Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

VILÁG PROLETÁRJA!; EGYESÜLJETEK! \ Ära: 1 forint } Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA^ XXXII. évfolyam I39. szám I976. június I3„ vasárnap A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Kaposváron Mozgalmi munkánk segítse elő a fejlett szocializmus építését A négy év tevékenysége — Újjáválasztották a megyei bizottságot Jelentős állomásához érkezett tegnap a megyei hazafias népfrontmozgalom: küldöttértekezleten adott számot az el­múlt négy év munkájáról. A pusztákból és városokból, üzemekből és intézményekből, gazdaságokból és községekből érkezett 247 küldött a megye minden táját, rétegét, foglal­kozási ágát, tömegszervezetét és mozgalmát képviselve vitatta meg az összegező jelentést, majd választotta újjá a népfrontbizottságot. A Dorottya -szálló díszter­mében rendezett értekezleten Kocsis László, a Hazafias Népfront megyei elnöke üd­vözölte a küldötteket és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte az elnökség tag­jait, köztük Varga Pétert, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első tit­kárát, dr. Molnár Bélát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Borovsz- ky Ambrust, a Hazafias Nép­front Országos Elnökségének tagját. Bevezető szavait köve­tően Varga Károly megyei népfronttitkár — szóbeli ki­egészítés után — terjesztette elő a somogyi népfrontmozga- lom négyéves tevékenységéről készített összefoglaló jelentést. Az írásos beszámoló megál­lapítja: a népfrontmozgalom kedvező körülmények között végezhette munkáját az 'el­múlt négy évben. A szocialis­ta építés eredményei, az élet­körülmények javulása nyo­mán erősödött a bizalom a párt politikája iránt, fokozó­dott a közéleti érdeklődés, fejlődött a közösségi szellem. Jelentősen változott a me­gye településszerkezete: a 247 helység igazgatását 87, a termelőszövetkezeti gazdálko­dást 82 központból irányítják. Vj ipari vonzáskörzetek ala­kultak ki. És mivel a nép­frontmozgalom főként lakóte­rületeken tevékenykedik, a települési viszonyok jelentősen befolyásolják munkáját. Hi­szen nem lehet figyelmen kí­vül hagyni, hogy Somogy la­kosságának mindössze egy­negyede él városokban, illetve ezernél kevesebb lakosú tele­pülés 140 van a megyében. A pusztákon, külterületeken is mintegy 35 ezren laknak. A kis településekről elkerültek a legaktívabb szellemi és társa­dalmi erők, s ez nehezíti a mozgalmi élet szervezését. E változásokat teVmészetesen fi­gyelembe kell venni a nép­frontmunka tervezésében, a módszerek és formák megvá­lasztásában, s a további fel­adatok kialakításában. A beszámoló a testületi éle­tet értékelve megállapította: a bizottságok és az elnöksé­gek üléseinek többségét a szé­les körű aktivitás, az őszinte véleménynyilvánítás jelle­mezte, és így ezek — a kü­lönböző mozgalmi rendezvé­nyekkel együtt — a közélet fontos fórumaivá váltak. Azt sem hallgatta el az elemzés, hogy sok helyen még formá­lis a népfrontbizottságok élete, hiányzik a helyi kezdeménye­zés, az öntevékenység. A mozgalmi rendezvények formái változatosak voltak. A testületi ülések mellett látoga­tottak az ankétok, az előadá­sok, az ünnepi ülések, a kis­csoportos beszélgetések, a ré­tegtalálkozók, és egyre töb­ben vesznek részt a külön­böző társadalmi akciókban. Tovább fejlődött és rend- «eresebb! vált az együttmű­ködés a tanácsokkal, a társa­dalmi szervekkel és a mozgal­makkal. A közösen szervezett akcióknak, az együtt végzett feladatoknak jelentős eredmé­nyeik vannak. Különösen a tanácsokkal és az áfész-ekkel gyümölcsöző a kapcsolat, de egyre több területen működik együtt a népfront a KISZ- szel, a Vöröskereszt szerveze­teivel és az MTESZ-szel. A népfront megfelelő kere­tet adott a párt szövetségi politikájának érvényesítésé­hez, a társadalom legszéle­sebb összefogásához, a politi­kád egyetértés kialakításához, az egységes cselekvéshez. Bi­zottságai az elmúlt négy év alatt fontos feladatuknak tar­tották a létszámában egyre növekvő munkásság szélesebb körű bevonását a mozgalom­ba. És bár e tekintetben is jelentős eredményekről lehet számot adni — hiszen a mun­kások politikai aktivitási, közéleti tevékenysége igen je­lentős a községfejlesztésben, a társadalmi munkában —, to­vább kell szorgalmazni bevo­násukat a bizottságok mun­kájába, általában a lakóterü­leti tevékenységbe. A szak- szervezetekkel közösen elmé­lyültebben. kell foglalkozni utazási, kereskedelmi, szociá­lis és kulturális viszonyaik alakulásával. A mozgalom másik jelen­tős társadalmi alapjának, a termelőszövetkezeti paraszt­ságnak politikai aktivitása, helytállása a szocialista építés jelentős tényezője megyénk­ben is. Egyre jobban értik a munkásosztály vezető szere­pét, a munkás—paraszt szö­vetség jelentőségét. A gazda­sági viszonyok, a település- szerkezet alakulása közelebb hozta egymáshoz a falusi la­kosságot; jobban felismerik a | közösségi célokat, a szélesebb j társadalmi összefogás szüksé­gességét. I Az értelmiség közéleti tevé- | kenységéről is elismeréssel szólt a beszámoló, megjegyez- 1 ve, hogy még több mezőgaz­dasági és műszaki értelmiségi, illetve jogász megnyerésére kell törekedni. Kedvezően ér­tékelte a nők, a nyugdíjasok, a . fiatalom közéleti munkáját, a kisiparosok, a kiskereske­dők, a német és a délszláv nemzetiségűék társadalmi, po­litikai aktivitását, hangsúlyoz­va: a szocialista nemzeti egy­ség erősítésében a továbbiak­ban is az azonos elvű, közös cselekvésre kell törekedni. — A szocialista demokrácia fejlődése, a lakosság bekap­csolása a közügyekbe fontos feltétele előrehaladásunknak — hangsúlyozta a beszámoló. Ezt a népfront széles körű és változatos tájékoztatással, fa­lugyűlések szervezésével, vá­lasztási munkával, a közérde­kű javaslatok megvalósításá­nak szorgalmazásával segíti. Az elmúlt négy év mozgalmi munkájának új színfoltja volt egyes törvénytervezetek tár­sadalmi vitája (az alkotmány, a környezetvédelmi, a család­jogi, a közművelődési tör­vény). A lakosság továbbra is igényli e lehetőséget. A szo­cialista demokrácia erősítését azonban az szolgálja igazán, ha fontos kérdésekben még a területi döntés előtt kérnek véleményt. Így például kedve­ző visszhangra talált, hogy a népfrontbizottságok üléseiken ismertették a megye ötödik ötéves tervjavaslatát, vagy Kaposváron rétegbeszélgeté­seken és körzeti fórumokon vitatták meg a városfejlesztés egyes kérdéseit. Ezt a gyakor­latot kell meghonosítani a városokban és a nagyobb köz­ségekben is. — Arra törekedtünk, hogy a mozgalom sajátos eszközei­vel és módszereivel széles körben ismertessük az élet- színvonal emelését szolgáló gazdaságpolitikai feladatokat, elősegítsük az ország, a me­gye fejlődését — állapította meg a beszámoló. Ennek ér­dekében tervtájékoztatókat, termelési bemutatókat, elő­adásokat, tapasztalatcseréket rendeztek. Nagy figyelmet fordítottak a lakosság áruellá­tására, az igények fölméré­sére. Fontos szerepet töltött be a mozgalom a községpolitikai feladatok megvalósításában. Társadalmi munkák, gyer­mekintézmények megszerve­zésében vettem részt. A nép­frontmozgalomnak jelentős szerepe van abban, hogy ta­valy a megye egy-egv lakosa 212 forint értékű társadalmi munkát végzett. Figyelemre méiio eredményeket hozott a »•Tegyük szebbé fal vainkat !•<, a “Virágos Balatonért« akció; Kaposváron, a bölcsődék, óvo­dák fejlesztésére, a virágosí- tásra, faültetésre indított mozgalom. Siófokon és Nagy­atádon parkosítás és játszótér építése mutatja a lakosság és a vállalatok, intézmények ösz- szefogásának sikerét. Ugyancsak kezdeményező, szervező tevékenységet vég­zett a népfront a környezet­védelmi feladatok megvalósí­tásában. A népfront politikai neve­lő munkájának szerves része a közművelődés segítése. Né­hány terület a széles körű te­vékenységből ; kollégiumépí­tési társadalmi akció szerve­zése, a szülői' munkaközössé­gek segítése, ismeretterjesztő előadássorozatok, író—olvasó találkozók rendezése, pályáza­tok kiírása, a honismereti, az olvasómozgalom támogatása. \z eredmények számbavétele .nellett a beszámoló megje­gyezte: még nem sikerült el­érni, hogy a népfrontbizottsá­gok mindenütt részt vegyenek (Folytatás a 3. oldalon) •-VÄÜiäN •: f Kapcsolók; vezérlőpultok A VB KM Transzvill Gyárában irányítástechnikai berende­zéseket gyártanak. A termékek közöl jelentős helyet fog­lalnak el a belga licensz alapján három típusban gyártott megszakító kapcsolók, a különböző vezérlőpultok, az erőmű - vi berendezésekhez készülő hajtásszabályozók és kapcsoló- szekrények. A gyárban az idén mintegy 400 millió forint értékű elektromos készüléket és berendezést készítenek. Tér- 'mékeik a KGST-országokba is eljutnak. Június 24-én összeül as országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafus (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1976. június 24-én, csütörtökön dél­előtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel várhatóan a pénzügy­miniszter jelentése a Magyar Népköztársaság 1975. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról: az élelmiszerekről szóló tör­Lázár György Franciaországba látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Jacques Chirac miniszterelnök meghívására ma hivatalos látogatásra Fran­ciaországiba utazik. (A ma­gyar—francia kapcsolatokról lapunk 2. oldalán cikket köz­lünk.) vény javaslata: valamint a munkaügyi miniszter beszá­molója a m u nkaer ő - gazd álko - 1 dás időszerű kérdésedről és a ! szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. sz. törvény vég- 1 rehajtásáról. (MTI) Elutazott az NDK külügyminisztere Szombaton elutazott hazánk­ból Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meg­hívására június 10—12 között hivatalos baráti látogatást tett Magyaromzágon. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, Roska István külügyminiszter-helyet­tes és dr. Szűrös Mátyás ha­zánk berlini nagykövete. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Gyenes András hazaérkezett Június 10-én és 11-én Ber­linben került sor a szerkesztő bizottság ülésszakára, amely­nek megtartásáról az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítésében részt vevő pártok az idén májusban állapodtak meg. Az ülésszakon 28 európai kom­munista és munkáspárt kül­döttsége vett részt. Az ülésszak munkáját meg­szakították, hogy lehetővé te­gyék valamennyi résztvevő számára, hogy tájékoztassák pártjuk központi bizottságát a végzett munka eredményeiről. A szerkesztő bizottság hama­rosan folytatja munkáját. Az ülésszak tárgyszerű, elvtársi légkörben folyt le. Szombaton hazaérkezett Berlinből az MSZMP küldött­sége, amely Gyenes András­nak, a Központi Bizottság tit­kárának vezetésével részt vett az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő szerkesztő bizottság ülésén. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren dr. Berecz János, a KB külügyi osztályá­nak vezetője fogadta. Jelen volt Georg Folk, az NDK bu­dapesti nagykövetségének ta­nácsosa. (MTI) Holnap kezdődik a mongol pártkongresszus Tegnap estig az MNFP XVII. kongresszusára meghí­vott külföldi delegációk több­sége, összesen több mint öt­ven kommunista és munkás­párt küldöttsége megérkezett Ulánbátorba. Megkezdődött a pártkongresszus küldötteinek regisztrálása. Az MNFP XVII. kongresz- szusa holnap reggel kezdi meg munkáját. A kongresszus na­pirendjén az MNFP KB plé­numán elfogadott határozat értelmében négy kérdés sze­repel. Az MNFP Központi Bi­az 1971 júniusában megtar­tott XVI. kongresszus óta él­téit időszakban végzett mun­káról ad számot. Előadója Jumzsagijn Cedenbal, a köz­ponti bizottság első titkári. A második napirendi pont “A Mongol Népköztársaság népgazdasága és kultúrája fej­lesztésének fő irányai az 1976 —1980-as évekre« című doku­mentum megvitatása. A har­madik napirendi pont a köz­ponti revíziós bizottság beszá­molójának megvitatása. A kongresszus utolsó, ötödik napján választják meg a párt zottsagának beszámolója, mely központi szerveit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom