Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

Egy szövetkezet gondjai Mennének, de hová? SZINTE MINDEN szocia­lista országba szállítanak a Kaposvári Háziipari Szövetke­zet termékeiből. Varrott női, leányka- és bébiruhák, kötött pulóverok kelnek útra Romá­niába, az JNTDK-ba, Lengyel- országba és a. Szovjetunióba. A készáruk nyolcvan száza­lékát viszik külföldre, de több is elkelne. A szövetkezet azonban termékeinek egyötö­dét mindig a somogyi kiske­reskedelemnek adja át, így bővíti rendszeresen a helyi választékot. Az itt készült áruk kereset­tek. Rendelés lenne bőven. Az idén mégis óvatosabbak vol­tak az üzletkötéseknél. Miért? A kérdést Erdei István elnöknek és Molnár András műszaki vezetőnek tettük föl. Első szavaikból ki­tűnt, hogy a szövetkezet 1976-1 ban nagy változások előtt áll. Költözik! A jelenlegi. Május 1. utcai telephelyéről elköl­tözik a szabászat, a kötőrész­leg, viszik a varrógépeket és a raktári készletet is. Csak éppen azt nem tudják még, hogy mikor s hova? Kaposvár ipari és szolgálta­tó szövetkezeteinek évek óta egyre égetőbb gondja a vég­leges központi telephely. Olyan területre van szükség, amely hosszú távon is alkal­mas a fejlesztésre, s a ter­melő vagy szolgáltató tevé­kenység bázisául szolgál. Így vannak ezzel a háziipari szö­vetkezetnél is: a Május 1. ut­cában nem tudnak terjesz­kedni, építkezni. A területet egyébként is szanálásra jelöl­ték ki. A városi tanács ter­veiben a szövetkezetek telep­helyéül a Vörös Hadsereg út­ját, a volt téglagyár területét jelölték ki. Ez a telek jelen­leg négy szövetkezet osztatlan tulajdona, így nem kedvez az új telephelye kiépítését szor­galmazó szövetkezetnek. Pedig 1976 végére már el kellene készülnie egy 540 négyzetmé­teres új üzemcsarnoknak, te­hát legkésőbb az év végén be­fordulnák a költöztetést vég­ző teherautók. Igen, de még a kiviteli ter­vek sincsenek készen. Miért? A szövetkezetnél még nem tudják, melyik lesz az a vég­leges terület, ahol megkezdhe­tik az építkezést. Vagyis nem ismerik a tervrendeléshez föltétien szükséges helyrajzi számot. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy hivatalosan még nem indult meg a közü- letelhelyezési eljárás. Így ta­lálóan fogalmaztak a szövet­kezet vezetői: mennénk, de hova? Mégis azt mondják; az üzemcsarnoknak az év végéig el kell készülnie. Megvásárol­ják az építőipari szövetkezet Vár utcai telkét, a rajta álló épületekkel. Itt foglalkoztat­ják majd a bedolgozókat, s ugyancsak itt végzik az áru minőségét nagyrészt meghatá­rozó fontos előkészítő és be­fejező műveleteket. Ehhez az utóbbi években okos célgépe­ket vásároltak, s ma már tel­jesen megszűnt a szövetkezet­nél a kézi gombvarrás, a gomblyukak kézi szegese és a többi apró művelet. A szövetkezet nem képes saját erőből felépíteni a ter­melőcsarnokot. Az épület ter­vezett költsége nyolcmillió forint; ennek felét a KISZÖV — a közös fejlesztésre fordí­tandó alapból —, másik felét pedig az OKISZ és a megyei tanács adja. A saját erőt — hiteleket — további gépesítés­re fordítják. A Kaposvári Háziipari Szö­vetkezet több mint száz be­dolgozót foglalkoztat. Egyre népszerűbb lesz — és szociális szempontból sem lebecsülen­dő — ez a jövedelemkiegé­szítő otthoni munka. Haszna több oldalú: leköti a gyer­mekgondozási szabadságon otthon maradt kismamák szabad idejét, és a segélyen felül külön pénzhez juttatja őket. A sok bedolgozó azonban nem könnyíti meg a munka- szervezést és a hatékonyság növelését. A szövetkezetnek ez mégis sikerült, beszédesen árulkodnak a számok. 1975- ben negyven százalékkal töb­bet termeltek, mint egy év­vel azelőtt. S az idei óvato­sabb üzletkötések ellenére is úgy tervezik, hogy 1980-ban negyven százalékkal több ter­méket állítanak elő, mint az idén. A növekedés üteme te­hát nem csökken. MILYEN FORRÁSAI van­nak e dinamikus növekedés­nek? Elsősorban a gépesítés, | a tervezett új beruházás (itt a különböző technológiai fo­lyamatok sorrendje lesz job­ban áttekinthető), s a bedol­gozók széles táborával való élénk és szoros kapcsolat. Gépkocsi járja az egyes há­zakat, Kaposvártól Dombóvá­rig és Döbröközig, s hozza- J viszi a szabott kelméket, a j hurkolt anyagokat és a fél- j kész termékeket. — A bedolgozók munkáját [ egyszerű jól ütemezni — j mondja az elnök. — Időben \ és folyamatosan kell szállíta- jnunk az anyagot, hogy min­dig legyen munkájuk. Ez az alapelv — úgy vél­jük — nemcsak a bedolgozók­ra alkalmazható. Csupor Tibor Betakarító gépek csehszlovák-magyar együttműködéssel eV Cselekvő egységben A BMG törökszentmiklósi gyárában megkezdték a cseh­szlovák—magyar együttmű­ködéssel készüllő szálastakiar- mány-betakarító gépek soro­zatgyártását. Az SB—220 fel­szedő adapterből és a ZT 300 típusú silóadapterből — ame­lyekhez az erőgépet a cseh partner készíti — 600—600 da­rabot igényelnek a csehszlo­vák gazdaságok. Hazai pia­cokra 160—160 darabot készí­tenek. A második taggyűlések után Jobb lesz a kapcsolat Március elején befejeződtek Somogybán a második KI5Z- tag gyű Lések. Az alapszervezeti tanácskozásokon az ifjúkom- munisták megvitatták a köz­ponti bizottság kongresszusi levélét, a szervezeti szabály­zat módosításának tervezetét és elkészítették az 1976—77-es mozgalmi évre a közösség ak­cióprogramját. valamint az ehhez kapcsolódó egyéni meg­bízatásokat is megkapták a KISZ-tagok. A kongresszusi levélben foglaltakról felelősséggel, po­litizálva vitáztak. A fiatalok elsősorban a saját rétegüket érintő gondokkal foglalkoztak, és javaslataikat is ott fejtették ki bővebben. Egyetlen gond­dal küszködtek: kevés »gon­dolkodási időt« kaptak a be­szélgetések előtt, így a részle­tes, alapos levelet nem tudták ugyanolyan részletesen vizs­gálni, nem jutott idejük arra, hogy egy másik ifjúsági ré­teg gondjaival is törődjenek. A szervezeti szabályzat rö­vidítését, egyszerűbbé tételét jónak tartják a somogyi ifjú- kommunisták. Egyetértenek Langyos szellővel, vidám napsütéssel köszöntött ránk hétfőn, reggel a meteorológiai tavasz első napja. A kofái fölmelegedés szétroppantotta a Balaton jégmezőjét — táb­lái egymásra torlódtak a déli parton —, és a gyümölcsö­sökbe, a veteményesekbe csa­logatta a kertészkedőket. De nemcsak a kiskerttulajdono- sok készülgettek a tavaszi munkára, hanem a nagyüze­mekben — tsz-ekben, állami gazdaságokban — is indulásra készen állnak a gépek. Sőt, a kadarkúti tsz-ben a hét köze­pén már meg is próbálkoz­tak a zab vetésével. Igaz, a földeken dolgozók nem sokáig élvezhették a száraz, de csí­pősre fordult időt: pénteken reggelre váratlanul fehérbe öltözött a somogyi táj. És bár a szeszélyesen kavargó felhők közül sűrűn előbuk­kant a nap és sugarai jórészt felszippantották a meg-meg­ismétlődő hózáporok nyomait, a tavaszi munkákat mégis megakasztotta a tél kései lá­togatása. A kényszerpihenő — reméljük rövid — ideje alatt a gazdaságok még elvégezhe­tik a szervezés utolsó mozza­natait. és talán beszerezhetik a hiányzó alkatrészeket is. A megyei párt-végrehajtó- bizotiság szerdai ülésén a ka­posvári pártbizottság várospo­litikai, fejlesztési tevékenysé­gét tekintették át. A megye- székhely életének, továhbi sorsának számos kérdéséről esett itt szó. Többek között felhívták a város politikai irányító szervének figyelmét az ágazatok és a területek arányosabb fejlesztésére, az összehangoltabb munkára, a bátor, de megalapozott kez­deményezésre. Feladatként határozta meg a vb, hogy a városi pártbizottság fordítson gondot az állampolgári fegye­lem erősítésére, a város köz­területeinek megóvására, lép­jen fel határozottabban a kö­zömbösség, a felelőtlenség el­len ; változatos eszközökkel formálja a közvéleményt a város gazdagítása, szépítése érdekében. Fontos szempont­ként szerepelt az ülésen a ka­posvári munkásság társadalmi szerepének erősítése, éleit- és munkakörülményeinek to­vábbi ' javítása. A megyeszék­hely a következő években is i erőteljesen és gyorsan fejlő­dik: a fokozódó igények ki­elégítésében az állami szer- I vek nem nélkülözhetik az üzemek, általában a munka­helyi közösségek kezdeménye­ző. cselekvő részvételét. En­nek megszervezésében fontos fe’adat vár a pártszerveze­tekre. A város fejlesztésével függ ! össze az a megállapodás is, mely a Somogy megyei Álla­mi Építőirjari Vállalat és a ! Tanácsi Építő Vállalat között jött létre a múlt héten. A megye két legnagyobb építő­ipari szervezetének olyan j együttműködési programot m- 1 került kialakítania, amely sa­ját lehetőségeik legkedvezőbb kihasználásával, termékeik — a panelek, illetve a födémek — kölcsönös felhásználásával meggyorsíthatják az építkezé­seket. A közös, összehangolt, jól szervezett tevékenység fontos feltétele annak, hogy a tervezett lakások, határidőre és jó minőségben felépülje­nek. Ezt az együttműködési megállapodást minden bi­zonnyal több, rövid és hosz- szabb távra szóló is követi, amelyből mindkét vállalatnak, de elsősorban a megye, a vá­ros lakosságának származik haszna. A megyeszékhely lakosságát érinti — bár közvetve kör­nyékét is. hiszen jelentős a bejáró munkások aránya —, hogy terv készült Kaposvár üzemegészségügyének fejlesz­tésére, melyet a városi tanács keddi ülésén hagyott jóvá. Jelenleg tizenkilenc üzemben összesen nyolc fő- és öt rész­foglalkozású orvos ellenőrzi a dolgozók egészségét, végzi gyógykezelését. A jóváhagyott terv szerint — amely öt évre szabja meg a tennivalókat — 1980-ban tíz főhivatású és há­rom részfoglalkozású orvos összesen 25 üzem dolgozóinak egészségére ügyel, mindin­kább előtérbe helyezve a megelőző vizsgálatokat, a munkaegészségügyi ellenőr­zéseket, '•^p FMQ Lészió vele és támogatják; különösen a KISZ szervezeti felépítésé­nek változásait üdvözölték örömmel. Így egyszerűbb lesz a munka, jobb lesz a kapcso­lat az alsóbb és a felsőbb KlSZ-szervek között. Az akcióprogramokba beke­rültek a kongresszusi levél vi­tája során felvetődött helyi tennivalók. Mindenütt jobb, bőségesebb tervek készültek, mint tavaly. Arra is tekintet­tel voltak a KISZ-esak, hogy ne állítsanak megoldhatatlan feladatokat maguk elé. Az egyéni megbízatások jól kap­csolódnak a közös munkater­vekhez. Jellemző az egész megyére, hogy az alapszervezeti taggyű­lések majd mindenütt több órán át tartottak. Még így is sok alapszervezet úgy döntött, hogy a legközelebbi taggyűlé­sen és a politikai oktatáson is visszatérnek a második tag­gyűléseken elhangzottakra. Az első gyűléseken megvá­lasztott küldötteknek most az a feladatuk, hogy a küldöttgyű­léseiken hűen, társaikat képvi­selve adják toválbb az ötlete­ket, a javaslatokat a felsőbb KlSZ-sizervekn.ek. A pontos, jó tájékoztatás kötelesség, hi­szen a kongresszus csak akikor tud jól határozni az ország if­júkommunistáinak érdekében, ha ismeri a fiatalok vélemé­nyét és tud a gondjaikról. A második taggyűléseken tapasz­talt jó munka alapot ad a bizalomhoz, hogy ugyanolyan felelősséggel dolgoznak tovább Somogy KISZ-esei, mint ed­dig. L. P. Az a hosszan tartó, lelkes taps, amely pántelken j délután helyi idő szerint ne- I gyed kettőikor Leonyid Brezs- \ nyev zárszava után csattant fel a Kreml kongresszusi pa­lotájában, a Szovjetunió Kom- | munista Pártja XXV. kong­resszusának tíznapos munká­ja végére tette ki a pontot. A tanácskozás anyagának — az elhangzott beszédeknek és felszólalásoknak, a határoza­toknak és más dokumentu­moknak — a feldolgozásával bizonyára hosszú ideig lesznek elfoglalva a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a ka­pitalista államok kommunista pártjaiban. Sőt bizonyos, hogy megkülönböztetett figyelem­mel tanulmányozzák a XXV. kongresszus anyagát a tőkés- viláig hatalmi és üzleti köz­pontjaiban is, hiszen a Szov­jetunió külpolitikája —amely­nek fő vonalát a következő öt esztendőre a tanácskozás most meghatározta — az egész világpolitikát befolyáso­ló tényező. Anélkül azonban, hogy a mélyebb elemzéseknek és ér­tékeléseknek elébe vágunk, a XXV. kongresszus néhány fő jellemző vonását már most, nem sokkal a történelmi je­lentőségű tanácskozás bere­kesztése után is össze lehet foglalni. A kongresszuson elhangzott beszédek, felszólalások, a sza­vazások eredménye egyaránt arról tanúskodnak, hogy az SZKP összeforrottsága tovább­ra is töretlen. A 15 és fél mil­lió szovjet kommunistát kép­viselő csaikneim ötezer küldött teljesen egységes volt az el­múlt öt esztendő eredményei­nek, fogyatékosságainak, a nemzetközi helyzetnek az ér­tékelésében. valamint a soron Levő bel-, leül- és gazdaság­politikai, ideológiai feladatok­nak a megközelítésében. A XXV. kongresszus előadói és felszólalói joggal mutattak rá, hogy a XXIV. kongresszu­son elfogadott irányvonal he­lyes volt, azt az élet igazolta. A mostani tanácskozás nem szakított az 1971. évi tanácsko­záson kijelölt egyetlen célki­tűzéssel, egyetlen elvi tétellel sem. Ezért is hangsúlyozhat­ják Moszkvában, hogy a XXV. kongresszus az előző tanács­kozás vonalát folytatta. Ugyan­akkor azonban ez nem egysze­rű folytatás. Hiszen az elmúlt öt esztendő alatt a külpoliti­kában olyan eredmények szü­lettek, mint a nemzetközi eny­hülés elmélyülése, a vietnami nép győzelme, az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet sikeres befejezése; a szovjet ipar mennyiségi muta­tói ebben az időszakban szo­rosan felzárkóztak az ameri­kaiak mögé; számottevően emelkedett a szovjet emberek életszínvonala, folytatódott a szovjet népgazdaság irányítá­sának tökéletesítése. Következésképpen az azonos jellegű feladatok végrehajtá­sát a Szovjetunió most maga­sabb szintről folytathatja, en­nek megfelelően a párt maga­sabb követelményeket állít szervezetei és tagjai, az állami szervek elé. Ez az önkritikus igényesség, a soron levő feladatok nehéz­ségeinek fölmérése (anélkül, hogy megijednének tőlük), nagymértékben jellemezte a küldöttek — mind a miniszte­reik és a köztársasági vezetők, mind a termelésben közvetle­nül részt vevő dolgozók fel­szólalásait. A mostani kong- resszuson egy éhként talán még az eddiginél is nagyobb teret kaptak a távoli vidékek, üze­mek, kolhozok kommunistái­nak képviselői, akik bizony sok országos vezető elől is »elbeszélték« a viszonylag szűkre szabott időt. A párt, a kongresszus poli­tikai irányvonalának folya­matosságát egyébként jól tük­rözi a párt vezetésének folya­matossága is. A politikai bi­zottság taigjai_ köziül csupán egyet nem választottak meg ismét. A politikai bizottság mindkét új tagja — Grigorij Romanov és Dmitrij Usztyi- nov — eddig a bizottság pót­tagja volt. az új póttag Gejdar Alijev azerbajdzsáni első titkai; — személyében a Kaukázuson túli szovjet köz­társaságok kommunistáinak képviselője került a legfelső vezetésbe. \ Az SZKP XXV. kongresszu­sán több mint száz külföldi kommunista és munkáspárt, nemzeti-demokratikus és más haladó párt, mozgalom kül­döttsége volt jelien. Részvéte­lük, e delegációk vezetőinek beszédei jól mutatták azit az általános tiszteletet és tekin­télyt, melyet az első szocialis­ta ország marxisét—leninista pártja élvez a világ haladó erőinek. körében. A kongresszus bere­kesztését követő órákban Szovjetunió-szerte röpgy ülé­seken köszöntötték a szovjet emberek pártjuk, kongresszu­suk sikeres befejezését, a kö­vetkező fél évtizedes időszak egységesen jóváhagyott prog­ramját. Néhány nap múlva a Legtávolabbi vidékekről érke­zett küldöttek is hazaérnek és beszámolnak elvtáp; ajknak, munkatársaiknak a párt leg­felsőbb fórumáról. A XXV. kongresszus emlékezetes nap­jai után a tanácskozáson ho­zott határozatok végrehajtásá­nak munkanapjai követikez- t nek. Kulcsár István Bolgár bankvezetők tárgyallak Budapesten Szombaton elutazott hazánk­ból Veszelin Nikiforov, a Bol­gár Nemzeti Bank elnöke és Dimitr Kalinov, a Bolgár Kül­kereskedelmi Bank elnöke. A bolgár bankvezetők Tímár Má­tyással, a Magyar Nemzeti Bank elnökével és a bank ve­zető munkatársaival a két or­szág pénzintézeteinek kapcso­latairól és nemzetközi pénzügyi kérdésekről tárgyaltak. A bolgár vendégeket buda­pesti tartózkodásuk során fo­gadta Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. A megyei kégviselőcstprt s hegvédelmi és a környezetvédelmi törvényjavaslatról tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról) zetvédelmi tennivalókat. Egy évvel később a Somogy és a Veszprém megyei népfront Siófokon ankétot tartott a Ba­laton védelméről, majd meg­rendezték Somogybán az em­beri környezet védelméről szóló törvénytervezet társadal­mi vitáját. A természeti erők — főleg a víz és a szél — sok kárt okoznak, ezért nagy hasznot várnak a meliorációs, zöldöve­zeti, településfejlesztési tervek megvalósulásától. Erdős Zoltán elmondta, hogy rengeteget kell még tenni a köztisztasági kívánalmaik tel­jesítéséért, sok helyütt a töb­bi között megoldatlan a szennyvízelvezetés, a hulla­dékgyűjtés. (A Balaton-parton például aggasztóan sok az il­legális szemé tlerak óhely.) A helyzet javítása érdekében va­lamennyi város és kiemelt te­lepülés számára köztisztasag- fejlesztéá tervet készítettek, ám az elképzelések nehezen válnak valóra. Mindennapjaink szomorú kísérőjelensége, hogy a terme­ssze tes vizek szennyeződése a mezőgazdasági és az ipari fej­lődéssel együtt növekedik. Kü­lönösen a Kapos vízminősége romlott, s eredményt csak a I városi szennyvíztisztító üzem- j behelyezésétől, továbbá az ipari eredetű szennyvizek elő- j zetes tisztításától várhatunk. A legfontosabb feladatok kö- | zé tartozik a Balaton vizének I védelme, a környezetvédelmi I törvény elfogadása után re- I mélhetően az eddigieknél több j intézkedéssel óvják majd az [ ország legnagyobb természe- i tes vizét. í Kaposvár és a megye többi I területérnek levegője még elfo­gadható tisztaságú, bár az ipa­rosodás és a közlekedés fejlő­dése veszélyt rejteget. Körül­tekintő megelőző intézkedé­sekkel azonban elejét lehet venni a bajnak. * Az élővilág védelme is a felelősségteljes tennivalók kö­zé tartozik. A többi között fontos a génkészlet megőrzése és tartósítása, s ez csak gén­bankok létesítésével oldható meg. Övni kell a kipusztulás­tól az állat- és növényfajtákat, mert elvesztésük pótolhatatlan kárt jelentene az élővilágban. A megyei tanács osztály ve­zetője röviden tájékoztatta az országgyűlési képviselőket a tájvédelemről, a települések környezetvédelméről és azöld- terüliet megóvásának legsür­getőbb tennivalóiról. Dr. Kassai János és Erdős Zoltán tájékoztatója után több képviselő újabb kérdéseket tett föl. A környezetvédelmi törvényjavaslatról szólva majdnem mindegyik képviselő hangsúlyozta a Balaton védel­mének szükségességét. r. d. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom