Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

Szeretettel köszöntjük a nőket Virág helyett Ilyenkor minden esztendő­ben Őket köszöntjük, a nő­ket: március 8-án ünnepeljük a nőnapot. Van ebben valami jelképes, szép és felemelő: tavasz és ünnep, az első ta­vaszi napok első ünnepnapja. Méltó hozzájuk, az asszo­nyokhoz, édesanyákhoz, hit­vesekhez és lányokhoz. Háromszáz kiegészítés Nyilvánosságra hozták a X. ötéves terv módosított irányvonalát Tovább erősödik a szocialista világrendszer Azt mondta a minap egy asszony, sóhajtva, kissé fel­hős arccal: nőnap, sajnos, csak egyszer van egy évben! Valóban, hivatalosan csupán egyszer, március 8-án ünnep­ük ezt szerte a világon, az idén 66-odszor. Magyarorszá­gon három évtizeddel ezelőtt foglaltuk törvénybe a nők jo­gait, a női egyenjogúságot. A nők azonban, függetlenül a nőnaptól, állandóan jelen vannak mindennapi életünk­ben, hétköznapjaink társai, s nemcsak ünnepeken emléke­zünk rájuk. Sok minden történt a női egyenjogúságért az utóbbi esztendőkben; a nők szerepet vállaltak a közéletben, szel­lemi életünk irányításában, szavazati joguk van, egyen­jogúak valóban minden té­ren. Valljuk be. otthon az »egyenjogú-« nő, aki haza­megy a hivatalból vagy más munkahelyről, nyomban ne­kilát takarítani, főzni, mos­ni. Ellátja a családot, s ezt a család elvárja tőle. Mert »ez így van rendjén«. Valóban így van rendjén? Ez a kér­dés ne legyen csupán nőnapi kérdés. Éljen bennünk állan­dóan, s keressünk rá választ, olyant, ami megoldja hitves­társunk, édesanyánk, nőtest­vérünk gondjait, ami köny- nyebbé teszi az életüket. Hazánkban a lakosságnak több mint a fele nő, és a nő­tanács elnökének nyilatkoza­ta szerint az országban a munkaképes korú lányok, asszonyok 70 százaléka dol­gozik. Ami azt jelenti, hogy a nők többségének két műszakja van. Az az első, a gyár, a hi­vatal, az egyenjogúságból ere­dő, de a másik, az már csa­ládi vonatkozású, plusz mun­ka, s ez csakis érettünk van. Férfiakért. A családért. A gondokat megosztják velünk, s bizony, ha őszinték akarunk lenni, ezekből a gondokból rájuk több jut. Mert min­denütt, nemcsak nálunk, az egész világon ők viselik a gondok nehezét Ok, az asszonyok, a nők nemcsak az íróasztalok mel­lett állnak helyt, hanem az üzemek gépei, szövőszékek mögött teljesítik feladatukat, és kint a mezőkön is, a ha­tárban. És ezen az ünnepen a mezőkön dolgozó, a falusi házakban élő nőkről is meg kell emlékeznünk, hiszen köztudott, hogy az ő helyze­tük még nehezebb, mert a falusi asszonyokra még több gond és teher hárul. »Női dolgok« — írják gyak­ran egy-egy vicckép fölé. Humorizálunk: női dolgok! Ám ezek a női dolgok, ha mosolygunk is rajtuk, a mi dolgaink is. A férfiaké. Em­beri dolgok ... A férfi dolga, hogy jobban megbecsüljük őket, és ez nemcsak a nők egyenjogúságának követel­ménye, hanem a saját becsü­letünké is. Virág helyett, minden nő­nek átnyújtjuk a köszönet és hála szavát azért, mert mel­lettünk állnak. Mint ismeretes, az SZKP XXV. kongresszusa Alekszej Koszigin kormányfő vezetésé­vel a párt pb-tagjai, a terv­bizottság vezetői és több ága­zati miniszter részvételével 90 aigú különbizottságot alakított azzal a feladattal, hogy a leg­magasabb pártfórum harma­dik napirendi pontjának vi­tájában elhangzott, illetve írásban beterjesztett javasla­tokat értékelje és döntsön ar­ról, milyen kiegészítések, és módosítások kerüljenek be a tizedik saovjet ötéves terv fő irányairól szóló előterjesztés­be. A pártkongresszus a külön­bizottság jelentése alapján »A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai« címmel dokumen­tumot fogadott el, amelyet Moszkvában tegnap hoztak nyilvánosságra. A dokumentum hangsúlyoz­za: Az SZKP XXIV. kongresz- szusának határozatait megva­lósítva, a szovjet nép új, ha­talmas lépést tett előre a kommunizmus anyagi-műsza­ki bázisának megteremtése, a 1 nép életszínvonalának eme- ' ése. az ország biztonságának szavatolása útján. Jelentős mértékben növeke­dett az ország gazdasági* ere­je, emelkedett a társadalmi termelés hatékonysága, még szilárdabbá vált a szovjet tár­sadalom eszmei-politikái egy­sége. Nagy sikereket értünk el a külpolitikában, a párt XXIV. kongresszusán kidolgozott bé­keprogram megvalósításában. Megszilárdultak a Szovjetunió nemzetközi pozíciói. Erősödött az együttműködés a testvéri szocialista országokkal. Nőtt a szocializmus hatása a nemzet­közi események alakulására. Tovább folytatódott a nem­zetközi enyhülés folyamata. Teljesítettük a IX. ötéves terv legfontosabb szociális­gazdasági feladatait. A Szov­jetunió népgazdasága nagy ütemben, töretlenül fejlődött. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves terv során 28 száza­lékkal emelkedett, a növeke­dés volumene abszolút érték­ben 76 milliárd rubel volt. A nemzeti jövedelem növekedé­sének mintegy négyötöde a munkatermelékenység növe­kedésének köszönhető. A ter­melési állóalap másfélszere­sére nőtt, értéke 1975 végére meghaladta a 800 millió ru­belt. A munka termelékeny­sége az iparban 34 százalék­kal, a mezőgazdaságban 22 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés volumene a IX. ötéves tervben 43 szá­zalékkal nőtt. A közszükség­leti cikkek termelése 37 szá­zalékkal emelkedett. Következetesen megvalósult a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési programja. Az öt­éves terv során ebben az ága­zatban a beruházások értéke 131 milliárd rubel volt. A rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a mezőgazdaság bruttó termelé­se az elmúlt ötéves tervéhez viszonyítva 13 százalékkal nö­vekedett Évi átlagban, a ga­bonatermelés 181,5 millió ton­na, a hústermelés 14 millió tonna, a tejtermelés 87,4 mil­lió tonna volt. A gyapotter­melés évi átlagban 7,7 mil­lió tonnát tett ki. Mint a dokumentumból ki­tűnik a beruházások összvo- lumene az elmúlt ötéves terv­ben több mint ötszázmiUiárd rubel volt. Csupán az ipar­ban mintegy kétezer .nagyvál­lalatot helyeztek üzembe. Magasabb szintre emelke­dett a szovjet tudomány, fo­kozódtak az új technika al­kalmazásának méretei, öt év során 16 500 új gép-, beren­dezés-, készülék- és müszer- fajta gyártása kezdődött meg. Közvetlenül népjóléti célok­ra — beleértve a lakásépítést és a szociális-kulturális beru­házásokat — a nemzeti jöve­delem négyötödét fordították. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 24 százalékkal nőtt. A munkások és alkal­mazottak fizetése átlag 20 szá­zalékkal, a koíhozparasztok jövedelme 25 százalékkal lett magasabb. Több mint 75 millió dolgo­zó jövedelmét emelték. A la­kosság részéi', a társadalmi fogyasztási alapokból történt kifizetések és juttatások ösz­CFolytatás « 2. oldalon) Fidel Castro Jugoszláviában Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a kubai kormány elnöke szombaton Jo- szip Broz Titonak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnö­kének, államfőnek a meghívá­sára kétnapos munkajellegű baráti látogatásra Jugoszláviá­ba érkezett. Fidel Castrot a pulai repülőtéren ünnepélyesén fogadták. A szombaton Brloni szigetén kezdődött Tito—Cast­ro megbeszéléseken a nemzet­közi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, az el nem kötele­zett országok idén sorra kerülő csúcsértekezletének előkészüle­teiről, a két onszág és párt kapcsolatainak bővítéséről, a szocializmus építésének kubai és jugoszláv tapasztalatairól folytatnak eszmecserét. A jugoszláv sajtó rendkívül meleghangú kommentárokban j köszönti a kubai pártvezető és miniszterelnök első jugoszlá­viai látogatását. Hazautazott Moszkvából a magyar pártküldöttség Csütörtökre összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafus (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1976 március 18-a, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszakon a kormány várhatóan előterjeszti a hon­védelem. valamint az emberi környezet védelmének tör­vényjavaslatát, a kohó- és gépipari miniszter pedig beszá­mol a tárca felkészüléséről, az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintettel a gépipar, valamint a közúti járműfejlesztési program végrehajtásának hely­zetére. (MTI) A megyei képviselőcsoport a honvédelmi és a környezetvédelmi Moszkvából tegnap hazauta­zott a Magy ar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Ká­dár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével részt vett az SZKP XXV. kongresszusának munkájában. Moszkva Kijevi pályaudva­rán Jurij Andropov és Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagjai, Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára és más hiva­talos személyiségek búcsúztat­ták a küldöttséget. Tegnap Kaposváron a me­gyei pártbizottságon ülést tar­tott az országgyűlési képvise­lőik Somogy megyei csoportja. A képviselők meghallgatták Varga Péternek, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a XV. ötéves terv teljesítésének főbb ta­Munkában a visontai óriás Vlsontán. a Mátra-aljai Szénbányák Thorez külszíni bányaüzemében három hónappal az eredeti határidő előtt munkába állították az ország legnagyobb teljesítményű földkotró gé­pét. Az NDK-ban gyártott MT 8-as marótáresás, 15 emeletes és 50 méter magas gépóriás. Üzembe helyezésével befejeződött a csaknem 10 évig tarló legnagyobb szénbányászati be­ruházás. A régi gépek a mostani újjal együtt ebben az évben több mint 40 millió köbmé­ter meddőföldet takarítanak le a szétunezörűL (MTi-foto — Kozák Albert) pasztalatairól és a megye V. ötéves tervének irányelveiről. A tájékoztató után a képvise­lők számos kérdést tettek föl. Többek között az építőipar munkája javításának lehetősé­geiről; a kisebb, néhány ezer forintos beruházások várható sorsáról, a bölcsőde- és óvoda­építés holnapjáról, a háztáji­ban tartott állatok utáni adó­zásról, a mezőgazdasági gépek kihasználásáról érdeklődtek. A kérdésekre Varga Péter és Böhm József megyei tanácsel­nök válaszolt. A képviselőcsoport ezután az országgyűlés soron követke­ző ülésszakára való fölkészü­lés jegyében folytatta munká­ját. Szokola Károlyné dr., a képviselőcsoport vezetője tá­jékoztatást adott a honvédel­mi és környezetvédelmi tör­vényjavaslatról, majd ismer­tette a kohó- és gépipari mi­niszter beszámolóját a közúti jánműfej'lesztési program vég­rehajtásáról és ötéves tervi céljairól. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára a honvédel­mi tevékenységgel kapcsolatos megyei feladatokról tartott előadást, majd Erdős Zoltán, a megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztályá­nak vezetője részletesen szólt Somogy környezetvédelmi helyzetéről és a tennivalókról. A rendkívüli társadalmi ér­deklődéssel kísért téma tör­vényjavaslattá érett, s az ed­dig vezető út Somogybán is jól mérhető. 1972-ben már számos feladat teljesítését szabták meg a levegő tiszta­ságának védelméért, az iga­zán nagy munka azonban 1973-ban kezdődött, miután a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága és a Hazafias Nép­front megyei bizottsága együt­tesen megtárgyalta a kömye­(Fobytatas a 3, oldalon) yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1 forint i Somom!Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam 57. szám 1976. március 7., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom