Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám

Ébred a Balaton Irány a telek! a Jókai utcában, már alig-alig láttam össze nem takarított telket. Elmaradt a füstszag is, bár a gereblye, de még in­kább az ásó továbbra is fő­szereplő maradt. A g/ep fls8? A sokévi átlagnál ala- I dolgozott kertben még egy kis esonyabb hőmérséklet? Nem j kupac se maradjon, számít! Ha borús az ég, és j Amikor meet vasárnap vé- foszlánnyá tépett felhőket űz j gigsétáltam Balatonbogláron, a szél, ha haragos hullámok ' tobzódnak a tavon, akkor is elindulnak az »telepesek«. M>nt hajdan az amerikai kom- táiensen: nyugatra, csak nyu­gatra!, ma a somogyiak jel­szava : északra, északra.., A Balaton partjára. Nyolc­van vagy kétszáz négyszögöles telkek sorakoznak egymás mellé, mögé és elé a földmé­rők karóinak parancsára. Ahol zöldebbnek kell lennie a pá­zsitnak. mint mááhol, s a sza­bálytalan alakú fenyőfa már- már sértés a környékre. Az avar A tavaszi immlca — minden -évben, minden telken — az ősszel lehullott levél össze­gyűjtésével kezdődik. Nagy általánosságban már elhitték az emberek, hogy mit sem ér a nyári szép idő árnyékot adó fák nélkül. Így a zöld lombú faóriásokat az építkezések idején nem vágják ki. Marad aí avar. össze kell gereblyéz­ni, kupacokba gyűjteni, az­után — ha nedves, ha szá­raz — mindenképpen el kell égetni. Innen van, hogy már­ciusban, áprilisban nem lehet ügy végigmenni egy parti ut­cán, hogy ne sodorjon az em­ber orrába füstszagot a tava­szi 6zellő. A kesernyés, kékes füst az e!só felvonása és dísz­léte az ébredő Balatonnak. Többször láttam, hogy a visszamaradt hamut is »meg- lámélik«. Széthintik. mert »■nagyon jó az trágyának«, meg azért is, hogy a simára Mert a második felvonás: a gyep. A balatoni telektulajdo­nosok esküsznek rá. hogy a sportpályakeverék az igazi. Hogy ez pontosan milyen (vagy miből áll), nem tudom, de aki ad magára, az meg­próbálja »felhajtani«. Érde­kes, hogy erre a kereskedelem még nem figyelt föl kellőkép­pen: ugyanis biztosan tudom, hogy nagyon ritkán lehet kapni. A gyepnek — természetesen — zöldnek kell lennie. És csak a rendszeresen nyírott az igazi. Ezért van, hogy a fűnyíró — akár a motoros, akár a »tologató®« — szinte már státusszimbólum a tó mellett. A szomszédok föltét­lenül megtárgyalják: kiét le­het könnyebben kezelni. A gyep csak akkor zöld. ha rendszeresen kap nedvességet. A Balaton mellett azonban gyakran rendelnek el a helyi tanácsok locsolás! tilalmat. Csak az oltalmat adó esti sö- | gőkövekből kirakott kis kerti sóhajjal hajtják fejüket éj­szakai pihenőre. Volt is locso- les meg nem is: kapott vizet a gyepszőnyeg, de senki sem vette észre ... A tuskó Ma már ugyan ritkább, mert műveltek a telkek, de korábban az új tulajdonosok első és legfontosabb dolga a dzsungel kiirtása volt. A dzsungel: rendszerint alig-alig megnőtt akácfák sokasága és néhány nagyobb fa. Ezekkel van a legtöbb baj, pontosab­ban, a földben maradt tus- kókkal. Ki kell ásni a gyö­kereket, mart ha nem, akkor fölnyom>ák a házat, a kéri test, a zuhanyozó betonteknő­jét. A földben maradt tuskó az isten csapása . . . A fejsze csapása alatt ezek is eltűnnek. Idézhetem a ma­gam emlékeit is: nem köny nyen. S ha sikerül, nem is annyira a kert, a gyepsző­nyeg, a kerítés alatti sáv tisz­tul meg, hanem szegény tu­lajdonos gondoktól terhes fe je: megint eggyel kevesebb . . . Állíthatom, s ezen a tava szón sokan megerősítettek eb­ben: itt nincs megállás. Mert a fák minden évben lehullat ják leveleiket, a gvepet is időnként föl kell újítani, s akkor még nem is beszéltünk a nemes rőzsatövekről, a tipe­tétség segít a víz után szom­jazó fűcsomókon: vékony csö­veken — hogy ne nagyon cso­bogjon — permetezik féltett kincsüket a »birtokosok«. Téblábolnak a homályban, »sizer ken tyűket« szerelnek a kerti csapra, locsolóiéjek kö­zölt válogatnak, azután nagy utakról meg a kaliforniai sziklakertről. Ha egyszer fölébred a Bala­ton, nehéz ott — legalábbis a telektulajdonosoknak — iga­zan jót pihenni. Ám nagyon szívesen mesélnek arról, mennyire fáradtak ... Mészáros Attila Igazsága volt... Solt mindenről beszélget tünk. Életének hat és féL, ke- | ró foltocskák tűnnek meny munkában eltelt, bal­esettel is súlyosbított évtize­de vonult el előttem a röpke j gába hajló zöldek. Ha más beszél, aki »nincs itthon«, ap- I rendszeresem, évente négy­eid a j szer-ötször. szürkésbama hámréteg alól: ! — Igazsága volt, de becsap­halványkékek, fakólilák, sár- j ták. Mit lehetett tenni? másfél óra alatt. A vasas- i témára vált, az alig látható szakmában dolgozott. egy j színeződések nyomtalanul nagy fővárosi gyár technücu- tűnnek el. saként ment nyugdíjba. Az­után vvetekre költözött, 6zőlót, gyümölcsöt termel. A kérdést csak úgy mellé­kesen tettem föl: — És a gyerekek? — Három van. Két fiú — az egyik közgazdász, a má­sik villamosmérnök — és egy' lány. ö meg könyvelő. Az eddig gördülékenyen fo­lyó beszélgetés — amely in­kább önvallomásnak, emléke­zésnek mondható, hiszen alig szakítottam félbe kérdéseim­mel — egy pillanatra meg­akadt. A zömök, erős férfi frissen borotvált arcán vé­gighullámzott. a hirtelen gyorsabban áramló vér. Nem pirult el, es ha nem az ab­lak mellett beszélgetünk, a délutáni fényben, bizonyára nem veszem észre bőre szí­nének alig kiütköző elválto­zásait, szeme furcsa rebbe- nését. — A legidősebb nincs itt­hon. ‘Mozdulnak az eddig nyug­vó, vastag ujjak. mintha morzsákat söpörne le velük az asztalra terített újságla­pokról. A széles váll kissé előbbre esik, a fakókék szem­pár kitekint az ablakon. Folyik a történet. A tények csoportosítása, az okok. a kö­rülmények felsorakoztatása a nagyobbik fiú döntésének helyességét hivatott bizony­gatná. lsen, nem tehetett mást! Nem kapta meg, amit egy fontos külföldi szerelési munka irányításáért pré­miumként ígértek neki; és egy jogos újítási díjat sem fi­zettek ki. Amikor egy újabb, jelentős megbízatással — egy nagyobb munka előkészítésé­vel — Nyugatra küldték, fe­leségével együtt kint maradt Az Egyesült Államokban él. Ma már jól van. egy nagv gyár kísérleti üzemének ter­vező mérnöke. De jó ideig csak szakmunkásként alkal­mazták — Nem volt más válasz­tása — hallom visszatérően, más-más fogalmazásban. A hatvanhat év nem lát­szik az. arcbőrön. Kevés ránc vésődött rá, azok is inkább csak a szeme alatt gyülekez­nek. Amíg assomban a fiáról — Ha egyszer vele. .. így Hosszan beszélgettünk. Ké­sőbb visszakanyarodott sze­mélyes gondjához. Elpana- I szólta, hogy üldözik, szom- kitoltak szódai kis vagyonkájára tör­nek. mindenütt igyekeznek Három új tantér Utoljára ta­valy nyáron jártam a Sió­foki Állami Zeneiskolában. Simon Mihály igazgató nagy munka kezde­téről számolt be akkor; az intézmény bő­vítésébe kezd­tek. Zeneta­nárok, szülők, vállalatok dol­gozói sürög- tek-torogtak az építkezés­nél. Ügy lát­szott: közügy, hogy a növen­dékek megfe­lelő körülmé­nyek kö/ött tanuljanak muzsikálni Siófokon. S az ígéretek a se­gítségről egy­re érkeztek. — Beteljesedtek-e? — kér­dezzük Simon Mihálytól. Válasz helyett először el­húzza a függönyt az ablakon. Rálátunk az új épületrészre. S a csend csellóhangot daj­kál. — Nem vagyunk még a munka végén. November óta három új tanteremben is dolgozunk. Nedves helyisé­gekben kezdtük, de rövid idő alatt kiszárítottuk termein­ket. Kétszáz gyereket okta­tunk hangszertudásra. Az új szobákkal lehetővé vált, hogy a szombat délutáni ok tatist megszüntessük. Áldatlan volt a helyzet korábban. A zene­tanárok lakásaiban, szolgálati helyiségeiben is folyt a ta­nítás ... Bejárjuk a három új tan­termet. Az udvar még az át­menet állapotát mutatja, de a zeneszóba k ban zavartalanul dolgozhatnak tanárok, tanít­ványok. Fiúcska fúvós hang­szerrel, kislány csellóvá!, te­met mások a zongoránál. Na­gyon jók a benyomásaink. — Én úgy számoltam: ez az új rész több mint haro - százezer forintot ér — teszi kezét a kötetekre hízott do­kumentációra Simon Mihály. Mondhatom, a tanács részéről jó kezekben volt az ügy. De dicsérhetem a kivitelezőt, a helyi építőipari szövetkezetét is. A javunkra taker A skod- tak, s a munka egy részét társadalmi megsegítésként végezték. Hogy hány és hárv üzem, vállalat, hivatal, iskola pat­ronálta ezt a bővítést, nehéz lenne összeszámolni. De rém is helytálló itt ez a szó: patronálta. Cselekedtek! Sza­bad óráikat áldozva az épít­kezésre. Nem szeretném, ha bármelyik kis vagy nagy kö­zösség kimaradna, ezért nem sorolok most neveket, címe­ket. A munka fázisait fény­képek, írásos anyagok rögzí­tik; bizonyára az intézmény arany köny vébe kerülnek majd. S még nincs vége a tény­kedésnek. Tovább építgetik, szépítgetik az új szárnyat. Barátságossá tett folyosóval, kis szabadtéli színpaddal stb. Oklevelek szaporodnak a falakon, bizonyítva, hogy az intézmény sem »hálátlan«. S ami bizonyos: zeneértő, hang­szerszerető gyerekek csepe­rednek föl itt. r„ l. Berzsenyi emlékezete a Somogybán A kétszázad]'!« születésnapi [ben jelent meg. Szerkesztősége Nem tudta, hogy fia el akar j megrövidíteni, és ha a fel­menni, csak a kintről kapott levélből értesült elhatározásá­ról. Tettének megakadályo­zására tehát nem volt módja. Felelősség nem terheli, ren­desen nevelte, nem érzi, hogy bármit is tehetett volna itt­honi boldogulásáért. De azért sajnálja, hogy nem láthatja, nem beszélhet vele. Igen, ír. sóbb szervek nem segítenek jogainak megvédésében, kény­telen lesz elköltözni a köz­ségből. — Igazságom van, nem ha­gyom annyiban — ismétel­gette makacsul. Hogyan is indokolta fia cselekedetét? »Igazsága volt.« P. L. évforduló sok mindenre köte­lez. A feladatok egy részé összefoglaló, keirek képet kí­ván adni Berzsenyiről, isme­reteink fölfrissítését szolgál­va. A közművelődés eszköze« ebben nagyon sokat segíthet­nek. Az évforduló előkészüle­te« során erre több példát is j nulságos Csürös-tanulmány- kaptunk. (Vasárnap zajlott le Marcaliban a Berzsenyi-sza- valóvenseny megyei döntője. A harmincöt szavaló közül tí­zen vehetnek részt Niklán a május 7-4 vasi, somogyi dön­tőn.) ,A Somogy című kulturális, társadalmi és gazdasági szem­le ez évi első száma az évfor­Berzsenyive! kapcsolatos a* a level is, melyet Simon Gy. Ferenc közöl Kasnak I^ajos levele egy kaposvári gimna­zistához című írásában. A Wait Whitman amerikai költő hatásával átitatott Kassak így vall: ».. . és ha van elődöm a magyar irodalomban — ne csodálkozzék fiatal Barátom hoz, melyben a szerző Bér- —, az Berzsenyi Dániel, igen.' a teljesség igénye nélkül vál­lalkozott arra, hogy bemutas­sa Berzsenyit. Nyilván a kö­vetkező negyedévi számnak még bőven lesz hozzátenni va­lója az egyébként érdekes, ta­duló előkészületeinek jegyé- tik ki. zsenyi utókoráról ír, Németh László Berzsenyi-élményét feldolgozva. Németh iroda­lomtörténeti érdeme — álla­pítja meg Csűrös Miklós — a gondolkodó Berzsenyi nagysá­gának fölfedezésében és ki­fejtésében áll. A tanulmányt az 1948-as Berzsenyi-emlék­űn népség archív fotói egeszí­GERENCSER MIKLÓS EMLÉKE TISZTA FORRÁS Még ennél is aljasabban hidegítették el anyjától. Thö­köly Imre 1690 tavaszán sere­ge élén beütött a Habsburgok kezére került Erdélybe, ra­gyogó kezdeti sikerek után nehezen tudták kiszorítani onnan. Két császári generá­list is foglyul ejtett a száműzött fejedelem. Ezeket a magas rangú parancsnoko­kat kínálta fel cserébe féle­ségéért es nevelt fiáért. Becs­nek érdeke volt az alku, de a seid ülő Rákócziról semmi­lyen feltételekért sem mon­dott le. Zrínyi Ilona foggal- körömmel küz'iött fia kiada­tásáért. mindhiába. így 1691 januárjában egyedül indult el Relgrádba, hogy . ötévi tá­voliét után viszontlássa fér­jét, b együtt maradjon vele holtáig száműzetésük színhe­lyén, a kisázsiai Nikodémiá- ban. Ferenc előtt eltitkolták a történteket, amikor még tu­domására hozták, úgy beszél­tek Zrínyi Ilonáról, mint aki elárulta a hitét és hazáját, sőt a gyermekeit is., mert szí­vesebben sietett protestáns férjéhez a pogány biroda­lomba. semmint gyermekei közelében maradt volna a uralkodó országában, ahol elöbb-utóbb keblére ölelhette volna egyetlen lányát és egyetlen fiat. A 16 esztendős ifjú kö­zömbösen fogadta anyja távozásának hírét is, az eseményekhez fűzött lélek- mérgezó megjegyzéseket is. önállótlanul, akarat­erő nélkül fogadta el sor­sát. Nem foglalkozott sem a múltjával, sem a jövőjével. Minden jel arról vallott, hogy Kóllonich hercegérsek jól vá­lasztotta meg a rabtartas módját. Néhány élesebb szemű ne­velő azonban nem volt ilyen biztos a dologban. Nyugtala­nította őket, hogy az ifjú voltaképpen kiismerhetetlen. A különös herceg Az arisztokrata növendékek kiváltsága volt a jezsuiták­nál. hogy a nyári szünetben tervszerűen sorra látogattak a különböző tartómén vök je­zsuita rendház.ait. 1892 nya­rára Sziléziát választottak. Ide készülődött Rákóczi, ami­kor váratlanul utasították, hogy Becsbe kell sietnie. Nem kérdezte, miért. Engedelmes­kedett. Haladéktalan/ul elin­dult kísérőivel. Ekkor még foealma sem volt. mekkora küzdelem kez­dődött az ő ürügyén Kollo- nish Lipót bíboros és gróf Aspremontné Rákóczi Julian­na között. A politikus főpap saját tulajdonaként bánt a Rákóczi-birtokkal. Végrende­letet hamisítottak Báthori Zsófia nevében, ennek alap­ján százezer tallérra tartott igényt a jezsuita rend. Biz­tosra véve a zsákmányt. Kol- lonioh pénzt veretett a Rákó­meg kellett továbbra is kísérelnie, hogy az ifjú herceg gyamja maradjon. Ám épp az uralkodó által is esküvel szentesített ma­gyar törvények alapján szűnt meg jogcíme a további gyám­kodásra. Rákóczi betöltötte ti­zenhatodik életévét, maga határozhatta meg. miként óhajt rendelkezni vagyonával, ha eléri a nagykorúságot. Legalábbis jog szerint. Más kérdés. miként lesz képes pen azért, mert maga is so- kallotta már a jezsuita bíbo­ros mindenhatóságát. Az utolsó pillanatig szoro­san őrködött a főpap Rákó­czin. Hitvány fogadót jelölt ki szálláshelyéül, eltitkolta megérkeztét, nehogy előbb beszelhessen nővérével, mint vele. Júlia azonban az összes óvintézkedés ellenere megta­lálta öccsét. Egyetlen, pillanat alatt szertefoszlott Rákóczi­ban a jezsuiták által beléne- velt ellenérzés. Föltámadt a régi testvéri szeretet, amely oly gyengéd és felhőtlen volt köztük egészen addig, amíg el nem szakították őket egymás­tól. Most megbosszulta magát a képrmrtatásra való idomítás. Masnap reggel érzelmeinek teljes eltitkolásával hallgatva végig az ifjú a hercegprímás ijesztgetéseit. Szó nélkül fo­gadta a testvérére hulló rá­galmakat, s a vádat, hogy a hideg számítástól vezérelt só­gora, meg a grófnál cseppet sem különb nővére romlásba akarják taszítani őt, az élet­len ifjút, hogy azután kényük megküzdeni az ellene dolgozó rendelkezhessenek bir­gyakorlati körülményekkel. legke&yelmesebb keresztény cznak ezüstjéből. Mindent Fiatal sógora, Aspremont gróf magas összeköttetésekkel ren­delkezett, kívánságának útja volt egész a császárig. Rákó­czi szerencséjére nemes ro­konként viselkedett a gróf. Épp az ó közbenjárására vál­tozott meg a vakáció terve. Hasztalan protezsált Kollo- nich, a császár a gróf kíván­ságának engedett. Tálán ép­tókaival. Rákóczi engedelmes­nek mutatkozott, mire a kar­dinális teljesen megnyugodva bocsátotta szabadon, 1688 márciusa óta először, hogy az ifjú herceg sogora házába, a Himmelpfort utcai palotába költözzön. (Folytatjuk) az ő mély s igaz pátoszát ér­zem az enyémmel.« A gazdag versrovatiban fi­gyelemre meljö Fodor András Szülöttem a föld című költe­ménye. melynek befejező so­rait idézzük: »nem legenda a föld, amelyből vétettünk. tömény. hogy itt születtem.« Fodor szülőiül dél-mén vén eV újabb szép megnyilvánulása ez a vers. Orsi Ferenc is a szülőföld- élményből merített Azok a gesztenyék című írásához, melyet a Magvar írók Szövet­sége. a TOT es a Magyar Ra« dió Barcson rendezett irodal­mi estjén olvasott föl. A Társadalom és gazdaság rovatban olvastuk Vörös Im­re tanulmányát a somogyi termelőszövetkezeti paraszt­ságról. A történeti áttekintés az egységes paraszti osztállyá válás útját vázolja. Virányi István a somogyi gazdaság szerkezete, a munkásság vál­tozása bemutatásának szentel­te írását. A színházi élet terjedelmes helyet kapott a Somogybán. Két bemutatóról olvashatunk. Bellyei László Euripidész Bakkánsnők-jéról írott tanul­mánya érdemelte meg csak a közlést. Zsámbéki Gabor szín­házigazgatóval Szíjártó István beszélgetett. írása a színház­zal kapcsolatos eddigi isme­reteinket összegezi. A Somogy grafikai anyaga Honty Marta bemutatását szolgaija, a róla szóló írás azonban nagyön szűk kereszt - metszetet ad művészetéről. Alaposabb írások szólnak pél­dául újonnan megjelent köny­vekről. h. a. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom