Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám

Hol szűk, hol hajtásokkal bővül • • Örök divat: a kosztüm Zsír és szívgörcs Beszélgetés egy újkeletű anyagcsere-zavarról zött? A dih'attör- ténet szerint Viktória an­gol királynő volt az első asszony, a..-a kosztümöt vi­selt. Az udva­ri pompát kü­lönösebben nem becsülő uralkcdónő azzal bízta meg szabó­ját, bogy ter­vezzen számá­ra valami oily an újszerű, méltóságához illő, de szolid és kényelmes öltözéket, ameTyiben az utcán is meg­jelenhet. A szctaiyélból és a felsőrészbőd kreált öltözék a mai kosztüm őse. vagyis az úgynevezett angolkosztüm. S mint aho- ez a divatban általában megtörténik, hamarosan az arisztokrata hölgyek is utcai öltözékként viselték a kosztü­möt. A kosztüm, amelynek sajá­tossága a férfias fazon, azóta is örök, megunhatatlan öltö­zéke a női ruhatárnak. Míg a divat — ha csak az utóbbi néhány esztendőre gondolunk -1- eléggé sok meglepetést, né­ha bizarr elképzelést, nyújtott, a kosztüm — bár mindig kö­vette az új divatvonalat — soha nem tűnt el. fis őrzi a klasszikus fazont. A jól sza­bott kosztüm fiatalt és idő­sebbet egyaránt jól öltöztet. A klasszikus angol kosztüm mellett az úgynevezett Cha- nel-kosztüm az, amely évti­zedek óta divatos. »Feltaláló­ja« évszázadunk egyik leg­zseniálisabb divatkreátora. a nemrég elhunyt Gábriellé Chanel volt. aki mindenkinél hamarabb megérezte, hogy a XX. százgd óriási ipari fejlő­désével együtt a divatban be­köszöntött a praktikus kor­szak. A drága, egzotikus, va­lódi selymek helyett eljött a műanyagok, a drágakövek he­lyett a hamis ékszerek divat­ja. Kosztümjeinek jellegzetes­sége a kabátka testhez közeli, egyenes szabásvonala. A szok­nyák a divatízlésnek meefe- lelően hol szűkek, hol hajtá­sokkal bővülnek, ám mindig laza, tarkán szőtt finom gyap­júból készül. Az alkalmi Chanel-kosztümök plasztikus hatású selymekből, de elma­radhatatlan díszítésük a pasz­pólozás és a több soros nyak­lánc. A kosztüm 1976 divatjában is fontos szerephez jut. Divat a klasszikus angol kosztüm, a bemutatókon láttunk Oha­nel-ikosztümöt is, divatos és rövid, úgynevezett spencer- kabátos vagy ' 'kulikabátos kosztüm, és — ez a legfris­sebb párizsi divathírek egyi­ke — továbbra is divat a nadrágós kosztüm. A kabátkák széles fazonnal készülnek, esetleg enyhén ki­tömött vállal, de feltétlenül takarja a csípőt. Érszűküliet, érelmeszese­dés, trombózis, szívinfarktus — erőt apasztó, korai ember­halált okozó keringésszervi betegségek. Így vannak följe­gyezve az orvostudomány nagykönyvében. Az érfalak rugalmasságát (vér&zállító képességét), a vér alvadé- komyságát szokás itt említeni, s az egészségügy szakemberei erre keresik a gyógymódokat. Kevesebb szó esett mindeddig arról, hogy az érelmeszesedés es nem kívánt tünetei hogyan függenek össze a Szervezet anyagcseréjével. Az Orvosi Hetilapban épp a napokban jeleid meg erről egv figyelemre méltó tudo­mányos közlemény. Szerzője dr. Angeli István, a megyei rendelőintézet főorvosa. Né­hány hónappal ezelőtt elő­adásban is beszámolt tapasz­talatairól a kaposvári kórház tudományos ülésén. — Főorvos úri Hogyan ju- tott el az anyagcsere isme­retlen területeinek kutatásá­hoz? — Cukorbetegeket gyógyí­tok, s így természetesen ér­dekel e betegség kiváltódásá- nak minden oka. A statisz­tikai adatok szerint a cukor­ba.) főként a kövérek és in­kább a nők betegsége. Mi ennek az oka? Az elhízás szerepe nyilvánvaló, és a nők között adagban több a kö­vér. De ez még nem elégsé­ges magyarázat. A külföldi szakirodalmat böngészve jöt­tem rá a megoldásra. A vér­zsírok! Kórosan magas a vér zsírsavtartalma. Az elhízott, renyhe férfiakkal már — saj­nos — korábban végez a szívinfarktus és a trombózis, még mielőtt cukorbetegek le­hetnének, míg a nőket hor­monjaik ellenállőbbá teszik e keringesszervi bajokkal szem­ben. — Milyen összefüggés van infarktus és a vérzsírok kö­A csecsemő helye a lakásban A hempergő A hempergő kis rácsos ket­rec, helytelenül járókának is mondják. Az elnevezés azéii helytelen, mert a hempergő nem arra való, hogy járni ta­nuljon bering a gyerek, hanem arra, hogy kedvére fordulhas­son, ..hempereghessen”. Ne üt­közzék közben minduntalan a rácsba, minit az ágyába. , Az üzletben készen kapható hempergő minden oldala 120 centiméteres. Ha yan hozzá he­lyünk vagy csináltathatunk na­gyobbat is. Az összecsukható hempergő előnye,. hogy amikor nincs használatban, félreállít­hatjuk. Legjobb, ha a földtől 6 —8 cm magasan fabetét van az alján. A hempergőben jól tud hem­peregni. játszani a csecsemő. Ha kiesik belőle valami, ki­nyúlhat érte, de ő maga nem eshet ki belőle. Szívesen ját­szik benne és közben az anya nyugodtan dolgozhat. A szabad szombatokat használjuk föl arra is, hogy — otthon — egy kicsit törőd­jünk a kozmetikával, az arc­bőr fiatalságának megőrzé­sével. Fürdés, hajszárítás után zsíros krémmel kenjük be az arcunkat, nyakunkat, és a tükör előtt végezzünk arc- és nyaktórnát. Fontos, hogy minden izmot megmozgas­sunk. Gyakorlatok: Jó erősen tátsuk ki a szánkat: húzzuk össze az orr tövét, mintha tüsszentenénk: mondjunk né­hányszor oválisra formált szájjal »O« hangot; fújjuk föl arcunkat; csücsörített ajakkal fújjunk, mintha forró ételt fújnánk; nyissuk ki jó tágra a szemünket; alaposan hu­nyorítsunk. Végezzünk a sze­Somogyi Népíai A hempergő fabetétje nyá­ron — különösen jól mozgó gyerekek számára — matrac nélkül is használható. De ami­kor a csecsemő éppen gurulni kezd, valamint hűvösebb idő­ben a szabadban, továbbá télen a szobában tehetünk rá a hem­pergő nagyságának megfelelő­en kiszabott és összevarrt 1—2 réteg pokrócot, amit szalagok­kal erősíthetünk a hempergő rácsához. Tó megoldás, ha a fa­lapra kb. 1/2—1 cm vastag, vízhatlan anyaggal bevont la- tioelmatracot teszünk. Így elég kemény, de a hempergő csecse­mő — ha véletlenül oda is kop- pan a feje — mégsem üti meg magát annyira, mint a csupasz fán. A matrac fölé vízhatlan le­pedőt tegyünk! Ezt is hozzá kell erősíteni a hempergő rá­csához. Erre könnyen mosha­münkkel jobbra-balra köröző mozdulatokat; a fejet hajt­suk előre-hátra, jobbra-balra; fordítsuk a fejet, erélyesen jobbra-balra; körözzünk a fe­jünkkel jobbra-balra, húzzuk fel a vállainkat erős mozdu­lattal, lassan engedjük visz- sza; tegyük mind a két ke­zünket a homlokunkra es fe­jünkkel fejtsünk ki ellen­nyomást. (Ezeket a gyakorla­tokat tanuljuk meg; ajánla­tos naponta elvégezni.) Időben pihenjünk le. Le­fekvés előtt nyitott ablak mellett végezzünk mélylég­zést, néhány percig tornáz­zunk. Lefekvés után pár per­cig tudatosan lazítsuk él iz­mainkat, egész testünkben, arcizmainkat is. A fiatalos, üde bőr megőrzéséhez elen­gedhetetlen ezeknek a gya­korlatoknak az elvégzése — legalább hetente egyszer. tó, kifőzhető lepedőt helyez zünk — pontosan akkorát, mint a hempergő. A széle kb. 25 cm-es távolságban köper- szalagot varfjunk es feszesen kössük ki a hempergő rácsá- | hoz! Legjobb színes, de nem j rikító delénből. kreppből vagy j vászonból készíteni. Amint be- I piszkolódik, váltani keil. Kati majdnem minden va­sárnap odakint dolgozott a kertben. Segített szüleinek a sokféle munkában, öntözött, palántazott. vagy éppen a vi­rágágyak közötti kis utakat gereblyézte. A kerítés mel­letti sűrű gazost szerette vol­na egy kicsit rendbeszedni, amikor az egyik bokor tövé­ben megpillantott valami fur­csát. Először nem tudta el­képzelni, mi az. Közelebb hajolt, s egyszerre megis­merte. Kissé oldalt fordulva, összegömbölyödve egy sün bújt meg ott. Kati eddig ugyan még csak a képes­könyvek lapjain találkozott sünökkel, de a sok kis tüs­kéről nem volt nehéz kita­lálni, milyen al Lattal van dolga. Nagyon megörült ne­ki, s nyomban beszaladt édesapjához és lelkendezve újságolta el a jó hírt Kettesben azután óvatosan újból megközelítették a bok­rot. Kati szép csendesen fél­rehajtotta az ágakat és be­kukucskált mögéjiik. Kicsit izgatott volt, mert arra gon­dolt. a sün esetleg észrevet­te, hogy fölfedezték rejtek­helyét és szép csendben meg­szökött. Aggodalma, azonban fölösleges volt. A kis tüskés állat ugyanott volt most is, és aludni látszott. — A sün éjszaka jár táplá­lék után — magyarázta apu —, nappal pihen. Ügy. mint ez itt. Mostanában bújhatott elő téli rejtekéböl A sünök márciusban, áprilisban éb­rednek föl. amikor az idő mar tartósan tavasziadra for­dult. — Mindenkinek a vére tartalmaz táplálékokból le­bontott zsiradékot. Korunk tünete, hogy ezek szintje kó­rosan magasabb lett a ter­mészetesnél. A kóros szint- emelkedés viszont növeli a vér alvadékonyságát, a vér­rög képződésének veszélyét, és hadamossá teszi a szer­vezetet a cukorbajra is. — Miért emelkedik ilyen gyorsan a szervezetben a zsi­radék? — A zsírszint kóros válto­zása a szervezet működési za­vara. A táplálék lebontott — Akkor biztosan nagyon éhes lehet — mondta Kati aggodalmasan. Valószínű — bólintott apu —, de ne féltsd őt; talál ma­gának eleséget. — Mit eszik a sün? — kér­dezte Kati kíváncsian. — Tücsköt, bogarat, gi­lisztát, csigákat; minden ap­róbb állatot, ami csak eléje kerül a kertben vagy az er dőben. Nagyon hasznos ál­lat, s épp ezért védeni kell. Mindenki örülhet, ha a kert­jében megtelepszik. — Aztán tudnd-e kislá­nyom, hány tüskéje van egy ilyen sünnek? Kati megrázta a fejét. — Nem tudom, de sok le­het. Talán kétszáz is. — Kétszáz? Sokkal többi A tudósok kiszámítottak hogy egy-egy ilyen állatnak kereken 16 000 tüskéje van. Kisebbek, nagyobbak. Ezek védik ellenségeivel szemben. Ha jön a kutya, vagy a ró­ka. szépen összegömbölyödik és akárhonné t is akarnak hozzáférni, még ha. forgatják is mancsaikkal, mindig csak a hegyes tüskékkel találják magukat szemben. Az a ku­tya, amelyik már kapott né­hányat az orrába. nem is nyúl hozzá többet, legfeljebb ugatja és körülugrálja, de bántani nem meri. — Nem is engedném, még a. mi Bodrinknak sem, hogy bántsa, ezt a. kis sünt — mondta Kati és óvatosan visszahajtotta a bokrok ágait. Kozmetika — mindenkinek Arelorna Felébredtek a sünök zsírsavjai valamilyen ok miatt — ez rendszerint a túl- tápláltság — nem tudnak harmonikusan beépülni a sej­tekbe, szövetekbe. Az embe­riség egy része születésétől hajlamos erre. Kifejlődik-e ez a betegség vagy nem, ez itt a kérdés. S ha a hajlam ma egyre nagyobb mértékben válik betegséggé, az elsősor­ban életmódunk változásával van összefüggésben. — A helytelen táplálkozás­sal? — Nem kizárólag. 1972-ben tanulságos kísérletet figyel- i tem meg Jugoszláviában. Zúg rabi kutatók rendszeresen mérik kétféle településtípus lakói anyagcseréjének jel­lemzőit és vérnyomásértékeit. A tengerparti Bracs és Hvar szigetén élők főleg olajial, te­hát a vér zsírsavszintjét ke­vésbé növelő táplálékkal él­nek. Az ország belsejében, Srnjska Krajlnában pedig sokkal kedvezőtlenebb állati zsiradékot fogyasztanak. A kétféle zsiradék minősége semmiféle szerepet nem ját­szik sem az anyagcsere, sem a vérnyomás alakulásában. A túltáplálkozás és a kövérség viszont igen. Az emberek ugyanis — mind a tengernél, mind a hegyekben — több­nyire rendszeres fizikai mun­kát végeznek, sokat mozog­nak, tevékenykednek. E pél­dából egyértelmű a következ­tetés: az állandó mozgás, energialeadás normális szűk-, séglete a szervezetnek. Fizi­kai megterhelésre a zsírsavak gyorsabban tűnnek el a ke­ringési rendszerből, csökken a vér alvadekonysága. s meg­előzhető a trombózis és a szívinfarktus. Ha mozgás nincs, kezdődnek e bajok ... — A mai élet ritmusa ke­vésbé teszik lehetővé a rend- szeres, akár csak közepes fi­zikai megterhelést is. — Sajnos, ezzel mint adott­sággal számolnunk kell. Ezért a táplálkozást és az életmód egyéb jellemzőit kell sokkal tudatosabban alakítani. Egv kis túlzással úgy is mond­hatnám: mindegy, hogy mit fogyasztunk, csak ne rakod­janak testünkre fölösleges ki­lók. Kísérletek bizonyítják, hogy a zsírsav kóros szintje mindig kedvezően változott az étrend módosulása, fm a normális testsúly vissza­nyerése után. Ausztráliai megfigyelések szerint az ala­csonyabb kalóriafölvétel és a fogyás a vér zsíradékszintjét jobban csökkentette, mint azok az étremdi ügyeskedések, amelyek csak a különösen káros zsírsavak mennyiségét csökkentették, de a kalóriáét nem. Más megfigyeléseket a cukor, az alkohol, a dohány­zás és a túlzott kávéfogyasz­tás káros — zsírsavszin tnöve­lő — hatosat állapították meg. — Mit ajánl ax anyagcsere­zavarok elkerülésére? —■ Betegeknek diétát, fo­gyást. A többieknek pepiig moz2á6t, kevesebb kalóriát (és a hízás elkerülését. Csupor Tibor CSALAD Sült spenót 75 dkig fiatal spenótnál a szárakat levágjuk és megmos­suk. 1 vöröshagymát és I ge­rezd fokhagymát finomra vá­gunk és 2 evőkanál marga­rinnal pároljuk, a spenótot hozzáadjuk, vegetával fi'rsze- rezzük, majd fedő alatt 5 percig pávol.juk. Közben lere­szelünk 25 dkg ementáli sa.i- tot, fölszeletelünk 1 kg főtt burgonyát és egy lapos, tűz­álló formába tesszük. Rászór­tok a reszelt sajt felét. Rá­helyezzük a spenótot, és a tetejét a maradék sajttal be­szórjuk. 220 fokon kb, 10 percig átsütjük. Tükörtojással vagy rantottaval tataijuk. Hí I11CS lojHS 1 2 3 ‘ ^■5 6 7 8 y 11 10 $ 13 12 I i m 1 4 ló * 16 18 iy 120 21 25~ 2b ~ 22 23 # 2* 28 2? 2v 30 31 32 » 33 34 35 VÍZSZINTES: .1 Táplálkozás. 5. Vidáman. 9. Tojásfestő anyag. 11. . . . zúz. 12. Félig tigris. 14. Elvétő. 16. A rádium vegyjele 18. Tudatában van-e? 19. Iratcsornón. 2ii. Nem igazi. 22. Évszak. 24. Elbát páratlan betűi. 25. Tojásfestéshez használjak. 27. Ünnepi bemutató. 28. Pék betűi — keverve. 29. Nyújt. 30. Éneklőhang. 31. öeska ruha. 33. S. É. 34. Löttyint. 35. Lenyújt. FÜGGŐLEGES: 1. Ilyen hal is van. 2. Benősült a esaladba. 3. Értetted — regesen. | 4. Egyesülés. 5. Mint a függőleges 2. 6. Kezükkel jelzők. | 7. Lóbiztatás. 8. Növekszik. 10. Sörte páratlan betűi. 13. Tojásmima. 14. GyaJcran ábrázolt virái a tojásokon. 15. Ének 17. Antal tulajdonát. 18. Távolság. 20. Italon. 23. É. Z. 26. AAAAAAA . . . 27. Tojáshímző eszköz. 29. Ken betűi — keverve. 30. Fegyvert elsüt. 3a. Gyilkol. HL. J. Beküldési határidő: 197« májú« 4-én kedden délig. A levelező- j lapra írjátok: ra: »Gyermek­keresztr ej t v eny-*<l S. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom