Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
Kádár János felszólalása A Magyar Népköztársaság őszintén törekszik a helsinki elvek érvényesítésére kozást. A kommunista' pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések, viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében, ez a fejlődés velejárója. A történelem tanúsága szerint Kedves elvtársaik! A Magyar Szocialista Munkáspárt, küldöttségünk nevében tisztelettel köszöntőm tanácskozásunk minden résztvevőjét, testvérpártjainkat, Európa kommunistáinak sokmilliós táborát Pártunk üdvözölte és kezdettől fogva támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívására. Abban a meggyőződésben vettünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nemzetközi helyzet közös elemzésével, a békét és a társadalmi haladást előmozdító közös tennivalóink meghatározásával, kölcsönös szolidaritásunk kifejezésével jó szolgálatot teszünk Európa népeinek. Az előkészítés során végzett nagy munkáért • és a tanácskozáshoz biztosított kitűnő feltételekért őszinte köszönetét mondok házigazdáinknak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának. Kedves elvtársak! Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszonyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista világ- rendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásának fontos tényezője a szocialista országok dinamikus fejlődése, ösz- szefogása, békepolitikája és teljes szolidaritása a haladás minden erejével. A szocialista országok együttes ereje jelenti ma a világ békéjének legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő elnyomottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaságban folyó szocialista építőmunkával, demokratikus rendszerünk fejlesztésével, nemzetközi tevékenységünkkel nemcsak népünk érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, a szocialista országok összefogásának megszilárdításához. Ugyanakkor annak is tudatában vagyunk, hogy a szocializmus építésében fontos, sőt nélkülözhetetlen erőforrást jelent számunkra az a nemzetközi szolidaritás, amelyet mindig is tapasztaltunk a világ haladó erői, mindenekelőtt a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom részéről. A világhelyzet fejlődésének jelentős tényezője a kapitalista országok kizsákmányolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A kapitalizmus általános válsága mélyül, s a gazdasági élet mellett egyre inkább áthatja a társadalom egészét A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dolgozók vállára rakni és fokozza a monopóliumok diktatúráját. A helyzet gyökeres megoldására egyedül a kommunistáknak van olyan programja, amely a tömegek érdekeit szolgálja, alapvető társadalmi változásokat követel és a monopóliumok hatalma ellen a legszélesebb népi egységre támaszkodik. Ebben a harcban testvérpártjaink szervezetileg erősödnek, tömegbefolyásuk növekszik. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben szolidáris a kapitalista országokban harcoló kommunistákkal, az összes demokratikus erőkkel, üdvözli sikereiket, támogatja küzdelmüket a társadalmi haladás, a szocializmus irányába mutató mélyreható változásokért. A világforradalmi folyamat előrevitelében mind jelentősebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító mozgalmak. Harcuk nyomán további haladó vonások jelennek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pártunk elvi következetességgel erősíti kapcsolatait ezen országok kommunista pártjaival, felszabadító mozgalmaival, segíti a nemzeti és a társadalmi felemelkedésért vívott harcukat akkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak, amelyekben ellentétes osztályérdekek érvényesülnek, s ennek következtében egymással kibékíthetetlenül ellentétes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, 'céljainktól. A társadalmi fejI lődés objektív törvényeken j alapul. Minden nép joga, | hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül válassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a következménye, kívülről nem lehet rákényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenezzük az ellenforradalom erőszakos terjesztését is. mozgalmunk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket a kölcsönös megbecsülés, a proletár internacionalizmus szelleme hatja át, és állásfoglalásainkat, tevékenységünket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli. Pártunk a proletár internacionalizmus elvét követi A kommunisták a legállhatatosabb harcosai a békének és a haladásnak Az enyhülés politikája minden nép érdekeinek megfelel Kedves elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legállhatatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének. így volt ez a múlt században, amikor tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett, így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzielmével új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jellemezte a kommunisták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmunk, és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért szállnak síkra. Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nemzetközi kommunista munkás- mozgalom számára a cselekvés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmus—leninizmus áltaÁ nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikája. Az eredmények hosz- szú harcban, következetes erőfeszítések nyomán születtek. Ezt a küzdelmet tovább kell folytatni a háború és a hidegháború megszállottjai, a történelem kerekét visszafordítani próbáló szélsőséges imperialista körök meg-megújuló ellentámadásaival szemben. A politikai enyhülés megszilárdításáért, a katonai enyhülés előmozdításáért harcolva számíthatunk a dolgozó tömegek, valamennyi békeszerető erő aktív támogatására. Ez a politika valamennyi nép érdekeinek megfelel, mert megmenti az emberiséget egy új világháború borzalmaitól. Ugyanakkor jobb külső feltételeket teremt a szocialista építőmunka számára. Elősegíti a nemzetközi munkásosztály harcát a társadalmi haladásért és a békéért. Hozzájárul annak a harcnak a sikeréhez, amelyet a nemzeti felszabadító mozgalmak országaik politikai és gazdasági függetlenségéért, felemelkedéséért vívnak. Kedves elvtársak! Az európai helyzet az elmúlt években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az európai kommunista és munkáspártok 1967-ben Karlovy- Vary-ban tartott értekezletén kidolgozott akcióprogramot. Közös harcunk elvezetett a második világháború óta megoldatlan kérdések jelentős részének lezárásához. Fejlődnek a szocialista és a tőkés országok kapcsolatai. Az elmúlt évben Helsinkiben megtartotlános érvényű tanításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátosságainak, történelmi hagyományainak és társadalmi vívmányainak figyelembe vételével, önállóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja vagy vezető pártja, amikor a a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A proletár internacionalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a burzsoázia nemzetközi összefogásával és a nacionalizmussal, a sovinizmussal. Az internacionalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kommunista mozgalom ennek erejével fejlődött a történelem leghatalmasabb politikai mozgalmává. A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat, és a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártokat. A proletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttműködés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát, az egymás belügyeibe való be nem avatA kapitalista osztályellenség, a nemzetközi imperializmus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte és ma is nagyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus "jelentősége az osztály harc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a szovjetellan esség szításával, a nemzeti elzárkózás ösztönzésével, a mozgalmunkban fellelhető minden anti- marxista és szakadár nézet felhasználásával gyengíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és antimar- xista nézetet, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunista és munkáspártok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több- és sokoldalú találkozók keretében rendszeresen találkozzanak. A testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibe vevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi összefogása ellen. Kedves elvtáreák! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által készített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetközi helyzetben, az Európa biztonságáért folytatott harcban bekövetkezett változások lényegét, körültekintően határozza meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentumnak azzal a részével is, amely felhívással fordul Európa haladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként .mi is részt vettünk a dokumentum készítésében, amely meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommunista és munkáspártjainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk elfogadja a beterjesztett okmánytervezetet, és elfogadásra javasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének. Befejezésül, kérem a testvérpártok küldötteit,' vigyék magukkal hazájukba a magyar kommunisták üdvözletét és jókívánságait. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és békeszerető magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalásait, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Európa a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet. * * * Félórás szünet után Michael O’Riordannak, Írország Kommunista Pártja főtitkárának elnökletével megtartották a konferencia néhány perces záróülését. Elhatározták, hogy a szerkesztő bizottság által kidolgozott dokumentum tervezetet elfogadottnak tekintve, azt a sajtó rendelkezésére bocsátják. Az elnök a részvevő küldöttségek nevében megköszönte a Német Szocialista Egységpártnak és személy szerint Erich Honecker- nek, a párt KB főtitkárának a tanácskozás sikeres munkája érdekében kifejtett tevékenységét, majd a konferencia dokumentuma egy bekezdésének felolvasásával zárta az európai kommunista és munkáspártok kétnapos berlini tanácskozását. A délutáni órákban az NSZEP Központi Bizottsága fogadást adott a berlini konferencián részt vett 29 küldöttség tiszteletére. m Somogyi Néplap ták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Ez a békeszerető erők és a realitásokkal számoló politikai tényezők közös sikere volt. Történelmi jelentőségű, hogy ezen a konferencián részt vettek 33 európai és két észak-amerikai ország legmagasabb szintű képviselői, akik erkölcsileg, politikailag elkötelezték magukat a béke megszilárdítása, a békés egymás mellett éié6 elveinek és gyakorlatának érvényre juttatása mellett. A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebizonyította a záróokmány ajánlásainak életképessegét, annak ellenére, hogy a tőkés országok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista országok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kibővítésére, az információcsere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésére, s ugyanezt várja természetesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodások valóra váltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építő munkához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő megoldásához, a társadalmi haladathoz. UgyanAz európai békéért, biztonságért, együttmíködésért és társadalmi hasadásért Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma 1976. június 29—30-án Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották 29 európai kommunista és munkáspárt konferenciáját. E pártok képviselői véleménycserét folytattak az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért folyó harc kérdéseinek meghatározott köréről. E célok elérésében minden résztvevő párt kész közreműködni. A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk társadalmi, gazdasági és politikai feltételeivel, valamint nemzeti sajátosságaival összhangban önállóan és függetlenül kidolgozott és elfogadott politikai vonal alapján a jövőben is következetes harcot vívnak a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás céljainak eléréséért, ami megfelel valamennyi ország munkásosztálya, demokratikus erői, néptömegei közös érdekeinek. Teljes határozottsággal kinyilvánítják, hogy a békés egymás mellett élés politikája az országoknak társadalmi rendszerüktől függetlenül kifejtett tevékeny együttműködése és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép érdekeivel, az egész emberiség haladásának ügyével, és semmiképpen sem jelenti a különböző országok politikai és társadalmi status quo-ját, hanem ellenkezőleg, megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának kibontakoztatásához, minden nép ama elidegeníthetetlen jogának érvényeA Francia Kommunista Párt küldöttsége Georges Marchals főtitkár (balról a második) vezetésével az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján. sítéséhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének útjáról és haladhasson ezen az úton, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmusért vívott harchoz. A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nemzetközi helyzetben alapvető, pozitív változások mentek végbe, ami a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, valamint a néptömegeknek s a széles politikai és társadalmi erők harca fokozódásának eredményei. Ez meghatározta a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonalára való áttérés folyamatát. A dokumentum kiemeli, hogy ezen az alapon új helyzet jött létre Európában is, megteremtődtek a feltételek az államok közötti új kapcsolatok és együttműködés fejlődéséhez, annak leküzdéséhez, hogy a kontinenst egymással szembenálló katonai tömbök osztják meg. A továbbiakban méltatja a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségét, azt, hogy az értekezlet kidolgozta es rögzítette (Folytatás a 3. oldalon) t
