Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

Folytatta munkáját az SZKP XXY. kongresszusa ■ új nemzetközi értekezletének a legrövidebb időn belül va­komra un ista és munkáspártok | ló megrendezése mellett. (Folytatás az 1. oldalról) érdekeit és állást foglal a | Koszigin vitaösszefoglaló beszéde Bizonyosak lehetőnk a kitűzött célok elérésében Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, a kongresszus szerda délutáni ülésén összefoglalta a harmadik napirendi pontról folytatott vitát. A következő­ket mondott. A kongresszus ma összegezi azt a valóban össznépi vitát, amely immár több mint két és fél hónapja folyik az 1976 —80-as szovjet népgazdaság­fejlesztés főbb irányainak ter­vezetéről. A határozatok, me­lyeket a kongresszusnak ez­zel a kérdéssel kapcsolatban elfogad, óriási jelentőségűek lesznek társadalmunk élete szempontjából: meghatároz­zák a társadalmi és gazdasági politika konkrét tartalmát, azt az egész tevékenységet, amelyet a párt és a nép az új ötéves tervidőszakban a kom­munizmus anyagi és műszaki bázisának létrehozásáért vé­gez. A kongresszuson felszólaló elvtársak valamennyien egy­öntetűen támogatták és igen nagyra értékelték a fő irá­nyok tervezetét, amelyet a központi bizottság terjesztett a kongresszus elé. A küldöt­tek megkapták a tervezetet azokkal a módosításokkal, amelyeket a kongresszusi bi­zottság fogadott el. Ez az ok­mány sűrítve tartalmazza an­nak a nagy munkának ered­ményeit, amelyet a párt köz­ponti Bizottsága végzett a ter­vezet országos vitájának kez­detétől fogva. Már a kong­resszus előtt megalakult a po­litikai bizottság szakbizottsá­ga, amely megvizsgálta a szö­vetséges köztársaságok kom­munista pártjainak kongresz- szusain, a pártkonferenciákon felvetett, a sajtóban nyilvá­nosságra hozott és az állam­polgárok leveleiben a köz­ponti bizottság tervezetére vonatkozóan tett javaslatokat. A XXV. pártkongresszus kül­döttei által kifejtett javasla­tokkal együtt a központi bi­zottság tervezetében szüksé­gesnek látszó valamennyi mó­dosítás a kongresszus bizott­sága elé került, amely meg­vizsgálta azokat, és jóváha­gyásra önök elé terjeszti. Számos javaslatot és kiegé­szítést, amely nem került be a küldöttek között szétosztott okmányba, az illetékes köz­ponti és helyi szervek vizsgál­ják, és a lehetőségekhez ké­pest figyelembe veszik a gya­korlati munkában. s azt az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma, vala­mint a legfelsőbb tanács ülés­szaka elé kell terjeszteni. Te­kintetbe véve a gazdasági te­vékenység méreteit, amelyek­kel az új ötéves terv idősza­kába lépünk, valamint e te­vékenység sajátosságait, ame­lyek a hatékonyság és a mi­nőség maximális fokozásának feladatából származnak, nagy és nehéz munkát kell végez­ni, s a tervjavaslatot pontosan a meghatározott időre el kell készíteni. Ez az egyik fontos feltétele annak, - hogy gondos­kodjunk a népgazdaság ösz- szes láncszemeinek pontos és harmonikus tevékenységéről. Az ötéves terv nagyszabású feladatainak végrehajtásával összefüggő munka megszer­vezése során mindent meg kell tennünk, hogy e felada­tok a X. ötéves tervben állan­dó forrásai legyenek orszá­gunk valamennyi dolgozója alkotó aktivitásának. A szovjet nép politikai egy- I sége, a munkásosztály, a kol- j hozparasztság és az értelmiség i érdekeinek és céljainak azo- , nossága biztosíték arra. hogy minden termelői kollektíva egész erejét latba veti a tize­dik ötéves terv feladatainak sikeres végrehajtása érdeké­ben. hogy a párt által nevelt gazdasági, műszaki és köz- igazgatási vezetők az új fel­adatok magaslatán lesznek, hogy a szovjet tudósok újabb lehetőséget teremtenek a to­vábbi gyors előrehaladáshoz, a gazdasági, tudományos, a műszaki és a társadalmi fej­lődés útján. Az ötéves terv si­kerét sok mindenben eldönti az ésszerű munkaszervezés, a felelős magatartás a gazdasági tevékenység minden egyes te­rületén, az állami és á mun­kafegyelem szigorú megtartá­sa, a szocialista verseny, a munkához való kommunista viszonyért indított mozgalom lendülete. A kongresszus határozatai és azok a hatalmas feladatok, amelyeket a tizedik ötéves tervben tűzünk ki magunk elé, feltétlenül nagy energiát és lelkesedést szülnek. Bizo­nyosak lehetünk abban tehát, hogy elérjük a párt által a kongresszuson kitűzött célo­kat. A marxista—leninista ta­nítással felvértezett és rend­kívül nagy politikai és szer­vezői tapasztalattal rendel­Csingiz Ajtmatov író. Kirgizia egyik kongresszusi küldötte társaival. va azt az ötéves terv egyes éveire és a Szovjetunió mi­nisztériumaira, főhatóságaira és a szövetségi köztársaságok­ra. A X. ötéves terv kidolgozása során figyelembe kell venni az SZKP XXV. kongresszusán, a szövetségi köztársaságok kom­munista pártjainak kongresz- szusain, a határterületi, a te­rületi, a városi és a kerületi pártkonferenciákon, a párt- alapszervezetekben és a dol­gozók gyűlésein felvetett, a sajtóban, valamint a munká­sok, kolhozparasztok, mérnö­kök, technikusok, tudósok és művészek leveleiben felvetett javaslatokat. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának az 1976—80-as szov­jet népgazdaságfejlesztés álla­mi ötéves tervjavaslatát 1976 szeptemberében a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elé kell terjesztenie. Az SZKP XXV. kongresszu­sa a szocialista gazdaság fej­lesztése új ötéves tervének kidolgozását valamennyi párt- szervezet, tanácsi szerv, szak­szervezet, Komszomol- és gaz­dasági szervezet legfontosabb gazdaságpolitikai feladatának kell tekinteni«. — Csütörtökön az SZKP XXV. kongresszusán zárt ülés keretében sor kerül a párt központi bizottságának meg­választására — jelentette be szerdán Viktor Afanaszjev, a kongresszus szóvivője. Elmond­ta, hogy mivel a kongresszus majdnem ezer küldöttének részvételével a központi bi­zottsági jelölések lebonyolítása túlságosan nehézkes volna, a zárt ülésen először külön je­lölő bizottságot alakítanak, amelyben minden szovjet köz­társaság és terület, minden nagyobb város és pártszerve­zet küldöttcsoportja képvise­lőt küld. Ez a szűkebb testü­let vitatja meg, hogy kik ke­rüljenek a jelöltek listájára. A jelölő bizottság javaslatát azután a kongresszus elé ter­jesztik, s ott személy szerint minden egyes jelölést jóváha­gyatnak, s csak azután kerül majd sor a véglegesített jelölő listáról szóló titkos szavazás­ra. Az SZKP XXV. kongre&z- szusa holnap, pénteken feje­ződik be, s ugyanezen a na­pon — az új összetételű köz­ponti bizottság első ülésén — megválasztják az SZKP Po­litikai Bizottságának tagjait és póttagjait, titkárságának tag­jait, valamint a főtitkárt. A magyar és Szomáliái küldöttség találkozója A Kádár János vezette ma­gyar és a Szomáliái Demokra­tikus Köztársaság Legfelsőbb Forradalmi Tanácsának elnö­ke, Mohamed Sziad Barre ál­tal vezetett pártküldöttségek szerdán találkoztak Moszkvá­ban a kongresszusi palotában. A találkozó során a küldöttsé­geik kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország építő munkájáról és fejlődéséről. Eszmecserét folytattak kapcso­lataik, együttműködésük to­vábbfejlesztéséről és szolida­ritásukról, a nemzetközi hely­zetről, az antiimperialista harc és a társadalmi haladás idő­szerű kérdéseiről. A találkozó meleg, elvtársi légkörben, $ kölcsönös biza­lom és megértés jegyében zaj­lott le. Kádár János donyecl szénbányászok körében, a kongresszus szünetében. (Telelőtó: TASZSZ—MTI—KS) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa — meghallgatva és megvitatva Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének az 1976—80-as szov­jet népgazdaságfejlesztés fő irányairól szóló beszámolóját — elhatározta: Jóváhagyja az 1976—80-as szovjet népgazdaságfejlesztés fő irányait, amelyek az orszá­gos vita során teljes helyes­lésre találtaik. Somogyi Néplap Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának be­számolója, valamint a kong­resszus által jóváhagyandó fő irányok alapján a legközeleb­bi hónapokban be kell fejez­ni az ötéves terv kidolgozását, kező kommunista pártunk, magabiztosan építi a kommu­nizmushoz vezető utat, és a párt irányításával a kommu­nizmus felé halad a sok nem­zetiségű szovjet nép, az al­kotó, az új életet építő nép. Határozat a népgazdaságfejlesztés fii irányairól Az SZKP XXV. kongresz- szusa szerdán Pjotr Maserov- nak, a Belorusz KP KB első titkárának a szövegező bizott­ság nevében előterjesztett ja­vaslata alapján egyhangúlag határozatot fogadott el. -Az 1976—1980-as szovjet népgaz­daságfejlesztés fő irányairól szóló kb-tervezetre vonatko­zóan.« A határozat szövege a kö­vetkező: A Szovjetunió Miniszterta­nácsának a fő irányokhoz iga­zodva, gondoskodnia kell az 1976—80-as szovjet népgazda­ságfejlesztés állami ötéves tér­Küldöttségek látogatásai Moszkvában Az SZKP XXV. kongresszu­sán részt vevő több külföldi pártküldöttség szerdán látoga­tást tett moszkvai intézmé­nyeknél. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az államtanács elnöke és az általa vezetett bolgár párt­küldöttség megtekintette a szovjet népgazdaság eredmé­nyeit bemutató állandó kiállí­tást. Le Thanh Nghi, a Viet­nami Dolgozók Pártia KB no­VDK miniszterelnöík-helyette- se a moszkvai közgazdaságtu­dományi kutatóintézetbe láto­gatott el. Pák Szong Csői, a Koreai Munkapárt KB politi­kai bizottságának tagja a »Szovjetunió 50 éve« nevet vi­selő, automata gépsorokat gyártó moszkvai üzemben járt. Sztnae Dolanc, a JKSZ KB el­nöksége végrehajtó bizottsá­gának titkára és a jugoszláv pártküldöttség tagjai a 2. szá­mú moszkvai óraffvárhan tet­Befejeződött a magyar—osztrák külügyminiszteri találkozó (Folytatás az 1. oldalról) értettek abban is, hogy erről a két ország illetékes szervei folytassanak további megbe­széléseket. Megállapították, hogy a kölcsönös látogatások és eszmecserék hozzájárulnak a jószomszédi viszony alaku­lásához, ezért a közeljövőben sor kerül több magas szintű látogatásra is. A tanácskozást ezúttal is, a szívélyes, őszinte légkör jelle­mezte. Délben a CLaudi us-szállóban Púja Frigyes külügyminiszter ebédet adott dr. Erich Bielka tiszteletére. Mindkét miniszter pohárköszöntőt mondott és kifejezte reményét, hogy a két ország között a jövőben is gyümölcsözően fejlődik a jó­szomszédi viszony. Délután Erich Bielka oszt­rák külügyminiszter magyar és osztrák újságíróit előtt ki­fejtette: a kétnapos, határ menti találkozó és munka­megbeszélés hasznosan hozzá­járult a két ország együttmű­ködéséhez. Az osztrák kor­mány több nemzetközi kérdés­ben azonos vagy hasonló ál­láspontot képvisel, mint a ma­gyar kormány. Külön nyoma­tékkai szólt az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányában fog­laltak megvalósításáról, mert ez Európának — és közvetve az egész világnak — a békéjét szolgálja. A határ menti me­gyék és körzetek jószomszédi kapcsolatának fontosságát méltatva Bielka úgy nyilatko­zott, hogy ez az együttműkö­dés már eddig is sok hasznos eredményt hozott. Ezután a két külügyminisz­ter Szombathely nevezetessé­geivel ismerkedett. A kora es­ti órákban a két külügymi­niszter — a megyei vezetők társaságában — Bozsokna uta­zott, ahol az egykori Si'brik- kastélyban a Vas megyei Ta- I nács V. B. vacsorát adott dr. Erich Bielka külügyminiszter tiszteletére. Az osztrák külügyminiszter késő este Kőszegen át utazott vissza Ausztriába. A Grácban kedden kezdő­dött és szerdán Szombathelyen folytatódó magyar—osztrák külügyminiszteri találkozóról az osztrák sajtó bő terjedem lemben számol be. A bécsi Die Presse cikkében főként Púja Frigyes /külügy miniszter gráci sajtótájékoztatójával foglal­kozott. Kiemelte: a két kül­ügyminiszter a főbb nemzet­közi kérdésekben azonos vagy közelálló álláspontot képviselt. Annak is fontosságot tulajdo­nított a Die Presse, hogy mindkét ország az enyhülési politika megerősítéséért és an­nak visszafordíthatatlanná té­teléért tevékenykedik. A le­szerelés kérdéseiben hasonló a nézete Bécsnek és Budapest­nek: mielőbb katonai enyhü­lést kell megvalósítáni. kö­vetkezésképpen a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalásnak rendkívüli jelentősége van. Különös szóhasználat Veterán washingtoni megfi­gyelők se titkolják, hogy né­mileg meglepte őket Gerald Ford nyilatkozata, amelynek lényege szó szerint így hang­zik: »Nem használom többé az enyhülés (détente) szót. Ügy kell fogalmaznunk: az Egyesült Államok érintkezik a nagyhatalmakkal, a Szovjet­unióval, Kínával és másokkal, keresve a feszültség enyhíté­sének útját...« A fogalmazás kétségtelenül szokatlan. Ha a mondat minden elemét figye­lembe vesszük, a lényeg vala­mi olyasmi: Washington a jö­vőben elkerüli a francia ere­detű és a legtöbb nyelv által átvett détente (enyhülés) szót, de szándékai nem változnak. Viszont jogos a kérdés: miért kellett az Egyesült Álla­mok elnökének ilyen különös szóhasználati fejtegetésekbe bocsátkoznia? A választ már az a tény is sejteti, hogy Gerard Ford a floridai tv számára nyilatko­zott. Az Egyesült Államokban folyik a választási kampány. A kis New Hampshire állam­beli előválasztás volt a nyi­tány. Ezen — mint ismeretes — ha számszerűen nem is, de lélektanilag-politikailag előnyt szerzett Ford legnagyobb — párton belüli — riválisa, Ro­nald Reagan kaliforniai kor­mányzó. Reagant támogatják — s az a gyanúnk, nem is kizárólag republikánus oldalon — azok az erők, amelyek támadják a Szovjetunióval kapcsolatos enyhülési politikát s amelyek mögött nagy anyagi és politi­kai erőforrások állnak. Az elő- választási sorozat egyik lénye­ges következő állomása éppen Florida, s ebben az államban Reagan esélyei eleve komo­lyabbak, mint New Hampshi- rében voltak. Magyarul: nyil­vánvaló, hogy különös nyilat­kozatával Ford elnök enged­ményt tett az enyhülést táma­dó és vele szemben ai elnöki székért küzdő erőkrtek. Hiszünk abban, hogy ez az engedmény valóban taktika, s valóban szavakra és nem tet­tekre vonatkozik. Erre min­den okunk megvan. Az ameri­kai vezetés — személytől füg­getlenül — azért fogadta el az enyhülési politikát, mert erre a nemzetközi erőviszonyok egyetemes alakulása rákény- szerítette. Ez az alapvető, a meghatározó tényező. Nyilván ezen az alapon mondta maga Gerald Ford is nemrég azt, hogy »az enyhülés az Egyesült Államok jól felfogott érdeke... Minden elnökjelölt, aki letér erről az útról, hosszú távon veszít.« Az enyhülés a világégés egyetlen alternatívája, egysze­rűen létkérdés a világ számá­ra. Ez a lényeg, nem a szó- használat. Munkásmegmozdulások Spanyolországban Tízezrek sztrájkolnak Országossá vált Spanyolor- szágbán a teherautósofőrök sztrájkja. Ebben a munka­megtagadási mozgalomban most már 50 ezren vesznek részt. Akciójuk leállással fe­nyeget több gyárat. Harminc­ezren kapcsolódtak már be az általános iskolai tanítók sztrájkjába. Cartagenában. Malagában, Madridban és Vígéban mun- késgyűlések és ' tüntetések zajlottak le kedden. A rész­vevők az életkörülmények megjavítását és béremelést követeltek. Az idén januárban kétezer annyi munkanap esett ki a munkaügyi konfliktusok kö­vetkeztében, mint tavaly egész évben — jelentette be Andres Ribera Rovira, a barcelonai kereskedelmi és iparkamara elnöke. Hangsúlyozta, hogy ha haladéktalanul nem intéz­kednek az életkörülmények javítása érdekében, akkor a helyzet még jobban el fog mérgesedni. ötévi börtönbüntetés kisza­bását kérte az ügyész ked­den annak az öt személynek a madridi közrendvédelmi bíróságon megtartott perében, akiket azzal vádolnak, hogy Alicantéban megszervezték a kommunista párt helyi sejt­jét. A vádlottak nem tagadták pártállásukat, de hangsúlyoz­ták: a Spanyol Kommunista Párt sem céljának, sem esz­közének nem tekinti az erő­szakot és a felforgatőst. »De­mokratikus Spanyolországért harcolunk« — jelentette ki a fővádlott, Mariano Soriano 41 éves textilmunkás. A bíróság föltehetőleg a jövő héten mondja ki az ítéletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom