Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-29 / 126. szám

HÉTKÖZNAPJAINK Azt írja az újság HÉT VÉGI Régi somogyi lóversenyek MI HISZÜNK a betűnek akkor is, ha történetesen egy újtnódi zöldségleves receptjét böngésszük az újságban és szempillánk se rebben, hogy bár meglőtt, a zupa, még sem tálalás a híja, hanem előbb tepsibe önti a vérbeli “gur- raati«, és ropogósra süti. Nyilván ezért újimódi ez a zöldségleves és nem tohuva- bohu vele a végművelet, ha­nem csak idő, türelem meg kíváncsiság dolga, hogy meg­sülve kisülhessen' róla: vala­mi felséges! Aki mégis ide­genkedik újdonságától, az magára vessen, hiszen min­den újjal így volt a fanyal- gásra hajlamos emberiség: hatalmasan prüszkölt tőle, míg rá nem jött az ízére. Csoda, hogy vittük valami­re az ántivilágban, mikor a betű még nem jöhetett segít­ségünkre. Mennyivel köny- nvébb a dolgunk ma, a be­tű mindennap házhoz jön, es mi hiszünk a betűnek. így esett a teával is, mikor is azt olvastuk róla, hogy jó, egészséges, vitamin is van benne, jótékonyan hat a szív­re. serkent, élénkít, frissít, valóságos vesemosószer. Nincs többé érelmeszesedés,, az, ideges elalszik, a flegma felébred tőle, de a legörven- detes-ebb hatása az. hogy nem csak azok lehetnek hosszú eletűek, a földön, akik tea­bokorban jöttek a világra. Teszi velünk mind ezt a sok jót a tein, ez az áldott alka­loida. AZONNAL ÁTVÁLTOT­TUNK a taacsapáira, oda- hagyva sajgó szívvel még a tejszínhabos babkávénkat is, és teázunk szakmánybán jó- reménységgel addig, míg ki nem vért a libabőr, mert mi hiszünk a betűnek. Most azt olvastuk: a tea káros, a 'tea- ivás károsítja a szívet,, ide­gességet, nyugtalanságot, ‘ál­matlanságot, sőt szívzavarokat okoz; étvágytalanit, a magas- vérnvomasúaknak egyenesen gyorsan ölő méreg, izgató ha­tása károsan befolyásolja a vegetatív idegrendszert, és ezt is mind a tein, ez a fránya alkaloida teszi velünk. Szörnyű, de hala istennek, nekünk még nincs későn és boldogan visszatérünk a jó, a felejthetetlen tejszínhabos babkávéhoz, mert mi hiszünk a betűnek, annál is inkább, hogy azt ólvassuk: a. kávé ;jó, egészséges, vitamin is van benne, jótékonyan hat a. szív­re, serkent, .élénkít, frissít nincs többé érelmeszesedés, vér- és éfelzsírosodás, sőt fej-górcs se; fokozza az étvá­gyat, az ideges elalszik, a flegma felébred tőle stb! Te­szi velünk mind ezt a sok jót a koffein, ez az áldott alka­loida. Mi hiszünk a betűnek, hát bátran megduplázzuk a napi triplánk, míg csak azt nem olvassuk: a kávé káros, a kávéivás károsítja a szí­vet, idegességet, nyugtalansá­got, álmatlanságot sőt szívza­varokat okoz, és rontja az étvágyat, de nem. nekünk! Ha mindezt teszi' velünk a koffein, ez a fránya alkaloi­da, az szörnyű lehet mások­nak, de nekünk ez sincs ké­sőn, és azonnal lemondunk még a tejszínhabos babkávé­ról is, mert mi hiszünk a be­tűnek. Most már csak a cigaretta maradt számunkra egyedül: élvezetül. Szívjuk is szak­mánybán mellre és tüdőre vég nélkül teljes nyugalom-' mai. Mi nem félünk a far­kastól, mert mi hiizünk a betűnek, hiszen alaposan a szánkba rágta, hogy mit tesz velünk a nikotin, ez a frá­nya alkaloida; idegesít, nyug­talanít, álmatlanít, étvágya tanít, nem beszélve rákkeltő rémségeiről. LELKÜNK NYUGALMAT mit sem zavarja, csöndes az álmunk és minden éjszakánk, hiszen tudjuk, hogy ezután csak áz jöhet; a cigaretta jó, egészséges, vitamin is van benne, jótékonyan . . . s£b! Ezért nevetünk a markunkba, mikor mások vért izzadva próbálnak leszokni róla, és füstölünk vigan, gondtalanul, mert mi hiszünk a betűnek. Mihályi Margit Házasoknál eredményesebb az alkohol» elvonókúra Genfi kutatók jelentése sze­rint az elvonókúra elég nagy százalékban hatástalan, azon­ban házasoknál jobbak az eredmények. Mig a házasok között csak 18 százalék a si­kertelen elvonókúra, a nem házasok között 38 százalék. További érdekes megállapítás- az alkoholisták 39 százaléka serdülő korában kezd inni. Ez a tény fohtos szociális prob­lémát vet fel, amelynek a krónikus alkoholizmus meg­előzésében is nagy a jelentő­sége. Először az Eszati-sark fölött Ötven éve, 1926. történt, hogy az akkori idők technikailag még elég kezdet­leges léghajójával bátor kuta­tók átrepültek az Északi-sark felett. Az expedíció vezetője a norvég Roald Ammundsen (1872—1928) sarkkutató volt. , Ammunosen egész életét a sarkkutatásnak szentelte és sikeres sarkkutató is volt. Már 25 éves korában résztvett egy déli-sarki expedícióban. 1903 -—06 között egy motorral fel­szerelt vitorlással elsőként kelt át az Északnvugati-átjárón. 1911. decemberében elsőnek érte el a Déli-sarkot. 1918— 20 között végigkutatta az Északkeleti-átjárót, később az Üj-szibériai szigetek környé­két. 1926. májusában vezette a már említett expedícióját: Norge nevű léghajója a Spitz- bergákról indult es átrepülve májusában 1 az Északi-sark felett, Álasz­Elektromosság — tartalékul Az ősi — Moszkva környéki — Zagorszkban megkezdődött az egymillió 200 ezer kilowatt teljesítményű vízi energia ta­roló építkezése. Az ilyen jellegű létesítmények gazdaságo­sabbak a hőerőműveknél, mert meg tudják változtatni az üzemeltetést a nap különböző szakaszában félléipő “elektro­mosság-kereslettől« függően. Az új telep technológiái sémája egyszerű. A, Zagorszk kö­zelében lévő kis folyó duzzasztóművé víztárolót hoz létre. A folyás mentén — feljebb — még egy, 300 hektárnyi vízfe­lületű medence van, s “csúcsforgalom« idején onnan igyek­szik a víz a csővezetéken lefelé. Ez működésbe hozza a tar­talék turbinákat. Éjjel az erőmű szivattyúállomássá alakul át, s ilyenkor így pótolja a vízkészleteket. A zagorszki vízi áramfejlesztő telep teljesítménye hatszor na­gyobb lesz, mint az ugyanilyen típusú — Ukrajnában már működő — viliánytelepé. Egyedülálló kutatások a tengeren Erős szélvihar esetén pará­nyi vízrészecskék szakadnak el a hullámtarajoktól, jelentő­sen növelve a tengerek és az óceánok felszínéről elpárolgott nedvesség mennyiségét. Ezt a hipotézist azerbajdzsán! és moszkvai kutatók állították föl. A Kaszpi-téngeri tíjdomá- nyos kísérleti állomáson vég­zett közös kutatások első sza­kaszában nyert tapasztalatok alapján. Ez a következtetés lé­nyegesen korrigálhatja a ten­gerek és az óceánok vízi és hőmérsékleti egyensúlyával, valamint a vízszintjük — így a Kaszpi-tenger szintjének — meghatározásával kapcsolatos számításokat. Eddig úgy tartották, hogy az elpárolgott vízmennyiség a légkör alsó rétegeinek egész magasságában állandó. A Kaszpi-tengeren végzett kísér­letek megmutatták, hogy 5— S méteres magasságban az el­párolgott vízmennyiség növek­szik, s ez a hullámzásnak kö­szönhető. A kaszpi-tengeri kísérlete­ket a parttól 20 kilométerre, rögzített cölöpökre épült állo­más végzi. A kutatóállomáson a tenger áramlásait és hábor­gását vizsgálják. Nemrég jóváhagyták a moszkvai és azerbajdzsáni tu­dósok Kaszpi-tengeren vég­zendő további közös kutatá­sainak távlati programját. Ez lehetőséget nyújt a mai geo­fizika egyik legfontosabb problémájának, a légkör és az óceán kölcsönhatása bonyolult mechanizmusának megisme­réséhez. kában kötött, ki. 1928-ban No­bile expedíciója után kutatva maga is eltűnt, repülőgépét később megtalálták. Repülésének 50. évforduló­ján az egész világén megem­lékeztek Ammundsen merész vállalkozásairól. A sarkkuta­tás szenvedélye hajtotta egesz életén át és ennek a szenve­délynek lett a hősi halottja. Rettenthetetlen bátorsága, az ismerétlen megismerésének a vágya méltó emléket állított nevének. Kilenc telivér Akarjon csak a nemzet, s 1 Betétei 10 arany minden lóira. e kérdésben is magához illő fordulást t ehe tend." (Széchényi István: LOVÄRRUL.) Hét évig tartott, amíg a me­gyei határozatok (1828) után a felajánlott részvénybefizeté- sekkeJ. végre megalakult a So­mogy vármegyei Lótenyésztő Társaság. Ennek örömére a pesti lóverseny műsorába már somogyi számot is beiktattak. A Rajzolatok című társadalmi újság a pesti hírek között be­számol arról, hogy a június 2-án lezajlott lóverseny 2. száma a “Somogy vármegyei díj« volt — a somogyiak tisz­teletére. A győztes jutalma “legalább 110 arany, 3 angol mérföld távon. Minden Ma­gyartanban nemzett lovakra. A tételpénz a nyertesé, mit je lenleg Széchenyi István barna menlova a RONDA nevű nyert.« Közli a lap Széchenyi István igen szép arcképét is. A pesti verseny nagy ese­mény volt akkoriban. A leírás szerint “a verseny napján a városházánál, a nagypiacon és a hídfőnél három színű lobo­gók fognak kitűzetni ... « Amint Pesten, Somogybán is esemény volt a lóverseny. Az 1835-ban megalakult' Társaság alapszabályait a Somogyi Gyepkömyv tartalmazza. En­tam a Társaság szervezetere vonatkozó részt, amely telje­sen Széchenyi István szelle­mében született. “A Társaság már 1835-ik évében kezdetét vévé... Az idén már a mének száma har­mincra nevekedpít, óhajtani lehet, hogy ezen, a honi pénz­tárnak aránylag kevés terhéve. eszközlendő nemesítés éven­ként nagyobb kiterjedést nyerjen. Százados tapasztalás bizo­nyítja azt, hogy a lótenyészté­sek kedvel tetősére és nemesi-. térsére legnagyobb serkentés a , . . . versenvzés: mert a haszon és ít*, : dicsvágv a világnak legna­gyobb történeteit oxozza es így a ló.Lenvésztést is csak remé­1837- lből Pesti Frigyes kézira- ( tos gyűjteményében található, nyomtatott példánya pedig — 1838- ból való — Kaposváron a megyei levéltárban. Itt olvas­Hattyúk hattyúdala A hattyú a kihaló állatfaj­ták közé tartozik,, az egész vi­lágon védelem alatt áll. De mint a régi korok gyakori cí­meres állatának, a mondák, népmesék kedvelt szereplőjév •nek, halhatatlansága már ré­gen biztosítva van. A köztu­datban leggyakrabban az úszó és a repülő hattyú él. A leve­gőben deltaszárnyú repülőgép­hez hasonlít, messze előre- nyűjtott. csőrrel és testhez hú­zott lábakkal szeli a levegő­tengert (vékony nyaka a test­tel egyenlő hosszúságú vagy hosszabb annál). Kiterjesztet! szárnyainak fesztavolsága el­éri a 2—2,5 métert. Szárazföl­di mozgása nehézkes, kacsázó jellegű. A vízen kecses tar­tásban, S-alakúra meggörbí­tett nyakkal úszik. Az öreg madarak fehérek, a fiatalok szürkés színűek. Különösen az amerikai föl­dön honos énekes hattyúk szá­ma fogy rohamosan, már csak mintegy 2000 példány él be­lőlük. Az európai hattyú — kis hattyú, bütykös hattyú — né­ma és a kipusztulása valami­vel lassúbb ütemű. A múlt’ évezredek során háziállatt:' szelídült, s szabadságával együtt vesztette el a hangja' is. Ezzel kapcsolatos a hattyú­dal szóhasználatunk, ami köl tőnek, zeneszerzőnek a halá' előtt készült utolsó művét je­lenti. A kifejezés abból ar ókori hiedelemből ered. hog; az egyébként néma hattyú a halála előtt énekelni kezd. A költészetben a hattyú sze líd állat. A valóságban ag­resszív természetű, más álla­tokkal nem fér össze. Növény­evő és monogám állat. Vadon ma mar csak Európa és Ázsia északi részein él. Megszelídített kipufogógázok A nagyvárosoknak egyre égetőbb gondja a túlzott leve­st őszen nyezettség, amit nagy­részt a-járművek kipufogógá­zai idéznek elő. Rövidesen szi­gorú előírások lépnek érvény­A Ml ES A MODELL (avagy ismerkedés a művészettel) be világszerte, hogy felszámol­ják a már-már tűrhetetlen helyzetet és elejét vegyék a további levegőrontásnak. A nagv autógyárak már felké­szültek a jövőre, megfelelő berendezéseket alakítottak ki a kipufogógázok “megszelídí­tésére«. A kipróbált tisztítási módszerek közül a leghatáso­sabbnak a kipufogógázok ka­talitikus utóégetése bizonyult. A képen látható, ún. utóoxi­dáló berendezés egy fém kö­penyből áll, és a benne elhe­lyezett méhsejt-szerkezetű szűrőbetétből, amelynek felü­letére rendkívül vékony ré­tegben platina- vagy platina- ródium-réteget visznek fel. A berendezésen áthaladó forró gázok szénmonox id-tártaim? széndioxiddá alakul át, a nit- rogénoxid pedig nitrogéndi- oxiddá változik. Mindkét új változat az egészségre már teljesen veszélytelen. nyelheti nagyobb kiterjedésé­ben. midőn versenyekben ne­vezetes díjakat nyeri és mel­lette a ló árát nevelni lehet., A somogyi társaság sem akarván elmulasztani, mi a lo­vak nemes-lésére, előmozdítá­sára szolgálhat, az adózók csi- kai jutalmazása mellett, annál bátrabban ^lapított versenyfu­tásokat is, minthogy a megyé­ben kilenc telivé* angol mén már több évek óta létez. Nem akar a társaság ez áltál legkevesebbé is a pesti ver­sennyel vetélkedni, vagy attól legkevesebb részvételt is el­vonni. sót inkább ezen megye­beli intézet általa a közcélt elősegíteni, reménvli, kívánván a verseny kedvelését közönsé­gesebbé tenni és azokat is hasz­nálni meggyőzvén, kik távol­ságok miatt Pesten részt nem vehetnek, többeket annak rész­vételére felbuzdítáni. Táplálja azon reménység, hogv ezután a somogyi versenyből is több fu­tó lovak fogják a pesti ver­senyzőket szaporítani,« Ezután még olvasható, hó“" Somogy vármegyében már majdnem harminc nagyobb ménes van, kitűnő telivér an­gol és arab fajú lovakkal és hogy a gondos tartással felnőtt lovakat a köz'áo&írvíel men’s, mértetni alter'ák. Ezért ren­dezik az árveréseket és futta, tápokat, hogv vevők , és eladók találkozva, kölcsönös kivárna- taik teljesítésére kényelmes al­kalom nyíljék. Hogy milyen volt egy samo- avi lóverseny, arra nézve a Hí-nők című lap 1837. évfolya­mában részletes leírást talál­tam. (Folytatjuk.) ZÍkonyi Ferenc Nő a fo^ak radioaktivitása Egy angol kutatóprogram keretében sorozatosan vizs­gálják a gyermekek eltávo­lított, egészséges maradó fo­gainak radioaktív elerp, tar­talmát. (A fogak eltávolítása minden esetben fogszabályo­zási okokból történt.) A fo­gak radioaktív kalcium- és stronciumtartalma növek­szik, azonban — akár csak a csontokban mért radioaktivi­tás — nem ér el olyan mér­téket, amelyből kóros válto­zásokra lehetne következtet­ni. Műanyag bevonat repülőgépeken Egy angol vállalat kísérle­tei szerint nagyon hasznos, ha a mezőgazdaságban dolgozó — vegyszert permetező — repü­lőgépek felületét cellulóz- acetát-butirát műanyaggal vonják be. Ez a szívós, ke­mény és jó alaktartó mű­anyag ugyanis kiválóan ellen­áll a vegyszereknek, s így tel­jesen megóvja a repülők felü­letét a különféle rovarirtók, gyomtalanítók vagy műtrá­gyák okozta korróziótól. Vízkutatási adattár Az Information Retrieval Ltd. cég (Londonban), amely referáló kiadványokat jelentet meg, elhatározta, hogy vírus­kutatással kapcsolatos adattá­rat szervez. Az orvosi és bio­lógiai folyóiratokat 1950-től dolgozzák föl, s mintegy 50 ezer vírusra vonatkozó cikk bibliográfiai adataival hatal­mas adattárat alapoznak meg. Évente 500 új adatra számíta­nak még. A bibliográfiai adatokat mágnesszalagra veszik föl; a visszakeresés számítógéppel történik. Minden feldolgozott közleményt mikrofilmre is föl­vesznek. A cég kéthetenként kiadványt készít az előfizetők számára — az újonnan meg­jelent cikekkről. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom