Somogyi Néplap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

(Foiytatds m 2. eidaML) az államok: közötti baráti kap­csolatok és együttműködés el­veit A dokumentum megállapít­ja, hogy az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let új távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további megszilárdítására, valameny- nyi európai ország együttmű­ködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztésére, s ez kedvező hatásokkal jár majd a világ valamennyi népe szá­mára. Az eddigi tapasztalatok mutatják, szükség van konti­nensünk kommunista és mun­káspártjainak, valamennyi de­mokratikus és békeszerető ere­jének, széles közvéleményé­nek, néptömegeinek újabb ak­tív , erőfeszítéseire. A dokumentum áttekinti az antiimperialista, demokrati­kus és haladó erők sokéves harcának eredményeit, majd így folytatja: A szocialista országok — fejlődésük, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló, a szocialista társadalom természetéből fa­kadó folyamatos gazdasági nö­vekedésük alapján, a békés, egymás mellett élés érvénye­sítésére irányuló, a nemzetkö­zi kapcsolatokra egyre na­gyobb hatást kifejtő külpoliti­kájuk eredményeként — ki­emelkedő szerepet játszanak az új világháború elhárításá­ban, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az eny­hülési folyamat továbbfejlesz­tésében. A szabadságukat és függet­lenségüket elért népek befo­lyásos nemzetközi erővé vál­tak. Az el nem kötelezett or­szágok mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok egyik legfontosabb tényezője. A tőkés országokban növek­szik a munkásosztály, vala­mint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, ame­lyek a békéért és a népek kö­zötti együttműködésért lépnek fel, és fontos tényezői az eny­hülés megszilárdí tasáert ví­vott harcnak. Ezekben az országokban fo­kozódik az a harc, amelyet a munkásosztály — a társadal­mi fejlődés fő ereje, a dolgozó néptomegek, a társadalmi ha­ladás, az egész nemzet érde­keinek kifejezője — vív, és fokozódik a többi demokrati­kus és monopóliumellenes erők harca is. Ez a harc a monopolkapitalista uralom alapjai ellen irányul. A tár­sadalom mind szélesebb ré­tegei. számára nyilvánvalóvá többsége, ma a világpolitika válik annak történelmi szük­ségszerűsége. hogy a kapita­lista társadalmat minden egyes nép akaratával összhangban létrehozandó szocialista társa­dalom váltsa fel. Mindez új lehetőségeket nyújt arra, hogy a népek si­keresen küzdjenek az európai nemzetközi kapcsolatoknak az enyhülés szellemében történő további átalakításáért, a de­mokráciáért és a haladásért. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy növekedjék a szocializmus eszméinek a társadalmi fejlő­désre való befolyása. A konferencia résztvevői méltatták az enyhülés terüle­tén elért előrehaladást Ugyan­akkor hangsúlyozták, hogy az egyetemes béke még koránt sincs szavatolva, hogy az eny­hülés ' még nem szilárdult meg, s hogy a tartós bizton­sághoz és együttműködésihez vezető úton még nagy akadá­lyokat kell leküzdeni. Az imperializmus, a neoko- loniaíizmus politikája, az el­nyomás és a kizsákmányolás minden formája továbbra is a fő veszély a béke, a népek függetlensége és egyenjogúsá­ga számára. Az imperializmus lényege nem változott, de az erővi­szonyok változása következté­ben pozíciói gyengébbek. Ez kifejeződik abban, hogy nem képes felszámolni a szocializ­mus történelmi vívmányait és feltartóztatni a haladó erők­nek, valamint a népek felsza­badító és függetlenségi moz­galmának előretörését. Az imperialista rendszer nehézségei a kapitalista rend­szer általános válságának to­vábbi elmélyüléséből fakad­nak; ez a válság a kapitalista társadalom '' életének vala­mennyi — gazdasági, társa­dalmi, erkölcsi és politikai — területére kiterjed és a kü­lönféle országokban eltérő formában és mértékben nyil­vánul meg. A dokumenturrt rámutat azokra a mély ellentmondá­sokra, amelyeket a kapitalista rendszer válsága idéz elő a nemzetközi politikai és gazda­sági kapcsolatokban, majd megállapítja: A munkásosztály, a kapita­lista Európa dolgozói a vál­ságból való demokratikus ki­útért küzdenek, olyan kiútért, amely megfelel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az | utat a társadalom szocialista átalakulása felé. A nagytőke reakciós körei úgy igyekeznek kiutat találni ebből a helyzetből, hogy kor­látozzák a néptomegek de­mokratikus és szociális jogait, igyekeznek rájuk hárítani a váíság terheit. Ezenfelül arra törekednek, hogy akadályoz- I zák az enyhülés és az aktív együttműködés politikáját, j aláássák a helsinki értekezlet ! eredményeit és az államközi kapcsolatokban ismét a fe- | szültség és a konfrontáció lég- köi-ét teremtsék meg. Bizonyos I erők még mindig annak a hi­degháborús politikának vissza­térése mellett lépnek fel, amelynek következményeként a kontinens egymással szem­ben álló tömbökre hasadt. Az ilyen politika ellen harcoltak és harcolnak a kommunista partok és más demokratikus és békeszerető erők. Végeit kell vetni a fegyver­kezési hajszának, hozzá kell látni a fegyverzet és a fegj've­res erőik csökkentéséhez. A növekvő fegyverkezesi kiadá­sok mind súlyosabb terheket rónak a dolgozókra, a néptö- megékre. Ha ezt az óriási anyagi erőit a népek életszín­vonalának emelésére fordíta­nák, az hatalmas hasznot je­lentene az egész emberiség ha­ladásának. A konferenciáin résztvevő munista és munkáspártjai a véleménye szerint az enyhü­lésért vívott harc fontos lioz- záj árulás az olyan nemzet­közi feltételek megteremtésé­hez, amelyek hozzájárulnak a társadalmi haladáshoz. Mind­ez a tőkés országokban kedve­zőbb harci feltételeket hoz létre a demokratikus és szo­cialista átalakuláshoz. Segíti a szocialista országok további sokoldalú gazdasági, szociális és politikai fejlődését, a szo­cialista társadalom lehetősé­geinek még teljesebb kibonta­koztatását. E tényezők együttes hatása­ként fokozódik a népeknek az igazságosságra és a békére va­ló törekvése. A szocializmus eszméi mindinkább áthatják a széles tömegek tudatát. Az európai országok kom­munista és munkáspártjai a többi demokratikus és béke­szerető erővel együtt döntő szerepet játszottak azokban a politikai akciókban, amelyek Európában lehetővé tették az enyhülés, a biztonság megerő­sítése és az együttműködés irányában tett fordulatot. A konferencián részt vevő pár­tok a jövőben is tevékenyen fellépnek a béke, az együtt­működés és társadalmi hala­dás Európájáért. Ebben a szellemben fogják fejleszteni internacionalista, elvtársi önkéntes együttműkö­désüket es szolidaritásukat Marx. Engels és Lenin nagy eszméinek alapján szigorúan figyelembe véve az egyes pár­tok egyenjogúságát és szuve­rén függetlenségét, a bel- ügyekbe való be nem avatko­zást, tiszteletben tartva a ha­ladó társadalmi átalakulásért és a szocializmusért vívott harc különböző útjai megvá­lasztásának szabadságát. A szocializmusért a saját ország­ban vívott harc és minden egyes pártnak saját munkás! osztályával és népével szem­beni felelőssége összefügg a világ dolgozóinak, összes ha­ladó mozgalmainak és a né­peinek kölcsönös szolidaritá­sával a szabadságért és a füg­getlenség megerősítéséért, a demokráciáért. a szocializ­musért és a világbékéért foly­tatott küzdelemben való köl­csönös szolidaritásával. A kommunista és mun­káspártok szükségesnek tartják a kommunisták és az összes többi de­mokratikus. békeszer&tő erők közötti párbeszédet és együtt­működést. Eközben abból in­dulnak ki. ami összeköti őket, és fellépnek az együttműkö­dést gátló bizalmatlanság, az előítéletek leküzdéséért. Kötelességüknek tartják fel­hívni a népi erők figyelmét azokra a károkra, amelyeket az elvakult antikommunizmus okoz a békéért és haladásért indított mozgalom -kibontako­zásának. A kommunista pár­tok semmiképpen sem tekin­tse wntBarnmnwiiilatgknafc t gálják: hangsúlyozzák m eu­nrundazokat, akik nem érte- j rópai biztonsági és egyűttmű- nek egyet politikájukkal, bi- 1 ködési értekezleten részt Ve­rái ják tevékenységüket. Az 1 vő országok áltál arra vonat­antlkommunázmus olyan esz kozó an vállalt kötelezettségek köz volt és marad, amelyet az | nagy jelentőségét, hogy kap- imperialista reakciós erők j csolataikat minden más or- nemcsak a kommunisták, ha- j szaggal a Helsinkiben egyezi nem más demokraták és a de- morkatikus szabadságjogok el­len is felhasználnak. Ezek az erők kampányokat folytatnak a kommunista pártok, a szo­cialista országok ellen, kezdve a Szovjetunióval, a szocializ­mus és a haladás erői ellen azzal a céllal, hogy lejárassak a kommunisták politikájának és eszméinek hitelét a néptö­tetett elvek szellemében fej­lesztik. A konferencia részvevői síkra szállnak a háborús tűz­fészkeknek tárgyalások és az elért megegyezések szigorú betartása utján való megszün­tetéséért, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus átfogó és igazságos rendezéséért; — megek előtt, megosszak a , Vietnam, Laosz és Kambodzsa munkásmozgalmat, akaöalyo | népének további támogató­kat gördítsenek a dem okra ti- sáért; az Angolai Népi^ Köz- kus és a népi erők együttmű- [társaság kormányának és né- ködese elé. A haladásért es pének támogatásáért; a fasisz­demokratikus fejlődésért indí­tott népi mozgalom érdeke, hogy elszigetelje és leküzdje az antikommunizmust. A konferencia résztvevői üdvözlik azokat a sikereket, amelyeket számos országban és nemzetközi téren a kom­munista és a szocialista, szo­ciáldemokrata pártoik közötti együ ttm űködes fej leszbesében értek el. A konferencia résztvevői — hangsúlyozza a továbbiakban a dokumentum — elutasíta­nak minden olyan politikát és világnézetet, amely lényegét tekintve a munkásosztályt a ta junta börtöneiben sínylődő összes chilei hazafiak és de­mokraták szabadon bocsátá­sáért; az Uruguayban, Pa- raguayban, Guatemalában és néhány más latin-amerikai országban a kommunisták és más demokraták ellen folyó terror és megtorlások hala­déktalan megszüntetéséért: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lehető legna­gyobb támogatásáért abban a harcában, amelyet az ország békés, mindenfajta külső be­avatkozás nélkül történő, de­mokratikus egyesítéséért vív; az arab népek, Dél-Afrika né­Az Olasz Kommunista Párt küldöttsége az üléstereimben az európai kommunista és munkáspártok berlini konferen­ciáján. Az elsó sorban balról a második Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára. 1 (Telefotó — ADN/ZB—MTI—KS) kapitalista rendszernek réti- Pei- Namibia és Zimbabwe népei, az agressziók minden áldozata, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcoló anti­deli alá. A harcnak, amelyet földié­rasrssrsy? “ras “-*•*"* *■ ratikus erői a fasiszta rend- I mo®a szereik maradványainak fel- I a nemzetközi kapcsolatok számolásáért, a demokrácia . demokratizálása és a nemzet- fejlesztéséert, a békeért, az el- közi együttműködésnek az len az állandóan növekvő fe- j egyenjogúság és a minden nép nyegetés ellen amelyet a nemzetközi mono­póliumok szítanak kinyilvánít­ják Ciprus népével való szoli­daritásukat- Követelik, hogy haladéktalanul hajtsák végre a BT határozatait, amelyek előírják az el neon kötelezett Ciprusi Köztársaság függet­lenségének, szuverenitásának és területi integritásának tisz­teletben tartását, az összes külföldi csapatok Ciprusról történő azonnali es feltétel nélküli kivonását. A konferencia résztvevői ki­fejezik szolidaritásukat Gö­rögország kommunistái és ösz- szes demokratikus erői iránt, szolidaritást nyilvánítanak Éjszak-Írország demokratikus erőivel és határozottan fellép­nek a Török Kommunista Párt legalizálásáért. A konferencia résztvevői fellépnek a kommunisták és más haladó erők mindenfajta megkülönböztetésével és üldö­zésével szemben, valamint az NSZK-beü antidemokratikus törvényhozás ellen. A demokrácia és a társadal­mi haladás érdekében a béke és a kölcsönös bizalmon ala­puló nemzetközi kapcsolatok és a baráti együttműködés megőrzése érdekében ki kell irtani a fasizmust, meg kell akadályozni a fasizmus akár nyílt, akár álcázott formában újraéledését, harcolni kell a fasiszta és neofasiszta terro­rista szervezetek és csoportok létrejötte és tevékenysége el­len, éppúgy, mint a fajüldöző propaganda és akciók el­len, amelyek a munkásosztály és más haladó erők megosztá­sára irányulnak — hangsú­lyozza a dokumentum. A konferencia részvevői ab­ból indulnak ki, hogy az együttműködésnek az emberi tevékenység legkülönbözőbb területein való fejlesztése elő­segítheti a béke megszilárdí­tását es a népek biztonságát.' a személyiség gazdagítását a béke, a demokrácia és a hu­manizmus eszményeinek szel­lemében. Ennek előfeltétele és elengedhetetlen velejárója minden ország népe ama jo­gának tiszteletben tartása, hogy politikai, gazdasági, tár­sadalmi és jogi rendszerét külső beavatkozás nélkül, ön­állóan határozhassa meg és fejleszthesse, történelmi és kulturális értékeit megvéd- hesse és gyarapíthassa. Ezért, a konferencia részve­vői felhívnak arra, hogy har­colni kell az államok közötti együttműködés fejlesztéséért és kibővítéséért, összhangban a helsinki értekezlet záróok - j mányában rögzített elvekkel j és megállapodásokkal. Síkra j szállnak azért, hogy a tömeg- I tájékoztatási eszközök objek- I tív információk alapján min­denütt a kölcsönös megisme­rés, a jobb megértést előse­gítő eszmék terjesztését, a fli­pek közötti bizalom és együtt- működéa elmélyítését szol­folytatnak, * számára kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztése nagy jelentőségű cél az im­perializmustól és a neokolo- nializmustól mentes olyan nemzetközi közösség kialakí­tásáért vívott harcban, amely­ben a fejlett és a fejlődő or­szágok közötti mélvreható aránytalanságokat ki lehet kü­szöbölni, és amely minden egyes nemzet teljes független­ségén és az emberiség prob­lémáinak megoldásában való tevékeny részvételén alapul. A szocialista országok, az el nem kötelezett országok moz­galma, a fejlődő országok for­radalmi és haladó erői, vala­mint a munkás- és demokra­tikus mozgalmak harcolnak az új, az igazságon és az egyen­jogúságon alapuló nemzetközi politikai és gazdasági kapcso­latok kialakításáért. Az ilyen Találkozók Berlinben kapcsolatok a béke, a feszült­ség enyhítése és a társadalmi haladás érdekét szolgálják gy egész világon, és teljes mér­tékben megfelelnek Európa munkásosztálya és néptömegei érdekeinek. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok felszólítják Európa dolgozóit és összes demokratikus és békeszerető erőit, hogy a vi­lág minden szabadságát és függetlenségét védelmező né­pével való szolidaritás foko­zása érdekében tegyenek új erőfeszítéseket és szervezze­nek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyen­jogúságunk legfontosabb té­nyezője és fontos hozzájáru­lás az egész világ békéjéhez, biztonságához és társadalmi haladásához. Befejezésül a dokumentum ezeket mondja: A konferencia részvevőinek az a véleménye, hogy a cé­lok megvalósítása, amelyekért síkra szállnak, számottevő haladást jelentene Európának a béke, a biztonság, az együtt­működés és a társadalmi ha­ladás földrészévé való átala­kítása útján. Hangsúlyozzák arra irányuló eltökéltségüket, hogy a feszültség enyhülésé­vel létrejött lehetőségeket olyan kézzel fogható eredmé­nyek elérésére használják fel. amelyek megfelelnek mind a dolgozók osztályérdekeinek, mind az öszes nép nemzeti érdekeinek és az egész em­beriség haladása érdekeinek A konferencián képviselt kommunista és munkáspártok fellépnek az összes demokra­tikus erővel, azok sajátossá­gának és önállóságának teljes megőrzésével történő konst­ruktív párbeszédért, hogy a békéért, biztonságért és a tár­sadalmi haladásért vívott . harcban gyümölcsöző együtt- ; működés alakuljon ki. Azzal a felhívással fordulnak a I munkásosztályhoz, a paraszt- - Sághoz, a középréteghez, a tu­domány és a kultúra képvi- [ selőihez, a nőkhöz, a fiatalok- : hoz, minden haladó, demok- i ratikus és békeszerető erőhöz és párthoz, a demokratikus tömegszervezetekhez, hogy sokszorozzák meg erőfeszíté­seiket földrészünk békés jö­vője és minden nemzetének és népének felvirágzása érdeké­ben. Több mint három évtized telt el a fasizmus felett ara­tott nagy győzelem óta. Euró­pának a tartós béke földré­szévé való átalakítása a leg­jobb megemlékezés lesz mindazokról, akik ezért a győzelemért harcoltak és éle­tüket adták. A berlini konfe­rencián részt vevő kommunis­ta és munkáspártok meg van­nak győződve arról, hogy a találkozójukon kitűzött nagy célok megvalósítása megfe­lel minden nép érdekeinek és fontos hozzájárulás lesz a bé­kéhez, a nemzeti független­séghez, a demokráciához és a szocializmushoz az egész föld­kerekségen. Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszélése Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezsnyer, az SZKP KB fő­titkára juntos 30-án megbeszé­lést folytatott Berlinben. A két párt vezetői foglal­koztak néhány nemzetközi kérdéssel és megállapították, hogy az európai kommunista- és munkáspártok konferenciá­ja ' fontos hozzájárulás földré­szünk kommunista- és műn- kasmozgalmanak összeforrott- ságához. Kádár János és Leonyid i Breanyev tájékoztatták egy- [ mást az MSZMP XI., illetve | az SZKP XXV. kongresszusán j elfogadott határozatok végre­hajtásának alakulásáról és ki­fejezték teljes megelégedett­ségüket afelett, hogy állan­dóan mélyül a magyar—szov­jet párt- és államközi együtt­működés. A találkozó baráti légkör­ben zajlott le. Szerdán Berlinben baráti találkozót tartott Kádár Já­nos, az MSZMP KB első tit­kára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak az j európai kommunista és mun- I kásmozgalom, továbbá a je­lenlegi nemzetközi helyzet | időszerű kérdéseiről. Méltatták a kommunista és munkáspár- | tok berlini konferenciájának nagy jelentőségét, a békéért, a demokráciáért és a szocializ­musért folyó harc szempontjá­ból. Az MSZMP KB első tit­kára elismeréssel szólott az NSZEP-nek az európai kom­munista és munkáspártok ér­tekezletének előkészítése so­rán kifejtett tevékenységéről. Kádár János és Erich Ho­necker megelégedésének adott kifejezést, hogy állandóan bő­vülnek és szilárdulnak az MSZMP és az NSZEP. a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság testvéri kapcsolatai. A találkozó szívélyes és elvtársi légkörben zajlott le. * * * Kádár János, az MSZMP KB első titkára Berlinben vé­leménycserét folytatott Gustáv Húsúkkal, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárával. Az elvtársi és szívélyes megbeszélés során a két test­vérpárt képviselői vélemény- cserét folytattak az MSZMP XI. kongresszusán és a CSKP XV. kongresszusán hozott ha­tározatok teljesítéséről. Meg­elégedéssel nyilatkoztak a magyar—csehszlovák együtt­működés terén elért színvo­nalról, mind párt, mind álla­mi vonatkozásban és állást foglaltak az együttműködés továbbfejlesztése mellett. Véleménycserét folytattak továbbá a nemzetközi hely­zet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről, és kifejezték azt a meggyőződé­süket, hogy az európai kom­munista és munkáspártok je­lenlegi konferenciája hozzájá­rul mozgalmunk egységének erősítéséhez, annak a harcnak továbbfejlesztéséhez, amely­nek célja a béke, a biztonság, az együttműködés és a társa­dalmi haladás Európájának megteremtése. Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán Ber­linben baráti megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP KB első titkárá­val. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román KP fő­titkára június 30-án megbe­szélést folytatott Berlinben. A találkozón megállapítot­ták, hogy az európai kommu­nista- és munkáspártok kon­ferenciájának közösen kidol­gozott dokumentuma elősegíti a kommunista és munkáspár­tok egységének erősödését, a forradalmi, demokratikus ha­ladó erőknek az európai bé­kéért, biztonságért, együttmű­ködésért és társadalmi hala­dásért vívott harca fejlődését. Kádár János és Nicolae Ceausescu kifejezték a ma­gyar—román párt- és állam­közi kapcsolatok, az együttmű­ködés bővítésére irányuló készségüket. A találkozó szívélyes, elv­társi légkörben zajlott le. • • • Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán Berlinben találkozott Herbert Mtes-szel, a Német Kommu­nista Párt elnökével. A szívélyes, baráti légkörű beszélgetés során megvitatták a békéért és demokráciáért, az enyhülés elmélyítéséért, a tár­sadalmi haladásért vívott harc kérdéseit. Herbert Mies pártja támo­gatásáról biztosította az SZKP békeszerető külpoliti­káját. amelyet az SZKP XXV. kongresszusának határozatai (Folytatás a 4. oldalon.) Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom