Somogyi Néplap, 1976. március (32. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-24 / 71. szám
Kimaradt az ipar Legfontosabb feladat: a háztáji segítése Tanácskozott a gazdaságpolitikai munkabizottság A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő gazdaságpolitikai munka- bizottság közvetlenül a termelési folyamatokba, a gazdasági tevékenység változtatásaiba nem szól bele. Ám feladata a megye iparának, mezőgazdaságának, sőt a háztáji gazdálkodásnak is a figyelemmel kisérése, vizsgálata, s ennek alapján jelzéseket kell adnia: a munkabizottságban dolgozó szakemberek hol látnak okot a »beavatkozásra«. A legutóbbi négy évben két csoportban dolgoztak. A bizottság tagjainak egy része a szövetkezetpolitikát kísérte figyelemmel, mások pedig a közgazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Feladatuk volt az agrárgazdasági — ehhez kapcsolódóan az élelmiszer-gazdasági — feladatok teljesítésének a segítése, a közgazdasági problémák megoldása. Negatív jelenség viszont a munkabizottság tevékenységében, hogy ipari témák alig-alig szerepeltek a napirendi pontok között. Ezen persze van mód javítani, hiszen a Hazafias Népfront megyei elnökségének tegnapi ülésén meghatározták a további feladatokat. A munkabizottság négyéves terv alapján dolgozik. Tény az, hogy agrárkérdésekkel valóban nagyon széleskörűen foglalkoztak. Magas képzettségű szakemberek tartottak előadásokat — a gazdasági vezetők fórumán belül — az agrárpolitikáról és az életszínvonal-politikáról; a termelői árrendezésről: az új gazdasági szabályozókról az élelmiszeriparban; az V. ötéves terv népgazdasági feladatairól; a megye élelmiszeriparának helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről. A munkabizottság rendezésében sok vitaindító és tájékoztató előadás is volt, a növénytermesztési és állattenyésztési ágazatokban tapasztalatcseréket szerveztek. Ezekkel elsősorban a kistermelést és a háztáji gazdálkodást igyekeztek segíteni. Ugyancsak segítették a kertbarát-mozgalmat. Somogybán jelenleg hat kertbarátszerve- zet van, a közelmúltban pedig — éppen a gazdaságpolitikai munkabizottság kezdeményezésére — megalakult a megyei szövetségük. Az elmúlt négy évben talán legintenzivebben az állattenyésztéssel, azon belül a szarvasmarhatartással foglalkoztak. Részt vettek a bizottság tagjai a nagyüzemi és háztáji szarvasmarha-tenyésztési program megvalósításának munkájában. Elsőként hívták föl a figyelmet az úgynevezett improduktív tehenekre: ezek nem adnak tejet, a hústermelés szempontjából is csak kis mértékben vehetők figyelembe, továbbtenyésztésre pedig — éppen hibáik miatt — alkalmatlanok. Tartásuk súlyos százezrekbe kerül. A háztáji szarvasmarhatartás és -tenyésztés érdekében az elmúlt négy év alatt több községben rendeztek ankétot, vitaestet, háztáji fejőgépbemutatót. A háztáji gazdaságok kisgépekkel való ellátása először ebben az éven javul. A következő négy évben — az eddigi gyakorlathoz hasonlóan — munkájuk szorosan kapcsolódik gazdasági feladataink megvalósításához. Továbbfejlesztik a gazdasági vezetők fórumát és a gazdaság- politikai fórumot. Községi rendezvényeiken legtöbbet a kistermelés segítésével foglalkoznak, elsősorban az állattartással, a zöldség- és gyümölcstermesztéssel és a kisállattenyésztéssel. Ezek a témák napjainkban »felszínen« vannak. A munkabizottságban dolgozó szakemberek vizsgálatainak figyelembevétele a napi termelőmunka eredményeit is meghatározhatja. A tegnap elfogadott munkatervnek — bár annak csak fő irányvonaláról volt szó — ismét hibája: figyelmen kívül hagyja, hogy Somogy megye gyorsan iparosodik. Ezen a területen is nagy szükség van a gazdaságpolitikai munkabizottságban tevékenykedő szakemberek elméleti tudására. M. A. Egyedül az emlékekkel Az udvaron, mintha várna valakit, markáns arcú férfi álldogált. — Plell Ferencet keresem. — Én lennék az... A beszélgetést a szobában folytatjuk. Az asztalon szőlészeti szakkönyv, a szekrény üvege mögött is sok könyv sorakozik. —• Olvasgat? — Inkább tudományos meg szakkönyveket. Kimegy a konyhába, s iraRám néz, csodálkozik, hogy már azt is tudom. Gyorsan megmagyarázom, hogy már beszélgettünk róla a községi pártbizottság titkárával Kará dón. — Kétszer osztottunk, mert sokan féltek először, s nem akarták elfogadni. Volt egy társam, az is meghalt szegény, vele húztuk a láncot Aztán községi bíró lettem Mondhatom, hogy mindenfelé cibálták a kabátomat, ezt tokkal, fényképekkel, egy j hallgassam meg, aztán amazt, nagy spirálfüzettel tér vissza. ; Tele voltak panasszal. Azért Egy kicsit kutat a holmik között, azután letesz elém egy vékony, piros könyvet. — Ez az első tagkönyvem ... Negyvenötből. Én is sok mindent orvosoltunk Összeírtuk a cseléd házakat, mi maradjon, mit bontsunk. Hát ásóval jöttek ránk a pusztaiak. A segítőim elszaott voltam az andocsi párt- ladtak, csak én maradtam szervezet alapítói között. So- ! Nem volt könnyű, de meg- főrködtem a katonaságnál, s J győztem őket, hogy értük amikor hazajöttem, akkor J tesszük. így volt a választás Gőgös Józseffel megalakítottuk ... Ez a József valíuni- lyen rokona volt a Gőgös Ig- nácnak. Mi már régebben is szimpatizáltunk, így vágtunk bele együtt. — S vele mi van? is. Sorra kérdeztem a cselédeket, tudjátok-e, kire kell szavazni. Tudták, hogy kommunistákra. A sok holmi közül egy dobozt keres elő, kinyitja: megcsillan a Felszabadulási Em— Eltemettük szegényt, két j lékérem. vagy három éve. | — Ez nagyon jólesett, ami Csend támad a szobában. A kor megkaptam, képeket nézegetjük, a későbbi Elgondolkodik. Nem mond tagkönyveket. ja, de tudom, hogy hiányzik Nehéz idő lehetett. — Az bizony ... Ilyen községben, minit Andocs? Képzelheti! Az apámat elhurcolták 19-ben, csak az mentette meg, hogy nyolc gyereke volt. Nehéz volt az életünk. Meg- llyek esett, hogy semmi élelem j őket, nem maradt itthon, apám varrt néhány mi meg a nővéremmel neki a pusztáknak, aztán lisztért, ezért-azért elcseréltük. Tízéves koromban markot szedtem, tizenhat évesen meg már az érdeklődés, a beszélgetés neki. Az élete is úgy alakult, hogy magára maradt. Esténként verseket ír. Nem igaziak ezek irodalmi értelemben, az érzések azonban igen, ame fűtik. Végigolvastam i kiéreztem belőlük, Akkor i hogy nem sok kell ahhoz: jól sapkát, j érezze magát az idős párttag. Hetvenegyben ment rokkant sági nyugdíjba a tsz-ből. de azért mindig talál elfoglaltságot. — Egynek örülnék, ha azt kaszáltam a nagybirtokokon, az időt is beszámítanák, ami- a gazdáknál. Én olyan köny- kor ingyen bíróskodtam.. vet tudtam volna írni az j Akkor valamivel több lenne életemről! Azt bánom, hogy | a nyugdíjam. nem írtam. Lajos Géza fl jövőismeret - élő igény Jegyzetek Simái Mihály könyvéről Hol vagyunk már attól, amikor a delphoi jósda illatos füstjében ámulva-bámul- va hallgatták Püthia sejtelmes szavait a messzi földről érkezett idegenek? A megérzésen, tapasztalaton — s rém ritkán szélhámosságon — alapuló jóslások helyébe mára a tudományos előrejelzések léptelv. A prognosztika — egyes gazdasági, technikai és politikai változások előrejelzése — nem is olyan régen még határterületnek számított. Tudományos-fantasztikus írók csapongó képzelete és a »komoly« tudomány határmezsgyéjén találhattuk. A fáradt tudós két cigaretta között szárnyra bocsátotta képzeletét... A jövendő előrelátása — a természetes kíváncsiságon túl — azonban a közelmúltban mindennapos igény- nyé vált. Egymás után jelentkeztek az egyes tudományágak fejlődésének távlatait felrajzoló tanulmányok, s ezek mind világosabb rend mel. »A modern gazdasági I rálátásnak adta át helyét a vezető nem élhet többé csu- lesújtó következtetések ol- pán közeli távlatokban — ír- ! vastán. Szellemesen jegyezte ja a szerző. — Ma a vezetők j m€S a _ magyar származású, széles körének döntő felada- j tává volt olyan akciók kéz- i deménvezése, melyek az adott közösség számára a leghaté- konyabbák, a leggyümölcsözőbbek lesznek a jövőben.« Mélységesen igaz szavak. A történelmi időkben egy-egy elhibázott döntés hatása, hordereje összehasonlíthatat- | tartozik az említettek közé. A lanul kisebb volt, mint ma. j szerző más pályákon jár. MűRendszerint nem is érintette az adott gazdasági vagy társadalmi formációk alapját. működését. Ma azonban a társadalom nyitottsága, a felhasznált anyagok és javak, a hatékony irányítási rek következtében egy-egy döntés az egész társadalomban végiggyűrűzhet. a kölcsönös függőségi viszonyokat a világgazdaságban. (Az exporttevékenység gyorsabban fejlődött a második világháború óta, mint a termelés.) A függőség meghatározásában gondja van arra is, hogy finom megkülönböztetéseket tegyen: a függőség a köznyelwel ellentétben inkább kölcsönösséget jelent. Simái Mihály — mint könyvének címe is jelzi — vizsgálódásait az egész világra kiterjeszti, s a gazdasági változásokat mindig szorosan a politikai változásokhoz csatolja. Úttörő jelentőségű, mert a szocialista világ perspektíváit a mai ismeretanyag birtokában vázolja föl. A múló idő szüntelenül módosítja a gazdasági és társadalmi vi- ez műfaji sajá-! szonvokat, változik a jövőnk- jobbára össze- j ről alkotott kép is. Ezért a szerző könyvének második Nobel-díjas fizikus, Gábor Dénes: »Az előrejelzés hibája: jelenlegi ismereteink alapján készült. A hintókon utazó viktoriánus Anglia közlekedésének rendje alapján ma Londonban térdig járnánk — a lócitromban.« Simái Mihály könyve nem ve kevésbé épül önálló kutatásokra — tosság is foglaló jellegű. Hatalmas ismeretanyag birtokában nyúl j kiadását sok helyen átdol- a tárgyhoz. Erénye a komp- I gozta — hiszen közben rob- módsze- | lexitás: az ismeretek megkö-J bánt ki a folyamatokat nagy- zelítésében nem ezt vagy azt ] részt módosító tőkés energia- a módszert alkalmazza, ha nem a közgazdaságtan, a po-[jelentőségű Miben különbözik a könyv j nyékei a prognosztikával foglalkozó f , °° a .a, . J , . többi műtől? A hetvenes évek nepesedestudoimmy eredme- jedelemben. tanulmányainak, na®í „„Kin.v =i„„^llatoszogu lencseve. S ezzel válság és kötötték meg a nagy SALT-egy ezmé s bővítette, több mint három szerzői ívnyi ter, I futurológiái szerre álltak össze. A váltaná- | vallató^ sok időbeli sűrűsödése és az életre gyakorolt gyors hatása miatt < vált élő társadalmi igénnyé a változások irányának felrajzolása és megbíz- ! ató — tudományos — előre- lzése. Ennek az élénk érdeklődésnek a terméke dr. Simái Mivendő világunkat. Simái elemző, az öntelt optimizmus. (Közülük a legjobbra, Clarke: Jövőnk körvonalaira is jellemző.) Egy évtizeddel koráb- j összegező elme. ban még szinte kilógtak a tulajdonság. Az sorból az olyan művek, mint az angol Taylor aggodalmas hangú Biológiai pokolgépe. A komor hang és a gyökeres hangulati változás a Római egyszersmind Szerencsés [ események | vizsgálatát úgy képes végezni, Számomra a legizgalma- 1°' sabb kérdéseket — mintegy a j korábban elmondottak szintéziseként — az utolsó fejezetek tartalmazzák. Itt a két rendszer viszonyának világstratégiai kérdéseit elemzi a hogy az összefüggésekbe is! nyugati elméleti írók nézeteit beleágyazza azokat. Ennek j ismertetve, velük polemizálva hály könyve, amely öt éven [ Klub által publikált előrejel- belül másodszor jelent meg, j zéstől keltezhető: az öntelt1 harmadik évezred felé cím-1ség egyszeriben végletes boJövőnk, egyik legjobb példája, amit Simái az egyenlőtlen fejlődés- | megértésének ről mond. Feltárja továbbá tennivalóink komnk egyik alapvető irányát, a nemzetköziesedést és lehet ez a fejlődésünk jobb kulcsa. mai mozgatórugója könyv. Csupor Tibor C Változó életforma I sokként a kunyhók száma, jobb körülmények között élnek az emberek. Három év alatt 10,9 százalékkal nőtt a cigánylakosság száma megyénkben, Somogy össznépessége mindössze 0,47 százalékkal. Még mindig tioS kunyhót tartanak számon; ezeknek 1980-ra el kell tunmuk <* föld színéről. Sokatmondó tények. Egy izgalmas jelentésben olvastam őket, hogy azután a részleték nyomába eredhessek. Azt tapasztaltam: a gondok sokasaga nem halványítja el, hanem erősíti azt a fényt, amely 1974-től bevilágítja a megye korábban eléggé „sötét" területeit. Akkor született a döntés a cselekvési program; azóta beszélhetünk rendszeres számonkérésről, megértésről, tettek sokaságáról,_ s nyomában a cigánylakosság életformájának szembetűnő változásáról. A megyei tanács vb határozata nem maradt írott ma- laszt. A következetes visszatérés, a tanácsók „elszámoltatása'’, az egy napig sem lankadó figyelem azonban nemcsak a cigánylakosság helyzetének változását gyorsíthatja meg. JMás területeken is csak így van értelme a határozatnak, a döntésnek. Így, hogy a vezető szervek nem hagynak kibúvót a cselekvés, a felelősség alól. Felsorolni is nehéz volna, mi mindent kell tenni ahhoz, hogy e messziről indult társadalmi csoport életkörülményei gyökeresen megváltozzanak. A munka és a munkához való viszony, a lakáskörülmények, a népesedés gondjai, a közoktatás és közművelődés, az egészségügyi helyzet is csak gyűjtőfogalmakként kerülhetnek szóba. Most mégis leszűkítem a témát a lakáskörülmények vizsgálatára, és nemcsak azért, mert ebben értük el a legjobb eredményeket. Érdemes beszélni róla azért is, mert a munkavállalás után az a legfontosabb, hogy a visszahúzó környezet, a telepek, a kunyhók és a kalyibák igénytelenséget szülő világa örökre megszűnjön. Ezért a múlt évben is nagy erőfeszítéseket tett az állam; megértő és hatásos intézkedések dicsérik a tanácsokat. A jelentésből nem hiányoztak az elismerő szavak. Két járás, a barcsi és a nagyatádi kiemelkedő eredményt ért el. Nem véletlenül. Itt értették meg a legjobban, hogy miről van. szó, s itt „kényszerített” leggyorsabb cselekvésre a valóság. A barcsi járás lakóinak 8,8, a nagyatádinak 8,2 százaléka cigány. (Az országos átlag 2,5—3; a megyei 4—4,5 százalék.) Köztudomású, hogy az OTP bizonyos feltételek mellett lakásvásárlásra 50 000, építésre 80 000 forint kamatmentes kölcsönt adott. Huszonöt-harminc év alatt kell visszafizetni, nem nagyon megerőltető — havi 300—350 forintos — részletekben. De a hitelkeretnek is vannak korlátái. Az előző ötéves tervre eredetileg 270 ilyen lehetőséget kapott a megye, később azonban 300 pótkeretet is. Mindez azonban csak lehetőség volt. Mennyi gond, meggyőzés, futkosás, ügyintézés, megértő emberi cselekedet van az eredmények mögött! E lég, ha az 1975. évi 340-es megyei kölcsönkeretet vesz- szük alapul. A barcsi járásban 82~t, a nagyatádiban 53-at vettek igénybe, mindegyik járásban többet a tervezettnél. Elmarasztalásul: a többi járás nem használta ki a lehetőségeit. Könnyelműség volt. Amott nemcsak a járási hivatalok, hanem a községi tanácsok is jól értették feladatukat. Nemcsak felajánlottak, hanem buzdítottak is á kölcsönök felhasználására, s voltaképpen megmozgatták az egész járást. A gazdaságok, üzemek, intézmények nagyon sokat segíthettek, és nem is tagadták meg a törődést. A tsz-ek, az erdészetek, a MÁV, a Kutasi Állami Gazdaság előítéletek nélkül, szívesen fölveszik, alkalmazzák a családok tagjait; nemegyszer ingyen fuvarral, ,társadalmi munkával, néha a „belépő” kiegészítésével, tehát pénzzel is segítik az otthon- teremtést. Emögöt is a tanácsok szervező, egyeztető munkája húzódik meg. _ S ha már megvan a kölcsön, akkor sem egyszerű házat építeni, vásárolni. Barcson például 28 lakás épült, a tanács műszaki ügyintézője egy évig csak ezzel foglalkozott. A tervezéstől a hatósági eljárásig, az OTP-ügyintézéstől az anyag- beszerzésig sok minden terhelte a vállát. S hogy vannak végletes esetek? Az életforma nem változik meg magától. Előfordult, hogy amikor a házhelyhez szállították az anyagot, s megkérték a leendő tulajdonost, hogy rakja össze a sódert, az visszakérdezett: mennyi napszámot kap érte? Vagy Gyékényesen kijelentette az új tulajdonos, hogy amíg nem fizeti ki a kölcsönt, addig a ház az államé; tataroztassa, javíttassa a tanács. De mondom: ezek végletek. Jellemzőbb az öröm, az elszakadni vágyás a visszahúzó sártól, a régvolt önmaguktól. Hogy közben hibákat is vétettünk? Valóban. Néhány helyen „új telepek” születtek, s nem ez volt a cél. De mégis egészségesebb lakásban élnek az emberek. Jobb módszer az építés, több is volt belőle, de arra rendszerint kevés a pénz. A vásárlás olcsóbb, nagyobb lakásokhoz juthatnak, s a faluban elszórtan. Fogadtatásuk? A lábodi Lenin utcából „elmenekültek” a lakók, s akaratlanul is „teleppé” vált az utca. Ugyanitt egy másik utca lakói befogadják a családokat; tanítják a fiatalasszonyt, s a környezet, a tisztaság, a szép bútor, a kulturált életmód sem hatástalan. Forradalmi átalakulás ez. Nemcsak a cigánylakossághoz kell meggyőző, felvilágosító szóval közeledni... A barcsi járásban egy forintért adja a tanács a telek négyszögölét, tehát tulajdonos lesz a család. A nagyatádiban állami tulajdon marad a telek. Zajlik a vita, de a lelkesedés nem csappan. Az igények változását tükrözi, hogy — jóllehet még fehér holló — előfordul minőségi csere is, amikor egészséges, jó lakást akarnak felváltani szebbel nagyobbal. Honnan indultak? 21 tanácsi hivatalok vezetői azonban mintha elbizonytalanodnának; megtorpanástól tartanak. Okuk van rá. Az OTP még semmit sem tud az idei és az ötéves tervi kölcsönkeretekről. A telepeket a Minisztertanács és a megyei döntés szerint is 1980-ig föl kell számolni. Március végén járunk. Nincs keret, nincs terv, anyag és építőipari kapacitás. Pedig ha az első év rosszul indul... A kölcsön összegét 80, illetve 120 ezer forintra emelték. De mennyit kaphatunk belőle és mikor? Kár volna megszakítani a folyamatot. Somogybán még 91 telepet és 638 kunyhót tartanak számon. A cselekvőkészség szükségességét és eredményét a barcsiak és a nagyatádiak sikere példázza. Jávori Béla Több mint 3 milliárd forint az építőipar fejlesztésére Az építőipar korszerűsítésére, állóeszközeinek fejlesztésére az idei népgazdasági tervlrű falelemeket, szerkezeteket, több mint 3 milliárd forint érhogy évente 1000-rel több új otthonhoz készítsenek korszetékű beruházást irányzott elő — 5 százalékkal többet a múlt évinél. Az idén kezdődő, legfontosabb vállalati beruházások mintegy 350 millió forint értéAz idén 11 államilag támo^ í ^ támogatást és csakgatott vállalati beruházás fe-; nem 400 millió forint értékű ,e_ | beruházási hitelt kapnak. Ez 1 elsősorban a nagyberuházásojeződik be, s valamennyi lentősen hozzájárul a kapaci tás bővítéséhez. Kiemelt fel- [ aat kivitelező szervezetek ka- adat Budapest I. számú ház-1 pacításanak bővítését és építé- gyárában a rekonstrukció be- si módszereinek korszerűsíté- fejezése, ami lehetővé teszi, | sét segíti.
