Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-30 / 153. szám

) Ara: 80 fillér XXXII. évfolyam 153. szám 1976. június 30, szerda 29 párt küldöttség részvételével Megnyílt az európai kommunista és munkáspártok értekezlete A Hotel Stadt Berlin épülete az Alexander-platzon, az eu­rópai kommunista és munkáspártok konferenciájának szín­helye. Pincési Pál és PiHtyi Sándor, az MTI tudósítói jelentik: Berlinben tegnap a Stadt Berlin szálló dísztermében reggel kilenc órakor 29 párt­küldöttség részvételével megnyílt az euró­pai kommunista és munkáspártok értekez­lete, amelyen a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A küldöttségek téglalap alakban kiképzett ! asztalsor körül helyezkedtek el. mégpedig azon országok német nyelvű nevének német ABC szerinti sorrendjében, amely országok- I ból érkeztek. A magyar pártküldöttség ily- módon a Török Kommunista Párt és a Nyu­gat-berlini Szocialista Egységpárt delegációja között foglalt helyet. Ugyanez a sorrend ér­vényesül egyébként a tanácskozás egyes ülé­seinek elnöklésénél is. A kétnapos magas szintű tanácskozást Erich Honecker, a Német Szocialista Egység- i párt KB első titkára nyitotta ' meg. Svájci Munkapárt, Jakob ! Pártja, Leonyid Ujics Brezs- Lechleiter, a PB tagja, a KB nyev, a KB főtitkára; titkára; Spanyol Kommunista Párt, Szovjetunió Kommunista 1 Santiago Carrillo főtitkár; Csehszlovákia Kommunista Pártja, Gustav Húsúk, a KB főtitkára; Török Kommunista Párt, I. Bilen, a KB főtitkára; Magyar Szocialista Munkás­párt. Kádár Janos, a KB első titkára; Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL), Hrisztosz Pe- tasz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja PB tagja; Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt Erich Ziegler alel- nök. A vasárnap és hétfőn Ber­linbe érkezett pártküldöttsé­gek nagy többségét a pártok főtitkára, első titkára, illetve elnöke vezeti. A tanácskozás munkarendjét a szerkesztő- bizottság dolgozta ki és azt az értekezlet egyhangúlag elfo­gadta. Ezek szerint csak plenáris ülések lesznek, a küldött­ség-vezetők szólásra jelentke­zésük sorrendjében kapnak szót. Az értekezlet munka­nyelvei a német, az orosz, az angol, a francia, az olasz és a spanyol; az egyéb nyelve­ken elhangzó felszólalásokat ezeken a nyelveken tolmácsol ják és bocsátják írásos formá­ban a nemzetközi sajtó ren­delkezésére, amely több mint 500 lap- és hírügynökségi tu­dósítóval, fotóriporterrel, tv­és rádiótudósítóval képvisel­teti magát a történelmi jelen­tőségű konferencián. Az európai kommunista és munkáspártok berlini kon­ferenciáján részt vevő küldött­ségek vezetői; Belga Kommunista Párt, Jean T erf ve, a Belga KP al­elnöke: Bolgár Kommunista Párt, Todor Zsivkov, a KB első tit­kára; Dán Kommunista Párt, Knud Jespersen elnök; Német Kommunista Párt, Herbert Mies elnök; Német Szocialista Egység­párt, Erich Honecker, a KB főtitkára; Finn Kommunista Párt, Aarne Saarinen elnök; Francia Kommunista Párt, Georges Marchais főtitkár; Görög Kommunista Párt, Harilaosz Florakisz, a KB első titkára; Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Gordon McLennan fő­titkár; Írország Kommunista Párt­ja, Michael Oriordan főtitkár; Olasz Kommunista Párt, En­rico Berlinguer főtitkár: Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Joszip Broz Tito elnök; Luxemburgi Kommunista Párt, Dominique Urbany el­nök: Holland Kommunista Párt, Henk Hoekstra elnök; Norvég Kommunista Párt, Martin Gumiár Knutsen el­nök; Osztrák Kommunista Párt, Franz Muhri elnök; Lengyel Egyesült Munkás­párt, Edward Gierek, a KB első titkára; Portugál Kommunista Párt, Alvaro Cunhal főtitkár; Román Kommunista Párt, Nicolae Ceausescu főtitkár; San Marinó-i Kommunista Párt, Ermenegildo Gasperoni elnök; Baloldali Párt — Kommu­nisták (Svédország), Lars Wer­ner elnök; Erich Honecker megnyitó beszéde Kedves elvtársnők és elv­táisak! A Német Szocialista Egy- ségpárt Központi Bizottsága, a Német Demokratikus Köz­társaság kommunistái és népe nevében a legszí vélveseb ben üdvözlőm a testvér pártok va- | lamennvi küldöttségét. Ez a j berlini értekezlet az európai j kommunista és munkáspártok í reprezentatív konferenciája, 20 kommunista és munkás­párt küldöttségéi több rinnt 29 millió kommunistát kepvi- ; selnek. Teljes joggal elmond- | hatjuk: párjaink és ez a kon­ferencia kontinensünk mun­kásosztályának, dolgozóinak, népeinek alapvető céljait kép­viselik. ' A nemzetközi porondon az utóbbi időben jelentős pozi­tív változások történtek. Ezek nagymértékben a kommunista pártok, a Szovjetunió és más szocialista országok, az összes haladó, demokratikus erők sokéves, állhatatos és áldo­zatkész harcának az eredmé­nyei. Ezeket a történelmi válto­zásokat tekintetbe véve, az európai kommunista és mun­káspártok 1974 októberében a varsói konzultatív találkozón olyan feladatot állítottak ma­guk elé, amely mélységesen hatott nemcsak magukra a pártokra, hanem valamennyi békeszerető és imperialistael­lenes erőre. Arról van szó. hogy a munkásosztálynak, a népeknek javasolni kell, mi­lyen legyen a további irány | és út az európai békéért, biz­tonságért, együttműködésért I és szociális haladásért vívott ! harcban. Közben a fejlődés tovább haladt előre. A hidegháború­tól az enyhülés irányában megkezdődött fordulat hatá­sos megerősítésre talált a biz­tonságról és az együttműkö­désről tartott helsinki érte­kezlet eredményei révén. Az a téma, amelyről mi itt, Berlinben tanácskozunk, ége­tően időszerű. A kommunis­táktól. akikről már régen be­igazolódott, hogy a béke és a haladás Európájának élharco­sai, a népek a jövőbe mutató választ várnak arra vonatko­zólag. mi most a teendő, hogy előbbre jussunk az enyhülé­sért és a társadalmi haladá­sért vívott harcban. Joggal mondhatjuk, hogy ezek a vá­rakozások nem korlátozódnak csupán Európa népeire és demokratikus erőire. Pártunk kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy mi ezzel a konferenciával közö­sen eleget teszünk nagy tör­ténelmi felelősségünknek., pártjaink , evégett hasznos, kollektív előzetes munkát vé­geztek. S ennek az eredmé­nye a szerkesztő bizottság ál­tal előterjesztett dokumen­tumtervezet. Az előkészítő megbeszélé­sek, amelyek elvtársi légkör­ben zajlottak le, kétségtelenül ] hozzá járultak, hogy tovább segítsék a pártok kölcsönös megértését, egybevágó állás- | pontok kidolgozását és a pár- ; tok együttműködései,. Partui s ! ebben az értelemben nagy je­lentőségűnek értékeli Európa kommunistáinak értekezle­tünk témájáról tartandó nagy- eszmecseré j ét. A Német Szo­cialista Egységpárt ebben a béke és a szocializmus ügyé­ért vívott harcban jelentkező közöA érdekek és célok kife­jeződését látja. Kedves elvtársak! Pártunkat büszkeséggel és őreimmel tölti el, hogy- az eu­rópai kommunista és munkás­pártoknak ez a jelentőségtel­jes konferenciája a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában zajlik le. Ezt nagy tisztességnek és egyben kötelezettségnek tartjuk. Kel­lemes tartózkodást kívánunk köztársaságunkban. ,ébban a tudatban, hngv ez az értekezlet fontos hozzájá­rulás lesz a közös feladatok megvalósításához, a Német Szocialista Egységpárt min­den részvevőnek jó, termé­keny munkát kíván. Engedjék meg, hogy Euró­pa 29 kommunista és mun­káspártjának értekezletét megnyitottnak nyilvánítsam ki. Vita az okmánytervezetről Erich Honecker megnyitó beszéde után az értekezleten megkezdődött a vita. amely­nek során a küldöttségvezetók helyeslőén nyilatkoztak mind a szerkesztő bizottság által kidolgozott okmány-tervezet egészéről, mind annak az egyes pártok tevékenységét közvetlenül érintő részleteiről. Az elnöklő Jean Teryfe, a Belga KP elnökhelyettese, a tegnap délelőtti ülésen első­nek a finn pártküldöttség ve­zetőjének, Aarne Saarinennek, a Finn KP elnökének adta meg a szót. Aarne Saarinen rámutatott: ►Az a tény, hogy közö6 konferenciánkra összejöttünk, kidomborítja marxista—leni­nista pártjaink összetartozá­sát. pártjainknak azt az aka­ratát. hogy a békéért, a de­mokráciáért és a szocializ­musért vívott közös harcunkat tovább erősítjük.« A finn küldöttség vezetője méltatta a berlini értekezlet gondos előkészítését, majd utalt a Helsinkiben alig egy éve zárult európai biztonsági és együttműködési értekezlet­re, amelynek sikeréhez a nemzetközi erőviszonyokban a szocializmus erői javára történt kedvező változás nagyban hozzájárult. Az euró­pai párttalálkozó elé terjesz­tett dokumentumtervezet is foglalkozik az erőviszonyok megváltozásával és helyesen jellemzi annak jelentőségét. j A Finn KP elnöke a továb- biankban emlékeztetett arra. j hogy a második világháború 1 után Finnországban is hatal­mas ideológiai és politikai harc kezdődött az ország kül­politikai irányvonalának meghatározásáért és azért, hogy Finnország kivegye ré­szét a népeknek a béke meg­szilárdításáért vívott közös harcából. A fejlődés egyik eredménye, hogy Finnország nagyon pozitívan járult hoz­zá az európai biztonsági ér­tekezlet előkészítéséhez és le­bonyolításához. A Finn KP ellenzi a Finn­ország és a Közös Piac kö­zötti szabadkereskedelmi szer­ződést, mert ez elősegíti a nagy tőkés monopóliumoknak az ország gazdasági életébe való behatolását. A monopol- kapitalista rendszer olyan válságjelei tapasztalhatók Finnországban, mint az üze­mek gyártási kapacitásának kihasználatlansága, a munka­nélküliség. a külkereskedelem egyre növekvő deficitje, az áremelkedés és az infláció — mondotta a Finn KP elnöke, majd kijelentette: »A Szov­jetunióval és más szocialista országokkal folytatott jelentős kereskedelem és gazdasági együttműködés nélkül e prob­lémák közül sok még súlyo­sabb lenne.« Saarinen ezután a Finn KP és a Finn Szociáldemokrata Párt együttműködésének le­hetőségeit vázolta. Az európai kommunista pártok értekezle­tének okmánytervezetére ki­térve pártja teljes támogatá­sáról biztosította annak a le­szerelésre, a katonai tömbök egyidejű feloszlatására vonat­kozó részeit. Annak hangoztatásával zár- ta beszédét, hogy a testvérpár­tok együttműködése értékes és nagy jelentőségű, minden egyes párt teljes önállóságának tisz- teletbentartásával. az interna­cionalista szolidaritás, a pro­letár internacionalizmus elvei alapján valósul meg. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke volt a következő felszólaló. ► Az Osztrák KP Központi Bizottsága felhatalmazott ben­nünket, hogy adjuk hozzájáru­lásunkat az értekezlet elé ter­jesztett okmánytervezethez« — közölte, majd áttért az osztrák belpolitikai helyzet elemzésé­re. Elmondta, hogy Ausztriá­ban erős szocialista párt van, amely elsősorban gyakorol be­folyást a munkásságra, hat éve van kormányon, a parla­mentben abszolút többséggel rendelkezik és döntő módon befolyásolja a szakszervezeti szövetséget. »A szociáldemok­rata kormány az állammono- po lista profitrendszer táma­sza« — jelentette ki Franz Muhri, majd áttért az auszt­riai kapitalizmus új fejlődési szakaszának jellemzésére. Az osztrák pártküldöttség vezetője azonban hangsúlyoz­ta, hogy a fő ellentét nem a kommunisták és a szocialis­ták között van, ahogy azt a jobboldali szocialista vezetők állítják, hanem a munkásosz­tály és a tőke között. Franz Muhri rámutatott, hogy Ausztria állandó semle­gessége hozzájárulás az euró­pai békés együttéléshez. Az Osztrák KP Ausztria semle­gesség! és békepolitikája mel­lett száll síkra. Harcol min­den olyan kísérlet ellen, hogy ezt a semlegességet' »kilúgoz­zák«, Ausztriát mind erőseb­ben az EGK-hoz kössék, és katonailag a NATO-nak ren­deljék alá. »Az Osztrák KP — hangsú­lyozta a párt elnöke — a pro­letár internacionalizmusban, amely a nemzetközi osztály­harc története során állandóan új tartalommal és új formák­kal gazdagodik, közös har­cunk egyik fontos fegyverét, munkánk egyik erőforrását látja.« »Autonómiánk, az egyenjo­gúság elve magában foglalja annak az objektív ténynek el­ismerését, hogy a Szovjetunió, mint a szocializmus legerő­sebb és legtapasztaltabb párt­ja, különösen nagy és pozitív szerepet játszik a nemzetközi osztályharcban« — jelentette ki az osztrák pártküldöttség vezetője, majd felszólalása zá­rószakaszában a demokrácia és a szabadság, a demokrácia és a szocializmus összefüggé­seit elemezte. Hrisztosz Petasz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) KB Politikai Bizott­ságának tagja sötét színekkel ecsetelte felszólalásában a ciprusi állam felszámolására, kettéosztására és a NATO-ba való integrálására irányuló imperialista terveket. Elismeréssel adózva az ok­mánytervezet ciprusi vonatko- j zású részeinek, rámutatott, I hogy e tervezetet a szerkesztő bizottság és munkacsoportja több mint 20 hónapos munká­jának »nehéz, de konstruktív munkájának« eredménye. Az AKEL küldöttségének vezetője sikraszállt a »helsin- ! ki elvek« maradéktalan betar­tása mellett, sürgette a Cip- j rusra vonatkozó ENSZ-hataro- j zatok érvényesítését. »Ahelyett, hogy demHitari- zálnák Ciprust — mutatott rá j — katonai támaszpontokat építenek a megszállt területe­ken. Ugyanakkor James Cal­laghan kormánya, akárcsak az előző Wilson kormány meg­tűri, hogy nagy amerikai egy­ségek legyenek jelen a közel- keleti válságba való esetleges beavatkozás céljából azokon a főbb katonai támaszponto­kon, amelyek a zürichi megál­lapodások értelmében Nagy- Britanniához tartoznak.« A ciprusi pártküldöttség ve­zetője köszönetét mondott a Görögországhoz, Törökország- j hoz és más országokhoz inté- j zett legutóbbi szovjet jegv- I zékért. amely nemzetközi kon- j zultációt sürget az ENSZ ke- ! rétében a ciprusi problémáról, az el nem kötelezett országok széles körű résztvételével es amely teljesen egybevág a ciprusi nép elképzeléseivel. Erich Ziegler, a Nyugat-ber­lini Szocialista Egységpárt el­nökhelyettese volt a délelőtti ülés negyedik felszólalója. Pártja nevében tejes egyet­értéséről biztosította a berlini értekezlet okmánytervezet ét, amely mint mondotta »reális és építő szellemű akcióprog­ram« az európai béke megszi­lárdításáért, az imperializmus ellen folytatott harc egy új szakaszában. »Pártunk tapasztalatai — hangoztatta — megerősítik az okmánynak azt a megállapítá­sát, hogy a békés egymás mel­lett élés politikája kedvező feltételeket teremt annak a harcnak a továbbfejlesztésé­hez, amelyet a munkásosztály, az összes demokratikus erők, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatnak«. Erich Ziegler emlékeztetett arra hogy az imperializmus Nyugat-Berlint majdnem egy negyedszázadon keresztül használta a szocialista orszá­gok, elsősorban az NDK elle­ni aknamunkára. Ez a körül­mény a múltban többször ve­szélyeztette Európa és a világ békéjét, ugyanakkor káros és hátrányos volt maga Nyugat- Berlin lakossága számara is. A különböző társadalmi rendszerű európai államok kö­zött az utóbbi években meg­kötött szerződések, nem utol­só sorban a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapo­dás jelentőségének méltatása után a szónok képet adott Nyugat-Berlin jelenlegi gazda­sági és szociálpolitikai helyze­téről, majd a proletár inter­nacionalizmus jelentőségének hangsúlyozásával zárta beszé­dét. A berlini értekezlet kedd délelőtti ülésének második fe­lében Todor Zsivkov, a Bol­gár KP ICB első titkára vette át az elnöki tisztet, és első­nek Leomyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának ad­ta meg a szót. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom