Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-29 / 126. szám

Párbeszédek egymás melleit Sok szó esik mostanában a kulturált közlekedésről, az új KRESZ-ről, amelynek egyik legfontosabb követelménye az egymás iránti előzékenység, udvariasság. A lapokban gyakran olvashatunk a morc és rosszkedvű eladókról, az -indulatos, kötekedő vevőikről. ; A tömegközlekedési eszközö­kön tapasztalható hangnem az utasok és a vezető, gyakran az utas és az utas között — elszomorító. És hajlamosak vagyunk egyszerűen »nemze-'*’ dékek közötti összeütközés­nek nevezni azt a jelenséget, amikor a szórakozóhelyen, az utcán vagy a parkban ihalyte- lenkedő fiatalokra egy-egy higgadt, idősebb ember rászól s a válasz többnyire elutasító, sokszor durva. Példák sokasá­gát sorolhatnánk annak bizo­nyítékául, hogy az egymás közötti érintkezésben milyen kevéssé vagyunk tekintettel egymásra. De ha csak a ma­gánbeszélgetéseket figyeljük jobban, ott is találkozunk az önzés, a gyengédtelenség, né­ha a tapintatlanság elburján­zásával. Valaki azt mondta nemré­giben: »Már rég nincsenek párbeszédek; helyettük két, egymás melletti monológ hangzik el többnyire, beszél­getés ürügyén.-“ S valóban, sokszor így van ez. Mintha nem lennénk igazán kíván­csiak egymás örömére, bána­tára — azokra a kisebb és nagyobb eseményekre, ame­lyek másokkal történnek s amelyeknek összessége adja a hétköznapjainkat. Azt is mondhatnánk: alig várjuk, hogy a másik befejezze a mondatot — vagy akár cs^k lélegzetet vegyen —, máris közbevágunk, s kezdjük »mondani a magunkét.« A helyzet ilyenkor kínos-komi­kusam hascnlít a régi vicchez, mely szerint két süketnéma utazik a vonaton ... Azután a másik történetét, mondandóját igyekszünk «■megfejelni« egy mégolya- nabbal, még humorosabbal vagy még tragikusabbnak vélt. saját történettel. Mert ugye, ami velünk esétt meg, az csak érdekesebb lehet... Az, hogy a XX. század har­madik harmadában a koráb­bi társadalmi formák érint­kezési szabályai elavultak, természetes. Az új követel­mények most vannak kiala­kulóban, s ez bizonyos érte­lemben mindannyiunk köz­ügyé. De az erkölcsi maga­tartás, a tisztesség és sokszor a józan ész is arra int: bizo­nyos formák megtartásával olyan tartalmi lényeget tisz­telünk, amely beszélgető- partnerünk, embertársunk legszemélyesebb érzéseit érintheti. Az udvariasság és a tapin­tat talán nem eléggé kifeje­ző szavak, az odafigyelés meg egy kicsit mesterkélt. Helyettük valamiféle — be­szélgetés közben is — köte­lező »KRESZT« kellene be­tartani, ahol az eszmecseré­ben egyenrangú félként »köz­lekednénk« mindannyian. Párhuzamos haladás és erő­szakolt előzes nélkül.­B. I. A Medicor Művek Röntgen gyárának tapsonyi üzemébe (Somogy megye) azonnali belépési lehetőséggel fölvesz egy vezetői gyakorlattal rendelkező fényező művezetőt és fényező szakmunkásokat. Jelentkezés: a tapsonyi üzemvezetőnél. (13270) ŰJ KÖNYVEK Riport, regény, tanulmány Az idei ünnepi könyvhétre sok érdekes olvasnivalóval ör­vendeztetik meg a könyv ba­rátait a könyvkiadók. A. Kos­suth Kiadó a hagyományos — és népszerű ■— Irószemmel 1975 című kiadványt, bocsátot­ta útra, ez egy esztendő leg­színvonalasabb irodalmi ri­portjait tartalmazza. Lukács György A fiatal Hegel című munkáját a Kossuth az Aka­démiai Kiadóval közösen je­lentette meg. Hézagpótló mun­ka A munkásosztály forradal­mi pártjának újjászervezése Magyarországon, 1956—1957 című kötet, szerzője Szenes Iván. Két érdekes memoárkötet is a könyvesboltokba és a könyvsátrakba kerül. Az egyik a Tanuságtevök sorozat leg­újabb kötete, amely a ma­I MUZiTWHI mmmmti TMI8KTH81 mmmn gyarországi munkásmozgalom 1900—1918 közötti szakaszáról tartalmaz érdekes visszaemlé­kezéseket; a másik az Egy emlékirat lapjaiból — Lázár Vilmos rendkívül érdekes visszaemlékezéseivel. A Közgazdasági es Jogi Könyvkiadó megjelentette Jó- csík Lajos Környezetünk vé­delmében című könyvét, amely az erózió országnyi területe­ket veszélyeztető kártevésével foglalkozik. Hasznos ismeret- terjesztő könyv Petrík Józsefé is. A Százegy jogi eset a te­levízió népszerű Jogi esetek műsorában gyakran elforduló típusügyeket tárgyalja, s így sok embert érintő kérdésekben ad megbízható jogi tanácso­kat. A Szépirodalmi Könyvki­adónál látott napvilágot — két kötetben — a »Magyar népdalok«; a gazdag gyűjte­mény anyagát Ortutay Gyula és Katona Imre válogatta. A Déry Tibor munkái soro­zatban kerül az olvasóhoz az életműsorozat drámáinak mindeddig legteljesebb gyűjte­ménye, benne az avantgarde első drámáival (Az óriáscse­csemő, Mit eszik reggelire? A két kerékpáros), s az újabb­kori történelmünk egy-egy fordulópontjához kapcsolódó további darabok (A tanúk, A tükör, Becs. 1934, IUhon, A talpsimogatók, A vendéglátás). Bertha Bulcsu noveilásköte- te »A Teimel villa-. Fekete Gyula három kisregénye (A falu szépe. Az orvos halála. A hű asszony meg a rossz nő) most egy kötetben jelent meg. Féja. Géza kisregényeit, elbe­széléseit tartalmazza a »Sűrű. kerek erdő«. Laczkó Géza két­kötetes történelmi regénye a Rákóczi. Galgóczi Erzsébet új regénye A közös bűn. A Táncsics Kiadó is két re­génnyel jelentkezik a könyv­hétre. Az egyik Földeák Já­nos Nemcsak magánügy cím" regénye, a másiknak a szerző­je Túli József, s regényének címe: Boldogtalanok. Az Európa Könyvkiadó könyvheti újdonságai közölt találjuk A Szovjetunió népei­nek irodalmából való kitűnő válogatást, címe A kakukk- kút. Az antológia közvetlenül kapcsolódik a két korábban megjelent gyűjteményes kötet­hez (A forrófejű Andrem, Téli tölgy), amely az 1920—40-es illetve az 1940—70-es évek* szovjet—orosz novellairodal­mának keresztmetszetét adja. Óceánia népeinek költésze­téből ad ízelítőt a Táncol a hullámsapkás tenger című kö­ti zen«* f10f Olfl csillag , «V - z*m Tallózás a szabálysértési aktákban Kíméletlen fuvaros, gépkocsivezető AhOigy nő a vendégek szá­ma. úgv emelkedik az üdü­lőhelyek tanácsainál a sza­bálysértési előadók tennivaló­ja is. Szántó János, a hala- tonleilei tanács vb-titkára néhányat említ ezek között, mielőtt a múlt évi szabálysér- tések tapasztalatairól tájékoz­tatna : — A n apóikban történt. A zalaszentbalázsi Tavaszi Jó­zsef — ideiglenesen lakik és dolgozik Bal atonbogláron — fogatával fát tört ki, füvesí­tett területre hajtott. A sző­lőé györöki Bertalan József pedig tehergépkocsival dúl' fel parkosított területet Mindkettőjük ellen szabály - séi'tési eljárást javasoltunk, de mivel nem itt laknak, má­sutt vonják őket felelősségre. Vajon a zalaszentbalázsi és a szőlősgyöröki tanács a tett szilvához mérten és gyorsan 'ntózkedik-e? Jogos ez az aggodalom, mert korábban már előtor- dult. hogy egy parkrongálóval Szemben csak akkor intézke­dett az egvik tanács (a ka­posvári járásban), amikor — jtnibbszöri eredménytelen felszólítás után — a lelleiek. a felettes tanácshoz fordul­tak. Ügy kell ilven esetben cselekedni, mint ők: az egyik leilei lakos Budapesten a Széchenyi fürdőnél füvesített területen parkolt szabálytala­nul, s ezer forintra bírságol­ták meg. H tét; Rákos Sándor fordításá­ban. Alejo Carpentier, a mai kubai próza világszerte elis­mert mestere a szerzője A fény százada című regénynek, amely a dokumentum hiteles­ségét párosítja a. kor, a táj és az emberábrázolás festőíségé- vel a nagy francia forradalom amerikai hullámverésének meg j elenítésében, A Századok — emberek so­rozatban ismét1 megjelent Ro­bert Graves hires könyve Az aranygyapjúi a görög mitoló­gia egyik legkalandosabb vál­lalkozásának rendkívül érde­kesen, művészi eszközökkel ábrázolt története. — A mi zenénket csak ak­kor élvezheti a hallgatóság) ha megfelelő hangerővel szól. És nem is olyan erős ez a zene. Itt a szakvélemény, hogy ez a hangerő npm ár­talmas — magyarázkodott az a nyolc zenész, akit több száz ember nyugalmának zavará­sáért, csendháborítás miatt vontak felelősségre. Lehet vitatkozni, hogy mi­lyen hangerő szükséges, Ám a pihenni vágyók nem vitát kívánnak, hanem csendet, nyugalmat. Ezt rendelet is biztosítja számukra: 22 óra után kertheiyiségben hang­szórót alkalmazni tilos. Hogy az éttermek vezetői már a szerződések megkötésekor se feledkezzenek még erről, két étterem, illetve zenés presszó vezetője fizetett már — a zenészek helyett — 1500—1500 forintot. A csendrendeleten kívül ném szabad elfeledkezni a pontos számolásról, a vásár­lók érdekeinek védelmévé’ kapcsolatos rendelkezésekről, sem. Nem úgy, mint a Vö­rös Csillag szezonra alkalma­zott egyik felszolgálónőjí tette a múlt évben: »vastagon fogott« a ceruzája, s amikor a vendégek reklamáltak, fel­GERENCSER MIKLÓS EMLÉKE TISZTA FORRÁS Terítékre kerültek az or­szág súlyos gondjai. Megint kiderült, mennyire feszült az ellentét a nemesség és a jobbágyság, a nemesség és a főrangúak között; • mennyire aggasztó a gazdasági hely­zet, mennyire népszerűtlen a kuruc hatalom által kibocsá­tott rézpénz. Néhol, főképp a hajdúk körében — így Esze Tamás ezredében is — lá­zongtak a sérelmeik növeke­dését tűrni nem akaró kato­nák. Rákóczi óvakodott a diktátorkodástól, tisztelte az országgyűlés által választott szenátorok véleményező sza­badságát, érveiket, javaslatai­kat nem akarta nélkülözni döntéseiben. Csak ott vált hajthatatlanná, ahol homlok- egyenest ütköztek az állás­pontok. Ilyen volt az adózta­tás ügye. A főrangú szenáto­rok, egyúttal tábornokok is, mindenáron a jobbágyság megadóztatásával szerettek volna enyhíteni a pénzügyi gondokon. Rákóczi keményen megmondta, hogy emberte­lenség , lenne még nagyobb nyomorúságot, zúdítani azok fejére, akik kezdettől fő te­herviselői az egész haza sza­badságharcának. Úgy vélte, hogy mód szerint illenék ki- nek-kinek részt vállalnia az anyagi terhekből. Bonyolult vita alakult ki a béketárgyalások ügyében is. Béccsel gróf Bercsényi Miklós alkudozott a nagyszombati delegáció élén. Miskolcon részletesen beszámolt, mire jutottak. Egyáltalán nerh lát­ta reménytelennek a helyze­tet. Arra kérte a fejedelmet, legyen rugalmasabb. Mivel a többi szenátor hasonlóképpen vélekedett, Rákóczi a béke­tárgyalások folytatása mellett döntött, de kijelentette, sem­mi reménye nincs Ausztria jóhiszeműségét illetően. Akár­csak az adóztatás vitájában, ebben is keményen kitartott véleménye mellett. Békét csak a következő feltételek alapján ^volt hajlandó kötni: Bécs ismerje el Erdély függet­lenségét, szavatolja Magyar- ország alkotmányos szabadsá­gát az Aranybulla alapján, Jogai védelmére negyevenezer fős állandó hadsereget tart­hasson a nemzet. Mindenki tudta, Becs szá­mára elfogadhatatlanok ezek a feltételek. Bercsényi még­sem tehetett mást, a fejede­lem utasításaival tért vissza Nagyszombatba. Furcsa ered­ménnyel ért véget Miskolcon a tanácskozás, az első ilyen Rákóczi és a szenátus között. Egyrészt szilárdabb lett a fe­jedelem tekintélye, növekedett a személye iránti tisztelet, másrészt a zömmel főrangú- akból álló szenátus, ez a ta­nácskozásra hivatott testület valamiképp mégis gyengíteni tudta Rákóczi szabad akara­tát. Mintha ott próbált vol­na nyomást gyakorolni a fe­jedelemre, ahol az önként korlátozta a reá ruházott ha­talmat épp a nemesek iránti kíméletből. Ez a viszonylat természetesen csak leegyszerű­sítve néz így ki, mert mi­közben Rákóczinak folyama­tosan érvelnie, küzdenie kel­lett nézeteinek érvényre jutá­sáért, épp elég rivalizálás, vi­ta, sőt gyűlölködés fordult elő a hatalom centruma körül forgó urak között is. A két hadviselő fél erői­nek rendezésére használta fel a nagyszombati béketár­gyalást. Osztrák részről az is nyilvánvalóvá tette: az eré­lyes készülődést, hogy új magyarországi fővezért nevez­tek ki gróf Stahremberg Guidó tábornagy személyében. (Folytatjuk.) háborodva tiltakozott, üvöltve kikérte magának az »alapta­lan gyanúsítást«. Ám kiderült, hogy a reklamálóknak van igazuk: 16,70 forinttal be­csapta őket. Ekkor már »té­vedésről« szólt — sokkal csendesebb hangon. Végül négyezer forint bírságot fize­tett, s munkaadói további szolgálataira nem tartottak igényt. Az a csapos is pontosabban méri a nagyfröcesöt, aki 2,67 forintos szűk méréséért 2500 forintot fizetett. Persze a sza­bálysértési eljáráskor nemcsak ezt az egy esetet vették fi­gyelembe. hanem azt is, hogy sorozatosan kevesebbet mért. A strand önkiszolgáló ét­termének fagylaltosa 20 deka fagylalt helyett csupán 13,5 dekát szolgált ki a vendég­nek. Az 1500 forint bírság bizonyára őt is megfontoltabb munkára készteti. [ bászt akart elhozni fizetés nélkül. Mennyivel többet vá- j sárolhatott volna az 500 fo- i rint bírságból! A bolti szarkák között sok i a fiatal, a még iskolás korú gyerek. Őket — és szüleiket — csupán figyelmeztethetik, hevesebb lenne velük a baj, | ha az iskolában meg a szü­lői házban is többet foglal­koznának a gyerekek nevelé­sével, a társadalmi tulajdoni védelmével, a bolti lopások következmenyeivei. . A csendháborítók, a vásár­lók megkárosítói mellett min­den nyáron sok gondot adnak a szabálysértési hatóságoknak az áruházi—bolti tolvajok. Egy lellei asszony a Sió Áruház­ból 12,80 forint értékű kol­— A szabálysértési felada­tok gyors elvégzéséhez, a vá­sárlók, vendégek megkárosí­tódnak leleplezéséhez, felelős- ségrevonásához sok segítséget kapunk a vállalatoktól, szö­vetkezetektől. Ellenőreik fel­jelentést tesznek a visszaélést elkövetők ellen, s aki több­ször is okoz kárt, azt elbo­csátják. Mi is segítjük a munkájukat — mondta Szántó János vb-titkár — úgy, hogy a tanács társadalmi ellenőrei­vel a nyáron a Centrál Ven­déglátó Vállalat és a bogiári áfész szakembereivel többször is tartunk közös, fogyasztói ér­dekvédelmi ellenőrzést. Szalai László Együttműködés a tsz és a húskombinát között Ötletek és tettek Sok kis anró mozzanat, srik kis apró tett. Egésszé így áll össze: »Nagyon ügyesen szer­vezik a kisgazdaságok termelé­sét Iharcsberényben« — hal­lottam egyik megyei vezetőink­től. A község neve hallatán az embernek akaratlanul is a gesztenye jut az eszébe. Mert ahogy például a Kapos völgye az állatállományról, ez a táj viszont a. gesztenyéjéről híres. A szántóföldek között ligetes zártkertek, szőlőhegyek — s valóban sokáig a gesztenye volt "az egyetlen, ami a ker­tekből közfogyasztásira jutott. Tulajdonképpen néhány éve kezdődött csak a változás. Az uborka volt az első zöldség- növény, amely megtörte az egyeduralmat, aztán szaporod­ni kezdtek a zártkertiekben a ribizli- és a málnabokrok. Ta­valy már tizenötféle árucikk került ki innen, kisebb-na- gyobb mennyiségben — vagy a konzervgyárhoz, vagy a MÉK-ihez, No, nemcsak Iharos- berényből, hanem a szövetke­zethez tartozó másik k“t köz­ségből: Iharosból és Pogány- szentpéteről. A.z említett — szervezett — tettekhez ez adta az alapot. Ahogy megjegyezték a köz. serben: »Nem a semmiből in­dultunk, volt mire építeni. És volt igény is; mind a ház kö­rüli kertészkedésre, mind az állattenyésztésre.« Adjunk biztonságot a ter­melőknek! -— ez a szándék ve­zetett az elhatározáshoz: a szö­vetkezet szerződést köt min­denegyes gazdával, aki igényli ezt. Több mint hatvaran éltek is a lehetőségizel. S mindhárom községben felvntórtóhe’vot is kialakítottak. Aztán jött az úiább ötlet: az ötsznz-hatszáz négyszögöles zártkertiek meg­munkálását is, növé-zvédel- mét is segíteni kell. Átalakí­tottak egy vetőgépet s a ház- táii-agronómus irányításával ennek az üzemágnak a rendel­kezésére bocsátották. Hason­lóan intézkedtek egy permete­zőgép sorsáról is. Apróság, de ezzel kapcsolat­ban érdemes megjegyezni, mit is jelent a helyi szervek össze­fogása a gyakorlatban: a tsz adta a munkaeszközt, a tanács gondoskodik arról, hogy a la­kosság körében ismertté tegye ezt a lehetőséget, az áfész pe­dig vállalta, hogy a szükséges növényvédő szereknek méree- raktárt létesít. A szerződés és az értékesített zöldségfélék, gyümölcsök alapján ettől az évtől| kezdve — meghatározott rendszerben — munkanapot, is jóváír a szövetkezet az árut termelő tag részére. Természe­tesen nemcsak a kertészkedók- re, hanem az állattartókra is vonatkozik ez. Itt is újítottak az idén. Ed­dig a szövetkezet csak a kis­gazdaságokban előállított hf- zómarhák értékesítésével fog­lalkozott. Ez évtől a sertésár- tékesítést is ők bonyolítják le. Megállanodást kötöttek a hús­kombináttal. Ennek egyik —- figyelemre méltó — pontja: a szövetkezet vemhes kocát ad a gazdának (már több mint húszra jelentették be az igényt) négyezer-kétszáz fo­rint készpénzért. Aki úgy kí­vánja, kaphat hitelt is erre, a kamat törlesztését pedig a hús­kombinát vállalta magára. Ter­mészetesen csak félintézkedés lenne mindez, ha nem gondos­kodna a gazdaság a megfelelő takarmányellátásról. Kaszáló- rétet, pillangóst és az isréovek- nek megfelelő mennyiségű ab­rakot adnak a gazdának. »Meg is látszik a gondosko­dás a tejtermelésen« — mond­ták Pogányszentpéteren. Janu­árban alig több mint három­ezer-kétszáz, márciusban már csaknem négyezer-hétszáz liter tejet vittek a csarnokba a gaz­dák. így épül szép egésszé a sok ki® apró tett. Vörös Márta A SOMQGY MEGYEI TELEPÜLESTISET\SAGI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT azonnali belépéssel fölvess autószerelőket Speciális tehergépkocsi szerelői gyakorlattal rendelkezők előnyben! s Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: személyesen vagy írásban, a vállalat főmérnökénél. Cím: Fonyód, Béke u. 4. Telefon: 31-3. (13315)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom