Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

I A katonai enyhülésért össze (Folytatás az 1. oldalról) szege 1,4-szenesére nőtt. A nyugdíjak, segélyek és ösztön­díjak emelésével körülbelül 40 millió ember jutott na­gyobb jövedelemhez. A mun­ka utáni jövedelmek és a tár­sadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések növekedé­se közben az állami kiskeres­kedelmi árak szilárdak, vál­tozatlanok maradtak. A belke­reskedelmi forgalom volume­ne 36 százalékkal, a lakossá­gi szolgáltatásoké 1,6-szeresé- re emelkedett, összesen 544 millió négyzetméter területű lakást építettek fel. Az el­múlt ötéves tervben 56 millió ember lakásviszonyai javul­tak. Szoros gazdasági kapcsolatok Alapjában véve befejező­dött az ifjúság általános kö­zépfokú képzésére való átté­rés. Nagy figyelmet szenteltek a lakosság kulturális színvonala növelésének, a munka- és pi­henési viszonyok javításának. Elmélyült a szocialista or­szágokkal, mindenekelőtt a KGST-tagországokkal való együttműködés. Következete­sen megvalósulnak a szocia­lista gazdasági integráció komplex programja által elő­irányzott intézkedések. Sok­oldalúbbakká váltak a kap­csolatok a fejlődő országok­kal. Bővültek a gazdasági kapcsolatok az iparilag fejlett tőkés államokkal — hangzik a dokumentum. A IX. ötéves terv alapvető feladatainak sikeres teljesíté­sével egy időben bizonyos gazdasági mutatókkal és egyes termékfajták gyártásával kap­csolatos tervfeladatokat nem teljesítették maradéktalanul. A dokumentum a továb­biakban a többi között rá­mutat: A X. ötéves terv újabb fon­tos szakasz, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében, a társadal­mi viszonyok tökéletesítésé­ben és az új ember kialakítá­sában, a szocialista életforma fejlesztésében. A X. ötéves terv fő feladata a kommunista párt irányvo­nalának következetes megva­lósítása a nép élete anyagi és kulturális színvonalának eme­lésére, a társadalmi termelés dinamikus s arányos fejleszté­se es hatékonyságának növe­lése, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése, a munka minőségé­nek a népgazdaság minden láncszemében való lehető leg­nagyobb mértékű javítása alapján. A terv az ötéves időszakra előirányozza a nemzeti jöve­delemnek a kilencedik ötéves tervhez viszonyított 24—28 százalékos növelését, a lakos­ság egy főre eső reáljövedel­mének 20—22 százalékkal tör­ténő emelését. A munka termelékenységé­nek növeléséből származik ] majd a nemzeti jövedelem ] emelkedésének 85—90 száza­léka, az ipari termelés növe­kedésének mintegy 90 száza­léka. Az ipar alapvető feladata a népgazdaság és a lakosság szükségleteinek teljesebb ki­elégítése jó minőségű termé­kekkel, a termelés műszaki felújításának és intenzifikálá- sának biztosítása minden ága­zatban. Ennek érdekében az ipari termelést az ötéves időszak­ban 35—39 százalékkal kell növelni, ezen belül a terme­lési eszközök gyártását 38— 42 százalékkal és a fogyasz­tási cikkek előállítását 30—32 százalékkal kell emelni. Több áram, olaj, gáz 1980-ban el kell érni 1340— 1380 milliárd kilowattóra vil­lamos energia előállítását. Az erőművekben 67—70 millió kilowatt kapacitást kell üzem­be helyezni, ezen belül az atomerőművekben 13—15 mil­lió kilowattot. 1980-ban a kő­olajtermelésnek, beleértve a gázkondenzátumot, el kell ér­nie a 620—640 millió tonnát, a gáztermelésnek a 400—435 milliárd köbmétert, a szénter­melésnek a 790—810 millió tonnát. A könnyűipar termelése a kilencedik ötéves tervhez ké­pest 26—28 százalékkal nö­vekszik majd, 1980-ban a szö­vetgyártás eléri a 12,5—13,1 milliárd négyzetmétert, a kul­turális-jóléti és háztartási rendeltetésű áruk termelése 1,6-szeresére emelkedik. A mezőgazdaság fő feladata az, hogy biztosítsa a mező- gazdasági termelés további növekedését és nagyfokú sta­bilitását, a földművelés. és ál­lattenyésztés hatékonyságának lehető legnagyobb emelését a lakosság élelmiszerszükségle­teinek és az ipar nyersanyag­igényeinek teljesebb kielégíté­se, a mezőgazdasági termé­nyek szükséges állami tartalé­kainak létrehozása érdekében. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene az elő­ző ötéves terv megfelelő idő­szakához képest 14—17 száza­lékkel emelkedik. A kolho­zokban és szovhozokban a munka termelékenysége 27— 30 százalékkal növekszik. Gabonából évi átlagban 215 —220 millió tonnát takaríta­nak be. 1980-ban biztosítva lesz legkevesebb 9 millió ton­na nyersgyapot termesztése. E gazdasági ágazat céljaira 171,7 milliárd rubelt fordíta­nak. Folytatódik műszaki kor­szerűsítése, az új technika be­vezetése, a termelés ipari módszerei és a haladó techno­lógia bevezetése alapján. 170 rubeles átlagfizetés A dokumentum ezt köve­tően felvázolja a szociális fej­lesztés és az életszínvonaleme- lés átfogó programját. Megál­lapítja : a gazdasági fejlődés és a társadalmi termelés hatékony­ságának növelése alapján biz­tosítják a nép növekvő anya­gi és szellemi szükségleteinek teljesebb kielégítését, a szocia­lista életforma következetes fejlesztésiét, a szovjet társa­dalom szociális struktúrájá­nak további tökéletesítését. E célok érdekében javítják a szociális és munkakörülmé­nyeket, fokozódik a munka al­kotói jellege, emelik a lakos­ság jövedelmét, növelik a fo­gyasztás színvonalát és töké­letesítik struktúráját, előirá­nyozzák a lakosság közszük­ségleti cikkekben mutatkozó keresletének teljesebb kielégí­tését. Nagy méretekben folyta­tódik a lakásépítés. Emelik a dolgozók általános műveltségi, kulturális és műszaki színvo­nalát. Tovább fejlesztik a szocialista demokráciát. Szo­rosan összekapcsolják az anya­gi és erkölcsi ösztönzőket. 16—18 százalékkal emelik a munkások és alkalmazottak bérét, amely az ötéves terv végére elérd a havi átlag 170 rubelt. A kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelme átlagosan 24—27 százalékkal növekszik. A ked­vezmények és juttatások ösz- szege 28—30 százalékkal lesz nagyobb. Javulnak a dolgozó nők élet- és munkakörülményei. Bővítik a gyermekintézmé­nyek és iskolák hálózatát: 2,5 —2,8 millió hellyel építenek bölcsődéket és óvodákat. Nö­velik az úttörőtáborok, a ser- dülőkorúak és a fiatalok szá­mára pedig a sportlétesítmé­nyek számát. Továbbra is biztosítják az alapvető élelmiszerek és egyéb árucikkek állami kiskereske­delmi árának stabilitását és a szükséges feltételek megterem­tése, az árukészletek felhal­mozásának mértéke szerint csökkentik az egyes termék­fajták' árát. A kiskereskedelmi forgalmat 27—29 százalékkal növelik, összesen 545—550 mil­lió négyzetméternyi lakóterü­let felépítését irányozzák elő. Biztosítják a lakosság egész­ségvédelmének további javítá­sát, a kórházi ágyak száma 1980-ra eléírd a mintegy 3,3 milliót. Ú! iskolák 7 miJió tanulónak Fejlesztik a népművelés: rendszert, hogy az megfelel­jen a tudományos-műszaki haladás követelményeinek, a dolgozók kulturális-műszaki és általános műveltségi színvo­nala szüntélen emelése fel­adatainak. Javítják a szak­munkások és szakértők kép­zési színvonalát. Legalább hétmillió tanuló számára építenek új iskolákat, ezen belül mintegy 4,5 millió tanuló számára a falvakban. Fejlesztik az úttörőpaloták és -házak, az ifjú technikusok és természetbarátok számára a7 foglalkozási körök, gyermek­klubok, sport- és zeneiskolák hálózatát. A dokumentum 9,6 millió felső- és középfokú képzett­séggel rendelkező szakember kiképzését irányozza elő. Emelkedni fog a kulturális­népművelési intézmények munkájának színvonala. Fejlő­dik a könyvkiadás, a könyvke­reskedelem, a televízió- és rá­dióhálózat. Bővülnek a színes televízió és a sztereo-adások, a filmszínházhálózat és a film­gyártás anyagi bázisa. Az új ötéves tervben a kül­kereskedelmi forgalom volu­mene 30—35 százalékkal nö­vekszik. A dokumentum a továbbiak­ban rámutat: Minden eszközzel el kell mé­lyíteni és bővíteni a szocialis­ta országokkal megvalósított gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködést a kölcsö­nös előnyök, valamint az elv­társi kölcsönös segítségnyújtás alapján. Biztosítani kell azok­nak az intézkedéseknek a vég­rehajtását, amelyeket a szocia­lista gazdasági integráció komplex programja és a KGST tagállamai sokoldalú integrá­ciós intézkedéseinek 1976— 1980-ra szóló összehangolt ter­ve irányoz elő. Tovább folytatódik a Szov­jetunió és az érdekelt KGST- országok erőfeszítéseinek egye­sítését célzó munka olyan fel­adatok közös, átfogó megoldá­sára, mint az alapvető nyers­anyagfajták, tüzelőanyagok fel­tárásának és termelésének, a gépgyártásnak, valamint a közszükségleti cikkek termelé­sének bővítése. Biztosítani kell a Szovjetunió és a többi KGST- tagállam erőfeszítéseinek még szorosabb koordinálását és egyesítését a tudományos-mű­szaki fejlesztési feladatok meg­oldásában. Nemzetközi felentőségű távlátok A dokumentum előirányozza a Szovjetunió és a fejlődő or­szágok közötti gazdasági és tu­dományos-műszaki kapcsola­tok kiszélesítését és megszilár­dítását, hosszú távú, szilárd és kölcsönösen előnyös alapokon, elősegítve ezen országok nem­zetgazdaságának fejlődését és gazdasági függetlenségük meg­szilárdítását, tudományos-mű- szaki potenciáljuk növekedését. Az eltérő társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élésének elveiből kiin­dulva és figyelembe véve a ki­bontakozó nemzetközi enyhü­lést, a Szovjetunió tovább fej­leszti kereskedelmét a kölcsö­nösen előnyös gazdasági, vala­mint tudományos—műszaki együttműködést hosszú távú alapokon, az iparilag fejlett tő­késállamokkal. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumá­ban foglalt tételek megvalósí­tása érdekében meghozzuk azo­kat a szükséges intézkedése­ket, amelyek a gazdaság, a tu­domány és technika, a kör­nyezetvédelem területén és más területeken való nemzet­közi együttműködés kiszélesí­tésére és elmélyítésére irá­nyulnak. A Szovjetunió, az ország valamennyi népének és nenv zetiségének testvéri és meg­bonthatatlan egységében, _ma- gabiztcsan halad a kommu­nizmushoz vezető úton, rendü­letlenül követi a kommunista párt által kidolgozott irányvo­nalat. A szovjet társadalom előtt álló új, ötéves időszakot a gazdasági és kulturális épí­tés még hatalmasabb méretei jellemzik. A tizedik ötéves terv telje­sítése jelentős mértékben fo­kozza az ország gazdasági ere­jét és biztosítja a nép jólété­nek további emelését. A X. ötéves terv éveiben még telje­sebb mértékben kidomborodik a fejlett szocializmus fölénye és alkotóereje, még szerveseb­ben összefonódnak a társada­lom, a kollektívák és minden egyes ember érdekei. Az országunk társadalmi­gazdasági fejlődésében elért eredmények nagy nemzetközi jelentőségűek. Az új ötéves terv megvalósítása még jobban megszilárdítja a Szovjetunió nemzetközi pozícióit, elősegíti a szocializmus világrendszeré­nek további erősödését, a bé­kéért és a társadalmi haladá­sért küzdő összes erő összefor- rottságát — hangoztatja végül a dokumentum. ÍTASZSZ) A pártkongresszus a különbizottság Jelentése alapján »A Szovjetunió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztésének lő irányai« címmel dokumentumot fogadott ej. a leszerelési világkonferenciái New Yorkban befejezte mun­káját a leszerelési világkonfe­renciát előkészítő különleges ENSZ-bizottság első ülésszaka. A szocialista országok képvi­selői felszólalásaikban támo­gatták azt a javaslatot, hogy minél hamarabb össze kell hív­ni a leszerelési világkonferen­ciát. Mongólia, Lengyelország, az NDK. Csehszlovákia. Bul­gária és Magyarország képvise­lői azt is hangsúlyozták: a politikai enyhülést ki kell egé­szíteni a katonai enyhüléssel. A leszerelési világkonferen­cia összehívásának gondolatát támogatják a fejlődő országok is. Carlos Alsamora perui de­legátus felszólította fejlődő és el nem kötelezett államokat: kettőzzék meg a leszerelés ösz- szetett problémájának sikeres megoldására irányuló erőfeszí­téseiket. Franciaország kormánya az elsők között támogatta a lesze~ relesi világkonferencia össze­hívásának gondolatát felvető szevjet kezdeményezést — je­lezte meg felszólalásában G. Scalabre francia delegátus. Az olasz küldött szerint egy ilyen konferencia fontos hozzájáru­lás lenne az ENSZ fő céljának megvalósításához — az általá­nos és teljes leszereléshez, ha­tékony nemzetközi ellenőrző rendszer mellett. A japán kor­mány kiemeli: a konferencián, kivétel nélkül, az összes nuk­leáris hatalomnak részt kell vennie. Az ENSZ köreiben fel­hívják a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és a Ki' r,ai Népköztársaság továbbra sem hajlandó részt venni a kü­lönleges ENSZ-bizottság muri" kájában. ENSZ-körökben úgy értékelik negatív hozzájárulá­sukat, hogy ezek az államok nem óhajtanak véget vetni a fegyverkezési hajszának. T üntetések Spanyc I országban Belehalt sérüléseibe szomba­ton a pénteki terragonai tün­tetés egyik résztvevője. Mint beszámoltunk róla, a rendőrség ebben a Földközi-tengeri vá­rosban is durva erőszakkal próbálta meg feloszlatni a Vi­torlái önkény elleni tiltakozás jeléül rendezett szolidaritási i tüntetést. A rendőrség vitorai 1 fellépésének áldozatai közül | hétnek az állapota változatla­nul súlyos. Cadizban kilenc embert le­tartóztattak a pénteki szolida­ritási tüntetés résztvevői kö­zül. Szombaton mintegy száz munkás és diák elfoglalta az egyik cadizi templomot, köve­telve a kilenc letartóztatott szabadon bocsátását. Készültség a római repülőtéren Az olasz főváros repülőterén szombaton szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe azt követően, hogy őrizetbe vettek három fiatalembert, akiknél automata pisztolyokat és egy kézigránátot találtak. A három férfi a rendőrség jelen­tése szerint líbiai útlevéllel Kairóból érkezett, s Párizs felé kívánta folytatni útját. Választásokra készül Portugália Az április 25-én megtartan­dó portugáliai parlamenti vá­lasztásokat ellenőrző, polgári és katonai személyekből álló vegyes bizottság szombati döntése értelmében az ország politikai pártjai hétfőn éjfélig bezárólag terjeszthetik be vá­lasztási jelöltjeik listáját. A portugál kormány szom­baton közzétette azt a rende­letet, amelynek értelében kül­földi balos személyiségeket I kiutasíthatnak az országból a választások előtt. Olyan sze­mélyeket fenyeget a kiutasí­tás, akik megsértik a nem­zetbiztonságot, a közrendet vagy erkölcsöt, engedély nél­kül tevékenyen részt vesznek a politikai életben. A Portu­gáliában tartózkodó külföldi szélsőbaloldaliak legtöbbje latin-amerikai, olasz és spa- Inyol. Kissinger dühös Robert S. Ingersoll ameri­kai külügyminiszter-helyettes pénteken égy kongresszusi bi­zottság előtt bejelentette: kor­mánya javaslatot terjeszt az ENSZ elé, hogy nemzetközi egyezmény keretében vegyék Sejét a nagy cégek külföldi megvesztegetési kísérleteinek. Lemondott a chilei kormány Santiago de Chilében rövid hivatalos közleményben jelen­tették be, hogy Pinochet dik­tátor 14 tagú kormánya pén­teken testületileg benyújtotta lemondását. Egy szóvivő sze­rint a miniszterek a lemondás­sal, »szabad kezet« akarnak adni Pinochetnek az új kor­mány létrehozására. Chilében legutoljára tavaly áprilisban mondott le a kor­mány. mert képtelen volt meg­birkózni a minden eddigi re­kordot felülmúló inflációval. A kormány által közzétett adatok szerint Chilében az idei esz­tendő első két hónapja alatt 20 százalékkal szökött fel az árak Indexe. Megfigyelők feltételezik, hogy a lemondott kormány tag­jainak többsége megőrzi mi­niszteri székét. Pinochet való­színűleg már holnap bejelenti i az új kormány névsorát. A multinacionális vállalatok tevékenységét elemző ENSZ szakbizottságának jelenleg Li­mában folyó ülésén terjesztik elő a hivatalos amerikai ja­vaslatot. Ennek megszületésé­ben minden bizonnyal jelen­tős szerepet játszott az egyre terebélyesedő Lockheed-bot- rány. Minit az AP jelenti, Henry Kissinger amerikai külügymi­nisztert közeli munkatársai szerint rendkívül felingerelte az a mód, ahogy a sajtó a Lockheed-botránnyal kapcso­latos tényanyagot kezelte. Egyenes utasítására a külügy­minisztérium pénteki nyilat­kozatának szövegébe olyan be­kezdést is belevettek, amely szerint a sajtó által a külföldi hivatalos személyiségekről nyilvánosságra hozott »meg­alapozatlan állítások« komoly károkat okoztak az Egyesült Államok és más országok köz­ti kapcsolatokban. Antunes Athénben Meló Antunes portugál kül­ügyminiszter szombaton Tehe­ránból Athénba érkezett. A re­pülőtéren Dimitriosz Biciosz görög külügyminiszter fogadta. A két külügyminis der szombati megbeszélései után Antunes vasárnap régészeti nevezetessé­geket tekint meg. majd hétfőn haza utazik Lisszabonba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom