Somogyi Néplap, 1976. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám
Ahol a betonút véget ér A 67 -eS főközlekedési út felől, Mernyeszentmiklósnál kezdődő három és fel kilométeres aszfaltszőnyeget 1962- ben borították le. Ez volt a polányiak akkori legnagyobb kívánsága. Addig csak sáros vagy poros, göröngyökkel teli úton járhattak. Ez az út sokat jelent az itt élő embereknek : köldökzsinórt a kül- világhoz. A völgyben fekvő falai szabályos kis sziget néhány utcájával, lakóházával. Egykeként húzódik meg a belső- somogyi erdőrengetegben. A községi közös tanács 1973 óta Memyén van. A tanácselnök, Vigh Imre szívesen fogadja a Polányról érdeklődőt. Ö is a faluban született, s lakott huszonegy esztendeig. Együtt indulóink Polányba. Az első ház, amelybe bekopogtatunk Somfai Sándoré- ké. A nyugalmazott igazgató-tanító 1926-ban költözött Polányba, s harminhét évig tanított itt. A tanácselnök mesélte, hogy amikor nyugdíjba vonult, egykori tanítványai segítettek neki házat építeni Kaposváron. Amikor költözni kellett volna, úgy döntött, mégis marad. A kertben találtunk rá. Ott szorgoskodott a méhese mellett. Azt mondják, aikit Polány múltja érdekel, annak be kell kopogtatnia a Somfai-portára. A lakás számtalan régiség őre; levelezéseké, iratoké, mindenféle emlékeké. A hatalmas iratkötegíbői előkerül az a monográfia is, amellyel 1955-ben egy somogyi pályázaton első díjat nyert Somfai bécsi. Polányról írta. A történet így kezdődik: a falu keletkezéséről semmi adatunk nincsen, de oklevelekből tudunk arról, hogy a falu 1138-ban már a dömö- si prépostság birtoka volt. Még az ötvenes évek végén is éltek azok a babonák a faluban, amelyekből ízelítőinek néhányat Somfai bácsi is elmondott : — Hűsvétkor a polányiak csupán főtt sonkát és tojást ettek, hogy ne legyenek torokfájósak. Nagypénteken nem volt szabad tüzet rakni, mert a babona szerint a nagy fényességtől a ház tele lesz sok féreggel, bolhával, tetővel. A húsvéti szenteltet Gesztiből hordták, s aki először ért vele haza. az a hiedelem szerint előbb aratott. Ilyenkor mindegyik kocsis a másikkal versengett. A kocsik egymás utam borultak föl... Stikl Jánossal, a termelőszövetkezet fogatosával először a községi közö6 tanács végrehajtó bizottsági ülésén találkoztunk. — Mi a polányiak legnagyobb problémája? — A járda és az árok. Igaz, a járdából már megvan egy i szakasz, de azt is föl kellene újítani. Na de elég a panaszból, Tudjuk, hogy meddig takarózhatunk. — A közlekedés? — Megfelel, bár vasárnap nem kielégítő. Csak reggel meg este jön be az autóbusz- járat. Stikl János negyvennyolc éves. Születése óta Polány- ban lakik. A fiainak Kaposváron épített házat, de ő maradt. — Talán akkor költözöm be, ha nyugdíjas leszeík. Ketten barangolunk a faluban a tanácselnökkel a régi, de mégis tiszta házak között. Fenn a dombtetőn áll az egykori kastély. Most óvada és művelődési ház. Az óvodarész felújítását tavaly fejezték be. Szakképzett óvónő vezetésével ma a falu kisgyerekeinek otthona. A művelődési otthon most készül. Társadalmi munkával, tanácsi segítséggel végzik a felújítást. Május 1-én szeretnék átadni. — A múlt héten itt jártunk a tsz elnökével — hallom Vigh Imrétől —, sportpályának való helyet kerestünk. Nem, nem sportkört akarunk létrehozni Polányban, csak a tömegsportnak helyet adni. Egy kis focipálya, röplabda- pálya, távolugrógödör és futópálya készül majd. Kis péhz- zel és természetesen nagyon sok társadalmi munkával. Április végén üzemel már a gázcseretelep. Az áfész-szel közösen hoztuk létre. — Az iskola? — Tizennégy, tizenöt alsó tagozatossal számolunk Polányban. A tanító most megbetegedett, s a gyerekek busszal járnak a memyei iskolába. Mi ' lesz a végleges megoldás? Szeretnénk az egesz alsó tagozatot véglegesen áthelyezni Mernyére. A szülők napközi iránti kérelme is megoldódhatna így. A polányiak nagy része a termelőszövetkezetben dolgozik, de sokan járnak el a bogiári gazdaságba, Kaposvárra és Mernyére a Mezőgéphez, meg a gamási tsz babodi melléküzemágába. A faluban ma négyszáz- nyolcvanhatan laknak, pontosan feleannyian, mint »menynyit 1960-ban mutattak ki. A Balaton-part, Kaposvár és Dunaújváros vonzotta el az embereket. Itt az utóbbi három évben senki sem épített házat. Bontási engedélyt viszont hármat adtak ki. A1 falu egyre inkább kihal. Ha tovább tart ez a népess ég - csökkenés. egy-két évtized múlva már csak néhány lakót számolhatunk össze Polányban.. A falu babonáival, emlékeivel előbb-utóbb eltűnik a térképről. Nagy Jenő Középfokú képesítéssel a termelésben MAI KOMMENTÁRUNK Nyilvános vita Kötetlen beszélgetés a Móricz Zsi gmond Mezőgazdasági Szakközépiskola IV/A osztályos diákjaival. Az érettségi előtt álló fiatalokon kívül részt vesz az iskola igazgató- helyettese, Kaposi Béla is. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a végződ hallgatók közül hányán készülnek bekapcsolódni a termelőmunkába; hogy tanulmányaik során kapnak-e képet az üzemek gyakorlati életéről, s ez miképp befolyásolja döntésüket? »Senki sem próféta a saját hazájában. Én szivesen mennék gyakornoknak, majd brigádvezetőnek vissza a falumba, de tartok tőle, hogy nehéz lenne tizennyolc évesen tekintélyt szereznem ott, ahoi pelenkás korom óta ismernek.« »Hároméves szerződésem van egy tsz-szel. Feszélyez ez a kötöttség, szívesen dolgoznék a gyakorlatban, csak nem ezzel a „muszáj” érzéssel...« »A falu hullámhosszára rá kell állni, nem tudom még, hogy emberileg milyen lesz az a közösség, ahol indul a szakmám, az életem.« »Döntő, hogy egy kezdő szakmailag és emberileg kinek az irányításával kezdi a pályát. Ez pedig esetleges. Jó lenne előre tudni, hogy ki mellett fogok közvetlenül dolgozni, a gyakornoki idő alatt kapok-e hosszú táv- . ra, akár egy életre útrava- lót?« A mély víztől mindenki tart egy kicsit, amíg nem volt alkalma kipróbálni, jó úszó-e. Fiataljaink elméleti tudása megalapozott, ezt maguk is érzik, tudják. A gyakorlati életnek azonban nagyon sok olyan apró fogása, szakmai titka van, melyet a legjobb pedagógiai módszerek mellett, a leghatékonyabban megszervezett gyakorlati oktatás során sem lehet elsajátítani. Ezeket majd az élet adja fel menet közben, mint napi lechogy az előtte járó, idősebb korosztály széles körű gyakorlati tapasztalattal, de jóval kevesebb elméleti felké- szüLtséggel látja el a feladatokat azokon a posztokon, ahová őket • képesítésüknek megfelelően a felső vezetés kívánja helyezni. Ezeket a várható, és érthetően emberi gondokat leküzdendő vettük fel a kapcsolatot olyan bázisgazdaságainkkal, mint amilyen például a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, ahol a vezetőség szakmai tudása és tekintélye a biztosíték arra, hogy kezdő fiataljaink kellő szakirányítást és emberileg is megértést, segítséget kapnak az induláshoz. Végzős diákjainknak mintegy 30 százaléka megy érettségi után egyenesen a termelőmunkába. Zömmel természetesen mezőgazdasági üzemekbe. azonban szinte minden évfolyamban vannak olyanok, akiknek más irá- nyú érdeklődése ebben az életkorban támad fel. így most is van olyan, aki kirakatrendezőnek. repülőgépszerelőnek vagy Diesel-mozdonyvezetőnek akarja tovább képezni magát a munkája mellett. Tapasztalataink szerint azonban ezek a fiatalok is előbb-utóbb a mezőgazdaság munkaterületére kanyarodnak vissza, s ezen a téren bővítik ismereteiket. Ahol a telepvezető — és általában a középszintű vezetés — a fiatalok mellé áll, ott valósabbak a lehetőségei a brigádvezetők A megye lakói érdeklődéssel fogadták a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatát a VI. kongresszus állásfoglalására. A kongresz- szusi felkészülés eddig is a nyilvánosság előtt zajlott, s a távlati feladatok közzététele szintén ezt erősítette. Minden tömegszervezet, — mozgalom, munkájára kisugárzik a párt jól bevált módszere, hogy az egész népet beavatja a politika kialakításába és gyakorlásába. A XI. kongresszust megelőzően megjelentek az újságokban a közös munka programjai. Az országépités, a távlatok kidolgozása minden embert érdekel és érint, ezért tájékozódhatott jó előre minden elképzelésről a közvélemény. A XI. kongresszus óta a szakszervezetek már megtartották a kongresszusokat, az ifjúsági szövetség, a Hazafias Népfront pedig most készül rá. Érdemes visszaemlékezni, hogy annak idején a Szakszervezetek Országos Tanácsa szintén közzétette jelentését, s a szakszervezeti levélben az ott megfolgalma- zottakat. A KISZ kb kongresszusi levelét — a napokban állapították ezt meg a KISZ megyei küldöttgyűlésén — a somogyi fiatalok is megvitatA Népfront Országos Tanácsa most azzal bocsátotta nyilvános vitára a kongresz- szusi állásfoglalás javaslatát, hogy minden észrevételt figyelembe vesz. A májusi népfrontgyűlések, küldöttértekezletek jó alkalmat teremtenek arra, hogy kiegészítsék, esetleg módosítsák a javaslatot. A véleményalkotásból senki sincs kirekesztve, a. népfrontbizottságok mindenhol összegyűjti k és továbbítják a döntést elősegítő megjegyzéseket. A XI. kongresszus azt tűzte célul, hogy a párt és szervezetei országosan és helyileg minden városban és községben az eddiginél jobban építsenek a Hazafias Népfront-mozgalomra. Az országos tanács a feladatokat úgy foglalta össze a most közzétett javaslatban, hogy a szocialista nemzeti egység teljes kibontakoztatása érdekében minden területen fokozódjék a mozgalom társadalmi, politikai szerepe. A Hazafias Népfront azon munkálkodik — fogalmaz a javaslat —, hogy országunk állampolgárai felismerjék: a haza jelene és jövője tudatosabb részvételt követel mindannyiunktól a szocialista építésben. Mozgalmunkban fiatalításának, gyorsabban és eredményesebben válik le- küzdhetővé az üzemeinkben gyakran jelentkező, alapfokú- an képzett szakemberek hiánya. Bedő Ildikó ták, s a KISZ-tagok véleménye gyorsan eljutott a központi bizottságához. Ennek köszönhető, hogy a kongresz- szusi levél bonyolultsága már nem érezhető a határozattervezetben. mindenki megtalálhatja a módját annak, hogy legjobb meggyőződése, képzettsége és érdeklődési köre szerint dolgozzon a fejlett szocialista társadalomért. L. G. Emberségből vizsgáztak két. — A szakmunkásképzést megkezdtük — mondja Beregszászi Ilona, az intézmény igazgatója. — Szarvasmarhatenyésztő szakmunkás-bizonyítványt kaphatnak a tanulók az érettségivel egyidejűleg. így az általános elméleti szaktudást mintegy kiegészítve, könnyebbé válik számukra az üzem életébe való beilleszkedés. Ez a szaíkmunkás- bizonyítvány megítélésünk szerint valamiféle »kapaszkodót« jelent, mely a gyakorlatban segít jobban kötődni az üzemé gh az, az állattenyésztéshez. Ismert gond a mező- gazdasági nagyüzemibe kikerülő ifjú szakember számára. Tegnap a megyei tanácson bensőséges ünnepség keretében adta át dr. Kassai János vb-titkár az Életmentésért Emlékérem kitüntetést Muszti Károlynak és Nemes Zoltánnak. Jelen volt dr. Gaál János rendőr alezredes, a megyei rendőr- főkapitányság képviseletében. Hideg, februári este történt ... — Segítség, segítség...! Tamás Lajos balatonmáriai lakos figyelt föl az övcsatorna felől érkező, már-már elhaló segélykiált ásókra. Riasztotta a közelben lakó Nemes Zoltánt Kulcsszó: a hatékonyság II negyedik év kezdetén A Nádudvari Kukorica és Iparnövény Termelési Együttműködés kaposvári alközpontjának vezetője, Per- ge István, éppen telexezett, amikor fölkerestem. Mig várakoztam. számomra különös kérdés ütötte meg a fülem: »A fotocella föl szerelve a vetögépekre?- Később, beszélgetésünk végén úgy éreztem: ez a kis mondat jól jellemzi a KITE munkáját... Nem halottam rosszul: a vetőgépeken valóban fotocella »figyeli«, hogy a csorosz- lyákban egyenletesen .megy-e a szem. Ha valami fönnaka- dás van, azonnal jelez a traktor vezetőjének. Ma már mind a 18 somogyi taggazdaságukban ilyen — a vetőmagot, a műtrágyát és a növényvédő szert egyszerre adagoló — gépekkel kezdték meg a napokban a tavaszi munkákat. A KITE-be nagyobbrészt a gyöngébb adottságú tsz-ek léptek be 1973- ban, az indulás évében. A belépés változást hozott. A nagyatádi tsz tavalyi 46 mázsás hektáronkénti kukorica- termése például — bár egyike volt a legalacsonyabbaknak — 230 százalékkal múlta fölül a megelőző évit. A legjobb — hektáronként 70 mázsás — kukoricatermést a kutasi szövetkezetben takarították be. Ez is több mint kétszerese az előző évinek. A legnagyobb területein — 8730 hektáron — termelt kukorica mellett még cukorrépát, napraforgót és szóját, valamint 1975 őszétől több mint 8000 hektáron búzát vetnek a KITE taggazdaságai. Az átlagszámok valamennyi terményüknél szép emelkedést mutatnak, az átlagokon belül azonban még nagyok a szó~ rodások. Különösen a gazdaságok szakmai és műszaki felkészültségében vannak még különbségek. Ezen egyebek között téli tanfolyamokkal és továbbképzésekkel igyekeznek változtatni. Az elmúlt téli tanfolyamokon csaknem valamennyi gazdaság szakemberei részt vettek. Elgondolkodtató, hogy a kivételek pont a legjobban rászoruló, gyöngébb tsz-ekből kerültek ki. Ez azt is jelzi, hogy a terméskülönbségek nem irhatok kizárólag az eltérő adottságok rovására. A hibás vezetői szemlélet mellett a technológiai fegyelem megsértése is oka a ter- meskulönbsegek egy reszenek. A kukorica mázsánként! önköltsége például ugyanilyen okból 105 és 225 forint között váltakozott. Mindezek mellett gondot okozott a rendszerbe nem vont gépek alkatrészellátása. Tavaly a Becker-vetőgépek konstrukciós hibája miatt késett a kukoricavetés. Ez a nehéz helyzet jól megmutatja a nagy társulás | előnyét. A munkával előbb végzett alföldi taggazdaságaik jöttek segiteni. Somogysárdon például a hódmezővásárhelyi tsz gépei dolgoztak. A vejti Rákóczi Tszt Kisgyalánban a | cukorrépa betakarításában segített, viszonozva a gyalániak- nak a tavaszi vetéshez adott segítségét. Az idei munka kulcsszava náluk is a hatékonyság. A technológiát máris az új gazdasági feltételekhez igazították. Mivel a termésátlagoknál a korábbi évekéhez hasonló rohamos növelés már nem lehetséges. elsősorban a termelés költségeinek leszorításával kívánnak előrelépni. Tavaly talajvizsgalatot végeztek valamennyi üzemünkben, és az idén ezek alapján számították ki az optimális műtrágyamennyiseget. Már 1975-ben is 3 mázsányi többlettermést adott hektáronként 1 mázsa starterműtrágya. ■ A mag megválasztásával elsősorban a rövidebb tenyészidejű fajták vetésére ösztönzik tagjaikat. így kívánják elérni, hogy a szemek betakarítási nedvességtartalma 28 százalék alatt maradjon, mert ezzel is csökkenthetik a szárítási költségeket. A gépkihasználással kapcsolatban szóba került: a John Deere csak a legmagasabb műszaki színvonal mellett üzemeltethető gazdaságosan. Hiába az alacsony fajlagos üzemanyagfogyasztás vagy a magas teljesítmény — ha nem hozzáértő ember kezébe kerül a gép, százezreket rá lehet fizetni. Figyelemre méltó egyébként, hogy a KITE-nél — a gazdaságok vezette gépkiértékelő lapok összesítése szerint — csaknem százszázalékos a gépek kihasználtsága. A tavaszi munkák helyzetéről Perge István elmondta, hogy hét somogyi taggazdaságukban. befejezték a cukorrépa vetését: összesen 1300 hektáron került földbe a mag. Tizenegy gazdaságukban a napokban kezdődött a kukorica vetése több mint 8400 hektáron. Már vetik a szóját is. Az őszi kalászosok fejtrágyázása korábban befejeződött. A gépek tehát pontosan tartják a tavaszi menetrendet. Jól kezdődött a KITE negyedik eve B. E. és az éppen haza tartó Muszti Károly balatankeresztúri fiatalt, hogy segítsenek kimenteni a jeges vízben vergődő embert. — Kötelet és deszkát vittünk. Előbb a kötelet lenyújtva akartuk kihúzni, de már annyira elmerevedett a hidegtől, hogy képtelen volt a kötélbe kapaszkodni. Zoli derekára kötöttük a kötelet, a néhány méteres jégre fektettük a deszkát, én a végére álltam, hogy ne csússzon el. Azután Zoli óvatosan a vízben levő emberhez kúszott, s nagy erőlködéssel. közös erővel partra húztuk. Ekkor már eszméletlen volt. Gyorsan bervit- tük Zol lókhoz, orvost és mentőket hívtunk. Percekig tartott, ám óráiknak tetszett az egész. Nagyon féltem, mi lesz, ha Zoli alatt beszakad a jég. Muszti Károly így eleveníti föl a történteket. Nemes Zoltán még hozzáteszi: — Nem volt idő a hosszas fontolgatásra, mi lesz, ha alattam is beszakad a jég. Egy ember volt a jeges vízben, nem hagyhattuk sorsaira. Pedig — mielőtt eszméletét vesztette — azt mondogatta, hagyjam őt, ne legyen miatta esetleg még egy áldoteat. De arra, hogy cserbenhagyjam, egy i pillanatig sem gondoltam. A két fiatal gyors és bátor elhatározása mentette meg az életnek a fonyódi Bencs Jánost. Az orvos és a mentők is azt állapították meg, hogy a segítség az utolsó pillanatban érkezett. A kimentett ember a hideg, jeges víztől már any- nyira összei'agyott, hogy lába, dereka megmerevedett, mozgásképtelenné vált. Ketten nincsenek negyven» évesek. Muszti Károly kőművessegéd, Nemes Zoltán harmadéves villanyszerelő-tanuló Fonyódon, s az intézet KISZ-szervezetémetk tagja. — Köszönjük, hogy megmentették Bencs János életét, köszönjük, szüleiknek is, hogy ilyen nagyszerű fiatalokat neveltek. Kérjük, a jövőben is mindenkor úgy cselekedjenek, ahogyan azt emberi érzésük diktálta — mondta dr. Kassai János, amikor átadta a kitüntetéseket. Mindketten büszkén viselhetik az Életmentésért Emlékérmet. Megszolgálták, emberségből kitűnőre vizsgáztak! Szalai László Somogyi Néplap
