Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

I Rekonstrukció után és előtt gépek helyett most már négy­éé; hatfejesek üzemelnek, jobb elszívóbe- rendezésekkel, tágasabb, vilá­gosabb csar­nokban. — Egy hete volt az átadás: éppen egy ne­gyedévvel ké­sőbb, mint ter­veztük. Ennek nemcsak az az oka, hogy a KIPSZER, a Szellőző Mű­vek, a műszaki saját erdé­A fa tetőszerkezet különleges ragasztását végzik a tervező segítségével. Hol az ablakkeret és az ajtókeret? Gyakran teszik föl ezt a kérdést a kislakásépí­tők. Megyénkben egyedül a So­mogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói gyáregysége készíti. És elmaradtak. Nam is kicsit: nyolcezer ablak és öt­ezer ajtó hiányzik, s ennek ér­téke tizennégy millió forint. Valamennyinek volna helye Somogybán, Zalában, Baranyá­ban. — Az asztalosipari üzemünk fiatal, 1971-ben épült, mégis rekonstrukcióra szorult :— mondta Geleta Ferenc gyár­egységvezető —; azért, hogy az eddigi, évi 40 milliós< kapaci­tást 60 milliósra emeljük. A tizenkét ipillió forint értékű rekonstrukció 1975 novembe­rében kezdődött. Nemcsak át­építettünk, hanem mintegy hatvanmillióért korszerűbb és naigyobb teljesítményű gépéket is vásároltunk. A két- és háromfejes gyalu­szetünk és a villamos szerelési mun­kákban a Napsugár Ipari' Szö­vetkezet, tehát sok kivitelező tevékenységét kellett össze­hangolni, hanem az is, hogy rosszul volt megtervezve a be­Az első negyedévi ütemes termelés helyett végre május utolsó hetében megkezdték a munkát. A tenmetókenyebb gépekkel — úgy mondják — hamar behozzák a lemaradást. 'És máris újabb rekonstruk­cióra kényszerülnek. Most a fűrészüzemen a sor. Ennek terveit az Erdőtervezési Inté­zet munkatársai készítik. Ad­dig is beépítenek egy kétmillió forintért vásárolt szovjet óri- ásdarut. fejezesd határidő. Az űj páros csapozógép bonyolult elszívórendszerével. Ahhoz, hogy a tavalyi 174 milliós termelési érték 1976- ban 235 millió legyen (ennyit terveznek), új termékkel pró­bálkoznak : az Energiagazdál­kodási Intézettel közösen új­fajta, fából készült tetőszerke­zet-tartókat gyártanak. Ennek kikísérletezésére főleg az ag­rokémiai központok felállítása miatt van szükség. Ugyanis ezekben a központokban kü­lönféle vegyszereket tárolnak, s ezeknek gőzeit sem a fém, sem a műanyag nem viseli el, csupán á fa. A keskeny lécek­ből több sorosan összeillesztett Növényvédelmi tájékoztató Tudnivalók a lembtrágyázásról A levéltrágyázás jelentősé­ge egyre növekszik. Alkalma­zásával kultúrnövényeink ter­mesztése eredményesebb lesz, s növelhetők a terméshoza­mok. Ez a műtrágyák felhasz­nálásának leghatékonyabb módja, hiszen a tápanyagok felvételének nincsenek befo­lyásoló tényezői. Kevésbé függ a csapadékviszonyoktól, s az így kezelt növényi kultúrák a betegségekkel szemben is el­lenállóbbak; a termés íze, aromája kellemesebb, nő a termék raktározhatósága, szál­líthatósága. A levéltrágyák alkalmazásánál azonban más szempontok érvényesülnek, mint a klasszikus tápanyag­utánpótlási rendszernél. Csak a növények- tápanyagi gényé- nek, az egyes fejlődési sza- meretóben dönthető el az al- kaszok követelményeinek is- kalmazás módja — az oldat összetétele, koncentrációja, az alkalmazás időpontja. Előfel­tétele: az egyes fejlődési sza­kaszokban ismemi a növény igényét, valamint a levélen keresztül adagolt elem vár­ható hatását. Levéltrágyázáshoz külön­böző típusú anyagokat lehet fölhasználni. Az ismert mű­trágyák vizes oldatai mellett az utóbbi években mind na­gyobb mennyiségben kerülnek forgalomba a teljesen víz­oldható, szilárd vagy folyé­kony keverékek. Ilyen példá­ul a Wuxal. Általánosan 0,1—0,3 százalékos koncentrá­cióban alkalmazzák. A Mík- ramid talaj- vagy levéltrágya­ként használható. Levéltrá­gyázásra minden kultúrában 6—10 kilogramm/íha dózisban, minimum 200 liter vízben fel­oldva. Kiskertekben: az al­ma-, cseresznye- és szilvafá­kon 0,6—1 százalékos. a burgonyánál 0,8—1,6 százalé­kos, a káposztánál 0,8—1,6 százalékos, a paradicsomnál 0,4—0,6 százalékos, az ubor­kánál 0,3—0,4 százalékos tö­ménységben alkalmazható. A Platán, folyékony levéltrágya szőlőben 0,2—0,3, gyümölcsös­Somogy! Mph ben 0,3, zöldségféléknél 0,2 százalékos, dísznövényeknél pedig 0,2, illetve öntözés ese­tén 0,35—0,4 százalékos oldat­ban. A Wuxal és a Platán ke­verhető az összes alkalmazha­tó növényvédő szerrel, a Mík- ramid azonban olajalapú emulziós növényvédő szerek­kel (folyékony, ~EC« jelű ké­szítmények), kénporral és Krezonit, Novenda szerekkel nem keverhető. Optimális ha­tást többszöri alkalmazása biztosít. és ragasztott elemek kiválóan alkalmasak fürdőtetők, sza­badtéri mozik, tornacsarnokok, istállók, szárítók, garázsok gyors építésére is. Mikor ott jártunk törőberendezés segítségével vizsgálták az Energiagazdálko­dási Intézet dolgozói — a ter­vezővel az élen —, hogy mi­lyen terhelést bír majd el a hajlított tetőív. — A hét végén tervezzük a sorozatgyártás megkezdését — mondta a gyártásvezető. — Az első, ily módon épített bungo- nyatároló, amely 250 vagommyi áru befogadására lesz alkal­mas, Vízváron épül. Szeret­nénk június 10-én átadni. Gombos Jolán GERENCSÉR'MIKLÓS EMLÉKE TISZTA FORRÁS A magasabb felelősségtudat, a tisztább törvényességi esz­mék szerint azért is szüksé­gessé vált az országgyűlés, mert épp ideje volt már ál­lam- és közjogi alapokra he­lyezni a, függetlenségi mozgal­mat. Rákóczit a spontán nép­akarat. a történelmi körül­mények kényszere szólította vezért szerepre. Fejedelmi címét származásának köszön­hette, s nem a nemzőt, ha­nem az ellenség, Habsburg Lipót ruházta rá. Igaz, hivat­kozhatott az erdélyi rendek gyulafehérvári határozatára is, de a tényleges beiktatás még mindig halasztódott. Időközben, 1703 óta valóság lett az, amire oly ritkán hív­juk fel a figyelmet: a füg­getlenségi harc vezetése köz­ben a független magyar ál­lamiság alapjait is lerakta Rákóczi. A felszabadított or­szágrészekben a mozgalomnak megfelelő államszervezet vál­totta fel a császári adminiszt­rációt. Mindezt figyelembe véve, egész sor elsőrendű ok sürgette, hogy az állami lét legfőbb kifejezője, az ország- gyűlés jogszerű, alkotmányos keretekbe foglalja mind ®z adojt helyzetet, mind pedig az ország sorsát meghatározó feladatokat. Mivel pedig Li­pót fiát, Józsefet nem ismer­ték el uralkodónak, úgyne­vezett interregnum -— király nélküli állapot — volt, így az első közjogi méltóság ügyében is döntést kívánt az alkalom. Keserves órákat élt át a 29 éves fejedelem Bethlen Gabor palotasátrában. Látnia kellett, hogy az olyannyira szükséges egyetértés helyett miként bénítja széthúzás az országgyűlés munkáját. Joggal bizalmatlankodott a közne­messég, hiszen kezdettől ta­pasztalta, mikéht törnek osz­tatlan befolyásra a főrendek az ország vezetésében, önfe­jűén csak a maguk hatalmi becsvágyával törődtek, s a haza függetlenségét ís úgy értelmezték, hogy a Habs- burg-önkény megszűnésével szabadon rendelkeznek majd az ország ügyeiben. Jól tette a köznemesssé?,, ha ellene szegült a mágnásoknak, de arra már nem terjedt ki igazság- és szabadságszeretei te, hogy könnyítsen a tőle függő jobbágyság helyzetén. A ÚJ SZAKMAI KIADVÁNYOK Kísérlet és gyakorlat Évtizedeiken át a gödöllői Mezőgazdasági Gépkisérletá Intézetnek a feladata volt, hogy vizsgálatai alapján véle­ményt alkosson egy-egy hazai vagy külföldi gépújdonságról. Noha ez a feladata napjaink­ban is magvan — tavaly pél­dául több mint kétszáz- új gép vizsgálatát végezték el — te­vékenységükben mindinkább előtérbe kerül a géprendszerek és a komplexen gépesített ter­melési eljárások kidolgozása. Az intézet az elsők között dolgozta ki hazánkban a gé­pesített kukoricatermelőé technológiáját, majd a nagy­üzemi lucema/betakarítás és -feldolgozás új eljárásait. Ezek sikere arra ösztönözte Őket, hogy más növényi kultúrák, új gépesített eljárásával is fog­lalkozzanak. 1971 óta folyama­tosan kidolgozták a burgonya, a gabona, a hagyma, a nagy­üzemi konzervparadicsom, a bogyós gyümölcsűek, az alma, a kajszi és a szilvatermelés, illetve ezek gépesített betaka­rításának technológiáit. Az utóbbi éveikben került sor a cukorrépa-, a szója- és a komlótermesztés, majd a gépe­sített szőlőszüret, a műtrágya- kezelés, az öntözés és egyéb eljárások tökéletesítésére. Ugyanakikor foglalkoztak az üzemi gépjavítás, a karbantar­tás és a géptárolás technoló- aiáinak egységesítésével is. Az állattartás gépesítésének fej­lesztése kapcsán is több kor­szerű tartási rendszerről ké­szítettek vizsgálatot. A tapasztalatok gyakoriait- bam való gyors elterjesztése A hivatalos szervek részé­ről elismert és egyre inkább megbecsült, de a közvélemény által még mindig lenézett szennyező és nehéz fizikái munkát végző kommunális és közüzemi dolgozók érdekvé­delméről folyt eszmecsere Fa­bók Zoltánnal, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkárá­val tegnap f» Magyar Sajtó Házában. A főtitkár elmondta: a fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülés, az emberekről való körültekintő gondoskodás, a nehéz munkák lehetséges gépesítése segíthet a csatorná­zás, a köztisztaság, a közműves inzellátás és más kommunális szolgáltató területek általá­nossá vált munkaerőhiányán. A lakosság is sokat tehet, ha felismeri ezeknek a létfontos­ságú munkáknak a társada­rendek és főrendek közti el­lentétek tovább súlyosbították a felekezeti viszályt. Sem a katolikus, sem a protestáns párt nem volt képes túllépni elfogultságain. így Rákóczi ereje nagy részét az ellenté­tek összebékítésére pazarolta el. Politikailag a főrangúak bizonyultak ügyesebbnek Ber­csényi Miklós vezetésével. Si­került leszerelniük a közne­messég különáilási szándékát, méghozzá úgy, hogy kézbe vették a lengyel mintára ala­kított konföderáció vezetését. A közrendek és a főrendek szövetsége volt ez, amelynek vezérlő fejedelmévé válasz­tották Rákóczit. Szenátust állítottak a fejedelem mellé, amolyan államtanácsot, dön­tési jogkör nélkül. Tagjai javaslatot tehettek, véleményt mondhattak, azonban köteles volt meghallgatni őket a fe­jedelem. A szenátus összeté­telében a nagyurak dominál­tak, így a katonai posztokon egyébként is meglevő túlsú­lyuk mellé a nagyobb poli­tikai 'befolyás is társult. Második Rákóczi Ferencet, mint a szövetkezett rendek egységes akarattal megválasz­tott vezérlő fejedelmét, paj­zson emelte háromszor ma­gasba négy főúri tábornok: Bercsényi Miklós, Forgách Si­mon, Esterházy Antal, Csáky István. Ebben az ünnepi to­longásban nemhogy Esze Ta­más jobbágyai, de még az alsóbb nemesek ■ sem juthat­tak a fejedelem közelébe. (Folytatjuk.) érdekében évente több speciá­lis szakmai bemutatót tarta­nak; munkatársaik a tsz-szö- vetsógek, a TIT-szervezetek és különféle egyesületek rendez­vényein előadják legfrissebb vizsgálati eredményeiket. Ezenkívül a technológiák és a gápvizsgálatok tapasztalatait írott anyagiként is eljuttatják a szakemberekhez. ' Ezzel a céllal folytatja az idén az MGI az úgynevezett terrneléstechnológiai teszt so­rozat újabb füzeteinek közre­adását. Az eddig elkészült 78 füzetet az idén májusig még 11 követi, At. utóbbiak az 1975- ben lezárt technológiai vizsgá­latok eredményeiről szólnak, s a gépsorok ismertetésén, az agrotechnikai, kemizálási tud­nivalókon kívül közük a leg­fontosabb gazdaságossági szá ■ mításokat is. Az 1976-ban megjelenő füzetek témái közt szerepel a szálasszéna-készíbés, a lucermapogácsázás, a takar­mánykeverés és pelletálás. il­letve egv újabb burgonyater­melési eljárás, a csöveskuikori- ca-zúzalék készítése és fel­használásának gépesített tech­nológiája. Készül olyan füzet, amely az ISV-rendszerű pavi- lonos seriésteleni (ketreces malaonevelés) folyamatot, ^ nagyüzemi kacsa előnevelést, az esőzitető öntözést, a szilva- termesztést és a gépesített fe- kpteriibiszike-termesztést is­merteti. S bizonyára érdeklő­dést kelt majd a gyümölcs gé­pesített rakodásával és szállí­tásával foglalkozó szakmai ki­adványuk is. F. I. lom számára nélkülözhetetlen voltát. A HVDSZ mintegy 250 ezer tagja között egyre nagyobb — jelenleg 50—60 százalék — a kommunális és közüzemi szol­gáltatásban foglalkoztatottak aránya. Ezért a szakszervezet megkülönböztetett . figyelmet fordít az e területen dolgozók munkájának, életkörülményei­nek javítására. társadalmi megbecsülésük elősegítésére. Szükség is van az ez irányú nagyobb erőfeszítésekre, mert például 1980-ig újabb egymil­lió lakos részesül a közüzemi vízellátásban, s nő a csator­názott területeken lakók szá­ma is. A takarmányok télre való megőrzésének többféle módját ismerjük. A szálasokat hideg­meleg levegős eljárással tar­tósíthatjuk, őrleményt, granu­látumot készíthetünk belőlük, a lucernából szilázst. A siló­zás ugyancsak hagyományos eljárásnak mondható. Újab­ban kísérleteznek egv másik eljárással is, és biztató ered­ményekkel zárult a vizsgala­tok eúő szakasza. A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tavaly megvizsgált egy olyan gépsort, amely a zöld lucernából lucernapogá­csát állít elő, amely a téli föletetésig tárolható. így el lehet kerülni azt a veszélyt ís, amely nagyon gyakori a mi éghajlati viszonyaink között a szálas takarmányok betakarí­tásánál : különösen nedves, esős időszakban a szénakészí­tés roppant nehéz, kánikulá­ban pedig a túlzott levélper- gés miatt veszik el a takar­mány fehérjében igen gazdag része. j Mindenképpen figyelemre méltó ez az új • technológia. Először az E—301 magajáró géppel rendre vágják a ter­ményt; a gép a szársértést, a szárzúzást egy menetben el­végzi, ezzel a lucerna ^lő-; fonnvasztását segíti. A ned- vességtartalojn csökkentésé­vel lehetőséget teremt arra. hogy a lucerna szárítósa is a legkisebb energiával tör­ténjen. Azért szükséges a lu­cerna mesterséges szárítása, mert a pogácsázó gép a leg­jobb munkát kb. 13—15 szá­zalék nedvességtartalomnál végzi, ugyanakkor az ekkora nedvességtartalmú pogácsa tárolása nem okoz gondot t&uszok t€9MÚZ€9.~? Alit a reggeli csúcsforgalom a Kisfaludy utcában. Gyere­kek, felnőttek bujkáltak, kí­gyóztak a hosszú kocsisor kö­zött. Előbb egy, majd később mind több és több gépjármű kürtje szólalt meg, egyre sürgetőbben. Kényszerű vára­kozásomból előrelopakodtam, hogy felderítsem a közleke­dési dugó okát. Legnagyobb meglepetésemre nem volt más, mint két városi busz. Nevezetesen egy 12-es és egy 9-es, melyek fejüket (vezető­fülkéjüket) összedugva a nyílt utcán tanácskoztak. Hogy miről? Ki tudhatja! Annyi bi­zonyos, hogy nagyon fontos mondanivalójuk lehetett, mert mint a járdán csókolód- zó fiatal szerelmesek, ők is fittyet hánytak a körülöttük zajló világra. Mire azonban bel<apcsolódháttunk volna a tereferébe, a buszok piros sze­meikkel jobbra-balra kacsin­gatva — mint akik jól végez­ték dolgukat — méltóságtel­jesen elpöfögtek. Ez a »játék-» a délutáni csúcsforgalomban pontosan megismétlődött. Azzal a kü­lönbséggel, hogy akkor két 12-es busz (de feltehetően kü­lönböző neműek voltak) bújt egymáshoz egy kis tereferére. El akarván kerülni az ilyen és hasonló kényszervárakozá­sokat, úgy határoztam, hogy ezután a Füredi úton közleke­dem. Ott sem volt szerencsém! Már az eiső utamon meg kel­lett állapítanom-, hogy a bu­szok tavaszi »zsongása» a szá­mozott útvonalakra is kiter­jed. Mert mi mással lehetne megmagyarázni egy csuklós ll-es és egy általam ismeret­len számú (hátul nem volt rajta szám), vadonatúj pano­rámás busz »összesímulását», hosszas tanácskozásukat, ami­kor a közelben sem »hivata­los», sem kényszermegálló nem volt. De hogy sok mon­danivalójuk lehetett, azzal is bizonyítható: az induláskor kötelező kacsingatásokat most még a vezetők hosszas kar­lengetése (jelbeszéde) is kö­vette. Most már csak arra volnék kíváncsi, hogy a buszok »má­jusi ■ összebújását kötelezően elrendelték-e minden útvonal­ra. Továbbá: nem lehetne ezen ' »sugdolózásokat« — mondjuk — a főpályaudvaron vagy a végállomásokon le­bonyolítani? A táblákról E—280-as szecskázóval betakarító,tt lu­cerna szárítását az IKB—0— B típusú, forró levegős dob- szárítóval végezték, de ez a gép helyettesíthető az MGF jelű szárítókkal is. A szárí­tóból az FP—3, dán gyártmá­nyú pogácsázóra kerül a lu­cerna. amely átlagosan 55 mm átmérőjű pogácsákat ké­szít. (Ez a gép az SP—45 je­lű pogácsázóval helyettesít­hető.) A két dugattyús FP—3 prés a luceéna préselésekor — félüzemi körülmények között — óránként 1,1—1.4 tonna lucernapogácsa előállítására volt képes. A kész takarmány tárolásá­ra a Mezőpanel, az Agropa- nel, a DV—T és a DV—K tá­rolókat ajánlják. A tapaszta­latok szerint a 15 százaléknál nem nagyobb nedvességtar­talmú pogácsák 2,5—3,0 mé­teres rétegben tárolhatók ká­rosodás nélkül. Amíg szálas szénából egy köbméterben kb. 100 kiló tárolható, a bálázott lucernaszénából már 200 kiló, a lucernapogácsából pedig mintegy 440—450 kiló. Az MGI munkatársai elké­szítették a technológia gazda­ságossági számításait, s meg­állapították : a pogácsázással egységnyi területről nagyobb tápértékű, jó minőségű takar­mány állítható elő, mint a ha­gyományos szénakészítési el­járásokkal. Ugyanakkor a lu­cernapogácsa árutakarmány­ként is jelentős. A kísérle­teket — a tervek szerint — az idén tovább folytatják. * Fehér István Méltatlanul lebecsült munkák védelmében Sz. .1. Új módszer a lucernabctakarításhan i / /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom