Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-13 / 139. szám
1 Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Kaposváron r iffolytatás az 1. oldalrólj be egységes éves művelődési program kidolgozásában. Fontos helyet foglal el a népfrontmunkában a munkás- paraszt szövetség ápolása, erősítése. Különösen a kölcsönös látogatások, találkozók szolgálták jól e törekvést. Ugyancsak sajátos eszközeivel segítette a mozgalom a nőpolitikái határozat végrehajtását. Ennek megfelelően fokozódott a nők közéleti szereplése. Hasonlóan vettek részt a bizottságok az ifjúságpolitikai ten- nivalók ismertetésében és a társadalom ez irányú felelősségének erősítésében. A munka fontos részét képezte a békés egymás mellett élés és a népek közötti barátság gondolatának tulatosí- tása. Elsősorban a négy év alatt mintegy 70 ezer részvevővel megtartott 840 békeI gyűlés Jetet e munka folysI matosságát. 138 barátsági gyű- j lést, találkozót, szakmai ta- | nácskozást szerveztek a népi j demokratikus országok képvi- J selőinek részvételével. A füg- • getlenségükért küzdő népek J ügyét szolidaritási hetek ren- i dezvényeivel segítették. A beszámoló után két kor- referátum hangzott el: Beregszászi Ilona szakközépiskolai igazgató a népfront művelődéspolitikai, Pfeiffer Ele- \ mér a gazdaságpolitikai munkáját elemezte. Az ezt követő vitában tizenegy küldött fejthette ki véleményét a beszámolóról, a mozgalom eredményeiről, sajátos módszereiről és feladatairól. (Az idő hiánya miatt huszonnégyen írásban adták be hozzászólásukat.) Az értekezletein szót kért Varga Péter, a megyei partbizottság első titkára is. Megyénk fejlődésében jelentős szerepe volt i népfrontmozgalomnak Ä megyei pártbizottság első titkára köszöntő szavaiban elismeréssel szólt a népfrontmozgalom tevékenységéről. Többek között hangsúlyozta: Somogy politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésében, a IV. ötéves terv megvalósításában, a szocialista nemzeti összefogás erősítésében jelentős szerepe volt megyénk népfrontmozgalmának. Majd felvázolta legfontosabb tervfeladatainkat, előbbre lépésünk feltételeit: az iparosítás, a mezőgazdaság fejlesztésének, az egészségügyi, szociális és művelődésügyi körülmények javításának, az élet- színvonal emelésének tennivalóit. Kiemelte: mai körülményeink között különösen fontos feladat a gazdálkodás hatékonyságának javítása, mert ez általános előrehaladásunk döntő feltétele. — Terveink megvalósrtásá- /nak a kulcsa a mi kezünkben van — mondotta Varga Péter. — Valamennyiünknek érez- nünk és vállalnunk kell a nagyobb felelősséget. Ezért azt kérjük a népfrontmozgalomtól is, hogy segítse kibontakoztatni a cselekvő tettre- készséget, erősítse azt a közhangulatot, amely az eddiginél is jobban becsüli és tiszteli a jól dolgozókat, a fegyelmezett és becsületes munkát, a rendet és az ésszerű takarékosságot. A továbbiakban a város- és községpolitikai munka segítéséről szólva hangsúlyozta a népfrontbizottságok szerepét az anyagi lehetőségek ésszerű és helyes elosztásában, az ellentmondások, a feszültségek feloldásában. Felhívta a figyelmet : a népfrontbizottságok határozottan képviseljék a jogos érdekeket, de ne támogassák az anyagi lehetőségeket figyelmen kívül hagyó, megalapozatlan követeléseket. Befejezésül a következőket mondotta: — A hazafias népfrontmozgalom továbbra is folytasson eszmecserét a dolgozók tömegeivel a szocializmus építésének időszerű tennivalóiról, tevékenységével ápolja a népek barátságát, erősítse a nemzetközi szolidaritást. Mozgósítson őszinte vélemény- nyilvánításra, felelős állam- polgári magatartásra, cselekvő részvételre. Növelje közéleti befolyását és tekintélyét azáltal is, hogy mind eredményesebben működik közre a haladó hagyományok gyűjtésében és ápolásában, a városés községpolitikai célok kimunkálásában és megvalósításában. Felszólalt az értekezleten dr. Molnár Béla is. Növelni kell a mozgalom vonzóerejét A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára elismeréssel szólt a somogyi népfrontbizottságok aktív munkájáról, majd hangsúlyozta: eredményes tevékenységük forrása a kedvező politikai légkör, a növekvő közéleti felelősség. Ezt kell erősíteni továbbra is, a jól bevált eszközökkel: a fórumok célszerű működtetésével, a bizottságok, illetve a tanácsok, a tömegszervezetek és mozgalmak közös tevékenységével, együttes munkájával. Céljaink eléréséhez cselekvő együttműködésre van szükség, és ebben fontos szerepe van az egész társadalmat átfogó népfrontmozgalomnak. Ezért is lesz várhatóan nagy jelentősége a közelgő VI. kongresszusnak — mondotta. A hét káemeükedően fontos politikai eseménye volt Lo- somczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Somogy megyei látogatása. A országos párt- és állami vezetők szokásos somogyi utazásain kívül Losonczi Pál látogatása mindig egy kicsivel több ér- zeürm-hangsúllyibeli tartalmat is kap, hiszen az államfő minden alkalommal hazatér szű- kebb pátriájába. Tárgyalásainak középpontjában gazdaságpolitikai tájékozódás állt: hogyan értik és alkalmazzak megyénk dolgozói a mimdem- napotoban gazdaságpolitikáink legfontosabb elveit, leghangsúlyosabb tételeit? Somogyiban a politikai légkör nyugodt, az emberek keze tele van munkával, s gondolataikat is leköti életkörülményeik, munkájuk javításának, jobbításának szándéka. Erről győződött meg az Elnöki Tanács elnöke a megyei vezetőkkel folytatott tárgyalásokon, s kétnapos látogatása során, amikor üzemeket és állami gazdaságot keresett föl. Megismerkedett a megye életéinek apróbb — helyi — sajátosságaival is, munkásokkal, munkásnőkkel, mezőigazdasáigi dolgozókkal folytatott közvetlen hangú beszélgetések során. A szervezett és hatékony munka — ennek a megyében is sokasodnak a jelei — széles körűen áthatja Somogy gazdasági életét. S ennek szelleméiben szervezik az év egyik legnagyobb munkáját, az aratást is. Mar most mozgásba lendült — az aratás előtt néhány héttel — az a jól gépesített, sok-sok szervezést, összehangolt munkát kívánó apparátus, melynek tevékenységétől függ, hogy a szem milyen gyorsan, s milyen kevés veszteséggel kerül a magtárakba. Hajdan az aratás emberfölötti fizikai erőfeszítést követelt, ma mindenekelőtt szervezésből, előrelátásból, szakmai föl- készültsógből kell vizsgázniuk az érdekelteknek — iparinak, mezőgazdaságinak, kereskedelemnek. Somogybán 2100,traktor, 435 tehergépkocsi, 400 kombájn és 139 bálázó várja a munkák kezdetét. Elég ez? Jó időben, jó szervezéssel föltétlenül. A hivatalos időszámítással szemben a közvélemény az iskolai szünidő kezdetét tekinti a nyár beköszöntésének. Nos, a héten még egyszer kitárultak az isikoilakapuk, utat engedve a boldog kurjcngatással utcára szabaduló gyermekseregnek. Megtelnek a vonatok is, vidám gyerektársaság utazik a Balatonra, a hegyekbe, a folyóparti táborokba. A héten nyitottak a déli part gyermeküdülői. Augusztus 28-ig tizenkétezer iskolás élvezheti a napfényt, a jó levegőt és a vizet Zamárditól Balatonmá- riafürdőig az üdülőkben. Az idei szezont a SZOT-nál az űt- törőmiazgalom jubileumi évfordulójával kötötték össze, ennek alapján szervezik meg a programokat is. A középiskolás diákok között m^r szép hagyománya van a nyári* mun,kának. Nagyobb összegű zsebpénz, ismerkedés az üzemek, szövetkezetek belső életének rendjével, a munkahelyi közösségekkel, s mindenki jól jár. Az idén ötezer diák számára van hely az üzemeknél, szövetkezeteknél. Különösen sok fiatal dolgozhat a Balatonnál, az üdülőkben és a vendéglátóhelyieken. Itt az idénymunkaerő tizenöt százalékát adják a tanulók. Munkájuk nélkülözhe- roly lett. tetten a zökkenőmentes »üzem«, de nem utolsósorban a munkáira nevelés páratlan lehetőségei miatt is. Ez a hét — visszahozva a jó időt — egyúttal az igazi balatoni szezon kezdetét is jelentette. Szinte egyik napról a másikra teltek meg az üdülőhelyek utcái, parkjai, strandjai, s mind több a vendég a kempingekben is. A nyár a szabadságolások ideje' Megérzik ezt az üzemekben, ahol a szalagok mellett »megritkult« sorok dolgoznak, de a balatoni éttermek, üzletek előtt is, ahol egyszerre sorba kell állni az áruért. A kereskedelem ugyan az idén — dicséretes módon — igyekezett az igények elé menni, s zömmel már májusban kinyitottak az üzletek, de június közepén ez már aligha számít. S a főszezon — sajnos — meglátszik a vízi balesetek statisztikái ának emelkedésén is: eddig a halálos esetek száma minden évben meghaladta a harmincat Dr. Molnár Béla a továbbiakban azokról a területekről szólt, melyeken különösen jelentős eredményekét tud felmutatni a népfront: a közvetlen tájékoztatás fórumairól, a társadalmi munkáról, a szolidaritási akciókról. A további feladatok közül kiemelte a szocialista munkaverseny támogatását, a szocialista demokrácia kibontakozásának, elmélyítésének segítését, az alapműveltség megszerzéséért folytatott mozgalom vállalását, részvételt a szocialista életmód kialakításában, a béke és barátság gondolatának elmélyítésében. Végezetül hangsúlyozta: — Fontos törekvésünk a mozgalom vonzóerejének növelése ügy, hogy erőteljesen sugározza a társadalmi rendünkből fakadó biztonságérzetet minden réteg felé. Jellemezve a népfront tevékenységét, a mindenütt jelenlevő és munkáló többet akarás, az állandó megújulás, a szebbre jobbra törekvés igénye. A sokrétű, tartalmas vitát Varga Károly foglalta össze. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta az új megyei bizottságot és a VI. kongresszus huszonegy küldöttét. Az új bizottság dr. Molnár Béla vezetésével megtartotta első nyilvános ülését, melyen húsztagú elnökséget választottak. A Hazafias Népfront megyei elnöke Rostás Károly nyugdíjas kaposvári tanácselnök, titkára ismét Varga KáMongóliai útijegyzetek 4 lámáktól a hőerőművekig Váro6 a Hará völgyében Ä száraz, kietlennek tűnő sztyeppében, mintha gyerek húzta volna zöld színessel, kanyarog a Hará. Az Altáj- hegység forrásaiból, havából táplálkozik, friss, tiszta és gyors vize nagy ívekkel lohol a helyenként holdbéli tájon át az Orhon folyóba. Ez a félkaréj itt várost ölel körül: Darhant. Valaha itt haladt át északról délre, az Altáj zöldellő hegyoldalaitól le a Dél- Gobiig a karavánút, onnan is tovább, Kínába és onnan vissza fel északnak, Szibériának. Nagyon jó szándékú becsléssel ezer lakosa, ha volt, meg a negyvenes-ötvenes évek eie- jen is, nem számítva persze a ooha meg nem számolható és minek is megszámolt nomád mongolokat, akik jöttek, fölverték jurtáikat, azután egy nap reggelén eltűntek az európai mértékkel mért óriási távolságokban. Hogy újak jöjjenek és megint fölszedjék a jurtát, hajtsák tovább a víztől, itteni legelőtől megerősödött állatokat. Az időnek itt nem sok értelme volt. A fűváltásnak igen. Az elles időszakának is. De a naptári napoknak, éveknek, dátumoknak semmiféle jelentőségük. Mert nem is voll rá szükség. Darhan ma 40 ezer lakossal büszkélkedhet és az óváros mellett egy újjal, modern várossal, bevásárlóközponttal, kórházzal, mozival, most épülő és az ősszel az újyáros megalapításának 15. évfordulójára átadásra kerülő színházzal és újabb mozival. Műszakiakkal és orvosokkal, pedagógusokkal és szakmunkásokkal, szállodákkal és szállodásokkal. Darhan a szó legeurópaibb értelmében város, amely úgy nőtt ki a szetyep- pén, mint jó eső után az erdei gomba. Az ország második városa, második ipari központja, bár ebben már most versenyre kél Ulánbátorral. Mongólia 18 megyéjéből jöttek ide és telepedtek le, elsősorban a fiatalok, így hát aligha véletlen, hogy e fiatal országban is a legfiatalabb átlagéletkorú lakosság itt él, ebben a nyüzsgő városban. De Darhan más szeippont- ból is érdekes: talán itt mérhető le leginkább a szocialista országok összefogása és segítése. Ahány gyár, üzem, any- nyi nemzet segítette építését és segíti ma is az ott dolgozó mongol szakemberek képzését. A cementgyárat, amely évi 200 ezer tonna kapacitással dolgozik, a csehszlovákok építették, a szőrmekikészítő üzemet, ahonnét a világ minden tájára eljut a csodálatos mongol szőrme és bőrkabát, a bolgárok segítségével épült fel, a szovjetek különösen a szénibányászatban nyújtottak óriási segítséget, de ott a lengyel, az NDK-munkások keze nyoma is a városon. És ott van természetesen a magyaroké is. Magyar tervek, magyar szakemberek irányítása szerint épült fel a jelenleg 750 főt dolgoztató húskombinát. Magyar segítséggel épült a darhani vágóhíd és hűlőház. Képünkön: Mijaszuren, a gyár igazgatója. Mijaszuren,' a gyár igazgatója és Kovács Ernő magyar szaktanácsadó, »civilben« közgazdász és gépészmérnök, mutatja be és vezet körül bennünket az impozáns gyárban, ahol a legkorszerűbb normák és a helyi ízlés fi gy elem levételével folyik a vidék állatállományának feldolgozása. le- lenleg is harminc magyar szakember dolgozik itt, ugyanakkor 56 mongol szakemberjelölt tanul nálunk, ismerkedik a korszerű hentesmesterség titkaival. Egy jellemző adat a húskombinát méreteire: 46 ezer marhát, 370 ezer birkát és kecskét, valamint 2500 lovat dolgoz fel június közepétől december végéig, hogy azután a »téli« hónapokban a készletekből húskészítményeket állítson elő. — A gyár évi termelése több mint hetvenmillió tugrik értékű lesz 1980-ra. Tavaly nagyjából ennek még csak a felét termeltük. Ahogyan haladunk előre az években és a szakértelemben, úgy lesz Darhan az ország legnagyobb húsipari üzeme — büszkélkedik Mijaszuren igazgató. — A munkaerő nagy gond. Nagy még a munkaerő-vándorlás, nehezen szokják ezt a sajátos munkát, de lassan-lassan már alakul az a törzsgárda, mely a munka minden területén magas színvonalon képes majd irányítani és dolgozni — teszi hozzá Kovács Ernő. Pár év múlva ezer ember dolgozik majd itt. Ezer olyan munkása a gyárnak, akinek egy része ugyan megtanulta már a szakmát, megszokta a szervezett munka fegyelmét, de ahol a többség csak tegnap lépett be a gyárkapun, a kerítések és falak közé, a nyolcórás műszakra — tegnap lépett be az időbe, az időnélküliség világából. A gyár mellett apró, m<v kány kis lovak kikötve. Lehajtott fejjel, megingathatatlan türelemmel várják a műszak végét, hogy gazdájuk megjöjjön, nagypt szusszanjon, és felpattanva a hátukra, belevágtasson. a tág horizontú világba. Gyurkó Géza Csupor Tibor Befejeződött a KGST-bizottsági ülés Ésszerű anyagfelhasználás, feleslegek cseréje Befejeződött a KGST- anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizottságának 4. ülésszaka, amely június 10—12 között tanácskozott a magyar fővárosban. Az ülésszakon részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttsége, jelen voltak a KGST-titkárság képviselői. A tanácskozás központi témájaként a racionális anyagfelhasználást elősegítő intézkedésekről, valamint a felesleges és elfekvő készletek cse- 1 réjének további fokozásáról tárgyaltak. Ezen belül megvitatták a KGST végrehajtó bizottságának határozataiból adódó feladatokat, amelyek végrehajtásával a bizottság fokozottan bekapcsolódik a tagországok távlati együttműködési programjának szítésébe. Jóváhagyták az anyagforrások racionális felhasználásával kapcsolatos intézkedések és ajánlások fő irányelveit. Megvizsgálták az alapanyagok cseréjével kapcsolatos megállapodások végrehajtásának menetét, amelyről megállapították, hogy a kezdeti eredmények biztatóak. A bizottság jóváhagyta az ellátó és értékesítő szervezetek munkatermelékenysége mérési módszertanával öszszefüggő ajánlásokat. Kidolgozták a konténerekben szállításra ajánlott termékek listáját, ezzel is segítve a születőké- Utas és rakodás korszerűsítését, hatékonyságának javítását. Több más, az anyagi-műszaki ellátás javítását szolgáló kérdést is megtárgyaltak, és az integráció további /kibontakoztatását segítő határozatokat hoztak. A bizottság ülése a barátság és a teljes kölcsönös megértés szellemében zajlott le. Somornímtap /
