Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-26 / 150. szám
wi-J VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 Hller So mogul Néplap MSZMP SOMOGY ME G Y El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam 150. szám 1976. június 26., szombat Befejezte tanácskozását az országgyűlés Törvény az élelmiszerekről — beszámoló a munkaerőhelyzetről Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár Janos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal. Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Inokai János, az Országgyűlés alelnóke nyitotta Karakas László beszéde meg. A képviselők — az elfogadott napirendnek megfelelően — folytatták a vitáit az élelmiszerekről szőlő törvény- javaslat felett. Elsőként Ceglédi Lászlóné győri képviselő szólalt fel, majd Baráth Endre Pest, Kasó József Baranya, Bibók István Csongrád, Zolnai László Békés megyei képviselő kapott szót. A hozzászólásokra Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt. Válaszadása után a kormány nevében, kérte, hogy a törvényjavaslatot — a felmerült módosító indítványok figyelembe vételével — az országgyűlés emelje törvényerőre. Határozathozatal következett. Az országgyűlés — jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint mezőgazdasági bizottságának együttes jelentésében foglalt módosító indítványainak, majd Baráth Endre képviselő módosító javaslatának elfogadása után — az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint a munkaügyi miniszter beszámolója kövekezett. Az alkotmányban előírt kötelessége a Minisztertanács tagjainak, hogy tevékenységükről, területük munkájáról tájékoztatást adjanak az országgyűlésnek. Erre utalással adta meg a szót az elnök Karakas László munkaügyi miniszternek. A krími csillagvizsgáló fl szocialista szakmunkásképzésnek ínnios szerepe volt eredményeinkben , Kedves elvtársnők!. Elvtársak! '****' Tisztelt országgyűlés! A szocialista társadalmi rend alapja a munka. Ezt rögzíti népköztársaságunk alkotmánya, kiemelve az állampolgárok munkához való jogát, amelyet államunk a »►népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerőgazdálkodással valósít meg«. A teljes foglalkoztatottság megvalósítása, az, hogy ma hazánkban minden második ember kereső foglalkozást folytat, a gazdasági növekedés és a családi jövedelmek gyarapodásának, a létbiztonság megteremtésének fő eszköze volt. A teljes foglalkoztatottság az extenzív fejlesz- ■ A helyzet ilyen alakulásá- lési folyamat keretében — j ban, a munkaerőforrások szű- különösen az 1960-as évek kö- j külése mellett a munkaerő- zepéig — a munka termeié- j gazdálkodás ismert gyengeséa munkaerő-gazdálkodás színvonalat es asoKKé'ntem azokat a zavaró feszültségeket, amelyek fékezik a munka hatékonyságának dinamikusabb növekedését. Ma már mindinkább elfogadott, hogy a munkaerő igények mérséklésének, a belső munkaerő-tartalékok feltárásának és hasznosításának a műszaki fejlődés előre vitele meilett egyik legeredményesebb eszköze az üzem- és munkaszervezési tevékenység fokozása. Ezért időszerű, hogy erre a feladatra ismét ráirányítsuk a figyelmet és na- I gyobb következetességgel kérjük számon a párt és a kormány határozatainak végrehajtását. 1976. január 1-től lépett érvénybe az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszámfelvételi zárlat. A rendelet végrehajtásától azt várjuk, hogy lefékezi az indokolatlan alkalmazotti létszámnövekedést. s ha kismértékben is, de javítja a foglalkoztatott létszámarányokat. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy hathatós intézkedéseket tegyünk az adminisztráció egyszerűsítésére, a bürokrácia csökkentésére. A rendelet megjelenését követően problémaként merült fel az ez évben végző, közgazdasági jellegű felső- és középfokú szakképesítésű, körülbelül 10—11 ezer főből mintegy 7—9 ezer fiatal elhelyezése. E gond megfeleiö megoldásáról a kormány külön határozatban intézkedett. A fiatalok munkába állítása, a népgazdasági érdek és az egyéni érdek összhangja mellett, megoldottnak tekinthető. A létszámfelvételi zárlat pozitív hatása mellett kedvezőtleneket is kiváltott. Olyan megoldást kell kidolgozni, amely rugalmasabban alkalmazkodik az élet állandó változásaihoz, a realitásokhoz. Felszabadítható létszám persze nemcsak a vállalatoknál és szövetkezeteknél, hanem a költségvetésből gazdálkodó szervezeteknél. Intézményeknél is található. Ezért rendelkezett a Minisztertanács e szervezetek munkájának felülvizsgálatáról, munkaerőmegtakarítást eredményező egyszerűsítéséről, a párhuza(Folytatás a 2. oldalon) A Krími Obszervatórium csillagászati távcsöve a szabad szemmel alig látható csillagoknál több 19 milliószor kisebb fényerejii égitestek megfigyelését is lehetővé teszi. (Fotó: APN—KS) Üzenet a rijadi konferenciához Karami visszaüss itatta a „nemzetköziesítésre” vonatkozó terveket Rasid Karami libanoni miniszterelnök a csütörtökön véget ért rijadi arab négyes ragaszkodott ahhoz, hogy a kerekasztal mellett csak a libanoni politikai csoportok konferenciához intézett és I legyenek képviselve. »Az a most nyilvánosságra hozott üzenetében felhívta a figyelmet a libanoni válságból eredő végzetes kihatásokra, egyúttal ismételten elítélte a libanoni belső reakció mesterkedéseit, 1 Karami üzenetében visszautasította a Libanon feloszlatására és »nemzetköziesí- tésére« vonatkozó összes tervet Támogatta a kerekasztal- megbeszélések gondolatát, de véleményűnk: a belső párbeszéd a legjobb eszköz arra, hogy pozitív és konstruktív megoldásokat, érjünk el«. Karami üzenetében visszautasí- tptta Frangiénak azt a közelmúltban hozott döntését, hogy Lippe Taklát, a törvényes külügyminisztert Camile Cha- moun belügyminiszter, a nemzeti liberális párt vezetője váltsa fel. London Kissinger Caliaghan miniszterelnökkel tárgyalt Henry Kissinger amerikai külügyminiszter pénteken egy órás megbeszélést folytatott James Callaghan angol miniszterelnökkel és Anthony Crosland külügyminiszterrel. Az eszmecseréről nem adtak ki közleménvt. A karhatalom azt is megakadályozta, hogy az utcán várakozó televíziós riporterek közel kerülhessenek az amerikai vendéghez, aki Vorst er dél-afrikai kormányfővel tárgyalt Bajorországban, mielőtt í-övid látogatásra Londonba érkezett volna. kenvség viszonylag lassú növekedése mellett valósult meg. Ebben az időszakban az ipari termelés növekedésének mintegy 40 százaléka a létszám, 60 százaléka pedig a termelékenység növekedéséből eredt. Az utóbbi években a pótlólagos munkaerőforrások kimerülésével a tercier ágazatok létszámnövekedését egyrészt a mezőgazdasági létszám csökkenése., másrészt az' tette lehetővé, hogy az ipari ossz- létszám csak mérsékelten növekedett. Az 1970—1975-ös években az ipari termelés növekedésének már 97 százaléka a termelékenység növekedéséből állt elő. A foglalkoztatottak számának növekedése a III. ötéves tervidőszakban még 345 ezer volt. Ez 1971- től 1975-ig 100 ezerre mérséklődött, Az V. ötéves tervidőszakban pedig már legfeljebb 50—60 ezer fős növekedésre számíthatunk. Ismeretesek a munkaerőgondok a textiliparban és a budapesti élelmiszerkereskedelemben. Létszámhiány mutatkozik a bölcsődei és óvodai gondozónőkben, kórházi ápolónőkben. Kevés a munkáskéz a több műszakban dolgozó vállalatoknál és a nehéz fizikai megterheléssel járó munkaterületeken. [Egyes vidékeken a felsőfokú végzettségű szakemberek hiánya okoz gondot. ________,______ g émek is .szei-epe van. Többek között annak, hogy a munkaerő-tervezés — az ágazati, a területi, a vállalati munkaerő- gazdálkodás — sem kielégítő színvonalú, s annak, hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység még mindig viszonylag alacsony fokon áll. Jelentősen csökkentették a társadalmi 1 munkaidőalapot az utóbbi években hozott — egyébként nagy társadalom- politikai jelentőségű — munkakörülményt javító és szociálpolitikai intézkedések, amelyekre ország-világ előtt büszkék lehetünk és vagyunk is. Ilyen a heti munkaidőcsökkentés. a gyermekgondozási segély bevezetése, illetve kiterjesztés, valamint a nvug- díjkorhat leszállítása újabb munkakörökben. Változatlan feladat az üzemés munkaszervezés javítása Elvtársak! Pártunk és kormányunk az eredmények és a gondok ismeretében — a népgazdaság lehetőségein belül — maximális erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy hazánk lakossága elégedetten, nyugodt légkörben építse szocialista társadalmunkat. Ehhez tartozik, hogy emelni kell Munkatársunk jelenti a Parlamentből i Somogyi vélemények, javaslatok a szakmunkásképzésről A parlamenti ülésszak második napján tárgyait szakin unkáshelyzetről,' képzésről véleményt mondott a somogyi csoport nevében Klenovics Imre Somogy megyei képviselő, az SZMT vezető titkára, is. Arról érdeklődtünk, hogy mi adta a közelebbi indítékot elhangzott felszólalásához? — Fontosnak tartam, hogy Somogy ipari és mezőgazdasági fejlesztésének létszámkérdéseivel. valamint az ehhez kapcsolódó szakmunkásgom- dokkal ezen a fórumon is foglalkozzunk. Rá kívántam irányítani a figyelmet a még megoldásra váró kérdésekre, hiszen ezek nem csupán megyénkre jellemző gondok, hanem országosan is általánosíthatók. Meggyőződésem, hogy a szakmunkásképzés intézményes fejlődése napjaink fontos kérdése, mivel ez a legtartalmasabb iskolatípus megyénkben, — Közelebbről hogyan indokolná ezt? — Az évtizedes — vagy talán nem túlzás azt mondani, évszázados — elmaradásunkat az iparosítás területén csak jól képzett, hozzáértő szakmunkásak kozresnükodésesvei tudjuk megszüntetni. Megyénkben az eddigi erőfeszítések révén már eljutottunk odáig, hogy szakmunkasgond- jalnk általában nincsenek. A megyei ipar szerkezetére viszont jellemző, hogy aránytalanul. sok a betanított munkás. Megoldást kellene találni arra, hogy a .bonyolultabb betanított munkát végzők minden szakágazatban lehetőséget kapjanak vagy a szakmun,kasvizsga letételére, vagy végzett munkájuk szakmunkaként való elismerésére. Például az Üj- pesti Cémagyár nagyatádi telepén a betanított cémázők vagy orsózók nem szakmunkások. A Pamutíomó-ipari Vállalatnál ugyanilyen, munkakörben dolgozó, ugyancsak betanított munkás megkaphatja és meg is kapja a szakmunkás címet. — Felszólalásában említette, hogy az üzemiek belső szerkezeti arányaiban is kívánatosnak tartja a változtatást? — Igen. Mégpedig abból kia szakmunkásképzésben Somogybán a közeljövőben? — 1979—80-ban Kaposvárra települ a csepeli egyedi gépgyár. Ügy tervezzük, hogy már most megkezdjük 80 forgácsoló szakmunkás képzését. Így, mire az üzem beindul, képzett szakmunkásgárdával segíthetjük a munka kezdését. Horváth László nagybajomi tsz-elnöktől a munkaerő észszerű felhasználásáról, a dolgozói létszám alakulásáról érdeklődtünk. — Fontos az ésszerű foglalkoztatottság. Minden termelő- szövetkezetnek — így a miénknek is — számolnia kell a tagok elöregedésével, a környező városok vonzó hatásával és a mezőgazdaság további gépesítésével. Ennek megfelelően kell gazdálkodnunk a munkaerővel. — Tudjuk, hogy országosan gond az állattenyésztő szakmunkások hiánya. — Igen, ez nálunk is szorít. indulva, hogy ha a bonyolult Egyetértek azzal a képviselőtársammal, aki felhívta az országgyűlés figyelmét: mindaddig, amíg a több műszakos fizikai munkát anyagilag és erkölcsileg nem becsülik meg érdeme szerint, a hiány nem szűnik. Bízunk abban; az itt munkát szakmunkának tekintenénk. ez a bértételekben is kedvezően tükröződne. Így elkerülhetnénk, hogy megyénk az országos bérátlag alatt maradjon. — Milyen, változás várható elhangzottak hozzásegítik a mezőgazdasági üzemeket, termelőszövetkezeteket ahhoz, hogy megfelelő bérezéssel és a társadalom fokozott megbecsülésével ösztönözzék a jövőben fiataljainkat az állattenyésztő szakmunkák választására. Simon Emőné, a Nagyatádi Cérnagyár szocialistabrigád- vezetője most első ciklusban képviseli megyénket az Országházban. F,rdeklődésünkre elmondta, hogy az ülésszakot megelőzően felkereste a Nagyatádi Konzérv.gyár vezetőit es i beszélgetett az élelmiszertörvényjavaslatról. így hasznos és gyakorlati tapasztalatokról tudott számot adni. Többek között megjegyezte: a csomagolt élelmiszerek szavatossági idejének és egyéb jelzéseinek olvasható, pontos feltüntetése az automatika, il- •etve a technika függvénye. Megfelelő géprendszerek alkalmasak lehetnének egy új, korszerű csomagolástechnika kialakítására. Ugyancsak az élelmiszer- ipari törvényjavaslattal kapcsolatban vetették fel a nagyatádiak a másik kérdést: miért tekinti az új törvényjavaslat a súlycsökkenést minőségromlásnak? Ha a gépsor esetenként nem adagolja pontosan a gyümolcspt az üvegbe, akkor mennyiségi hiányról beülhetünk. Nem lenne helyesebb azonban ezt feltüntetni az árban és az üveken is? Hiszen a minőség ekkor változatlan. Bedő Ildikó T
