Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

„Ussztűz” a bűnözés eilen Egy év bűnügyi statisztáké- j hető elmebetegek és azok is, ja aiapjan nem lehet irányza- akik téves szakértői megálla- tokat megfogalmazni es tá- j pítások miatt jutottak a vád­madihatatunnak veit követ- keztetzsekre jutni. Igaz, hogy tavaly az o szágos állagnál jó­val kisebb mértékben, 2,6 százaiért-:al nőtt Somogybán a bűntettek és a vétségek szá­ma, mégsem örül se aki, hogy a megyében »csupán« 4902 bűncselekmény történt. Már csaik azért sem. mert az or­szágban tízezer lakosra itt jut a legtöbb vagyon elleni bűn- cselekmény, s a kár is meg­döbbentően magas. Beszélge­tésünk elején a társadalmi tu­lajdon és a személyek javai elleni bűncselakményekrő.' kérdeztem dr. Halász János megyei főügyészt. — Az okok nagyjából is lottak padjára. Minden föl- mentés okát alaposan tanul­mányozzuk: az már esztendők óta nem fordult elő, hogy sú­lyosabb bűncselekménnyel megalapozatlanul vádoltunk volna valakit. — A közrendet és a közbiz­tonságot legveszélyesebben az erőszakos és garázda bűncse­lekmények elkövetik zavar' Szorvasmcrha-tenyésztcsünk feladatai Egységes akarattal Szarvasmarha-tenyésztésünk jelenlegi helyzetét értékelve jogosan vetődik föl a kérdés: reálisak-e az ötödik ötéves tervre meghatározott céljaink? Ahogy a megyei tanácsülésen is elhangzott: nem túlzottak, végrehajthatók ezek a felada­tok — csak nem a negyedik ötéves tervben kialakult mó­don és szinten! Teljesíthetők, ha a szarvasmarha-tenyésztés ,ják. Ezekből a cselekmények- megbecsült főág azat lesz, ha bői a kimutatás szerint tavaly 514 volt a megyében. Pörögnek az orsók — Hattal kevesebb, összesen tizenegy emberölés történt, a hivatalos személy elleni erő­szak nagyjából annyi, mint két mertek: a belső ellenőrzés éve volt: hatvanhatot tartunk nyilván. Viszont tízzel nőtt és hetvenhét lett a garázdaságok szánna, rablás miatt pedig mintegy tizennégy bűnügyben indult eljárás. El kell monda­nom, hogy ezek a rablások ál­talában nem a »klasszikusok« közé tartoznak, tehát , nem a nyílt utcán támadnak meg és fosztanak ki erőszakkal vala­kit. — Az erőszakos és garázda bűncselekmények túlnyomó többsége nem történne meg, ha elkövetőik nem innák le magukat. A bűnmegelőzésért is fontos az »össztűz«, mely az utóbbi hónapokban Somogy­bán a túlzott alkoholfogyasz­tás ellen irányul. — Teljesen egyetértek a me­gyei alkoholellenes társadalmi bizottság céljaival, és az eddi­gi tanácsi, vállalati intézkedé­seiket követésre méltónak ta­lálom. Az ügyészségek min­den, tőlük telhetőt megadnak a harchoz, melynek szükségessé­gét a megyei pártbizottság már idézett intézkedési terve hangsúlyozza. — Tavaly a legfőbb ügyész és több más országos vezető megfogalmazta: téves a hiede­lem, mely szerint az államnak haszna van a szeszforgalma­zásból. Ha fölmérjük a kárt, melyet a rengeteg, ittasan el­követett bűncselekmény, a ré­szegség okoz, nem beszélhe­tünk haszonról. Mégis úgy lát­szik, az alkoholizmus elleni küzdelembe még nem minden szerv kapcsolódott be, amely tehetne a sikerért. — A megyei kezdeményezé­sek hasznosak, de lényegesebb eredményt csak központi in­tézkedésektől várhatunk. Nem­csak a szeszfogyasztás, hanem az alkoholizmus elleni küzde­lem lényege is a mérsékletes- ság. Már régen várjuk a meg­fontolt rendelkezéseket. Addig is mindent megteszünk, hogy az ittasan karambolozok, a részeges . bűncselekményeket elkövetők elnyerjék méltó büntetésükét. hiányosságai és a sorozatos fe­gyelmezetlenségek megköny- nyítik a vagyon elleni bűn- cselekmények elkövetését, de a korábbiaknál nagyobb sze­repet kap a könnyen eltulaj­donítható vagyontárgyak gya­rapodása és az idegenforgalom fellendülése is. A megyei párt- értekezleten elhangzott kriti­kai észrevételek, javaslatok hasznosításáról készült intéz­kedési terv szerint a társadal­mi tulajdon hatékonyabb vé­delme érdekében az állami és a gazdasági szervek, továbbá a szövetkezetek és intézmé­nyek vezetőinek nagyobb fi­gyelmet 'kell fordítaniuk a megelőzésre. — Sokszor a bűnmegelőzésre hivatott vezetők hanyagsága teremti meg a lehetőségeket. — Mád' javult a helyzet, ta­lán csak a termelőszövetkeze­teknél állandósult ez a gond. Nincs a termelésnek még egy területe a megyében, ahol annyi vezető ellen kellene büntetőeljárást indiuani, mint a termelőszövetkezetekben. Néhány tsz-vezető korrupció segítségével akar soron kívül géphez, más egyébhez jutni, s ezzel rossz példát mutat a ta­goknak is. Akad, aki arra gon­dol, ez a módszer az eredmé­nyes és maga is alkalmazni próbálja. A leghatározottab­ban föllépünk az ilyen törek­vések ellen — tesszük ezt a sok-sok talpig becsületes ter­melőszövetkezeti vezető érde­kében is. — Ar. ügyészségek hogyan járulnak hezzá a vagyon elle­ni bűntények megelőzéséhez? — Értékelő munkánk tanul­ságaival megismertetjük az ér­dekelt gazdasági vezetőket. Tájékoztatókat tartunk töb­bek között a tsz-szovetségek, a MÉSZÖV, a KISZÖV, az ál­lami gazdaságok fölkelésére. Egy-egy bűnügyről a rendőr­ség vagy az ügyészség meg­írja a tapasztalatait a meg­károsított munkahely vezetői­nek, s természetesen nem ma­rad adós más intézkedésekkel sem. — Az összes bűncselekmény 63,1 százaléka a vagyon elleni, utána 14,9 százalékkal a közle­kedési bűntettek és vétségek következnek. — Megítélésem szerint ja­vult a közlekedési erkölcs a megyében, ez elsősorban az állampolgári fegyelmezettség­nek köszönhető, de jó hatása volt a forgalom nagyobb el­lenőrzésének és a szabályta­lankodók ellen alkalmazott szigornak is. A bíróságok a perek többségében éltek a pél­dás szigorral, néhány bünte­téssel azonban az ügyészsége1: nem lehettek elégedettek. Ilyenkor föllebbezést nyújtot­tunk be az első fokú bíróság ítélete ellen. » — Általában milyen az ügyészi fellebbezések hatása? — Eredményességük tavaly ismét fokozódott, a föllebbe- zések hetvenöt százalékának helyt adtak. — Mekkora az arányuk azok­nak aúc ügyeknek, melyek tár­gyalása során kiderült, hogy megalapozatlan volt a vád? — Biaocnyíték, illetve bűn­cselekmény hiányában a meg­vádoltak három százalékát méntették föl. A fölmentették között vannak a nem büntet­iegalább akkora figyelmet és törődést kap, mint például a növénytermesztés, ha az anya­gi és a szellemi erőket a cél érdekében összefogják. Mivel a szarvasmarha-te- nyész. jst jellemző gondok igen összetettek és bonyolul­tak, fontos a feladatok rang­sorolása. Az egész ágazat jö­vedelmezőségének kulcskér­dése a takarmánytermelés, a takarmánygazdálkodás javí­tása. Ha nem sikerül változ­tatni a jelenlegi gyakorlaton, akkor minden más erőfeszítés hiábavaló. Hiába épülnek a szaktelepek, hiába kereszte­zünk drága pénzen importált állománnyal — megfelelő ta­karmány hiányában a legki­tűnőbb fajta sem tud termelni. — A Somogy megyei ügyész ségek tavaly vüli érdeklődéssel fogadott vizsgálatot tartottak. A munka­ügyi viták törvényességi vizs­gálatáról készített főügyészségi jelentést a megyei párt-vb is megtárgyalta. Milyen fonto­sabb témáik voltak ezenkívül az ügyészségeknek? — Fölmértük a raktári dol­gozók leltári felelősségéről sző­lő jogszabályok végrehajtásá­nak tapasztalatait, ellenőriz­tük a munkavédelmi jogszabá­lyok megtartását. Ügyes-bajos jogi gondjaikban rendszere­sen segítettünk az állampolgá­roknak. Pintér Dezső Rangsorolni a feladatokat Tény, hogy a takarmányter­melés gépesítése igen alacsony színvonalú, a melléktermékek hasznosítására, feldolgozására nincsenek megfelelő gépsorok. Mindenki hangoztatja: tartha­tatlan, hogy megsemmisítjük az értékes tömegtakarmánynak való nyersanyagot (kukorica­szárat, répafejet), mert nincs meg a technikai feltétele an­nak, hogy másként legyen. Másrészt: szépen kialakultak a növénytermelési de mindegyik csak főterméket j takarít be, a megsemmisül. Ezáltal a rend­szerek tulajdonképpen szembe kerülnek az állattenyésztés ér­dekeivel. Ezeknek a gondok­nak a megszüntetése túlnő az üzemek határain. Viszont van egy sor tennivaló, amely min­den »külső beavatkozás« nél­kül, azonnal végrehajtható a gazdaságban. nincs nagyüzemi termelés. (A növénytermelési rendszerek sikere ezt már bizonyította.) Ezért elengedhetetlen, hogy minden vezető, az ágazat min­den dolgozója ismerje munka­köri feladatát, a megvalósítan­dó technológiát, de legalább ennyire fontos annak belső és külső ellenőrzése, hogy ezek az előírások megvalósuljanak. Több figyelmet a háztájira A megyében levő tehénállo­mány csaknem egyharmada a háztáji gazdaságokban van. Korántsem elhanyagolható ez még akkor sem, ha a terve­zettnél több mint kétezerrel kevesebb a tehén a kisgazda­ságokban. Ez utóbbi tény arra "igyelmeztet, hogy a számított­nál jóval nagyobb mértékben csökkent a háztáji állomány. A kedvezőtlen jelenségnek — éppúgy, mint a nagyüzemben —, sok oka van. Jól kimutat­ható, hogy ezt a csökkenést nem lehet a tagság elöregedé­sével magyarázni, azzal sem, hogy a fiatalabb korosztály nem vállalkozik háztáji állat- tenyésztésre. Ezek a körülmé­nyek is közrejátszanak — de nem kizárólagosan! Nincs, aki a legelőre hajtsa az állatokat, rossz legelő jut a háztáji állo­mánynak, nem megnyugtató az ellátás a zöld- és a szálas ta­karmányból, sok kívánnivalót hagy maga után az értékesíté­si biztonság. Ezeknek a hi­báknak a megszüntetése első­sorban a közös gazdaságokon áll. Főként ők tartoznak fele­lősséggel azért, ' hogy miként alakul a háztáji szarvasmarha­tartás. Több törődést érdemel a háztáji szarvasmarha-tenyész­tés. Szervezett intézkedésekkel, Technológiai fegyelem — eb­ben a két szóban összefoglal- számos, rendki- J ható mindaz a feladat, ame­lyet inkább ma, mint holnap el kell végezni az üzemben. Semmivel sem lehet magya­rázni, hogy például elvétve si­lóznak szakszerűen. Olyan alapvető, egyszerűen gondat­lanságból vagy szervezési hiá­nyosságokból fakadó hibák fordulnak elő, melyek követ­keztében a takarmányok bel- tartalmi értéke az indokoltnál nagyobb mértékben csökken, vagy teljesen tönkremegy. Technológiai fegyelem nélkül . a központi támogatás maximá- rendszerek, liß kihasznalasaval el kell ér_ ni, hogy ne csökkenjen a ter- melléktermék j vezettnél nagyobb mértékben a háztáji állomány. Ehhez pe­dig az szükséges, hogy szer­vezetileg is jobban kapcsolód­jon a nagyüzemek gazdálko­dásához. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével összefüggő fel­adataink mindegyikére nem tértünk ki, de az elmondottak is bizonyítják: szigorú követ­kezetességet igénylő munka ez. Minden szinten nagyobb fe­gyelmet, határozottabb ellen­őrzést igényel. Vörös Márta Előfonó. Könnyű ruhába öl­tözött asszonyok, leányok szorgoskodnak a gépek mel­lett, figyelik a szüntelenül pergő orsókat, a végtelen gyapjúszálak útját. Az előfonó egyik korszerű gépén dolgozik Bognár Tibor­né. Nem is egy, hanem két gép, összesen 128 orsó kezelése a feladata. Sebesen jár, fölrak­ja a megtelt csévéket a gé­pek tetejére, helyükre teszi az üreseket. Ha egy szál elszakad, ujjának gyors — a szemlélő­nek utánozhatatlannak látszó — mozdulatával köti meg. Fiatal, fekete lány segédkezik a leszedésben, majd Bognárné megy át a szomszédos gépsor­ra segíteni. — Halász Jutka a szomszé­dom, öszedolgozunk, így mind­kettőnknek könnyebb, gyor­sabban végzünk. Ez főleg a leszedésnél fontos, hogy le­gyen időnk más munkák el­végzésére is. Különösen a gé­pek tisztán tartására kell ügyelni. Ha tiszta a gép, ke­vesebb a szálszakadás, jobb a minőség, többet tudunk ter­melni. Ez jó a gyárnak, s mi is többet kereshetünk. Bognár Tiborné élete elsza- kíthatatlanul hozzá tartozik a gyárhoz. Társaival együtt eb­ben a munkában találja meg az alkotás örömét, szépségét. — Nagyon jó munkás. Kevés olyan szorgalmas asszonyt ta­lálni, aki hozzá hasonlóan dol­gozik — mondja róla Kollár Janosné csoportvezető, munka­módszer-átadó. — Tőle tanultam a szakmát. Szigorú volt, megkövetelte a pontos, lelkiismeretes munkát. Neki köszönhetem, hogy ma mái én is önállóan dolgozom — így vélekedik róla Halász Jutka. Tizennyolc évesen, 1959-ben jelentkezett Bognárné a tex­tilművekbe. Előbb a Fonó II- be, majd a jelenlegi helyére, az előfonóba került. Csaknem két évtizede végzi ezt a mun­kát. Aki dolgozott valaha há­rom műszakban, az tudja, mit jelent egyik héten hajnali hat órakor, majd délután kettőkor, azután pedig est© tíz órakor kezdeni. — A délelőtti és az éjszakás műszakot szeretem a legjob­ban. Elsősorban családi okok miatt, mert tizennégy éves k'slányomat egyedül nevelem. Ha délutános vagyok, akkor kevtset találkozhatom vele. Ismét munkájáról, a gyárról, a fejlődéséről beszél, azután .a korszerű gépekről, amelyeken ma jóval könnyebb a munka, mint amikor dolgozni kezdett. Társairól: Nagy Jánosáéról, Steller Lajosnéról, Tamás Ist- vánnéról. A Latinca-brigádról, amellyel tavaly a XI. párt- kongresszus tiszteletére indí­tott szocialista munkaver­senyben elnyerték a vállalat kiváló brigádja kitüntetést. Ók is ott voltak a gyári böl­csőde építésénél, felajánlották egynapi keresetüket, hogy a gyár leendő kismamáinak le­gyen hol elhelyezniük a gyer­meküket. A kongresszusi ver­senyt folytatják, ezt összekap­csolják a gyár fennállásának negyedszázados évfordulójára való készülődéssel. Mint a szakszervezet beteglátogatója sok társát keresi föl az ottho­nában. Négyszer kapott kiváló jel­vényt, november 7-én megkap­ta a Könnyűipar kiváló dolgo­zója kitüntetést. Tavalyi átla­gos termelése 113,5 százalékos volt, s most is alig van olyan hónap, hogy normáját leg­alább 10 százalékkal ne telje­sítené túl. Társai mondják, hogy mielőtt munkába kezd, megnézi a többiek teljesítmé­nyét, a kilométernaplót — ki­lométerekben szabják meg a normát —, s aszerint kezdi a munkáját. — Nem hiúságból teszem. Ügy érzem — főként a kitün­tetés után —, hogy nekem töb­bet kell adni, mint másoknak. 1969-től munkásőr, híradós a Latinca századnál. Két éve Ki­váló munkásőr kitüntetést ka­pott. — Munkája, kislánya neve­lése nem gátolja a munkásőr- feladatok ellátásában? — Gyakran gondot okoz, ha szolgálatba vagy gyakorlatra kell mennem. De nagyon szí­vesen végzem a munkásőrfel- adatokat. S ha az ember szí­vesen csinál valamit, akkor ta­I Iái megoldást, hogy vállalását becsülettel teljesítse. Pörögnek az orsók. Munka közben példamutató asszonyt ismertem meg Bognár Tiborné személyében. Szalai László Nővér a betegágynál Márciusi napsütésben AMIKOR a középkorú férfi magához tért és kinyitotta a szemét, először bizonytalan körvonalakat látott. Később észrevette az ágya mellett ál­ló, fehér kendős nőt, aki a ke­zét fogta és csak annyit mon­dott: »Ne izgassa magát, már túl van a veszélyen, a fájdal­mai csökkenni fognak. A bal­esetet a család többi tagja/is túlélte.« Azt már nem árulta el, hogy egész éjjel harc folyt az életük megmentéséért. Mindenki helytállt a maga posztján. Az orvosok, a női ápolószemélyzet, a műtősnők. Az éjszakai munka után vala­mennyien fáradtak voltak. De legyűrték az álmosságot, a betegnek nem szabad észre- vennie. ha fáradtak. A röntgenasszisztensnő fel­vételeket készít, egész nap hoz­ták a sérült betegeket. Vacso­rázni sem volt ideje. A labo­ratóriumban az asszisztensnők előtt vizsgalati anyagok hal­mozódnak. A főorvosnő min­dent ellenőriz. A belgyógyászat 8. sz. kór­termében nagy fájdalmai van­nak Irénke néninek. Az orvos­ság lassan hat. A nővérke ott ül mellette, türelmesen törli gyöngyöző homlokát, és vi­gasztalja: — Ne hagyja el ma­gát, hamarosan jobban lesz. A mellkassebészeten a tüdő- műtét igen sokáig tartott. Er­zsi nővér egy percre sem hagyta magára a frissen ope­rált beteget, mert bár a mű­tét kitűnően sikerült, a követ­kező óráktól is függ, hogy élet­ben marad-e. A szülésznő már mindent előkészített a gyermek érke­zéséhez, és ha nem lesz sima eset, újabb harcot kell vívni, és ki tudja, hány életért? Ilyenkor egy őszinte mosoly, egy jó szó és a türelem eny­hít a fájdalmakon. Sok nő dolgozik az egész­ségügy szolgálatában. Az or­vosok, az ápolónők, az asszisz­Gyógyítólag hat, amikor a szenvedő tekintet jóságot, se­gítőkészséget, megértést su­gárzó szempárral találkozik, amikor a beteg megérzi a hű­vös kéz simogatását. Gondo- iunk-e arra a szerény nőre, akinek haját fehér kendő ta­karja? Akit ott látunk a szen­vedő beteg mellett? Akkor is, .amikor őt is esetleg gond nyo­masztja, családi bajai lehet­nek, sőt fájdalmak is kínoz­hatják. De mindig ott van, mert szereti a hivatását. O az, aki levelet ír a sérült sze­mű ember helyett, akinek ő jelenti a szeme világát; ő ta­nítja ismét járni a törött lá­bú embert, ő gondoskodik ar­tensek fontos feladatot látnak! ról> hogy az orvosságot időben el, de azok is, akik rendben tartják a kórtermeket. Mégis, az ápolónő, a nővér áll a leg­közelebb a beteghez. Mit je­lent ez a szó: nővér? Az em­berhez legközelebb álló támasz a bajban, amikor segítségre van szüksége, gondozásra szo­rul és az egészségére kell vi­gyázni. Aki már találkozott veiük, tudja, hogy mit jelent nővérnek lenni. Tudja azt is. hogy milyen jó érzés, amikor valaki a betegágya mellett van és mindent megtesz, hogy el­viselhetőbb legyen a fájdalma. megkapja a beteg. A LEGNAGYOBB öröme, ha a beteg meggyógyul és ha­zakészül. örül, mert úgy érzi, nagy része van abban, hogy betege ismét visszakerül az életbe. A búcsúzó ember ne­hezen tudja kifejezni háláját, de bizonyos, hogy sokáig őrzi emlékeiben a szeretetteljes gondoskodás ezernyi apró je­lét. Jól tudja ezt az ápolónő, és ez a legszebb jutalma fá­rasztó munkájának. Dr. Iliev / Ili*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom