Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

A diófa temetése A Monfta Érdemrend arany fokozatával tüntette ki az El­nöki Tanács hatvanadik szüle­tésnapján tlr. Kanyar Józsefet, a Somogy megyei Levéltár igazgatóját. A kitüntetést teg­nap Böhm József, a megyei tanács elnöke nyújtotta át. Az ünnepségen részt vettek: Hon­fi István, a megyei pártbizott­ság titkára, Varga Károly-, a népfront megyei titkára és Somogy kulturális életének vezetői. Nem híve az »évgyűrűk« számlálgatásának. nem akarja a zajos ünneplést sem. Sze­rényen szemléli az évtizedek gyümölcseit, s jellemző hatá­rozottsággal megálljt . kér azoktól, akik a hat évtized ürügyén c^upa szépet sorol­nák munkásságáról. Az életé­ben kevés volt az igazi ünnep, legalábbis a szó hagyományos értelmében. Vagy talán a si­kerekkel, kudarcokkal meg­tűzdelt huszonhét esztendő — mióta a kaposvári levéltár élén áll — számára egyvég- tében ünnep volt? ö fogalma­zott így: az ember számára a legnagyobb élmény a munka, s abból bőséggel jutott neki. Nem helyes a szó, hogy ju­tott, mert ő követelt is ma­gának a tennivalókból. A ka- posűjlaki parasztházból a vi­lágiba induló fiú otthon na­gyon megtanult valamit: az időt pocsékolni nem szabad, egy nap sem múlhat el értel­metlenül. Nevét,- életművét mindenfe­lé ismerik, és sokan kérdezik, hogyan futotta az elmúlt hu­szonhét év alatt a rengeteg tanulmányra, az évkönyvek­re, a kiadványokra. Harminc nemzedék vallomása Somogy- ról című könyvét az iskolák­ban tanárok, diákok forgat­ják, idézik. — Sok iskolában szürkén tanítják a történelmet, a diá­kok a legtöbbször nem mé­lyülnek el a tanulságok kuta­tásában, megértésében. A szü­lőföld ismerete, szeretete hal­latlan segítséget ad a történe­lem útmutatásainak megérté­séhez, s ehhez megyénk, tele­püléseink múltjának vallo­másra bírása nélkülözhetet­len. Színvonalasabb oktatást az általános iskolákban, igénye­sebbet a középiskolákban, na­gyobb eredményeket a közmű­velődésben — régóta halljuk tőle; hol csendesen, hol tü­relmetlenül fogalmaz. Es ter­vet kovácsol, fél évszázadra valót. — Kedves példám a nagy­apáé, aki diófát ültet az ud­varban, bár jóL tudja, termé­sét ő már nem élvezheti. Én azért még szeretném látni ez­után következő munkám első gyümölcseit is- Hogy milyen tervek fogalkoztatnak? Sze­retném megírni a Harminc nemzedék vallomása Somogy - ról második kiadását is — ki­bővítve, új szempontokat is­mertetve. AdÓ6 vagyok a So­mogy megyei agrártársadalom két világháború közti törté­netének nyilvánosság elé tá­rásával. szeretném összegyűj­teni jelentősebb tanulmányai­mat, s szerkeszteni akarom az eddigi, bevált kiadványokat is. Gondolkodni, kutatni, írni, tanítani, szervezni, csak bír­jam, mint eddig. Egyszer azt mondta, az elmúlás ellen az ifjúság je­lenléte az egyedüli szer. Az idős ember életét minőségé­ben változtatja meg. ha tudo­mányát, tapasztalatait fiata­loknak ajánlhatja. Gyakran gondol erre, amikor legszebb, s azt hiszem, legnehezebb té­májához, a megye művelődés- történetének megírásához gyűjti az anyagot. Negyven ívben leírni minden lényege­set, kemény feladat. — Ebben is segít a szülő­föld szeretete, amely számom­ra nem elvont, hanem nagyon is megfogható. Minden eszem be jut még a szagos mentáról is, melyet az édesanyám pré­selt le; a vidék, az emberek, a múlt meg a jövő, amely remélem ezután is a munkát jelenti nekem. P. D. Fát munkáló szerszámok között Bognármesterség ezermesterség Módosíthatjuk az ismert mondást, így: madarat tollá­ról, bognárt műhelyéről. Rög­tön látni azt Sebők Pál ber- zencei mester műhelyéről. szerszámba öltem a kis pén­zem) segített sokszor, már a vége felé jobban beletanult a mesterségbe, mint egv férfi. Két év leteltével aztán vizs­hogy a gazda munkájának, élő i gát is tettem. A munka ne­ember. Mint múzeumban a kiállított tárgyak, úgy sora­koznak itt a szerszámok a tá­gas, tiszta bognárműhelyben, mely a Sebők portán — a Dió- j készítettem! kém mindig virtus is volt: az enyém szebb legyen, mint azé | a másiké. Hej. össze ngm tud­nám számítani, Irány kocsit fa utca sarokháza — találna- tó. Közvetlenül az üvegezettj veranda melletti ajtó nyílik rá. Több száz szerszámból ve­gyünk sorra néhányat! Érde­kességként is. gazdát jellemző voltuk miatt is. Bebizonyosul rögtön: aki a bognárszakmát választotta — ezermesterséget tanult ki. Hogyne végezne né­ha lakatosnak is díszére váló munkát. Vagy a kádármester­séget idéző hordókészités ide­gen lenne ettől a bognári -hivataltól«? Dehogy az! Ez a csinvágó is itt: arra alkalmatos eszköz, hogy hor­nyot vágjon a hordó feneké­be. Az oldalgömbölyítő, ez az ügyes, kétpofájú szerszám ar­ra jó, hogy a megmunkálandó És rögtön be is avat a ko- csikáüítés szép mesterségébe, 10 — A nehezebb munkával * kezdi az ember. Az én napi normám a kocsi elejének, há­tuljának és a Sürgetőnek az g?: elkészítése volt. Fürgetőnek ,;it azt a részt nevezzük, amin a kocsi alja fordul. A rákövet­kező rtap a lőcsök, oldalak, ru­dak készültek. No, de az ol­dal kétnapi munkát adott! Van még kocsi a községben, amit én csináltam, de lassan tönkremennek. —: Melyik fa melyik mun­kához adta magát? — Hát ’szén. nem mindegy az, valóban. A kerékagynak a szilfa az alkalmatos, mert az szívós anyag, és beharapja a küllőt. Az meg akácából ké T őzzománc A fűtésre szolgáló kokszike- mencén kívül még három ége­tőkemence hozható működés­be a Hóntv—Bors művészhá­zaspár műtermében. Bár a munkásságot elsősorban a műüek alapján ítélik meg, ebben az esetben szólnunk kell erről a három kemencé­ről. Illetve később arról az egyről, mely a -kemencecsa­lád« legfiatalabb tagja. A szobrász Bors István épí­tene az elsőt. Bronzot olvasz­tom és bronzszobrot önteni olyan technikai eljárással, melyet hazánkban alig követ­nek. Bors szobortervei és ön­tésre váró művei ezért készül­nek viaszból. A második ke­mence Honty Mártáé. Ki gondolta volna, hogy a gobelin mellett megjelenik a tűzzománc is? A kis méretű villanykemence arasznyi zo­mánclapok ki égetésére volt alkalmas. És mégsem csak kí­sérleti eredmények fűződnek hozzá. A nagyatádi kiállításon már joggal állapíthattuk meg: a gobelin, a grafika mellett velük egyenértékű alkotások születnek az iparművészetnek ebben az ágában is. A harmadik kemence is Honty Mártáé. 19.5 négyzet­méteres zománcképet készít a nagyatádi kórház halijába. Az alkotás kivitelezéséhez kilenc­ven lap megfestésére és ki­égetésére van szükség. A zo­máncképhez uj. megfelelő nagyságú és kifogástalanul működő villanykemencére volt szükség. A művész házaspár együtt- " mdclkodása megteremtette a i láíjkü! ö zh etetlen feltételeket az alkotás -együtt tartása« érdekében. Művészet és meg­ír.-g eí v" l.i -:ztha tatl&n fogal­muk, A művész elképzelését a mester való­sítja meg, sez Hontynál és Borsnál egy- egy személy. A kemencék melege már- már jelképes előttünk: eny­nyi tűz a csa­lid melegét juttatja eszünkbe. Ugyanakkor ;— ezt már a mű­vek sugallják — valami kü­lönös vonza­lom folytán ré­gi karokat éb­reszthetnek. Harminchat lap készült el a kilencven- ből. Honty ki­rakja mind, hogy lássam a mű egyhar- madát. készülő mű csak töredékként jelent meg előttem, elképzel­tem a teljeset, a csaknem húsz négyzetméteres képet, mely­nek egy-egy lapján olykor húsz színben ragyog a zo­mánc. Ez a nagy felület egy­szer csak közelíteni kezdett hozzám. Ipari háttér áll a zománckép mögött. Bonyhádom készítet­ték az alapzamáncozott -tepsi­ket«, lapokat, s azt a festéket használja Honty, amelyiket az ipar. Kiliane alapszínből azon­ban a művész százat csinál. S hogy máért nem üzem ben készül az alkotás? Egyszerű a felelet: mórt kézi munka. Annyira egyedi, hogy maga a művész sem ismételheti -meg önmagát, ha egy lapot elhi­báz. Egy lemezlapom bemutatják az égetést is. Amikor nyolc­száz fokot mutat a pirométer, Bors kinyitja a kemence aj­taját, a hosszú martinászla­páttal beemeli a kemencébe a Űj a technika. Ebből az is j megfestett lapot. Az ajtó következük, hogy a gobelin j visssacsukóöik. Hétszázhúsz belső falfelületéről könnyein i fok már csak a hőmérséklet. áttérhet a külső díszítésre is: a méretét tekintve monumen­tális hatású művek létrehozá­sához teremtette meg a felté­telieket. Tarta’mi oldalról nem talá­lunk változást. A (nagyatádi kórházba készülő alkotás mi másról szólhatna, mint az em­berről. Aki belép majd a pár­ta ajtaján, nemcsak önmagá­val találkozik a képen. Bár a Három perc telik el, mikor a mérő visszatér az előbbi állás­ba. Az izzó test hűlés közben kezdi mutatni a festék szá­néit, melyek lehűlve örökre megállapodnak. Olyan ez., mint egy háromperces élet: a születéstől a befejezésig: il­letve ez csak a technikára áll, mert az alkotás ezután kezd élni. Horáhyi Barna fa körül forgassák. Vágja mint szült. A saroglya, az oldal a parancsolat. De ajánlató- j kőrisből. Ez jól bírja a vizet, sabb múlt időben beszélni. | nem ivódik át, nem repedezik. Akárcsak az esztergapadot i £n ezi a fát szeretem legjob- emulegetve. A régi ugyanis j pan. Kapanyelet is mindig eb- csak emléknek van itt, már j 551 formáltam. A kocsi rúd- a yillanymeghajtásút hasz- 1 ját meg nyírből, szilből. Min- nálja a mester. A bokázó1 dig azt mondtam: aki a fát meg nem valami táncfigurát j nem ismeri, az nem bognár! jelent a bognárszalunáoan. A Ln. mindig kinéztem magam- kerékgyártáshoz kitűnő alkal- nak az erdőben azt, amivel matosságnak a neve. Gyaluk, dolgozni akartam. Már a ké- úgy mint: cifrázó gyalu, platt- »égből olvashat az ember! gyalu, falcgyalu, hordogyalu víeg aztán az se mindegy, hogy vagy kör gyalu stb. Jó néhá­nyat maga készített a mester. Hát. csoda, hogy ezekkel esik legjobban a munka még moßt, tsz-nyugdíjasként is?- Négy­ötféle vonókés. Harminc da­rab véső: félgömbölyű, füles, lapos. Mellfúró, hogy lyuk is legyen a fán, ha kell. Fűré­szek. Rücselkő: ez nem más, mint a szerszámköszörűié al­kalmatosság. Forgatna tó kő, vízben. Ennyit a szerszámokról! Ke­rekedik Sebők Pali bácsi portréja. De kezdjük az ele­jén! — Summások voltunk, a socrs azzal vert bennün­ket, hogy az uradalmak távoli földjeit kellett megdolgoznunk évről évre. De engem a sza­bad idő mindig a gőzgépekhez csábított. No, hogy édesapám meghalt, vettem egy rissz- rossz kis faesztergát, de hit­vány volt, szegény! Kocsikat javítgattam. Mert nekem jó kezem volt ehhez, bár nem győzöm mondani: nehéz mun­ka a bognáré. Jelentgettek a vadmesternek mindig, hogy b el ekül I e í lenk ed ek a más szakmájába. Vittek a zsandá- rok az elöljáróságra. ,Mit te­hettek volna veleim? Meg­mondtam: hiába is tiltaná­nak... Hanem, hogy megüre­sedett az uradalmi műhely a Taszító gróf gazdaságában, hívtak. Mentem, és papír nél­kül lettem bognár. Felnőttfej­jel, családosán. A feleségein (igaz, hogy sirdogált, ha új a homokon vagy a berken nőtt az a fa. A homokon termettel könnyebb dolgozni. Amikor a tsz megalakult, már hét holdat tudtak bevin­ni. De Sebők Pál tsz-tagként is megmaradt a bognármes­terségben. — Később valahogy fogyni kezdett a munka. A bognári. Ugye. a parasztszekereket fel­váltották a gépek. Elfabrikál» gattam a pótkocsikat a nyug­díjig. Figyelem a kezét. Most sem tud nyugodni. Leskó László L j könyvek Az alakuló ember A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közt találjuk Vagyim Csubinszkij: Wilhelm Liebk­necht című könyvét, amely végigkalauzol a német és a nemzetközi munkásmozgalom nagy harcosának gazdag élet­pályáján. Lenin összes művei­nek 2. kiadásában látott nap­Hogy fölemeljünk titeket Néztük a felvonulást, vonzott a színes, tarka forga­tag. És mert álomszuszékok voltunk, későn értünk oda. Már felnőttek tolongtak a Jaj de elfáradtam, csak egy­szer ne kellene bemenni... És ezért van az a nagy föl­vonulás. ami igazán szép. Jó nézni. Máskor miért monda­járda szélén, csak nehezen nak mást? Lestünk. A ház- iáttunk ki közöttük. Lassan beli bácsi, aki bányász és előrefurakodtunk. Nem szól- mindig ki van festve a sze- tak ránk, ilyenkor mindenki me, büszkén feszit a felvo­jókedvű. Csak Colos nevezetű nulók között — testetlenül. ~~ Na, maky.jrágok. , yJo­Tiaverunkra mordult rá vidá- Vállán a Népszava, a tízkilós soíjgott. Mi nem igaz kezdtünk rájönni, hogy miért örülnek a felnőttek. Elkereke­dett a szemünk, hallgattunk. — Jól van. Látom kapiskál- meg irigységből —, hogy az játok — helyeselt a világbaj- egész nem igaz. Mert otthon nők. és letett minket a föld- ezt meg ezt mondják. Nem re- Elfordult: ne lassúk, hogy vettük észre, hogy egy bácsi liheg, de észrevettük, áll mögöttünk. Csak akkor, — Na sokat dolgozik még, amikor négyünket fölnyalá- nem fog fújtatni a világbaj- bolt. Ketten-ketten ültünk d°k bácsi? — kérdezte az egy-egy karján. Világbajnok öcsi, aki a legkisebb volt. ereje volt. — Nem ám — kacagott teli torokból a nagy ember. — Bizony nem. És még azt a kövér asszonyságot is föleme­egy gyereknek igazán szemte lenség így megnőni. Néztük a földíszített autó­kat. az óriási söröspalaokot, a tornázó lányokat, a kiöltö­zött bácsikat és néniket.. Uj­man egy kicsi bácsika, hogy kalapács. Amik,or délutánon- Elmondtuk kétségeinket. iem ként megérkezik, eloszor be- — Hát bizony — kacagott A pecsenyesütő néni csípő­megy az udvarra, szétnéz és a világbajnok (rögtön így ne- re tette a kezét: dörmög: ezt a napot is meg- yeztük) — igaz ami igaz, ne- — Majd jól ellátom a ma­úsztuk. Ügy is hívják otthon: héz dolog a munka. Azért is ga baját ezzel ni — mutatta hé, Megúsztok. berzenkedünk. Hej, sokszor jó föl az egyik nyeles serpeqvőt. Egyszer csak Lotó. a nagv- lenne lustálkodni. De... Rank nevetett: — Mert én is jongtunk, ha láttunk valami fejű tűnt föl a kőtélen belül. — Na ez az, mit de. akkor dolgozom, es en is erős va­újat. Aj hangszóró zenét har- Az anyja kabátjába kapasz- miért van felvonulás? — nyi- S>ok. sogott, és néha beleszólt egy kodott az egyik kezevel, a vakoltunk vékony hangunkon. világbajnok fizetett bácsi. Éljen a munka ünnepe! másikban egy zászlót hurcolt. — Ezért ni! — és még ma- nekünk eev debreranü m Ezt nem. értettük. Először Cefetül ^megirigyeltük. Kia- gasabbra emelt bennünket. — tárral. Azután hazamentünk, nem szóltunk róla. de azután háltunk is neki valami csúfat, Hogy ilyen erősek legyünk, otthon a? udvaron délután hogy ne érezze olyan jól ma- Ez mind a munkától van. En- összeértük a muszklinkat gát. nek örülünk. És ezért tudjuk és megállapodtunk, hogy Felvonulás után azért oda- fölemelni az olyan kis vakar- mindannyian sokat fogunk jött hozzánk. Nagytudomá- csókát, mint ti. dolgozni. az egyikünk kibökte. Hogy van ez? Amikor hazajönnek a felnőttek ilyeneket monda­na V . kutya sokat dolgoztam, nyúan közöltük vele — no Nyiladozó értelmünkkel Luthár Péter világot a 18. kötet, amely egyik leghíresebb munkáját, a Materializmus és empirio- riticizmust tartalmazza. Meg­jelent a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXV. kongresz- szusának rövidített jegyző­könyve is; ez a szovjet test­vérpárt 1976. február 24-e és március 5-e között tartott, nemzetközi jelentőségű ta­nácskozásának legfontosabb dokumentumait tartalmazza, közöttük Kádár János kong­resszusi felszólalását. A Gondolat Könyvkiadó Az alakuló ember címmel értékes tanulmánykötetet jelentetett meg Lux Alfréd szerkesztésé­ben. A magyar származású, világhírű amerikai tudós, Gá­bor Dénes válogatott tanulmá­nyainak kötete is napvilágot látott, Szigeti György akadé­mikus utószavával. Harmadik kiadásban jelent meg Unger Mátyás és Szabolcs Ottó kö­zös műve, a Magva re,rszág története, amely rövid átte­kintést ad hazánk történetének minden fontos eseményéről. Néhány életrajzi jellegű mű­vet is megjelentetett a kiadó. Így napvilágot látott a világ­hírű énekes. Caruso életrajza, Stanley Jackson tollából. A kötet mellékletként közli Kertész István érdekes írását, Caruso bukása Budapesten — a korabeli sajtó tükrében cím­mel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom