Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY ME GYEI BÍZÓT T S ÁGÁNAK LAPJA ' XXXII. évfolyam 149. szám 1976. június 25., péntek Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtököm délelőtt 11 óra- I ló, az országgyűlés jegyzője kor a Parlamentben megkez- I ismertette: Békés megye meg- dődött az országgyűlés nyári I üresedett 1-es számú válasz- ülésszaka. Részt vett a ta- tókerületében országgyűlési nácskozáson Losonczi Pál, az ' képviselővé Hankó Mihályt Elnöki Tanács elnöke, Kádár | választották meg. Az ország- János, az MSZMP Központi | gyűlés jogi, igazgatási, és Bizottságának első titkára, j igazságügyi bizottsága meg- Lázár György, a Mimiszterta- [ vizsgálta Hankó Mihály megnács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bej elemtette, hogy az Országos Választási Elnökség — a választójogi törvénynek megfelelően — időközi választásról szóló jelentést nyújtott be. A jelentést dr. Pesta Laszbízólevelét, s megállapította, hogy az a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel. Az országgyűlés az országos választási elökség jelentését tudomásul vette, s Hankó Mihály képviselőt igazoltnak jelentette ki, Apró Antal ezt követőem arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az Blinöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az orÍ . Magyar Nép-[elmaradt a várakozástól. Meg- 5. évi költség- j állapíthatjuk, hogy összessé- vetésánek végrehajtásáról szó- I gükben a lakosság jövedel- ló törvényjavaslatot, dr. Ro- \ mei valamivel nagyobbak let- mány Pál mezőgazdasági és j tek, mint amennyire gazdasá- élelmezésügyi miniszter pedig ! gi helyzetünk megengedte vol az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot. Apró Antal indítványára- a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát : X. A Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása; I 2. Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat tárgyai ása; 3. Karakas László munkaügyi miniszter beszámolója a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvénycikk végrehajtásáról. Ezuitám Faluvégi Bajos pémz- ügyirmniszter tartotta meg expozéját. / Faluvégi Lajos expozéja Tervünk teljesítésében számítunk a társadalom előrevivő támogatására Tiszteit crszáiggyűSés! Az elmúlt esztendő gazdasági fejlődését elemző és értékelő beszámolók sorát az állami költségvetés végrehajtásáról saóló jelentés zárja be. A törvényjavaslatban bemutatjuk és indokoltjaik a bevételek és kiadások alakulását. Kiegészítésiül ezúttal háirom olyan folyamatot emelünk ki, amelyek a következő időszak gazdálkodására és a pénzügyi egyensúly alakulására is érzékenyen hatnak. Először: hazánk gazdaságának fejlődése és gazdálkodó szerkezeteink tevékenysége az országgyűlés által a tervben és1 a költségvetésben meghatározott fő irányokat követte. A nemzeti jövedelem termelése a várt ütemben nőtt. Minthogy az előirányzottnál többet költöttünk felhalmozásra és fogyasztásra is, a társadalom vagyona jobban gyarapodott és az életszínvonal gyorsabban emelkedett a tervezettnél, a gazdasági egyensúly kívánt javulása azonban csak részben valósulhatott meg. Másodszor: a külkereskedelmi áraik és cserearányok változása továbbra is kedvezőtlenül hatott gazdasagunkra. Az '1973-ban és 74-ben a külpiacon bekövetkezett nagyarányú árváltozások hátrányos következményei hirtelen értek bennünket, csakúgy, mint a többi hasonló gazdasági szerkezetű országot. Harmadszor: a múlt év a népgazdaság IV. ötéves tervének utolsó és egyúttal az V. ötéves terv előkészítő éve volt. Pártunk XI. kongresszusára való felkészülés és a kongresszus messzebbre mutató — gazdaságpolitikánkat meghatározó és irányítási rendszerünket megerősítő — állásfoglalásai a munkának nagy lendületet adtak. Emellett az év közepén — az új ötéves tervidőszakot megelőzően — a vállalátok egy részében érezhető volt a bizonytalanság és a várakozás, az irányító szervek pedig olykor türetmetJ ennek mutatkoztak. Az ipari termelés bővülése A nemzeti jövedelem alakulásában az ipari termelés Az életszín von a! tovább emelkedett, a családok legnagyobb részének életkörülményei javultak. A lakosság egy | sara vonatkozó gazdaságpoliti- fóre jutó reáljövedelme — na. Hogy a reálbérek és a reáljövedelmek tervszerűen és a teljesítményekkel arányosan alakuljanak, év közben bizonyos intézkedéseket tettünk, s ezek hatására a vásárlóerő a második félévben már mérsékeltebben növekedett. A jövedelmek növekedésének kialakult arányait és lehetőségeinket az idei bér- és árpolitikái elgondolásaink összeállításakor gondosan figyelembe vettük. A népgazdasági terv decemberi tárgyalásán mar bejelentettük: az a szándékunk, hogy a húsnak és a húskészítményeknek a fogyasztói árát július elején fölemeljük. Ezzel egyidejűleg jövedelemkiegészítő intézkedésekre kerül sor a bérek, a nyugdíjak, a gyermekgondozási segély, a családi pótlék és a szociális ösztöndíjak területén, mint efct a nyugdíjasok a múlt héttől kezdve folyósított július havi nyugdíjaikból máris tapasztalhatták. A hús és a húskészítmények fogyasztói árának fölemelése és a jövedelemkiegészítő intézkedések összhangban vannak a termelés fejlesztésére és az életszínvonal alakítáÉpül az üvegház bővülésének volt meghatározó szerepe. Hazánkban az ipari termelés az elmúlt évben 5 százalékkal növekedett, miközben a gazdaságilag fejlett tőkés országok javarészében visszaesés mutatkozott. A mezőgazdasági termelés — az előzőknél és a tervezettnél is mérsékeltebben — mindössze 1—2 százalékkal — nőtt, jórészt a kedvezőtlen időjárás miatt, de résziben azért, mert, a háztáji és kisegítő gazdaságokban csökkent az állattartás. 109 szövetkezetben keletkezett veszteség és alaphiány. Háromnegyed részüknek központi pénzeszközökből, nyújtottunk segítséget. A termelés az anyagi ágakban lényegében változatlan létszámmal növekedett, mégpedig úgy, hogy közben az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma némileg csökkent. A termelékenység javulását el-' sősorban a munka jobb technikai fölszereltségének köszönhetjük. Az 1975. évi népgazdasági terv — amellett, hogy számításba vette az életszínvonal emelését és a legfontosabb fejlesztések megvalósítását — a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása végett i azt irányozta elő, hogy a megtermelt javak hazai felhasználása lassúbbá váljon. E fel- használás mérséklődött is. de kevésbé, mint ahogy terveztük. amely magában foglalja a béreket, a bérjellegű jövedelmeket, a pénzbeli juttatásokat és az árak változásának hatását is — a tervben előirányzott 3,5 százalék helyett 4 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak reálbérének 2,5 százalékos növelését terveztük, de az végül is több mint 4 százalékkal lett nagyobb. A különbség kereken 2 milliárd forint többlet vásárlóerőt jelent. Sok helyütt azonban a béremelés nem volt megalapozva. sőt, 120 vállalat és szövetkezet több bért fizetett ki, mint amennyit a szabályok megengedtek. A mezőgazdaságból származó jövedelmek valamelyest növekedtek, holott a termelés kai elveinkkel. A népgazdasági tervben 1976-ra 3 százalékos reáljövedelem- és 1,5 százalékos reálbérnövelést irányoztunk elő. Ez megalapozott törekvés, és megvalósulásáról gondoskodunk. Társadalmi juttatások A lakosság reáljövedelmének egy jókora része társadalmi juttatásokból adódik. Ezek, különösen a pénzbeliek, terveinknek megfelelően, gyorsabban nőttek, mint a munkából származó bérek. 1975-ben 85 milliárd forint értékű ellátást nyújtottunk pénzben és természetben. Országunk lakossága egy főre számítva átlagosan évenként 4300 forint pénzbeli és 3800 (Folytatás a 2. oldalon) 900 négyzetméter alapterületű üvegházat épít a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat. A tízhajós üvegház mellé olaj- tüzelésű kazánházat és szociális létesítményeket építenek. Az NDK tervek alapján készülő telepet a vállalat saját brigádja készíti; 1977 augusztus 15-én adják át rendeltetésének. A 16 millió forintos új kertészeti telepről látják majd el virággal a város utcáit és tereit. Magyar vezetők üdvözlő távirala az újraválaszlolt bolgár vezetőkhöz Kádár János, a Magyar Szó- I Lázár György, a Minisztercialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Todor Zsivkovot a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökévé történt újraválasztása alkalmából. tanács elnöke Sztanko Todo~ rovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Apró Antal, az országgyűlés elnöke pedig Via* dimir Bonevne k, a bolgár nemzetgyűlés elnökének küldött üvözlő táviratot újraválasztásuk alkalmából. (MTI) Befejezte munkáját Varsóban az európai ifjúsági találkozó Csütörtökön Varsóban befejezte munkáját az európai ifjúsági és diáktalálkozó. A hatnapos tanácskozáson harmincegy országból mintegy ezerkétszáz küldött vett részt. A rendkívül nyílt és konstruktív viták során egyértelműen bebizonyosodott, hogy számos olyan terület van, ahol szükséges az európai fiatalok együttműködésének és közös akcióinak elmélyítése. A találkozó terjedelmes záródokumentumát, amely ösz- szagezi a konferencia munkáját, valamint a világ ifjúságához és diákságához intézett békefelhívást, a csütörtök esti plenáris ülésen hozták nyilvánosságra. Dr. Martóhy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ kb első titkára, aki az európai ifjúsági és diáktalálkozón részt vett magyar delegációt vezette, csütörtökön este hazautazott a lengyel fővárosból. (MTI) Műn ha tár sunk jelenti a Parlamentből Korszerűbb éleSmiszer-sazdálkodás Az élelmiszerek előállításáról és forgalmazásáról előterjesztett törvényjavaslat érthetően nagy érdeklődést váltott ki a parlament üléstermében, a karzaton és a folyosókon is. Az élelmiszerek szabványszerű tartalmát, súlyát, térfogatát, valamint előállításuk módját központilag szabályozott gyűjteményes adattár, az úgynevezett Magyar Élelmiszer-könyv fogja rögzíteni. A csomagolás módja, a különböző jelölések és a fokozott hatósági ellenőrzés együttesen óvják élelmiszereinket a fertőzéstől, a minőségromlástól, a súlycsökkenéstől. A témában elhangzottakról megkérdeztük dr. Guba Sándor képviselő véleményét. — Időszerű az új törvény megalkotása, hiszen a korábbiak javarészt még az 1800-as években születtek. Az elmúlt években mintegy 200 rendelet és jogszabály volt érvényben, ezek áttekinthetetlenek voltak elavultak. — Hogyan érinti az új törvény megyénket? — Somogyra vonatkozóan a húsipart és a tejipart említeném elsőnek. A húsipara korábban sem dolgozott rosszul, a tejiparban az utóbbi években javulás j tapasztalható. Várjuk a tejtermékek és a töltelékáruk választékának bővítését és természetesen a minőségváltozást is. — a Ka-Hús és a Ka-Tej rendszereket érinti-e az új törvény ? — Feltétlenül, mégpedig az áruértékesítés szintjén. Megítélésem szerint különösen a tej tisztaságában mutatkozik majd változás a törvény hatására. Ügy összegezhetném a mai ülésszakot, hogy az a korszerűbb és kulturáltabb élelmiszer-gazdálkodás kialakítását segíti elő. Az országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának elnöke, dr. Bélák Sándor, az alábbiakat mondta: — A társadalmi igény nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is növekedett. A most benyújtott törvényjavaslat nem határozza meg mereven az élelmezésügyi normatívákat, de a lehetőség szerint körülhatárolja azokat, így mód nyílik arra. hogy megfelelő rugalmassággal és hozzáértéssel a lehető legjobb eredményt érjük el az élelmiszerek előállításában. Az új törvény szinte feltétele lett az exporttevékenységnek. Az előállító felelősség- teljesen szállít külföldre minőségi árut, mivel a csomagolás, a garanciális jelzés, a tápérték és tartalom jobban ellenőrizhető. így az esetleges kifogások alkalmával az előállítónak kell vállalnia a felelősséget. Bízunk abban, hogy csökkennek a reklamációk, s termékeink egyre jobban öregbítik élelmiszeriparunk hírét a nemzetközi piacokon. B. L* Berlin A szerkesztő bizottság megtartotta utolsó ülését Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő szerkesztő bizottság ülésszakáról csütörtökön Berlinben a következő közleményt hozták nyilvánosságra : »A szerkesztő bizottság 1976. június 24-én Berlinben megtartotta utolsó ülését. A bizottság úgy határozott, hogy az általa kidolgozott dokumentumtervezetet jóváhagyásra az európai kommunista és munkáspártok értekezlete elé terjeszti. Az értekezletet június 29—30-án tartják. meg Berlinben. A szerkesztő bizottság az értekezlet megtartásával kapcsolatos egyéb kérdéseket is megvitatott. A bizottság tárgyszerű, elvtársi légkörben végezte munkáját«.
