Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-11 / 60. szám
1 Allatközelben AzSZKP XXV. kongresszusa után Munkaprogram a gazdaságban n X. ötéves tervvel jubileumi időszakba lépett a szovjet népgazdaság, amelynek termelőerőit es a szovjet nép anyagi-kulturális jólétét immár csaknem fél évszázada a szocialista tervgazdálkodás egymáshoz illeszkedő ötéves tervei formálják és gyarapítják. Ebben az összefüggésben nyilvánvaló, hogy az új ötéves terv azt a gazdaságépítő munkát viszi tovább, amelynek hosszú távú célja a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtése. Az SZKP XXV. kongresszusa, amely megvitatta és jóváhagyta a szovjet népgazdaság 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányait. koncepcióját, mondanivalójának és állásfoglalásának hangsúlyát mindamellett arra helyezte, hogy a X. ötéves terv nemcsak időrendi sorrendben új terv, hanem tartalmában, követelményeiben is az. Mindennek közgazdasági lényegét a kongresszus azzal jellemezte, hogy a X. ötéves terv a minőség és a hatékonyság terve. A Szovjetuniót a gazdaságban is a hatalmas méretek, teljesítmények jellemzik. Az elmúlt tíz esztendőben gazdasági potenciálja csaknem megkétszereződött, 1975-ben ipara és mezőgazdasága több mint 610 milliárd rubel értékű terméket állított elő. Szerfölött lényeges, hogy a nemzeti jövedelem 75 százalékát a lakosság fogyasztotta el, s hogy a mostani új tervidőszakban — épp a szovjet gazdaság fejlettsége eredményeképpen — a fogyasztási alap részesedése a nemzeti jövedelemben még növekszik is. A terv azzal számol, hogy az öt év folyamán a Szovjetunió nemzeti jövedelme mintegy 100 milliárd rubellel gyarapszik. Nos, ebből a nemzeti jövedelemtöbbletből 71—78 milliárd a lakosság fogyasztási alapját, életszínvonalát gyarapítja, s csak 16—22 milliárd a felhalmozást, a beruházást. E zek a számok arról tanúskodnak, hogy a termelésnek mindinkább a fogyasztó, a szovjet nép igényeit, keresletét kell kielégítenie. S mi sem természetesebb annál, hogy a fogyasztási alap, a bérek és jövedelmek dinamikus növekedése közepette a fogyasztó, a szovjet nép szükségletei, igényei is differenciálódnak: nemcsak többet. — jobbat akar fogyasztani. vásárolni. A szovjet gazdaság belépett fejlettségének abba a korszakába, amikor a legújabb technika és technológia alkalmazása a termelésben a szovjet emberek jó minőségű fogyasztási cikkekkel való ellátása, kielégítése szempontjából is az előrehaladás feltétele lett. Balaton-vizet kap Kaposvár (Folytatás az 1. oldalról) atádon a szennyvíztisztító telep befejezését a pénz hiánya akadályozza. Indokolt lenne tehát, hogy a Konzervipari Tröszt az eddiginél nagyobb összeggel járuljon hozzá. És arra is szükség van, hogy a fonyódligeti ifjúsági tábor szennyvize tisztításának és elvezetésének gondját gyors és olcsó technológiával megoldják. Somogy a IV. ötéves tervben rendkívül gazdaságosan használta föl a törpe vízművek építésének támogatására fordítható pénzt. Ennek köszönhető, hogy a jó minőségű ivóvízzel ellátott település aránya közelített az országos átlaghoz. Az V. ötéves terv időszakában — mintegy 450 millió forintos költséggel — 32 településen kívánnak törpe vízmű építésére társulást j szervezni. A megyei tanács t saját pénzéből fúratja meg a ' kutat, s erre alakul meg a társulás. A nagyobb községek lakói élvezik már a vezetékes ; ivóvíz előnyeit: közülük 17ben már kevés az egy mélyfúrású kút, a tervidőszakban tehát újabbat is kellene fura tni. A törpevízmű-építési program most a kisebb településeken folytatódik: ez azonban azzal is jár, hogy magasabbak lesznek a költségek. Dr. Gergely István elmondta a tanácskozáson, hogy az ágazat célkitűzései között' szerepel: 1980-ra az ország lakosságának 72 százalékához Jusson el vezetéken az egészséges ivóvíz. Ha e célkitűzés valóra válik, akkor a VI; ötéves tervben befejeződhet, — a falu villamosításához hasonló — nagy vízműépítési program. A víztermelő és -szállító kapacitás növelésével párhuzamosan azonban a gazdaságos felhasználásról is gondoskodni kell. Az összes költségeket figyelembe véve a másodpercenként egy köbméter vizet termelő kapacitásnövelés 60 millió forintba kerül. Ebből pedig nem nehéz kiszámítani, hogy az egyik legdrágább anyag, amelyet felhasználunk, éppen a víz. Takarékoskodni vele elsősorban az üzemek kerítésén belül lehet. A belvízvédekezés javítása érdekében az országban két területet kezelnek kiemelten. Az egyik Csongrád ás Békés megye területe, a másik pedig Somogy. Egyebek között a Kapos mentén árvízvédelmi tározók építését tervezik; ebből egyik — a hársasbereki — már ebben a tervidőszakban elkészül. Dr. K. I. Az ipari és mezőgazdasági termékek jobb minősége, a társadalmi termelés növekvő hatékonysága azonban nemcsak tervcél, hanem a terv megvalósításának alapvető eszköze, módszere. Hadd utaljunk ezzel kapcsolatban az új szovjet és az új magyar ötéves terv egyik rokonvonására: az eddigiek során mindkét népgazdaságban a felhalmozás növekedési üteme nagyobbvolt, mint a nemzeti jövedelemé. Most mind a Szovjetunióban, mind nálunk, alacsonyabb felhalmozási ütemmel kell nagyobb mértékben gyarapítani a nemzeti jövedelmet. Az ebből adódó követelmények is azonosak: az újratermelési folyamat minden fázisában növelni kell a hatékonyságot. Számunkra nagyon is közérthető mindaz, ami ezzel kapcsolatban az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott, még akkor is, amikor a fogalmazások és meghatározások esetleg el is térnek egymástól. Szó esett például a termelés erősítéséről, éspedig abban az értelemben, hogy növelni kell az anyagi eszközök, a munkaerő- és pénzügyi források hozamát, a meglevő termelési alapokat pedig hatékonyabban kell felhasználni. A szovjet gazdaságban is időszerű probléma a munkaerő-tartalékok ésszerű felhasználása, mert csak ily módon elégitr 1 hető ki a nem termelő szféra munkaerő-igénye, javítható a szolgáltató ágazatok teljesítménye. (Más kérdés, hogy a hatalmas méretek folytán az anyagi termelés ágazatai a munkaerő racionális felhasználásával, a munka termelékenységének növelésével öt év alatt 26 millió dolgozó munkáját takaríthatják meg a szovjet gazdaságnak.) Az SZKP XXV. kongresz- szusa nemcsak az újratermelés és a gazdálkodás területén határozta njeg a minőség és a hatékonyság öt esztendőre szóló munkaprogramját, egyúttal a tartalékot (is vfeltárta, mely az ötéves terv sikeres teljesítéséhez igénybe vehető. Ez a tartalék a tervezés és az irányítás, az egész gazdasági mechanizmus további tökéletesítése. E gyetlen dolgot emelnénk ki, amely híven tükrözi a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének célját és lényegét: mind az irányító és központi tervező tevékenységet, mind az anyagi ösztönzést a népgazdasági eredményre — a kibocsátott termék minőségére, a beruházások befejezésére — kíván- | ják összpontosítani. Máskép- oen fogalmazva: az SZKP XXV. kongresszusa a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének sokirányú feladatait abból kiindulva határozza meg, hogy a termelés végső célja a társadalom szükségle- teirték kielégítése. G. I. A Oíra és a Narancs a téma Régi babonák ezek. A ló patkója közti, megkeményedett sarat a gazda kikapirgálta. és a tyúkólba szórta, hogy előbb kőtőljanak a tyúkok. Azt tartották : ha késsel szelnek kenyeret a tejbe, akkor a tehén véres tejet ad. Volt, aki fejés előtt a vasvillát . az Istálló földjébe szúrta, hogy a tejet rontó boszorkányt megölje. Ha a tehén megborjazott, a gaz- dáék összehívták a szomszéd gyerekeket, hogy körüliocsol- ják őket föcstejjel. El kellett szaladniuk, hogy a kisborjú is úgy tudjon majd szaladni, ahogy ők. Babonák. De jól kifejezik azt az ősi, bensőséges kapcsolatot, mely ember és állat között volt. S amely mára eléggé megromlott, mondjuk ki kereken. Az ősi barátság őrzőit kerestük föl Szilvásszentmárton- ban. Miért? Talán, hogy kedvet újítsunk. Beszélgetésünk keretéül meredek zselici dombok, erdőperemek »szolgainak«. Vajon merre lehet a Bergyóka? Vagy az Igyenes és a Feketeföld? Merre a Pap- irtvány? A Hajdinás? A Per- zselyhegy? Szabó Imre jól tudja. -Itthon van. Beöltözött több ruha- rétegbe a padlási munkához; »kukoricát kopozott«, így mondja. A felesége csípőre teszi a kezét a hagyományos asz - szonyi mozdulattal, s várja a kérdéseket. — Van jószág az istállóban, hogyne lenne. Mindig is volt. Most egy tehén és két üsző. Az uram tsz-járadékos, én meg nyugdíjas vagyok. Ezt egészíti ki az a haszon, ami az állatneveléssel jár. Szabó a sapka sildje alól pillant ránk. — Körforgás ez. Az ember dolgozik a tsz-től bérelt földdel,, hogy az takarmányt adjon. Gondozza, eteti az állatot, hogy az meg pénzt hozzon. Élőhús, tej: ez az, amit adni tudunk az állanának. De már, amikor körül vezet á gazdaságban, nem ilyen tárgyilagos a hangja. Domokos József a Narancsot gondozza. — A Cifra már messziről mégis m éri a lépteimet. Ha mondom neki: »Ergye arrébb!«, érti. Az ember ilyenkor nem sajnálja azt, hogy mindennap fél ötkor kel. Hogy kétórai munka van velük minden áldott reggel. Etetés, itatás, al- mozás, tisztogatás. Mert a tisztaságot megkívánja az állat. Meg aztán az embernek nehezére esik az állatra nézni, ha az nem tiszta. A szerszámok nyele sima: a sűrű használat koptatta ilyenné. Vasvilla, szénavonó, kaparó. Répavágó is van meg villanydaráló. Cementépítmény a takarmány keveréséhez. — Nincs jobb a házi túrónál — mondja Szabó Imréné. — Rájár az ember keze a készítésére. Ügy megy az, hogy egy fazék tejet megaltat az ember lánya a melegen. Altkor, ugye a tejföl föltolakszik, le lehet merni. Az aludtejet ruhába tesszük, hogy a savó kicsöpögjön. Ami megmarad, az a túró. Reggelenként sajtárnyi tejet visz a gyűjtőhelyre. így van ez Domokoséknál is. Domokos Józsefné a majorban borjú- gondozó a szopós korú aknái, ötvenegy állatot lát el társával. Otthon, az istállóban egy tehén és egy üsző vár a gazdára, aki kucsmában serénykedik körülöttük ezekben a napokban, melyek újra a télre emlékeztetnek bennünket Domokos József egy cigaret- taszívásnyi időre hellyel kínál bennünket a konyhában. — Ebből a családból hárman dolgoznak a tsz-ben. A feleségem, a fiam meg a menyem. Hogy nálunk ne legyen állat? Azt én el nem tudom képzelni. Járadékos vagyok, így legtöbbet én forgolódok körüiö;- tük. Valamikor, ellés idején sokszor kint is aludtam az istállóban! Mert van úgy, hogy nehéz testi munkát kíván az az embertől is. Amikor topogni kezd az állat, a gazdának már készülnie kell. Szabóék a Cifráról beszélnek. Emlékek fénye viliódzik keskeny szemében. — S még a borjú világrajöt- te után is figyelni köll níhánv napot. Nehogy a tehén agyonnyomja. De meg is hálá ja a* állat a türelmet, ad z embernek egy kis anya u ss’oitséget. Tudja szám szerint, hogy a falu nyolcvan házából hányán tartanak jószágot, s ingatja a fejét rosszallóan, ha azt hallja: valaki lemondott a nevelésükről. De Szilvásszentma: ton- ban aránylag kevés ember »adja föl«. — Ez a mi tehenünk, a Narancs, ez majd minden évben bikával ajándékozza meg a házat. Tudja a nevét, nagyon. Nagyon is érti az embert. Kényes állat egyébként. Ezt kaparósai nem tisztíthatom; nem bírja a bőre. Csak a kefét. Mosoly fut az arcára. Halk dobbanások érkeznek fülünkhöz hátulról, az istálló lei61. Neki alighanem: zene! Leskó László A kis közösségek munkája a legfontosabb (Folytatás az 1. oldalról) az »idősebbekkel« együtt — a kérdések feldolgozását. Az ifjúsági klubokban is ugyanerről a témáról beszélgetnek majd a fiatalok, mert a KISZ- en kívüliekkel való kapcsolat- tartás, a szövetségbe nem tartozók véleményének megismerése is fontos feladat. A központi rendezvények a FIN március 15-i megnyitójával kezdődnek. A budapesti múzeumkertben tartják a nagygyűlést — ezt a Hazafias Népfront és a KISZ kb rendezi. Március 20-án este fáklyás felvonulás lesz: a főváros fiataljai a tanácsköztársasági emlékműnél talá’ikoEnak. Az április 4-i if júsági nagygyűlést az idén a Gellérthegyen, a Jubileumi parkban tartják. A IX. KlSZ-kongresszusról szólva a központi bizottság titkára kiemelte feladabmeg- határozó szerepét. Az ország ifjúkommunistái — mint mondta — uu most is azon dolgoznak, hogy a pártkongresszus határozatának végrehajtásából tevékenyen kivegyék részüket, s ezzel kapcsolatban sajátos feladataik is vannak. — A kongresszusi munka nem kampány — hangsúlyozta Barabás János —, ezt minden KISZ-tag tudja; nem »görögtüzes ünneplés«, hanem egy hosszú, kemény munkával teli időszak első lépcsője. X sajtótájé'koztatón ezután a Pest megyei KISZ-bizottság titkára számolt be a maigye ifjúkommunistáinak felajánlásáról. A Börzsönyben új úttörővasút épül a KISZ-esek segítségével, ezt — születés- napi ajándékként az Úttörőszövetség 30. évfordulójára — a gyermeknapon adják át. A létesítmény — egy régi erdei vasút rekonstrukciójából ■— j az ott építendő ’gyermekparadicsom« első létesítménye j lesz. L. P. í Nyolc asszony a cérnagyárból A gépeket kezelő asszonyok hajában zöld, lila, sárga pillék. Egyébként legkevesebb tizenkét orsóra ügyelnék a nagyatádi cérnagyárban. Az a nyolc asszony, akit keresek, az előorsózó üzemben dolgozik. Idestova tíz éve határozták el. hogy brigádot alakítanak Egyetértés néven. ötszázhúszan vesznek részt a munka verseny- mozgalomban a cérna-gyár kijencszáz dolgozójából. Horváth Béláné a munka verseny-felelős. — Az Egyetértés nyolcszor nyerte el a szocialista brigád címet és másodszor az arany fokozatot. Ezért pedig meg kell dolgozni. Károm műszakban, mindig átlagon felü' dolgoznak. Különösen a két évre hirdetett kongresszusi munka verseny ben értek el kiemelkedő eredményt. 1974-ben 108 százalékos teljesítést vállaltak, tavaly pedig 110 százalékot. Az első évben 115,3 a következőben pedig 119.9 j százalékot értek el. Igazság j szerint tízen tartoznak a kö- zósségbe. Ketten közülük I gyermekgondozási szabadságon I | vannak, tehát nyolc asszony ! -hozta« ezeket az ered mén ye! két. A .minőség és a takarékosság jelentős helyet foglal el vállalásaik között. Minőségi kifogás munkájuk ellen nem volt. A két évben 294, illetve 324 kilogramm fonalat mentettek meg a hulladékból. Bognár néni (üzemszerte-így hívja mindenki) a brigád leg- i idősebb tagja. | — Jó lesz a pihenés, és akkor talán majd megtanulok haikan' beszélni, mert bizony otínont azt mondja a család, hogy üzemben érzem magam, úgv hangoskodom. Itt pedig csak így lehet, a zakatolás miatt. Nézze, ez az én munkám. Fehér csévére ipari kúpot pörgetek. Ez a legkényesebb munka: formahiba nem lehet, egy deka nem hiányozhat, de több sem lehet. Az én kezemből egyenesen a csomagol óba megy az áru. Rajta van a jelzés: ezt Bognár Jánosáé csinálta. Még egy sem került vissza kifogással. Tizennyolc év után már szem- mértékre eltalálom a súlyt, [ nem kell leszedegetnem, mé- I regetnem az orsót. Ezzel si- | kerül jó minőséget elérnem: I nem szakítom meg a szálat, csak akkor, amikor már kész : a munka. Ugyancsak 1957 óta válla- j lati dolgozó Gelencsér Jánosné. j A délelőttös műszak már le- j járt, lekerül fejérül a kendő j erős fogú fésűvel j igyekszik megszabadítani haiját a zöld pihéktől. Ma zöld fonallal dol- j gozott. \ — Egy műszak alatt nyolc- j van kiló fonalat várnak tű- | lünk. Ma különösen jó szálat kaptunk, hát sikerült kilenc- I ven kilót raktárba adnom. Tőlünk, gyakorlottabbaktól a J lehető legjobb munkát igény- ! Uk, ez-ért újabban már nem bízzák ránk a fiatalok okta- j tását. Pedig régebben de sok | kislány tanult a kezem alatt... I Vékony, inas asszony a bri- I gád vezető je. Muzeális értékű gépen, az egyetlen fakerekes : motringolón dolgozik. Lukács Józsefné a neve. Esküszik a gépére. Sehogy sem értem: az ördögi sebességgel forgó kerekeknek háttal állva beszélget velem, de megérzi, ha valamelyik orsója elakad. Megfordul, egjrik kezében villan az olló. speciális fogással elcsí- ! pi a szálat, másikkal már kö- | ti is a hurkot. — A hang segít —• magyarázza. Hogy ebben az erős ! zajban miként tudja megku- lönbözíetni az elakadt orsó hangját, az idegen számára i rejtély marad. — A brigád- életnek az az előnye, hogy t együtt dolgozva szinte visszük ; egymást. Nem tudom máskép- I pen megmagyarázni, de va- ! '.ahogy úgy tapasztaltuk: egye- ! dűl képtelenek lennénk ilyen - kimagasló eredményekre. Sok • vetélkedőn vesz részt a brigád. Ez szinte hobbynk már. | Igaz, hogy ritkán vagyunk el- ! sők, mégis ... Ahova leggyak- I rabban járunk, az a vállalati | könyvtár. Azt mondják róluk, hogy a | kiállítástól a véradásig min- : denhol megtalálhatók. A szó- í kimondásukért kardos asszo- i nyoknak tartják őket. Gombos Jolán
