Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

Nagyüzem diplomáciában Naponkint, sőt néha órán ként változott a nőni válság bonyolult pe. Tűzszünetek születtek és azon nyomban felborultak, majd minden hivatalos meg egyezés nélkül sikerült léle, zetvételnyi nyugalmat elérni. A súlyos harcok és a diplo­máciai rendezési kísérletek mindvégig párhuzamosan fu­tottak. De hát ez így van im­már tizenöt hónapja, s a li­banoni krízist egy ország ön­emésztése. 25 ezer halott, 6C ezer sebesült húszmilliárd dollárra becsült anyagi , kár jellemzi. Csakhogy ezekben a napokban e krízis erőteljesen összarab jelleget kapott, sőt, szélesebb értelemben a világ- politika egyik első számú ve­szélyzónájává alakult. Az Arab Liga rendkívüli ülésen vitatta meg a libanoni problémákat és békefenntartó erők küldé­séről döntött. Szemmel láthatólag kompro­misszumok sorozatát kötöt­ték, az Arab Liga főtitkára is -csomagtervről« beszélt, s nem meglepő, ha egyik vagy másik megállapodás nem bi­zonyul hosszú életűnek. A je­lek arra mutatnak, hogy az egyes arab országok vezeté­sén belül is nézeteltérések vannak, a nyugati lapjelen­tések például ezzel hozzák összefüggésbe a Damaszkusz- ban tapasztalható bizonyta­lankodást, a gyakran módo­suló döntéseket. A zavaros helyzet mindig magában hordja a külső be­avatkozás veszélyét, s ez így van Libanon esetében is. Meg­élénkült az amerikai és az angol flottatevékenység a Földközi-tenger keleti meden­céjében, Franciaország részé­ről fontolóra vették csapatok küldését, izraeli kormánykö­rök pedig — anélkül, hogy pontosan meghatároznák azt — olyan -választó vonalról« beszélnek, amelynek átlépése a szíriaiak vagy mások részé­ről azonnali fegyveres fellé­pést váltana ki. Ilyen körül­mények között a szovjet TASZSZ hírügynökség nyo­matékosan figyelmeztetett minden beavatkozási próbál­kozás kiszámíthatatlan követ­kezményeire, s félreérthetet­lenül hangsúlyozta a libanoni nép, valamint a palesztin nemzeti mozgalom érdekeinek feltétlen tiszteletben tartását. Világszerte felfigyelhettek a moszkvai nyilatkozat ama ki­tételére, hogy a CZ ESEMÉNYEK KRQNHtáJa Hétfő: Súlyos harcok Libanon­ban — Púja Frigyes finn­országi látogatása. Kedd: Leonytd Brezsnvcv és Indira Gandhi moszkvai tárgyalásai — Ciicrek Nyugat-Nemetországban. Szerda: A TASZSZ állásfoglalása a libanoni válságról — Az Arab Liga elhatározza békefenntartó erők kül­dését. Cstttörtök; Uj szocialista Javaslat a bécsi haderőcsökkentési konferencián — Az NDK külügyminiszterének bu­dapesti látogatása. Péntek: Brüsszelben tanácskoznak a NATO hadüy: miniszte­rei — Az olasz választá­sok előtt éleződik a po­litikai harc — Merénylet Ugandában. Szombat: Megkezdődik a Portugál elnökválasztási kampány. a közel-keleti térség és Libanon a Szovjetunió földrajzi közelségében fekszik. A hetet valóságos diplomá­ciai nagyüzem jellemezte, s a szocialista országok több ve­zetője fontos, magas szintű tárgyalásokon vett részt. Az indiai miniszterelnök-asszony Moszkvában Brezsnyevvel ta­nácskozott, s megbeszélésein külön nyomatékot kapott az ázsiai biztonság ügye. Lénye­ges volt ez a találkozó azért is, mert a nyáron Colombó- ban rendezik meg az el nem kötelezettek csúcsértekezletét, s ebben az államcsoportban India kiemelkedő szerepet ját­szik. Gierek, a LEMP első tit­kára, az NSZK-t kereste fel. A tárgyalási folyamatokból a magyar diplomácia is kivette részét: külügyminiszterünk Helsinkiben járt, a hét máso­dik felében pedig az NDK külügyminiszterét üdvözöltük hazánkban. Százhat nap után véget ért az élővelasztási kampány az Kivonják a szíriai erőket Libanonból Egybehangzó jelentések sze­rint Djtsallud líbiai miniszter- elnök közvetítésével, az algé­riai, szíriai és líbiai tárgyaló­felek közötti megbeszélések eredményeként sikerült lét­rehozni a tűzszünéti megálla­podást a szíriai csapatok és a palesztinad egységek között. A hírt a damaszkuszi rádió, az A1 Fatah kairói irodája és az Arna líbiai hírügynökség (.Dasallud miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésre hivatkozva) egyidejűleg kö­zölte. A megegyezés első pont­ja a tűzszünet létrehozására és fenntartására vonatkozik: ennek megvalósítását követi a szíriai csapatok kivonása, amelynek ütemtervét a megál­lapodás előirányozza. Szíriai részről az egyez­ményt Nadzsi Dzsamil had­ügyminiszter-helyettes, a Pa­lesztinái—libanoni haderők részéről pedig Abu Ijadk, a PFSZ biztonsági erőinek ve zetője írta alá. A megegyezés értelmében tíz napon belül kivonják Li­banonból a szíriai erőket. Az első szakaszban Bejrutból, Szidonból és a Bekaa völgyig terjedő hegységekből, vala­mint a Tripoli és Akar közti területről vonulnak ki a szí­riaiak. A második szakasz vo­natkozik az összes többi szí­riai haderőre, olyan ütemben, ahogyan a közös arab béke- fenntartó erők a térségbe ér­keznek. Az A1 Fatah erői a szíriai katonaság által kiürí­tett területeken biztonsági övezetet hoznak létre, hogy megakadályozzák más fegyve­resek behatolását. Az egyezmény szerint há­romtagú bizottság ellenőrzi majd a Bejrutba vezető hét utat. A bizottság szíriai, lí­biai és palesztin tisztekből áll majd. (MTI) Egyesült Államokban és rész­ben tisztázódtak a november első keddjén sorra kerülő el­nökválasztási párharc frontjai. A demokrata párt jelöltje minden bizonnyal Jimmy Car­ter lesz, aki hallatlan ügyes­séggel lovagolta meg a Wa- tergate-ügy s a többi botrá­nyok nyomán eluralkodó ki­ábrándultságot, s a Washing- toin-ellenes hangulatot. A re­publikánusoknál csak az au­gusztusi Kansas City-ben megrendezendő konvenció mondhatja ki a végső szót, ugyanis sem Ford. sem Reagan nem szerezte meg a szükséges szavazattöbb­séget. A külpolitikai témák dema­góg kezelése az előválasztá­sok során, az enyhülésellenes kirohanások, a detente kiikta­tása a szótárból negatív ha­tással járt, s aligha véletlen, hogy a heti diplomáciai nagy­üzem eseményeinek felsorolá­sa között, a magas szintű ke­let—nyugati eszmecserék em­lítésekor nem szerepel ezúttal Washington neve. Réti Ervin Gierek hazautazott az NSZK-ból Pénteken este a brémai vá­rosi tanács fogadást adott Edward Gierek, a LEMP KB első titkára tiszteletére. A lengyel politikus pohárköszön­tőjében hangsúlyozta, hogy lengyel részről nemcsak a most. kötött lengyel—nyugat­német megállapodásokban foglaltaknak tesznek eleget, de tovább kívánják erősíteni a kétoldalú kapcsolatokat is. A ' hivatalos megállapodásra és a helsinki biztonsági érte­kezlet záróokmányára utalva Gierek rámutatott, hogy a feladatok nem könnyűek és mindkét állam konstruktív hozzájárulására van szükség megvalósításukhoz. A lengyel vendég tegnap méig egyszer találkozott Hans Koschnick brémai polgármes­terrel, majd a déli órákban hazautazott Brémából. Glass —jugoszláv páríkösi megbeszélések A magyar—francia kapcsolatok Luigi Longo (jobb oldalt)), az Olasz Kommunista Párt elnö­ke fogadta a hivatalos megbeszélések céljából Rómában tartózkodó Stanc Dolancot (Jobbról a második), a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége Végrehajtó Bizott­ságának titkárát. (Telefató: AP—MTI—KS) Csökkenteni keil az elasz kereszténydemokraták választási esélyeit Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára a torinói La Stamps c. lapnak adott interjújában szombaton ismét hangoztatta' össznemzeti érdek, hogy a kü­szöbön álló választásokon a szavazók erősen csökkentsék a Kereszténydemokrata Párt képviseleti arányát, mert csak így képzelhető el, hogy a vá­lasztások a válságból kiveze­tő, megújító politika kezdetét jelentsék. A kommunisták közremű ködése nélkül nincs kiút a válságból: nemzeti össze­fogás szükséges — hangoz­tatta újból az OKP ve­zetője, s hozzátette, aíhhoz, hogy a KDP-ben felülkereked­jenek a változást akaró erők, hogy ez a párt végre hajlandó legyen az együttműködésre az olasz munkásmozgalom két vezető pártjával, június 20-án újabb kemény leckét kell ka^- nia (a válási népszavazáshoz és a közigazgatási választások­hoz hasonlóan) a szavazóktól. Jacques Chirac miniszterel­nök meghívására Lázár György miniszterelnök ma hivatalos látogatásra Francia- országba utazik. A magyar közvélemény nagyra becsüli és méltányolja Franciaország szerepét az enyhülési politika térhódítá­sában, a helsinki európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet létrejöttében. Jóleső érzéssel nyugtáztuk annakide­jén, hogy a Budapesti Felhí­vás első kedvező visszhangjai éppen Párizsból érkeztek. Magyarország és Franciaor­szág hagyományos kapcsola­tai évszázadokra nyúlnak vissza, s országaink között nincsenek vitás államközi kér­dések. Az 1945 utáni magyar— francia kapcsolatok mérlege kedvező, mindenekelőtt a dip­lomáciai viszony nagykövet­ségi szintre emelése, de külö­nösen a magyar külügyminisz­ter 1965. évi, majd Fock Je­nő miniszterelnök 1968. évi látogatása óta. 1973-ban ha­zánkba látogatott Pierre Messmer francia miniszterel­nök, akinek személyében első alkalommal üdvözölhettük Budapesten a Francia Köz­társaság kormányfőjét. A főre alom megkétszereződött A három évvel ezelőtti lá­togatás alkalmával örömmel állapíthatták meg a tárgyaló felek, hogy Franciaország és Magyarország kapcsolatai ál­talában kedvezően fejlődnek. Utaltak arra, hogy az együtt­működés ütemesebbé vált, bár még bőven van tennivaló és sok lehetőség vár kiakná­zásra. A két ország kapcsolatainak szempontjából jelentős volt, hogy 1968-ban megalakult a magyar—francia gazdasági és ipari együttműködési Vegyes bizottság, majd 1970-ben új, hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági megállapodást ír­tunk alá. Az eltelt öt esztendő alatt a kétoldalú forgalom megkétszereződött. A magyar export 94,2, a francia kivitel 87,8 százalékkal nőtt, ugyan­akkor a szaldó jelentős ma­gyar passzívumot mutat. A kétoldalú forgalmat illetően, a magyar export fejlődését je­lentősen befolyásolta az EGK élőmarha- és marhahús-bevi­teli korlátozásának bevezetése. Amíg 1970—73 között a ma­gyar eladások évi átlagban mintegy 30 százalékkal emel­kedtek, 1974-ben már vissza­estek, miközben a francia export 32—33 százalékkal nőtt. A Biztonsági Tanács a ciprusi helyzetről Az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken éjjel megkezdte a vitát a világszervezet cipru­si tevékenységéről, valamint a szigetországban állomásozó ENSZ békefenntartó erőinek június 15-én lejáró mandátu­mának meghosszabbításáról. A vitában felszólalt ár. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár is, aki kifejtette, hogy a sziget- országban továbbra is na­gyon feszült a helyzet és nem oldódtak meg az 1974. évi ese­mények következtében előállt problémák. Kurt Waldheim újból hangsúlyozta, hogy a ciprusi kérdés rendezésének legcélravezetőbb módja a szi­getország közösségei közötti tárgyalások folytatása. A Biztonsági Tanács meg­hallgatta a ciprusi külügymi­niszter, Görögország és Török­ország állandó ENSZ-képvi- selőinek, valamint a ciprusi görög és török közösség kép­viselőinek felszólalását. Joan~ nisz Hrisztofidesz ciprusi kül­ügyminiszter beszédében azzal vádolta Törökországot, hogy a sziget kettéosztására törekszik. Támogatást kért a világszer­vezet Biztonsági Tanácsától Ciprus függetlensége megőrzé­séért vívott harcához és hang­súlyozta, hogy a Ciprusi Köz­társaság kormánya támogatja a két közösség közvetlen tár­gyalásait a problémák tartós és békés rendezés érdeké­ben. A Biztonsági-Tanács holnap folytatja a ciprusi kérdés vi­táját. Megkezdődött a választási kampány Portugáliában Portugáliaijain tegnap elkez­dődött a június 27-i elnökvá­lasztást megelőző . kéthetes kampány. Négyen ~ vesznek részt benne: Eanes tábornok, Azevedo tengernagy, Carvalho őrnagy és Octavio Pato. Eanes, a szárazföldi erők főparancsnoka, a legesélyesebb jelölt. Igen heterogén erők támogatását élvezi: mögötte áll a legfelső forradalmi ta­nács többsége es érte mozgó­sítja szavazóit Soares szocia­lista pártja, Sa Cameiro de­mokratikus néppártja, Amaral konzervatív demokrata szo­ciális centruma, a maoista MRPP, a szélsőbaloldalinak álcázott munkás—paraszt szö­vetség és az úgynevezett mar­xis la—leninista KP. A tábor­nok ugyan »pártok feletti« je­löltnek tünteti fel magát, de értésre adta, ha megválasztják elnöknek, Soares kezébe adja a kormányrudat és nem enge­di a kabinetbe a kommunista pártot. Eanes a »szabadság a biztonságban« jelmondatot vá­lasztotta propaganda-plakát­jának feliratául. Azevedo kormányfő elnöki ambíciója a jelek szerint na­gyobb, mint esélye, bár nyu­gati körökben befolyásos tá­mogatói akadnak — vélik lisszaboni sajtokörökben A tengernagy nyilatkozataiból kitűnt, szívesen venné, ha Portugália sorsát a következő négy évben szocialista—nép­párti koalíció irányítaná. Carvalho hagyta, hogy a fa­siszta diktatúra megdöntésé­ben szerzett történelmi érdé-, meiből szélsőbaloldali, ultra- radikális formációk próbálja­nak fegyvert kovácsolni. Ezek a pártocskák »szocialista for­radalmat« hirdetnek — kom­munisták nélkül. (Ezt próbál­ták megvalósítani tavaly no­vember 25«én is.) Pato, a kp jelöltje a mun- kásegységet és a baloldali erők, mindenekelőtt a kom­munisták és a szocialisták ösz- szefogásának szükségességét állította propagandahadjára­tának középpontjába. Az 51 éves pb-tag, k±>-titkár nem a »feltétlen győzelem« reményé­ben indult a választási küz­delemben, hanem azért, hogy a kampány adta rendkívüli le­hetőségeket is kihasználva hirdesse a 'kommunisták né­zeteit a társadalom demokra­tikus átalakításáról. A kp el­fogadja a portugál nép által megválasztandó elnököt, de bárki legyen is az államfő, aszerint támogatja majd, vagy harcol ellene, hogy a dolgozó néb érd eke szerint cselek- szik-e, vagy ellene. (MTI) Ez akadálya a kiegyensúlyo­zottabb kereskedelmi forga­lom gyorsabb ütemű növelé­sének. A nemzetközi kereskedelem jelenlegi helyzetében sürgető a hátrányos megkülönbözteté­sek felszámolása. Erre tett egyébként javaslatot az a szerződéstervezet, amelyet a KGST nevében Gerhard Weiss, az NDK miniszterel­nök-helyettese, a végrehajtó bizottság soros elnöke nyúj­tott át három hónappal ez­előtt a Közös Piac képviselő­jének. Kooperáció a harmadik piacon A két ország együttműkö­dése szempontjából jelentős lépés volt az 1974-ben jóváha­gyott, újabb 10 évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás. Ennek alapján lehetővé válik, hogy ne szakadjon meg az államközi kétoldalú szerződé­ses kapcsolatok folyamatos­sága, a vegyes bizottságok pe­dig fórumot kínálnak a két­oldalú gazdasági szakkérdé­sek áttekintésére. Az Európai Gazdasági Közösség közös ke­reskedelempolitikájának ha­tályba lépése következtében ugyanis 1975. január 1-től a magyar—francia árucsere­forgalom alapján kétoldalú kereskedelmi megállapodások megkötésére már nem került sor. A kooperációs együttmű­ködésben ugyanakkor gazda­gabb szakasz kezdődhet, ki­bontakozhatnak a harmadik piacon megvalósuló műszaki­gazdasági és ipari együttmű­ködési -kapcsolatok a magyar és a francia vállalatok kö­zött. Eddig mintegy 110 kooperá­ciós lehetőségből 23 kooperá­ció jött létre. Közülük figyel­met keltőek például a CII, va­lamint a VIDEOTON és a MOM-SAGEM szerződései a számítástechnika területén; a RENAULT-SERI cég és a Rá­ba Magyar Vagon- és Gépgyár együttműködése, ennek alap­ján kezdődött a RÁBA—MAN- motorok gyártása. 1975-ben új együttműködési megállapodá­sok születtek a Medicor és a Compagnie Generale de Ra­diologie kozott, valamint az Egyesült Izzó—Jouffrieau har­madik piaci együttműködés a Szíriában létesítendő lámpa­gyárra. Iparunk is exportképes árut kínál A magyar—francia árucse­re-forgalom szerkezetét tekint­ve megállapítható, hogy 1975- ben a magyar export legna­gyobb hányadát a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari cik­kek, továbbá ipari fogyasztási cikkek alkották 40, illetve 35 százalékos részesedéssel. Gép­ipari exportunk elmarad attól a szinttől, amelyet ma már a korszerűsödő magyar ipar kí­nál; a magyar fél érthetően nagy fontosságot tulajdonít a gépipari export növelésének. Most arra lenne szükség, hogy a francia gazdasági körök fel­ismerjék, a mezőgazdaság mellett' a magyar ipar mind több exportképes árut kínál. Érdemes itt rámutatni arra, hogy 1975-ben a forgalom ér­téke alapján Franciaorszag a negyedik helyet foglalta el Magyarország tőkés külkeres­kedelmi partnerei sorában az NSZK, Olaszország és Auszt­ria után. A magyar—francia gazda­sági és kereskedelmi kapcso­latoknak a múlt évtizedben bekövetkezett ígéretes fejlő­dése ellenére a gazdasági kapcsolatok, s a kölcsönös le­hetőségek kihasználása elma­rad még a magyar—francia politikai és kulturális kapcso­latok szintjétől. Bízunk ben­ne, hogy miniszterelnökünk látogatásakor folytatandó tár­gyalások újabb lendületet ad­nak általános és ezen belül gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink továbbfejlődé­sének. Boros Béás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom