Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-13 / 139. szám
A jobb árutermelésért Tcxán galambok ketreces tartásban. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola nemcsak a szakemberképzésben tölt be jelentős szerepet. Oktatói, kutatói olyan állattenyésztési kísérleteket végeznek, amelyekkel országosan is hírnevet, szereztek az intézetnek. A kisállattenyésztési kar munkatársai különösen sokat tesznek e tekintetben, hiszen számtalan baromfifaj ta »minőségellenőrzését« végzik el, melynek végeredményeként országosan hasznosítható adatokat kapnak. Ezekről a vizsgálatokról dr. Horn Péter kandidátussal, kari igazgatóval beszélgettünk. — A hibridelőállitő cégek, a tenyésztéssel foglalkozó vállalatok kialakulásával egy időben szükségessé vált egy olyan intézményes rendszer kialakítása, mely a fogyasztót, a tenyésztőket és a szakközvéleményt rendszeresen tájékoztatja a különböző jellegű állományok termelőképességéről. E »minőségellenőrző rendszer« létrejöttének feltételei először a kisállattenyésztésben alakulta^ ki, különböző ökonómiai és kísérletmódszertani okok miatt. A folyamatos teljesítményvizsgálatoknak több szempontból is nagy a jelentőségük. Egyrészt a korszerű tesztállomások alkalmasak arra, hogy a világ bármely részén előállított újszerű kisállatfaj-típust összehasonlíthassák a hagyományos típusokkal. ösztönzően hatnak a vizsgálatok a hazai tenyésztésre, és a bejelentés alatt álló. valamint államilag elismert fajták javulása vagy romlása is ellenőrizhető ezeken a teljesítményvizsgálatokon. Megalapozottabb és kockázatmentesebb döntések hozhatók az újabb típusok és hibridek importjáról. A fajtaösszehasonlító vizsgálatokban rejlő gyakorlati és kutatási, oktatási lehetőségek felmérése alapján döntöttünk úgy 1972-ben, hogy a Kapós- zári Mezőgazdasági Főiskolán kialakítunk egy fajtaösszehasonlító bázist, különböző kisállatfajok vizsgálatára. Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség támogatásával és megbízásából először tojóhibrid, broilercsirke és broiler- pulyka, valamint gyöngyös tesztek elvégzésére alkalmas objektumokat hoztunk létre. A munkát támogatta a MÉM szakoktatási főosztálya, a baromfifeldolgozó vállalatok trösztje, valamint jó néhány állami gazdasag és rendszer- gazda. A tojóhibrid tesztek esetéjen egy időben kilenc hibri- let vizsgálnak az intézetben, összesen 18 kísérleti csoportban 750 napos korig vizsgálják az állományok tulajdonságait. termelők épességét. A jelenlegi vizsgálati időszak 1975-re kezdődött és jövőre ér céget. Az 1977-ben induló fesztre már számos cég jelentette be részvételi szándékát, különböző kereskedelmi és kísérleti hibridek érkeznek majd. Broiler tesztet általában évente kettőt tartanak, a pecsenyegyöngyösökkel kapcsolatos fajtaösszehasonlító vizsgálatot pedig, ha erre igény mutatkozik, 2—3 évente végzik. Az egyéb kisállatfajok közül a nyúl fajtaösszehasonlító vizsgálatát kétéves időtartammal végzi az intézet. Az idén egy különösen érdekes kísérlet kezdődött a főiskolán. Húsgalambfajták teljesítményét hasonlítják össze. A vizsgálatok egyik célja az, hogy a hűsgalamb- termelésben kidolgozzanak egy olyan technológiát, amellyel eredményesen megvalósítható a kisüzemi termelés. A ketreces tartás — mint módszer — a világon egyedülálló, ezért azt a galamb.- fajtát is meg kell találni, amelyik a legmegfelelőbb ilyen tartásra. Szükség van a takarmányozási technológia kidolgozására is. — A kisállatfajokkal végzett kísérleteket két- vagy háromtényezős formában hajtjuk végre annak érdekében, hogy az egyes hibridek, fajták és típusok egymástól eltérő reakcióit is értékelhessük. Éppen ezért, került és kerül sor egymástól eltérő bel- tairtalmi értékű tápok, telepítési sűrűségek, téli vagy nyári kísérletek beállítására egy- egy fajtaösszehasonlitó vizsgálaton belül, illetve a kisér- letsorozatok során. Bizonyos típusú kísérleteink ma még kezdeti stádiumban vannak, ám lényeges hatásuk lesz a jövőben az árutermelés gyakorlatara. n. t. PPÄ GERENCSÉR MIKLÓS 1M EMLÉKE IpSI TISZTA FORRÁS I Pekry visszakozást vezényelt a még iíjgoványosaöb talaj miatt. Ahogy ilyenkor lenni szokott, felbomlott a vonulás rendje. Elég volt a pillanatnyi zavar, hogy a császáriak lptűnő tábornoka, a labanc Pálffy János fölismerje a lehetőséget. Heisterrel egyetértésben a megtorpant kurucok - ra vezette lovasságát, és mindvégig megtartva a kezdeményezést, vereséget mért Pekry Lőrinc lovasságára. A helyi csatározás egyre jobban elharapódzott, s úgy bontakozott ki a kurucok számára végzetes trencséni ütközet, hogy azt egyik fél sem határozta el előre. Rákóczi megértette, derült égből szakad rájuk a katasztrófa, ha el nem hárítják a lehető leggyorsabban a fenyegető fejleményeket. Válogatott ezredéi élén avatkozott a csatába, de Pandúr nevű lova nyakát szegte a harci forgatagban, maga ala temette a fejedelmet, akit sebesülten iparkodtak elfogni Eszterházy József labanc huszárjai. Bercsényi a balszárny élén forgott halálos veszedelemben, de bátor diadallal sikerült levágnia támadóit. Végül is a császáriak magasabb katonai képzettsége, parancsnokaik, tisztjeik iskolázott tudása döntötte el a csatát. Hiába volt a kurucok számbeli fölénye, ismét kiderült, hogy a mezei hadak — a vármegyei lovasság —- hadviselő értékei a példás bátorság ellenére sem vehetik fel a versenyt nagy ütközetben a hivatásos zsoldos ezredekkel. 1708 augusztus harmadiká- nak délelőttje szerencsétlen fordulópont Rákóczi szabadságharcában. Okkal kesergett az ismeretlen kuruc költő: Ö, gonosz szerencse, ó keserves óra. Trencséni mezőivek vérrel ázta-tója. A sebesült fejedelmet előbb Nagy tapoicsanyba, majd Nyitrasz érd a helyre menekítették. Szerencsére nem történt súlyos baja, esés közben rándulásokat szenvedett és homloka fölszakadt. Lábadozó idejét már Saécsényben töltötte. Itt értesült a leverő külföldi hírekről. A franciák fölött csaknem megsemmisítő győzelmet arattak az osztrákok augusztus 11-én, Oudenarde-nál. Egy nappal később XII. Károly svéd király verte meg Nagy Péter seregeit. Így lelt háromszoros katasztrófa a trencséni ütközet. Még nagyobbá növekedett a baj azáltal, hogy a katonai kudarcot árulások követték. A kétszínűek, a gyávák, a latolgatok alkalmasnak látták a pillanatot, hogy átpártoljanak a győztes császáriakhoz. Augusztus 25-én elesett Nyitra Pálffy János ostromától, mire Piber püspök, Ocskay László, Bezerédy Imre sok nemessel együtt behódolt. Érsekújvár kivételével egész Nyitra vármegye labanc lett. Rákóczi Egerbe tette át székhelyét, mihelyt felépült. Szeptemberben meglátogatta Jemeljan Ukraince orosz követ, aki továbbra is biztosította őt uralkodója, Nagy Péter cár szövetségéről és jóindulatáról. Vigasztaló híreket hoztak a fejedelemnek Egerből: Károlyi Sándor tartja magát, sőt elvette az osztrákoktól Gyulafehérvárt, Szászsebest, és Abrudbányát. Bottyán. János Esztergom környékén verte a császáriakat, Eszterházy Antal egesz *£Kf hőstettet hajtott A környezet az embert szolgálja Környezetünk pótolhatatlan I értékeinek védelme sokrétű j feladat. Megóvása az ember i érdekeit szolgálja. E nagy j munka irányítására Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetemen két ev alatt készítik fel a tájrendezö szakmérnököket. A tagozat vezetője dr. Dobos Tibor egyetemi docens. — A tájrendezők következetesen a környezet fejlesztéséről es nem a környezet védelméről beszélnek. — Ebben semmi különös nincs, hiszen a védelem része a fejlesztésnek. A rendezés a környezet, a táj elemeinek optimális fejlesztését jelenti. Ha a környezetet alkotó elemek közül csak az egyiket vagy néhányat fejlesztenénk a többi rovására, akkor felborulna az egyensúly. Éppen ezért — az ember érdekében — úgy kell beavatkozni, hogy a harmonikus egység megmaradjon. Ez a felfogás a környezetvédelmi törvény szabályaiból is kiolvasható: mindig arányos — és nem egyik vagy másik összetevő rovására történő — beavatkozásról, fejlesztésről, beszél. A tájrendezőnek nemcsak az a feladata, hogy a természeti elemekkel, a vízzel, a növényekkel és az állatvilággal foglalkozzon, hanem munkája során mindig gondolnia kell a településekre is. Egy ipari üzem telepítése, egy lakótelep építése kapcsán nemcsak a táj képe változik meg, hanem a terület használatának módja is. Sokszor lehet tapasztalni például egy' ipartelep építésénél a terület »pazarlását«, amikor jóval nagyobb földdarabot kerítenek be, mint amekkorára szükség lenne. Az NDK-ban hamarosan kikerül a nyomdáiból Marx— Engels összes művei új kiadásának első kötete. A könyv az NSZEP KB és az SZKP KB marxista—leninista egyete- malnek közös munkája nyomán lát napvilágot.. Az első kötet a fiatal Marx 1843 márciusáig terjedő munkásságát öleli fel. Egyebek között tartalmazza »Démokritosz és Epikuro&z természetfilozófiája közötti különbség« című doktori disszertációját, a Rheinische Zeitungban megjelent publicisztikai munkáit, sőt még verseit is. végre minden viszontagságot hősiesen tűrő csapataival a Dunántúlon. Sok minden elveszett, de a haza szabadságába vetett hit nem. Rákóczi ezzel a hittel készült a további, megalkuvást nem ismerő harcra. ítéletidő Semmi nyomot nem hagyott Rákóczin a sok balszerencse, sőt fokozott eréllyel és a kezdettől megszokott fáradhatatlansággal tartotta kézben az ügyek intézését. Szeptember 5-e és 25-e között, a szenátussal való tanácskozásra használta fel az Egerben töltött időt. Mint mindig, most is a hadak pótlása, élelmezése, a fegyverzet és a ruházat elöte remtése volt a legfontosabb téma. Áttekintették a mozgalom pénzügyi helyzetét, s na gyobb eréllyel sürgették anyagi .áldozatokra a tehetősebbeket. Bottyán János, bár nem tartozott az igazán gazdagok közé, vagyonának nagy részét felajánlotta a hazának. »Mindenki így cselekedjek« — mondotta. A fejedelem elsősorban a katonai erőben bízik, de tekintettel a súlyos helyzetre, hajlandó lenne méltányos békét kötni Béccsel. Szeretné határozottabb pártfogásra bírni I. Frigyes porosz királyt, aki a protestánsok iránti megértő politika miatt rokonszenvezett a kuruc Magyarországgal. (FolvtatH'kJ — Említene a tetepfilésfejlcsz- test. Mi a vclemenye a somo- g vi falukép változásáról? — Én somogyi származású vagyok, sokat járom a megyét es nagyon nem tetszik, ahogyan változik a falukép. A település, a falu a táj szerves része. Jogos az igény, hogy megfelelően illeszkedjen a tájba. Tapasztalatom az, hogy kezd általánossá válhi a sátortető, a cirádás kerítés és a vakolatlan homlokzat. Tudom, hogy gyorsan változik falun is az életforma, s ez mély nyomokat hagy a településeken, hiszen az épületek funkciójában is alapos változás következett be. Ez azonban nem ellentétes azzal az igénnyel, hogy maradjon meg a falu tájkaraktere: úgy fogadja be az újat, hogy átmentse az értékes hagyományt is. Az új »szokás«-, a formára egyező épületek, a cirádás kerítések tervezőik, építőik fantáziasze- génységét bizonyítják. Nem értem például, hogy miért készül el gyakran előbb a tájtól és lakójától is idegen, csak a »díszítést« szolgáló cirádás kerítés, mint az épület hóm lokzata vagy vakolása, s a félig kész épületekre miért adnak lakhatási engedélyt? Ha egy idegen végigmegy a tájon, akkor nemcsak az erdőket, a dombokat látjaj hanem a településeket is. A környezetből kitetsző épületeket az utca fái sem takarják el. Az erdésznek mindig az egész tájat figyelembe kell vennie, s ebbe a település ugyancsak beletartozik. Éppen ezért a tájrendezö feladata is a szemlélet formálása, az. hogy megértessük az emberekkel: a jólét mutatója nem a szomszédénál is cirádásabb kerítés, a kirívóbb épület. A természet fegyelemre, tiszteletre tanítja Az eddig megjelent kiadások közül ezt tartják a legteljesebbnek. A két tudományos kutatóintézet .munkájának gyümölcseként Marx es Engels alapvető művein kívül, eddig nem publikált alkotásaikkal is megismerkedhet az olvasó. A múlt év végén született a rendelet, mely az Autóközlekedési Tanintézetnél különválasztotta a gépjárművezetői oktatást és vizsgáztatást. Ennek szellemében 1975. szeptember 15-töl Kaposváron is — noha ma még. egy fedél alatt vannak az oktatók és a vizsgabizottság — ez utóbbi már önállóan látja el munkáját. Szűcs Mihályiéi, a gépjárművezetői vizsgabizottság vehetőjétől arra kértünk választ, igaz-e, hogy egyre kevesebb a jelentkező. — Általános tapasztalát országszerte, hogy csökken, a tanfolyamokra jelentkezők, s ezzel együtt a vizsgázni akarók száma. Örömmel mondhatom: az idei vizsgaeredmények azt tükrözik, hogy a jelentkezők felkészültsége lényegesen jobb, mint korábban . Szerencsére már mess® vagyunk attól, amikor még 60 százalékos bukási arány is előfordult egy-egy vizsgán. Persze annak idején sem a vizsgabiztosok voltak »kegyetlenek«, mint ahogy ma sein a mi »jószívűségünkön« áll, hogy a bukások a felére csökkentek. A gépjárművezető-vizsgákon a kötelező normák egvre magasabbak. E vizsgáknál nem lehet elnéző a vizsgabiztos., mert engedékenysége azt jelentené, hogy a »kegyelemből átengedett« vezető maga esik áldozatul felkészületlenségének, s esetleg másoknak is jóvátehetetlen kárt okoz, Ezért változatlan, sőt egvre növekvő a szigor. A leendő gépjárművezetők általában ezt meg is érteik. A sikertelenül vizsgázók 1 az embert, s nekünk, erdészeknek is fontos, hogy az emberrel megszerettessük a természetet. — Mi az On véleménye: nem szeretjük a természetet? — Itt, Somogybán sokat tettek az ember és a természet kapcsolatának javításáért. Sajnos azt is tapasztaljuk, hogy a parkerdőket, kirándulóhelyeket nem becsülik eléggé. Az ember jövője elválaszthatatlan a környezetétől. Az erdő pedig a nagy környezet kicsinyített mása: egy stabilizátor, amely nemcsak tisztítja a levegőt, hanem szabályozza a páratartalmát is; felüdülést, pihenést jelent. — Beszélgetésünk sorín mindig a táj és az ember kapcsolata került szóba. Amikor a tájvédelemről esik szó, akkor egy kicsit olyan érzése támad az embernek, mimbe rezervátumnak tekintené a tájat. — Erről szó sincs. A táj védelme karakterének magatartását és optimális hasznosítását jelenti. Ha a környezetet csupán önmagáért védenénk — s nem az ember érdekében —, akkor beszélhetnénk rezervátumról. Mi azonban a közösségért dolgozunk, s ennek az alapját éppen a szocialista birtpkviszony adja. A terület tulajdonosától függ ugyanis, hogy miként hasznosítja. Nálunk a terület, a táj a társadalom tulajdona: fel- használása a társadalom tagjainak érdekében történik. A hasznosítás módját egységes szemlélet határozza meg. — \ somogyi táj rédebnfl miként segíti a soproni egrye- tem ? — A megye és az egyetem között sok év óta jó. fejlődő a kapcsolat. Nálunk is működik somogyi diákklub, s hallgatóink közül többen választanak diplomadolgozatuknak olyan témát, mely a megyével kapcsolatos. A Balaton-parti községek egy részének tájrendezési terve például ilyen diplomamunka eredménye. Az idén Szabó Veronika készítette el a desedai génbank létesítésének tervét. Fonyód és Balatonboglár tájrendezési tervét pedig Kolozsvári Ákos választotta dolgozata témájának. I>r. K. T. közül alig akad, aki nem magában keresné a hibát.. — Mi okozza a legtöbb gondot a vizsgákon? — Az elméleti KRESZ-vizsgákra sokan »teszt-szemlélet« alapján készülnek föl. Nem a logikát keresik a közlekedési szabályokban, hanem azt akarják rögzíteni az előadások nyomán, hogy melyik rubrikába tegyek az x-et. Általános hiba, hogy a vizsgázok közül sokan bajban varinak az el- sőbbsiégadással. Ezt , pedig mindenképp tisztán kell látni, s úgy kell alkalmazni, ahogy a jogszabály előírja. Aki ebben téveszt, az ismétlésre kényszerül. Az ismétlés ezen a vizsgán Siam szégyen. Korábban a sikertelen vizsgázó csak késve mehetett pótvizsgára. Most új rend van. A kötelező pótgya- kortásl idő eltelte után hamarosan lehet javítani. A jelölt nem esik ki a tanfolyam gyakorlatából. É Az is igaz, hogy mind kevesebb a pótvizsgázó. Ez azt is jelzi, hogy az oktatásban az ATI-nál és az MHSZ-nél is javultak a módszerek. Kár, hogy a tanintézetnél még ma is mostohák a teremviszonyok. Már tervezik az új tanintézetet. Zsúfolt a város közepén, létesített szükség rutinpálya is. Némileg segített a helyzeten, hogy az MHSZ a cseri parkban saját pályáján gyakorolta that. A javuló eredmények nem szülhetnek önelégültséget * tanulók, az oktatók és a vizsga- bizottságok . körében. K.. 5, Marx és Engels müveinek új kiadása Javulí a gqijárművczdő-képzés Különvált oz oktatás és a vizsgáztatás Mire ügyeljenek a volán mellé ütök ?
