Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-04 / 54. szám
Ne csak utasításra! I smeretesek a népgazdaság középtávú és éves tervének feladatai, tehát ... Tehát, nehogy úgy folytassuk, engedve a szokványos gondolatmenetnek, hogy mindenki tudja a dolgát. Ez ugyanis, sajnos, nem lenne igaz. £ fő irányok, az átfogó teendők pontos megjelölése korántsem ad útbaigazítást arra. mi és hogyan történik majd a gyár, a vállalat kerítésén belül. Meglehet, az olvasó már sejti nagyon köznapi igazságot hordozó mondandónkat. Azt, hogy a rész és egész összekovácsolódása most a legfontosabb. Ezekben a hetekben-hóna- pokban végső formájukat kapják meg a vállalati középtávú programok. Az idei teendők egyhatodát már végre is kellett hajtani, hiszen 1976-tfcl két hónap mögöttünk áll. Mégsem írhatjuk le nyugodt lelkiismerettel — mivel a tapasztalatok mást mutatnak —, hogy a termelőhelyeken tiszta a látóhatár, a kisebb és nagyobb közösségek részt vettek a jövő terveinek kialakításában, s így ismerik is azokat. Tudják, hogy a népgazdaság ... de nem tudják, hogy az ó gyáruk, gyáregységük. üzemük, műhelyük ... Tudják, hogy a külkereskedelem mérlege, de nem tudják, hogy a náluk készült termékek... A legtöbb helyen ma ez jellemzi a légkört. Azaz bizonytalanság, találgatás. Amit nem oszlathat el, nem szüntethet meg az országos teendők puszta igenlése, ismételgetése. A nagy, országos perspektívák fénye erős, sugarai élessé j teszik a legfontosabb vonala- i kát, ám nehogy azt higgyük, mindent megvilágítanak. Ki I tagadná, hogy a népgazdaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény fejezeteinek és paragrafusainak — szövegük bármennyire tárgyszerű is — sokfajta mondandója van mindenkinek. Beruházásokról és termelésnövekedésről, a szelektivitás fontosságáról és a reáljövedelmek emelkedéséről, az egészségügyi ellátás javításáról és a lakásépítésről. Csakhogy az ember a nagy dolgok hallatán legtöbbször — fogódzkodóként — kisebbeket keres. Amelyekben — mintha tükörbe pillantana — fölfedezheti a reá vonatkozót, a neki szántat, a csak általa megtehetőt. Lehet, mindenütt akad néhány ember, akikre okkal, joggal rámondhatják: nem érdekli őket semmi sem. Ám a túlnyomó többség valóban zárt' füllel, csukott szemmel fogadná a saját jövőjét felvázoló ismereteket? Rosszul ismerik a dolgát, munkáját tevő embert — még azt is, aki ebben puszta kenyérkeresetet, kötelességet lát — ott és azok, akik utasításokra, parancsokra hagyatkozva vezetnek. Valóban érdektelen bármely közösségnek, hogy új termék gyártására rendezkednek be, s ehhez új gépek, szerszámok, munkafogások, azaz új ismeretek kellenek, tehát tanfolyamra járnak majd?' Valóban mellékesnek éreznék akár egy brigád, akár egy egész gyáregység dolgozói, hogy az eddigi tessék-lássék módra összehozott exportszállítmányokat mind nehezebb eladni, azaz váltani, újjal előrukkolni elkerülhetetlen? A cselekvéstől visszariadok menedéke a hitetlenkedés. Akik sajnálják a fáradságot arra, hogy meghallgassák mások véleményét, akik a dolgozó emberben egy »főmunkaerőt, s nem többet látnak, azok buzgón bizonygatják: az országos célok ismertek, a többit majd megtudják a beosztottak akkor, amikor itt lesz az ideje. S mikor lesz itt? Akkor, amikor a vevő. a kooperációs partner I szerződésbontással fenyeget, amikor túlórázni kell, s túladni a termékeken csak bűvészmutatványokkal sikerül? Perspektívát fölrajzolni any- nyi, mint végiggondolni lehetőségeinket és kötelezettségeinket. összevetni céljainkat és eszközeinket. Amit országosan megtettek az erre hivatott testületek a népgazdaság öt esztendei, s egy évre terjedő programjának kiformálásával, azt megteszik a munkahelyek is. Csakhogy az országos tervek a legszélesebb nyilvánosságot kapták, nincs szükség semmiféle találgatásra; így van ez vállalati körben is? Ideje leszámolni azzal a sok kárt okozó tévhittel, hogy embert és munkát, munkavállalót és munkahelyet csupán a pénz. a bér, a jövedelem köt össze. A szálak legfonto- sabbja a tudati tényezők elemeit fonja át. E zek a tudati tényezők nem automatikusan jönnek létre, hanem kialakíthatók, fejleszthetők! Akkor, ha ténylegesen, s nem formálisan érvényesül a munkahelyi demokrácia, ha az emberek egyszerre értik és érzik, hogy közreműködésük, szavakkal és tettekkel fontos igénye a közösségnek. E felfogást, e magatartást nem elvárni, hanem elősegíteni kell. M. O. Kongresszusra készülnek a fogyasztási szövetkezetek Helyi kezdeményezések, ígéretes akcióprogramok Három fogalom, egy jelentés Ha elkészítenék az »tJjsájg-] ahol, mondjuk, óránként ezer ] még nem rossz: akár tíz évet Ezekben a napokban tartják a megye áfész-ei és takarékszövetkezetei a küldött- és részközgyűléseiket. Ez a számvetés azonban kiemelkedik a hasonló jellegű tanácskozások sorából. A mintegy száznegyven ezer tagot számláló fogyasztási szövetkezeti mozgalom most nemcsak a múlt évi tapasztalatait értékeli, hanem a IV. ötéves terv teljesítését is, és megvitatja az ez évi meg az V. ötéves tervi feladatait, üzletpolitikai céljait. A közgyűlések és küldöttgyűlések tapasztalatairól dr. Kiss Jószef- fel, a MÉSZÖV elnökével beszélgetett lapunk munkatársa. — Az egyesülésekkel harmincegyről tizenhétre csökkent az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek száma. Hogy vélekedik erről a tagság ? — Szinte kivétel nélkül mindenütt szóba kerül, és általában elismeréssel nyilatkoznak róla. Például az egyesülés szükségességét sokáig vitató csökölyiek elmondták: nem hitták volna, hogy ennyi előnnyel jár a koncentráció. Hasonlóan nyilatkoztak a ka- posfődek, a bárdibükkiek és hosszan lehetne még sorolni, összegezésül annyit: a mozgalom továbbfejlődése érdekében elengedhetetlen volt a terület: — A tanácskozásoknak mintkoncentráció. egy a fele már lezajlott. Ho— Ez év őszén összeül a fogyan értékeli tagság a somogyasztási szövetkezetek VIII. gyi fogyasztási szövetkezeti kongresszusa. Hogyan készülmozgalom helyzetét, hogyan nek erre a jelentős eseménytükröződik a vitában a végzett re Somogy fogyasztási szövetmunka? kezetci? — Mindenek előtt azt kell — A mostani részközgyűléolvasók Értelmező Szótárát abban biztosan nagybetűkkel szerepelne a hatékonyság, a termelékenység és a takarékosság fogalma. Kulcsszavak ezek, amelyeket nem elég naponta hangoztatni. Mindenkinek pontosan tudnia kell, saját munkájában hogyan valósíthatja meg. Mereven elválasztva, külön »témaként« elforint értéket..tud» termelni áthelyeznek egy másik munkahelyre, ahol kétezert termel? Ez azt jelen tó, hogy a kétszeresére • nőtt munkájának a hatékonysága. Anyagtakarékosság, arról van szó, hogy a cipőbe olcsóbb bőr kell. Ez. így nem takarékosság. De az már kiíemélkedni e három fagalami'ól i .lozetten pazarlás, ha egy cinem lehet, mert nem csupán az a takarékosság, ha eloltjuk a villanyt vagy helyesen állítjuk be a gépkocsi benzinadagolóját. Hogyan minősítsük, ha egy munkást a munkahelyéről — pőre, amelynek felsőrésze hat hónapig tart, olyan drága talpat ragasztunk, amelyik hat év alatt sem kopik el. Még szemléletesebb a példa, ha milliókat érő gépekről van szó. A gépet néhány év múlva »kidobják«. Pedig a gép Fuvart a vállalatnak 166-an jelentkeztek, 13-an kaptak Tavaly novemberben született az a miniszteri rendelet, amely a tehergépkocsik jobb kihasználását írja elő. Gyaokát soA sovány eredmény mindenekelőtt a sajátos mogyi helyzetben kell keresnünk. A megyéből viszonylag is dolgozhatna. De van égy két »pöcök« és »dűzni«, amely megbénítja. Esetleg éppen azért, mert annak idején a gyártó cég egy olcsóbb apró ságot is beleépített — takaró Nem kosságbólV.. Mennyivel többet »spórolhatott« volna meg a népgazdaságnak, ha akkor a drágább megoldást választja! Miért nem az utóbbira ösztönzik a vállalatok a dolgozókat? Egy munkás az eddigi egy helyett két pár harisnyát készít öt perc alatt. Ez — nyilvánvaló — a termelékenység növekedése. Kevesebben érzik ánnak, ha ugyanaz a munkás bár csak egy pár harisnyát készít ötpercenként, de az kétszer annyi ideig viselhető. Példák során lehetne bizonyítani, hogy a három fogalom nemcsak összefügg, hanem tulajdonképpen egyet is jelent. S e fogalmak megértése hozzájárulhat, hogy mai filléres érdiekeinket ne tartsuk fontosabbnaik, a holnapi forintosoknál. B. F. megemlítenem — mondotta dr. Kiss József —, hogy közgyűléseink, küldöttértekezleteink iránt a szokásosnál is nagyobb az érdeklődés. Nemcsak a részvevők nagy száma bizo- j nyitja ezt, hanem az is, hogy | a szokásosnál többen mondják j el véleményüket. Szinte kivé- j tel nélkül mindenütt hangot | kap, hogy a IV. ötéves tervben minden korábbinál nagyobb arányú volt a hálózat- fejlesztés, így a lakosság ellátása is— összességében — a tervezettnek megfelelően alakult. Az is igaz, és ezt is szóvá teszik tagjaink, hogy a kenyér-, a tej-, a hús-, a töltelékáru-ellátásban nem értük el a kívánt szintet, ezért elsősorban nem a hálózatbővítést sürgették, hanem ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetését. Nagyon sokan foglalkoznak a kisgazdaságok árutermelésével, a termelés segítésével is. Véleményem szerint mind a zöldségtermelés fejlesztéséért, mind a kisállattenyésztés föllendítéséért sokat tett és szép eredményeket mondhat magáénak szövetkezeti mozgalmunk. Termeltetésben Somogy országosan az első öt megye között van; vannak olyan ágazatok is, például a nyúlhústemmelés. amelyben csak Győr megye előz meg minket. Mindaz azonban nem tehet elbizakodottá, mert az igények még gyorsabban nőttek és a helyi ellátásban még mindig vannak »fehér foltok«. Ez meghatározza feladatainkat éppúgy, mint azok az észrevételek, amelyek a szolgáltatások — kölcsönzés, tüzelőolaj-ellátás, gázcseretelep stb. — szélesítését sürgetik. seken az áfész-ek, a takarék- szövetkezetek és a lakásszövetkezetek megválasztják küldötteiket a szeptemberben tartandó megyei ülésre. Tapasztalataink szerint nagy gondot fordítanak arra, hogy minden réteg —- a nők, az ifjúság, a munkások — megfelelő képviseletet kapjanak. Az előkészületek részletei helyett hadd említsem meg azt, hogy a kongresszus közeledte jól mérhetően új lendületet adott fogyasztási szövetkezeteikben a versenymozgalomnak. Sorra érkeznek hozzánk, a megyei szövetséghez azok a kongresz- szusi akcióprogramok, amelyeket mindenütt az éves versenyen belül szerveznek. Külön is örvendetes, hogy szövetkezeteink ezekben a programokban nem általános, nehezen megfogható és értékelhető célokat fogalmaznak meg, hanem olyan feladatokat, amelyek adott helyen a legfeszítőbb gond megszüntetését szolgálják és a tagság széles rétege érdekelt a cél megvalósításában. Például a balatonszar- szói áfész többek között elhatározta. hogy további három településen megteremti a vágott baromfi, a félkész és a mirelit áruk forgalmazásának feltételét. A karádiak a zöld- ségellátás javítása érdekében két további zöldségtermelő szakcsoportot szerveznek és az értékesítés biztonsága érdekében garantált áras szerződést kötnek velük. Ugyancsak ők »mini« gázcseretelepet létesítenek —• a szolgáltatás javítása céljából — Nágocson, Ando- ctson, Törökkoppányban és Kisbárapátiban. Az ádándi takarékszövetkezet a háztáji gazdálkodás fejlesztését szolgáló kölcsönre fordít több gondot és új szolgáltatásként bevezeti a lakossági csekkszámla vezetését. Igen sokat lehetne még említeni ezekből az akcióprogramokból. Több, figyelemre méltó kezdeményezés is van, amely valóban a helyi gondok megszüntetését szolgálja, az ott élő lakosság érdekeit tükrözi — fejezte be dr. Kiss József. V. M. Nádpadlóért valutát Műszakonként 480 négyzetméter nádpadlót készít ez a termelékeny, osztrák nádpréselő gép a Dunántúli Nádgazdaság balatoni üzemének battyánpusztai telepén. A keresett, jó minőségű termék java részét exportálják. kori ugyanis, hogy a fővá- I kevés áru áramlik a főváros rosba vagy az ország más vi- | felé, a termékek és nyers- dékeire induló vállalati és j anyagok zöme a fővárosból szövetkezeti teherautók rak- j érkezik. S ezek fölött ,sem felületének csak egy része j rendelkezik mindig a Volán: van kihasználva. Magyarul: | nem tudják, hogy hol, mivagy oda, vagy vissza üresen l kor és mennyi áru szállítható mennek a járművek. A mi- j el. Tehát jóval szorosabb, niszteri rendelet felhívta a j pontosabb információs rendvállalatok, szövetkezetek fi- | szerre és együttműködésre gyeimét, hogy mielőtt jármű- J volna szükség. Hozzájárul veiket útnak indítják, hívják mindehhez, hogy a vállalatok, fel a Volán vállalatok menet- j szövetkezetek sokszor nem je- irányítóit,, s kérjenek az üres lentkeznek időben: gyakran útra fuvart. A rendelet igyek- csak az, indulás előtti napon, szik anyagilag is ösztönözni a j késő délután, mintegy kényvállalatokat : a fuvarköltség | szerű kötelességként. Amikor 81 százalékát kapják, a többi i már rendszerint késő. Voltak a Volán-menetirányítónak j természetesen jó tapasztalatok jár. j is. Barcson például, ahol az ÉPGÉP Nagyberendezések Gyárának szállítmányait siVallomás a hétköznapokról A mezőgazdasági szakembe- I nagyüzem egyik szakágazatá- rek munkáját, életét, közéleti! nak vezetője mellett tanulnák tevékenységét vizsgálva a be- j meg a kiegészítő ismereteket, szélgetések során azonos kér- j Ezt elméleti továbbképzéssel dések, bukkannak elő. Szüksé- | lehetne megerősíteni, melyet bontani j az oktatási intézmények ges-e szakágazatokra az oktatást? Nem lenne-e cél ravezetőbb az általános elméleti képzés után munka közben elsajátítani az ilyen tudlevelező úton adnának. Gyakori a személycsere az állattenyésztésben? Részben érthető. A munka természetéből adódóan gógusokkal azonos mértékben vesszük ki a részünket, s az ő tevékenységük nem csekély. Magánélet? Szakmai, emberi közösségi légkör kialakítása | kapcsolatok? Ma már nincse- olyan összetevők eredménye, oek távolságok; a színház, a melyeket a gyakorlatban »el- | mozi, a könyvtár bárki számá- tanulni«, megfigyelni inkább | ra elérhető. A kialakult életa szakkönyvekből nivalókat? Milyen az üzemek I nehéz osztani a műszakokat, vezető gárdájának és kezdő [ biztosítani a pihenőnapokat, mérnökeinek, üzemmérnökei nek szakmai, emberi kapcsola A »miniszteri rendelet óta négy hónap telt el. Milyen ta- , , ,,, . . ... pasztalatokat szereztek a Vo-Ikerult drotkontenerekkel palán 13. számú Vállalatánál?, , . ....... _- ezt kérdeztük dr. Bors 1st- j fuvaroztató teljes megele ván forgalmi igazgatóhelyet- ! getiesere. testől és Szentgróti József KPM menetirányító vezetőtől. Fontos feladat a csoport- I fuyarkaoacitás meglevő jobb, ésszerűbb kihasználása. Ez pedig | nemcsak a Volántól függ, ha- Somogyban tavaly decem- j nem a vállalatoktól is. Igaz. berben 61-en, az idén január- j a szállítás nem tartozik szobán 65-en. februárban 40-en rosan a profiljukba — talán jelentkeztek a Volánnál és i ezért is van, hogy nem érzik í Megítélésem szerint célra- kérték a fuvart. Összesen te- j elég ösztönzőnek a jelenlegi [ vezetőbb lenne — és a gya- hát 166-an. Ezzel szemben ; feltételeket. Pedig mindnvó- | korlat számára hasznosabb — tnindössze 13-an kaptak. | juk érdeke a járművek jobb ha a diploma megszerzése után SVIiért? I kihasználása. I a fiatalok gyakornokként a ta? Igénylik-e a fiatalok a középkorosztály szakmai tanácsait, segítségét úgy, mint fuvarozó | ahogy azt ők várták és kapták az előttük járóktól? Mi az oka az állattenyésztésben tapasztalható személyi váltó* ______ z ásoknak? Segítenek-e a hely- ” hez kötésben a nagyüzemi te- | Kevés a középszintű vezető, lepek szociális létesítményei, j aki a munkát végrehajtatja, a szép és modern szolgálati részleteiben ellenőrzi és milakások, az osztott munkaidő? i bár nem lehetetlen. És haj- j nali négykor, a lakóhelytől esetleg több kilométer távolságban lévő istálló nem mindenki számára vonzó munkahelyi környezet. Ehhez elhi- i vatottság, akaraterő szükséges. forma mégis többnyire befelé fordulást mutat. Mi többször megkíséreltük egy klub létrehozását, ahol kötetlen beszélgetések. szakmai és ismeret- terjesztő előadások keretében mód lenne szót váltani egymással a szigorúan vett napi termelési kérdéseken kívül is. nősíti. Tekintve, hogy ez a szakember naponta személyes kapcsolatban van a termelést' zetőségnek gondot okoz a he- végzö dolgozókkal, szükséges, j lyettes beállítása, hogy képzettségén kívül em- ! — ■ berismerettel is rendelkezzék. I Agrárértelmiség a közélet- A vezetés demokratizmusa, alben? Ügy érezzük, mi a pedalehet, mint kiolvasni. A középvezetők hiánya az oka? Nem anyagi természetű. Előfordul, hogy sokkal kisebb havi fizetésért állást cserélnek ezek az emberek. Elhatározásukat a kényelmesebb munkakörülmények, néha talán az j ßfXun» benne, hogy a közel íróasztal vonzása serkentik. j jövőben sikerül összehozni az ■ ~ j azonos érdeklődésű embereket. Nők az agrárszakmában ?[ s kialakítani egy személye- Diploma után egy-két évig. sebb, közelebbi kapcsolatot a esetleg. Házasság után rendre! munkatársak és más értelmielmaradnak, vagy más mun- ! ségiek között, katerületet keresnek. Oka a1 családi kötöttségek miatt nehezen betartható munkaidő, és az, hogy a mezőgazdasági termelőüzem feladatait napra készen kell megoldani. Egy- egy kiesett munkanapon a ve* Elmondták: Mika József, a Dél-somogyi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese és Andricz György főállattenyésztő. Lejegyezte: Bedő Ildikó. Somogyi Néplap
