Somogyi Néplap, 1976. június (32. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-17 / 142. szám
DR. MARÓTHY LÁSZLÓ KAPOSVÁRON Felelősség a jövőért (Folytatás az 1. oldalról) gyenge közepes, a tömegsportban valamivel jobb. Megsem ez utóbbi, hanem a minőségi sport helyzetelemzése, statisztikai adatok sokaságával bizonyított eredményei és gondjai álltak a tájékoztató középpontjában. Ezt a nagyrészt szervezeti »-bemutatkozást« egészítette ki dr. Balassa Tibor megyei elnökhelyettes a tartalmi helyzet elemzésével, amellyel — nem kell titkolnunk — jóval több a gond, a tennivaló. Szikora Istvánnal együtt ő is bizonyította, hogy az utóbbi néhány évben gyors fejlődés tanúi lehettünk, kiváltképp, ha korábbi önmagunkhoz viszonyítjuk sikereinket. A gyenge közepes minősítés azonban nem változott; az országos átlag 60, helyen~ ként 90 százalékánál tartunk. Tehát van mit tennünk, s ezt ki kell mondanunk akkor is, ha távol is áll tőlünk, hogy lebecsüljük a sok szakember és társadalmi aktíva. »szülte« eredményeket. Egyébként a tájékoztatóból is kiderült, hogy saját kényelmességünkkel, az elavult szemlélettel, helyenként a rossz munkával; s csak szervezeti és rendezvényközpontú felfogással nem árt szembenéznünk, hogy javítani tudjunk a munkán. Az egészséges és előremutató vitában hatan mondták el a véleményüket, s nem véletlenül az iskolai testnevelésre, a tömegsportra irányították a figyelmet. Elhangzott az is, hogy tisztázni kell végre a tömegsport tartalmi jegyeit, mert nem valószínű, hogy a versenyszerű — és könnyebben kimutatható — formák a célravezetők. Mint ahogy az sem nyugtathat meg bennünket. ha mondjuk egy közössfg fele részt vesz a tömesport- ban. Az emberek másik felével kell többet törődni, saját egészségük, a nemzet egészsége érdekében. Sok hasznos észrevétel, tudományosan is megalapozott tanács, ötlet és elképzelés hangzott el ezen az eszmecserén, amely voltaképpen azt bizonyította: van erő, lelkesedés, szakértelem és tenniaka- rás Somogybán ahhoz, hogy eredményeinkre építve továbbfejlesszük a sport ügyét. Kiderült az is: jó néhány létesítményre, tornateremre, pályára és fölszerelésre, azaz a tárgyi feltételek sokaságára van szükség. De ma még a meglevőket sem használjuk ki kellőképpen. S a szervezett, egységes akarás minden tárgyi feltételnél többet ér ... Maróthy elvtárs rendkívül hasznosnak ítélte a tanácskozást, megköszönte a részvevők elmélyült, értő és a tenniakarás szándékától lalásait. Elmondta: a fejlett szocialista társadalom legfontosabb alkotóeleme az ember; nemcsak azt akarjuk, hogy okosak, dolgosak és szorgalmasak, hanem azt is, hogy egészségesek legyenek. Hangsúlyozta: a legfontosabb feladat az iskolai testnevelés megjavítása. Ezt követi a tömegsport, a testedzés, majd a minőségi sport. Látszólag függetlenek egymástól, de bármelyik kimarad, lehetetlen megvalósítani a sport általános fejlesztését. Beszélt a munkahelyi testnevelésről is, amelynek ugyan nincsenek hagyományai, de Somogybán szép példákat hallott erre, s megállapította: sportkultúránk elmaradt a mai életformától, pedig a testi, a szellemi kultúra és nevelés egymástól elválaszthatatlan. A hasznos eszmecsere után a megyei KISZ bizottság munkatársaival és vezetőivel találkozott az ifjúsági szövetség központi bizottságának első titkára. Szenes Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára tájékoztatta vendégünket arról, hogy hol tart megyénk KISZ-ifjúsága a IX. kongresszus határozatainak feldolgozásában. Mindenekelőtt megállapította: Somogybán a KISZ-tagok, az ifjúság hangulata és közérzete jó, az az aktivitás és pezsgés, amely a kongresszus előkészítésének időszakában kibontakozott, tovább él, folytatódik. Politikai érdeklődésről és érettségről tettek tanúságot megyénk ifjai, 6 ez nemcsak a mozgalmi, hanem a termelőmunkában is megmutatkozott A szervezettségre utalva elmondta, hogy a 60 500 harminc éven aluli fiatal közül 21 000 a KISZ-tag, s a fiatalok a kongresszust követően maguk is fölvetették: a szerfűtött felszó-Cfséö#t tt>wabb kel1 ítéletbe lép július l-t6l Szervezett munkaközvetítés Nyitnak a nyári napközi táborok A tanév befejeztével sorra megnyitják kapuikat a nyári napközi táborok. Az ország több megyéjében és a főváros legtöbb kerületében a hét elején már fogadták a gyerekeket. Az Oktatási Minisztérium felmérései szerint tavaly mintegy 31 ezren tölthet- ték a nyarat, vagy legalábbis a nyár egy részét a táborokban. A legtöbb megyében Is ideális körülményeket teremtettek a tanácsok a napközis gyerekeknek, Szombathelyen a város gyönyörű strandikertje, Debrecenben a Nagyerdő, Nyíregyházán a Sóstófürdő, Zalaegerszegen a Városszéli erdő, Vásárosnaményban a Ti.szapa.rt. Veszprémiben a Pajtakert, illetve a Vadaspark all a gyerekek rendelkezésére. Az idén először nyílt nyári J szerint azok a táborok a leg- napközi tábor Tolna megye- | vonzóbbak, amelyeknek prog- ben, Fadd-Dombon ban. Az országban az idei nyáron mintegy 100, ebből a fővárosban több mint 20 tábor nyílt vagy nyílik; a megyék közül Baas-Kiskun, Bonsod-Abaúj- Zemplén, Qsongrád, Komárom és Szolnok megyében a legtöbb; Mind több helyen ismerik fel a nyári napközi táborok jelentőségét. Az utóbbi öt évben több mint 10 ezerrel nőtt a táborhelyek száma, több helyen, Komárom megyében például a vállalatok, üzemek is jelentős támogatást nyújtanak. Az Oktatási Minisztérium évről évre figyelemmel kíséri a nyári napközi táborok munkáját. A tapasztalatok j ramját a különböző közmű- J velődési intézmények, társadalmi szervek, szövetségek közreműködésével alakítják | ki. A táborvezetőségek a segítséget, a közreműködését az i idén is készséggel és köszönet- 1 tel fogadják. Szenes Imre beszámolt arról, hogy megyénk KISZ-bi- zotíságai és alapszervezetei hogyan, milyen módszerekkel dolgozzák föl az ifjúsági szövetség nagy jelentőségű kongresszusának határozatait, miként biztosítják az egységes értelmezést, s hogyan készítik elő az egységes cselekvést. Mint mondta: a főbb elvek és összefüggések megismerése áll a középpontban, s emellett természetszerű, hogy az ifjúsági szervezetek, továbbra is nagy figyelmet fordítanak az évi akcióprogram következetes teljesítésére. A megyei KISZ-bizottság első titkára beszámolt arról is, hogy milyen fogadtatásban részesült a kongresszusi anyag, milyen kérdésekre és hogyan reagáltak az ifjúkommunisták. A pozitív fogadtatásból, az élménybeszámolók sikeréből joggal következtethetünk arra, hogy a kongresszus fokozta ifjúságunk tettvágyát. Maróthy elvtárs hozzáfűzte: a tájékoztató megegyezik az országos tapasztalatokkal. Ezt az alkalmat használta föl arra. hogy megköszönje a KISZ megyei vezetőinek, munkatársainak, Somogy KISZ-tagságának a kongresz- szus előkészítésében végzett munkájukat, majd részletesen válaszolt az ifjúsági vezetők kérdéseire. Három nagy téma szerepelt dr. Maróthy László kaposvári programjában: a gazdaság, a test és a szellem kultúrája. A találkozó tanulságait így foglalhatjuk össze: nem volt est más, mint felelősség a jövőért. Reggel kinyitom a postaládámat, s megszokott mozdulattal emelem ki az újság mellett a különféle vállalatok színes, hívogató leveleit. Menjek az x gyárba, csak öt percre vám kiemelt fizetés, napi kétszeri étkezés es kuglipálya áll a dolgozók, rendelkezésére. Jelentkezzem Y-nál, a »műn kasszerveressel megbízott főelőadónál, aki minden szükséges kérdésben fölvilágosít kilépésemhez és jelent- kezesemhez«, ha netán úgy döntenék: munkahelyemül az újonnan megnyílt vegyeskereskedést választom. Dolgozni hívnak a metróhoz, az OVIT- hoz és ki tudja még hány ezer helyre a televízióban, az újságban — feltüntetve a munkást kereső vállalat valamennyi vonzó tulajdonságát. Hiába, nagy a munkaerőhiány, s ennélfogva nagy az álláskínálat is. Emiatt a színes levelek halmaza, s az egymásra licitáló hirdetésáradat, s talán az a fokozott mozgás is, mely a munkaerőíronton telező közvetítéséről, k szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról. Ez a rendelkezés minden munkáltatóra kötelező lesz. Lényege: elősegíteni a népgazdaság munkaerő-szükségletének tervszerűbb kielégítését, a munkára jelentkezők elhelyezését — a társadalom, a népgazdaság elsőrendű érdekei szerint. Érdemes felidézni a rendelkezés néhány fő szabályát. Például, hogy a kötelező munkaközvetítést a vállalatok és a munkára jelentkezők egyaránt igénybe vehetik; a vállalat a munkára közvetített dolgozót — ha a munkakör ellátásához valamilyen oknál fogva nem felel meg — nem köteles alkaLmazni. De a dolgozó sem kötelezhető a munkaközvetítés során felajánlót); munkakör elfogadására. Á munkaerő-közvetítést a fővárosi, a megyei és a városi tanácsok illetékes szervei végzik — nekik kell bejelenteni a munkaerőigényeket. Fontos előírás, hogy kötelező munkaközvetítést rendelhet el a tapasztalható. Fokozott mozgás, labilitás tanács az adott terület egyes együtt (a gyermekgondozási vaílalata.ra, például, ha a segélyen levők gyarapodó szá- j gazdálkodás racionalizalasa, a ma, elöregedés stb ...) na- | termékszerkezet megvá;to/.ta.- gyon kedvezőtlenül hat az ország munkaerőhelyzetére. Pontosabban egyes iparágakra, ahol hovatovább milliárdos károkat okoz a kezelő nélkül megbénuló gépek kiesése a termelésből, az újonnan beszerzett nagy értékű berendezések alig több mint egymű- szakos kihasználása — kihasználtsága. S nem kevésbé az, hogy a munkaerőmozgás nem igazodik a népgazdaságatása érdekében a dolgozók szervezett elhelyezéséről kell gondoskodni. Érdekes es nagyon időszerű az oly sok vihart kavart toborzás, »munkásszervezés« szabályozása is. Erre engedélyt kell kérni a tanácstól, s e tevékenységet csak munkaviszonyban nem állók között folytathatja az erre feljogosított vállalat főállású munkaügyi képviselője. Ilyen lag indokolt és kedvező irá- j módszerrel egyébként beruhá- nyokhoz, hanem öntörvényű zásokhoz, különösen a gyorsíf tásra kijelölt és az exportkapacitások. bővítésére szolgáló fejlesztésekhez lehet munka-, vállalókat keresni. Az új rendelet hangfogót tesz a vállalatok, intézmények álláshirdetéseire is: ezentúl nem lehet szórólappal, csa b levelekkel, falragaszokkal munkaerőt csábítani. Az álláshirdetésnek július 1- től mellőznie kell minden sallangot, kizárólag a munkakor megnevezését tartalmazhatja, illetőleg a munkarendről és az esetleges munkásszállásról adhat fevilágosítást — ám a bérezésre, kedvezményekre, juttatásokra nem terjedhet ki. Sőt: az új rendelet már alkalmazza a munkaerő-csábítás fogalmát — az ebben vétkezőket szabálysértési vagy fegyelmi eljárás keretében kívánja büntetni. M. I. Gy. lett, gyakorta nem oda megy dolgozni a munkás, az alkalmazott, a segédmunkás, a tanuló, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, ahol a legnagyobb hatékonysággal dolgozhatna — hanem ahol pillanatnyilag számára a legnagyobb fizetést felajánlják. El kell is- 'merni, ma még sajnos sok helyütt nincs szoros okozati ösz- szefüggés a népgazdaságilag leghatékonyabb munkahelyek és az itt kaipható fizetés között. Az ideális összhang megteremtésén fáradozunk, ám eközben indokolt az anyagiakon kívül más módon is hatni a munkaerőmozgásra. Miként lehetséges ez? Például olyan rendelkezéssel, mint amely 1976. július 1-én hatályba lép. A munkaügyi miniszter, egyetértésben valamennyi illetékessel, rendeletet adott ki a munkaerő köAz V. ötéves tervben Hétszáz vasúti átkelőhelyen állítanak fel fénysorompót Az ország útjai mintegy nyolcezer ponton keresztezik a vasútvonalakat, de jelenleg mindösze kétezer helyen biztosítja sorompó a balesetmentes átkelést. Egy évtizede indult meg a szélesebb körű munka a sorompók korszerűsítésére és újak elhelyezésére a közúti biztonság fokozása érdekében. Szerdán Somody Árpád, a KPM vasúti főosztályának csoportvezető mérnöke ankétem számolt be a Közlekedési Tudományos Egyesület szervezésében a sorompófejlesztési programról. nyebben elromlik. Jelenleg már körülbelül 650 fénysorompó figyelmezteti a közúti fórgalomban részt vevő járműveket a közelgő vonatra. Ez évben a Budapest—Kecskemét vonalon, valamint a Debrecen és Szeged környéki vasútvonalakon szerelnek fel mintegy 120 fénysorompót. A tervek szerint az Vötfeves tervidőszakban további 700 átkelőhelyen állítanak fel korszerű fénysorompókat, főként ott, ahol most még csak KRESZ - tábla figyelmeztet a veszélyre. A tapasztalatok szerint a I A fénysorompók működtetésé- .. . , . . , , _ vei, a különösen nagv forgalfenysorompo a legbiztonsago- , mú> varótvonalakat beszámítsabb, ugyanis a hagyományos : va, a tízperces várakozási, idő mechanikus szerkezet kony- [ is c&oküieiu __ a posta tekintélyét A nyári szezonban nyitástól ■ szállítással, az erősítő-távbezárásig megállás nélkül tevékenykednek a siófoki posta dolgozói. Naponta 3—4 ezer az ügyfelek száma, s nagyon sok az olyan nyaraló, üdülő is, aki csupán egy-egy új utca, tér iránt érdeklődik. Puck Ferencné párttitkárral és Arany József hivatalvezetővel beszélgettem munkájukról, terveikről. A cél közös Négy önálló főnökség harminckilenc kommunistáját fogja össze az alapszervezet, amelynek most már négy éve titkára Puck Ferencné. Postai munkáját — kis megszakítással — 1951 óta Siófokon végzi, jtt lett kommunista is 1967-ben. A hivatalvezető szintén húszéves postai dolgozó, mindketten jól ismerik tehát a feladatokat. — Célunk közös: visszaszerezni a posta korábbi tekintélyét, olyan színvonalon végezni munkánkat,, hogy minden ügyfél elégedetten távozzon. Ehhez kértük kommunistáink segítségét, s ezt Várjuk a párton kívüli dolgozóktól is. Így határozza meg a párt- szervezet célját, törekvését a párttitkár, s ehhez a hivatal- vezető — maga is kommunista —, nyomban hozzáteszi:-— Az elmúlt évek során a forgalommal, a műszakkal, a szélő főnökséggel sikerült a pártszervezetnek jó együttműködést kialakítania. S ha a munkáról, valamilyen feladat megoldásáról van szó, elsősorban a kommunistákra számíthatok. Tervszerű pártépítés Az előző esztendőkben megerősödött a siófoki posta párt- szervezete. A forgalomnál csaknem 60 százalékban nők dolgoznak, ezért először is az ő felvételükre törekedtek. Négy évvel ezelőtt 17 tagja volt az alap6zervezetnek, köztük mindössze 4 nő. Ma a 39 kommunista között már 14 nőt találni, azután kézbesítőket, gépkocsivezetőket és más fizikai dolgozókat, akiket maguk neveltek. — A tagkönyv cserét megelőző beszélgetések során arra hívták fel figyelmünket a kommunisták, hogy a pártépítésnél még jobban ügyeljünk azokra a területekre, ahol jól dolgozó, politikailag érett fiatalok vannak, s közülük neveljük ki a kommunistákat. Így a telefonszerelőkkel is többet kívánunk a jövőben e téren foglalkozni — mondja a párttitkár. Az előfizetők dicsérete Hét szocialista brigád dolgozik. a siófoki postán. Szocialista brigádban dolgoznak a tézbesítők Is, s hogy milyen munkát végeznek, arról egyetlen vélemény: — Korábban előfordult, hogy csak késő délután vagy este kaptam meg a napi újságot, de volt olyan eset, hogy másnap, amikor már nem is olvastam el. Az utóbbi időben viszont a kora reggeli órákban ott a lap. Egy olyan olvasónk mondta ezt a véleményt, aki régi előfizetője lapunknak. S hogy elégedettek a kézbesítők tevékenységével mások is. azt jelzi: ma már 1800 előfizetője van a Somogyi Néplapnak a városban, s a múlt hónapban 123 ezer különböző újságot kézbesítettek Siófokon az előfizetőknek. A többi területen szintén eredményes a munka. Tavaly már ötödször kapta meg a siófoki 1-es posta az él üzem címet, s ez a kommunisták, a szocialista brigádok példa- mutatását, valamennyi postás jó munkáját dicséri. Várospolitika Visszaszerezni a kintélyét. Amikor elhatározták, nem siófokiakra, hanem a Magyar Postára gondoltak. Az ügyfeposta te- ezt a célt csupán a lek között nagyon sok a külföldi, s nem mindegy, hogy a siófoki (tapasztalatok alapján milyen következtetést vonnak le a postáról. Az idegenforgalomra minden évben nagy gonddal készülnek. A nyári munkára hozzájuk érkezőkkel külön is törődik a párt- és a KISZ- szervezet, hogy minél előbb beilleszkedhessenek a munkába. , A beszélgetésekkor elhangzott javaslatok alapján a jövőben még többet foglalkoznak a kommunisták és a pár- tonkívüliek elméleti képzésével. Taggyűléseken, pártnapokon megtárgyalják a város munkásságának helyzetét, a külpolitikát, hogy növeljék a posta dolgozóinak tájékozottságát. A kommunisták közül nagyon sokan tevékenykednek a népfrontban, a szakszervezetben és más tömegszervezetekben. Van köztük, aki a városi párt-vb, a pártbizottság tagja. Jobban meg akarnak ismerkedni a várospolitikai célokkal is. Ezért fölkérik a tanács vezetőit várospolitikai előadások tartására. hogy még hasznosabban vehessenek részt Siófok fejlődésének elősegítésében. Szalal László Somogyi Néplap
