkor előkerülnek a lexikonok és a szótárak. Telivéreknél a kancacsikónak az anyja, a méncsikónak az apja nevének kezdőbetűjével keresnek nevet. Az ügető lovakat születési évüknek megfelelően nevezik el. Az idei születésűek neve például csak D-vel kezdődhet. Persze, az emberek nem avatkozhatnak be korlátlanul az állatok életébe. Példa erre a szarvasmarháknál jó eredményeket hozó mesterséges megtermékenyítés. Lehet ezt a lovaknál is alkalmazni, a fajták tulajdonságai így is egyesülnek, a kiscsikó szép lesz és erős, csak éppen hiányzik belőle a legkiválóblegkivalobb külföldi tenyészállatokból. Nemrég négy angol telivért vettek kétmillióért, a legdrágább állat az Egyesült Államokból érkezett. Ara 4 és fél millió forint. Egy ló évi eltartási költségátlaga 18 ezer forint, ezen felül a tiszta haszna 14 ezer. Egy-egy megnyert verseny után 100 ezer forint illeti a gazdaságot. ötvenkilencen dolgoznak a sárdi ménesben. Legtöbbjük lótenyésztő szakmunkás. Az elnevezés távolról sem fejezi ki, hogy ez a munka mennyivel több, mint a lovak tenyésztése vagy gondozása. Legtöbben gyerekkoruk óta lovagolnak. így az 52 éves ménesvezető, Rádoki József tó, aki jó néhány nagy nemzetközi versenyen győzött fiatalabb korában, ö nevelte az Imperialt, amely egyébként a szakembereket is »becsapta«. Csúnya kiscsikó volt, alig tudott felállni. Kétéves korában már a legerősebbek közé tartozott, egyben a leglustábbak közé is. Mindenki középszerű állatnak tartotta, versenyt, és attól fogva nem volt méltó ellenfele. A Széptevő egyik versenyén berontott a közönség közé, majd a többi lóval szemben vágtatni kezdett... Az állatot életveszélyesnek nyilvánították és kitiltották a budapesti pályáról. Itthon Urbán András hónapokig dolgozott a lóval, végül főnöke elé állt, hogy szeretne újra elindulni. Egymás után kilenc versenyt nyertek meg. Majd a Széptevő tómét pesti lovashoz került, és megismétlődött a »baleset«. Urbán András ezután sem hagyta cserben négylábú barátját... Hasonló történetet mondhatnék Légrádi Ferencről, a területi ifjúsági bajnok Fetter Györgyről, vagy a csikók tanítójáról, Horváth Józsefről is. Valamennyiükről leírhatnám: szeretik a lovakat és jó szakemberek. Mégis, azt hiszem, jobban jellemzem őket, ha nagy tisztelettel azt írom: a lovak megszállottái. ! Bíró Ferenc bak adottsága... Egy jő versenyló például nem tudja elviselni, ha megelőzik. Hajtás nélkül küzd utolsó erejével is. A versenyló élete nagyon nehéz, mégis alighanem az összes állaté közt a legszebb. Naponkénti erőfeszítéseivel maradandó megbecsülést szerez. Többnyire már csak ironikusan mondjuk lovasnemzetnek & magyart. Pedig aligha véletlen, hogy a magyar lótenyésztésnek tekintélye van világszerte. Naponta állnak meg a légkondicionált lószállító kamionok a sárdi istállók udvarán. Nem egyszer a vevők egymás kezébe adják a kilincset. Volt már köztük osztrák istállótulajdonos, svájci műlovarnő és egy olyan olasz üzletember is, aki 72 éves apjának vásárolt paripát, hogy az öreg nagyobb eséllyel indulhasson a nyugdíjasok derbijén. Sok vevő azzal kezdi, hogy ő ennek és ennek a lónak valamelyik leszármazottját keresi, az ár nem számít. Vannak, akik kevésbé értenek az állatokhoz, és már az leveszi őket a lábukról, ha a ló hízeleg egy kis cukor reményében. Ismét mások ravasz- kodni próbálnak. A ménes dolgozóit kérdezik, ki, melyik a főnök kedvenc lova, melyi- < két üli meg leggyakrabban. . Egy olcsóbb ló 80—100 ez* forint, a jobbakért félmilliót is elkérnek. Ahhoz, hogy légyen mit elfjODOR ABRAMOV Harmadszor is találkoztak. Megint csak a folyóparton, és megint csak az öblítésnél. Az asszony ekkor már látta: Ole- sa figyeli őt. — Na, mondd meg,mibe kerül a jegyed? — gyújtott rá a nótájára. — Sokba! Nincs neked annyi pénzed. — Dehogyis nincs! — Nincs. — De ha mondom, hogy van! — Hát akkor szerezzél be a túlpartra, a sütödébe — ingyen is megmutatom. Hogy jutott ez akkor eszébe, fogalma sincs róla. S azt még kevésbé hitte, hogy Olesa komolyan veszi a beszélgetést. Pedig komolyan vette. — Jól van, fölvétetlek. Mutasd. — Nem, először elő a bu- gyellárissal, aztán megtapogathatod az árut. — Ekkor Pelageja, hogy, hogy nem, elnevette magát, maga is rettentően csodálkozott rajta, és csintalanul hátrahúzta a kendőjét — az a disznó, biztosan megcsiklandozta. És Olesa majd megveszett örömében: — Hej, ha megengeded, hogy kialudjam magam a hajadon, isten bizony — egy héten belül a sütődében dolgozol. Nem tréfálok. — Én se tréfálok — válaszolt Pelageja. Egy hét múlva már a pékségben dolgozott, Olesa betartotta a szavát. Kiemelte a jó- szágudvarból, ledöntött minden akadályt — hogy meg tud szédülni egy férfi. De az asszony is betartotta a szavát — rögtön az első napon a sütödében aludt. Reggel pedig, amikor kikísérte Olesát, azt mondta: — Na, most aztán felejtsd el a hajam. Kvittek vagyunk. És eszedbe ne jusson leváltani. Harapós vagyok ... Mennyi idő telt el azóta, mennyi víz folyt le a folyón! És vajon hol van most Olesa? Vajon él-e? Emlékszik-e még a túlparti aranyhajú péknére? Az asszony elfelejtette. Méghozzá azon nyomban elfelejtette, amikor becsukta utána az ajtót. Minek is emlékezne rá. Nem kedvtelésből, szórakozásból feküdt le idegen férfival. És ha most ez, a csaknem két évtizede emlékezete mélyén lappangó történet hirtelen feltört, csak azért, mert amint éjszakára kibontotta kis varkocsát a tarkóján — lám mi lett a régi aranyból —, eszébe jutott az iménti beszélgetés a Fa tuskó Vasz- kával. Pavel már aludt, horkolt. Pelageja, mint rendesen, a forralt vízzel teli kancsót a zsámolyra tette, a tab'iettákat az üvegfiolába rakta, és végre ő is lefeküdt. A földre terített dunyhára, hogy mindig kéznél legyen, ha kell valami a beteg férjének. Vízrendezés, vízkárelhárítás Kis vizek, nagy gondok A rómaiaknak ugyan már nyomuk sincsen Kaposváron, de azt biztosan tudjuk, hogy az ókorban sokat foglalkoztak ezen a területen a vízkárok megelőzésével. A város jelenlegi helyén és környékén húzódó nagy mocsarakat lecsapolták, a kisebb patakok és a Kapós medrét — ha részlegesen is — rendezték. Ma már, ha a békésen csordogáló folyócska töltésén állunk, nehéz' elképzelni, hogy esetleg árvizet is okozhat. Pedig még az ötvenes években is kilépett a Kapos a medréből, és a környező házak falán sokáig látni lehetett az árvíz nyomát. A városhoz tartozó patakok pedig végképp eloszlatják a félelmünket: ezek aztán nem okozhatnak galibát! Kaposváron kilenc kisebb árok van, ismertebb a Desedai-, a Töröcskei-, a Ná- dasdi-patak, a Malom-árok. A leghosszabb a Zselic-patak: csaknem 11 kilométeres, a Malom-árok mindössze 4 ezer méter hosszú. Még ezek a kis vizek is gondot okoztak a város lakóinak. Szervezett munkáról, az árvízvédelem tartós fejlődéséről csak a XVIII. századtól beszélhetünk. Ennek eredményeként a következő században már vízgazdálkodási társulat tó működött Somogy megye székhelyén. A vízrendezés és a vízkárelhárítás mai formája az 1960-as évek elején alakult ki. Akkor határozták meg, és osztották el a feladatokat. 1964- ben megalakult a Kaposvöl- gyi Vízgazdálkodási és Talajvízvédelmi Társulat. Egy éppen tízéves tanácsi rendelet alapján a vízkárok elleni védekezés a városi tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának a feladata. A szakemberek elsőrendű és másodrendű befogadókat különböztetnek meg. Az előbbi a mi területünkön a Kapós, az utóbbiak pedig az említett kisebb patakok, árkok. Ezek gyűjtik össze a környék csapadékvizét. Az e’tmúlt ötéves tervidőszakban 3 millió 379 ezer forintot fordított a városi tanács a vízkárelhárítási feladatok végrehajtására. Ennek eredményeként a sokat szidott Malom-árok háromnegyed részén kitisztították a medret, s elkészült a strand és a Gorkij utca között a Kapóshoz vezető átkötése is. Ebben az időszakban tisztították ki a Töröcskei-patak medrét. Ez a két munka a rendelkezésre álló összeg 60 százalékát vitte el. A városi tanács vb legutóbbi ülése elé terjesztett jelentésben ezt olvashatjuk: »A befogadókhoz vezető árkok, csatornák fenntartása már több hiányosságot mutat, s ezen belül a több mint 120 kilométer hosszúságú nyílt árkok tisztítása elmaradt az igényektől.« Az említett árkok egy részét ugyanis egyáltalán nem tisztították az utóbbi öt évben, más helyeken többször volt szükség mederkotrásra, mert a lezúduló csapadékvíz rengeteg hordalékot halmozott föl. Elsősorban Kaposszentja- kab környékén jellemző ez. A legfőbb veszély az árvíz. A szakemberek a nagy esőzések idején állandóan figyelik: mikor kell elrendelni az árvíz elleni védekezést. Talán meglepő, de az elmúlt öt évben kétszer volt árvízveszély: 1972-ben és 1975-ben. Négy éve a Kapos »rendetlenkedett«, tavaly pedig a Zselic- patak, a Malom-árok Gilice utcai szakasza és a Nádasdi- patak ijesztett rá a környéken lakókra. Az 1975. évi árvíz rávilágított a vízrendezési munkák hiányosságaira. Elsősorban az anyagi lehetőségek korlátoA meleg időjárás kedvez a szőlőlisztharmat járványszerű elterjedésének. Az erős fölmelegedés és az alacsony páratartalom eddig mérsékelte a gomba gyors szaporodását, a tünetek csak szórványosan láthatók. A hét elejének erősen párás időjárása a fertőzés rohamos elterjedésével fenyeget. A gomba a szőlő valameny- nyi zöld részét fertőzheti. A leveleken finom, lisztszerű bevonat jelzi a fertőzést, a levélek később leszáradnak. Rendkívül fogékonyak a fertőzésre a kis bogyók, rajtuk a fertőzés hatására lisztszerű bevonat képződik, növekedésüket befejezik — héjuk megvastagodik, a mag kilóg a bogyóból —, majd elpusztulnak. Az érzékeny fajtákon (olaszriz- ling, hárslevelű, leányka stb.) a betegség tünetei a fürtökön tó megfigyelhetők. A kártételt, a betegség járványszerű zottsága miatt nem sikerűit a Malom-árok részleges megszüntetése. (Pedig erre már két ízben is készítettek terveket!) A kisebb patakok (az úgynevezett másodrendű befogadók) Kapósba folyásánál nem készültek el a torkolati művek. Nem tudták megakadályozni — a nagy hordaléklerakódás miatt — a Vár-hegy és' a Som-hegy környékén az árvízveszélyt. Ugyancsak a megszüntetésre váró hiányosságok között kell említeni, hogy a szükségesnél kevesebb- szer tisztítják a nyílt árkokat. Mindezek egyben a jelenlegi feliadatokat tó jelentik. Ebben a tervidőszakban tovább kell folytatni a Malomárok medrének tisztítását, legalább évente egyszer karban kell tartani a nyílt árkokat, s — nem utolsósorban — a városi tanács vb ÉKV-osztá- lya szakembereinek szorosabb szakmai kapcsolatot kell kiépíteniük a Vízügyi Igazgatóság Somogy megyei kirendeltségével. . Azaz: a vízrendezés és vízkárelhárítás feladatainak eredményes végrehajtása nagyobb anyagi és szellemi érákét igényel az eddigieknél. M. A. elterjedését csak gondos védelemmel lehet megelőzni. Védekezésre javasoljuk a Kumulus 80, Kumulus S, Thiovit S, Pol-Suilkol Extra 80 WP valamelyikét 0,3 százalékos töménységben. A javasolt kéntartalmú ; permetezőezerek használatakor ügyelni kell arra, hogy 25 C fok fölött perzselő hatásúak, ezért a permetezéseket alkonyaikor végezzük. A permetlé tapadásának fokozására nedvesítŐ6zer használata (Nőit 0,05 ,%, káltózap- pan 1 %) szükséges. Jól szolgálja a fürt védelmét a badacsonyi rézkónpor 10—17 deka 100 négyzetmeteren, vagy a ventillált kénpor 7—10 deka 100 négyzetméteren, illetve a Dithane *D—8, K—50 porozószer 17—28 deka 100 négyzet- méteren. Ezekkel a porozószerekkel a botritiszíertözést is megakadályozhatjuk. (A direkt termő fajták közül az otelló levélzete érzékeny a kéntartalmú szerekre, perzselést, lombhullást okoznak, ezért ennél a fajtánál a tőkék alatti talajfelületet kell poNövényvédelmi tájékoztató Előzzük meg a lisztharmat kártételét Már hozzászokott Pavel horkolásához (míg beteg nem lett, addig is horkolt), de ez a mostani 1:'ás valahogy nem tetszett neki, mintha fojtogatnák, és az álomtól már elnehezült fejét küszködve felemelte, hogy még megnézze a férjét. Felemelte, és — minek? Miért? — ma már másodszor vagy harmadszor, megint a múltra gondolt. Azon tűnődött: vajon akkoriban Pavel sejtette-e, mi történt Olesával? Mindenesetre másnap reggel, mikor az asszony hazament, semmivel sem árulta el magát. Egyetlen szemrehányás, egyetlen kérdés. Talán csak, amikor a fürdőről beszélt, mintha kissé görbén nézett volna rá. — Ma fürdőnap van — mondta akkor Pavel. — Mikor mész? Tán elsőnek a forróba? — Abba — felelte Pelageja. Azon a reggelen két nyírfavessző nyalábot csapkodott szét a testén. Sült, főtt, hogy ne csak a testéből, az emlékezetéből is kitörölje annak az éjszakának a mocskát. Mégis nyoma maradt. Az a legkevesebb, hogy most egészen váratlanul azon tűnődött, vajon Pavel tudott vagy nem tudott a bűnéről. Ez mind semmi — kit érdekel • most már, hogy mi történt annyi évvel ezelőtt. De mitévő legyen, ha időnként a lányára pillantva, Olesára gondol, és mint anya, számolgatni kezdi a hónapokat? Nehezen lélegző férjéről le nem véve a szemét, Pelageja most ezzel a számolgatással volt elfoglalva. A »ütődébe augusztusban lépett be. 11-én. Alika április 15-én született... Ez nyolc hónap ... Nem, sóhajtott fel megkönnyebbülten, nyolc hónapra nem születnek, hét hónapra igen, de azokban alig pislákol az élet. Alkáról pedig igazán nem mondhat ilyesmit. Könnyen hozta a világra, szinte kipottyantotta. És Alka egyetlen gyerekbetegséget se kapott meg. 12. De ha egyszer a gyanú befészkelte magát a leikébe, az nem olyan, mint a gaz a kertben, amit gyökerestül kitép az ember, és kész. A gyanú, akár a zavaros víz, mindent bepiszkol és összekuszál. Bármennyire bizonygatta is magában Pelageja, hogy Aliká- nak semmi köze Olesához, nem volt teljesen meggyőződve róla. / No persze, nyolc hónapra nem születnek csecsemők, meg aztán nincs olyan anya, aki ne tudná, ki a gyereke apja, de honnan van ennek a bestiának ilyen csintalan vére? Miért mászkál ilyen fiatalon fiúkkal? Régebben, egészen mostanáig semmi kétsége sem volt: Alka Anyiszja nénitől örökölte a forró vérét, azért is nem kedvelte az asszonyt, de most már ebben sem volt bizonyos. Pelageja feküdt még egy ideig, megfordította a feje alatt megforrósodott párnát, végül fölkelt. Ügysem tudna most elaludni. Addig nem tud elaludni, amíg nem látja Al- kát. (Folytatjuk.) rozni.) A permetezés során feltétlenül tegyünk a permetlébe Dithane M—45-öt 0,2, vagy Ortho-Phaltant 0,3 százalékos töménységben, mert a fiirtzá- ródást közvetlenül megelőző stádiumban levő szőlőknél ez az utolsó időpont, hogy a növényvédő szert be tudjuk juttatni a fürt belsejébe, a ko- csány és a bogyók belső felületébe. A szürkerothadás (botritisz), valamint a pero- noszpóra fürtkártételét tudjuk megakadályozni így. . Fűzfőn üzembe helyezték a biológiai tisztító rendszert A Balaton-vidék legnagyobb üzeme, a Fűzfői Nitrokémia évente nagy összeget fordít a környezet védelmére. A napokban üzembe helyezték a biológiai tisztító rendszert, amelyben baktériumok bontják, illetve teszik ártalmatlanná a mérgező, szennyező anyagokat. Az első rendszert még ebben az esztendőben újabb követi, s a kettő együtt már veszélytelenné teszi a nitrokémiánál keletkező napi 6000 köbméter vizet. Az új rendszert egyébként teljes egészében a Nitrokémia szakemberei dolgozták ki. Megvalósításához 30 millió forintos támogatást adott az Országos Vízügyi Hivatal. Megkezdték a korszerű és hazánkban még egyedülálló levegő- szennyezödés-védelmi hálózat kiépítését.
