Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

A gyapotföldek üzenete

A IX. ötéves 1 terv utolsó j

évének vége felé, amikor j elérkezett az; «elszámolások« ideje, a sok öröm közé •

üröm is ve- j gyűlt, mert bizonyossá vált, hogy a mezőgazdaság a ter- J vezettnél alacsonyabb szemes- í termény-hozamok miatt nem | tudja maradéktalanul teljesíteni ötéves előirányzatait, j Mentség erre akad több, mint! elegendő. A meteorológusok

szerint például még soha az i

ország történetében nem for- \ dúlt elő, hogy öt egymást kö- j vető esztendő közül háromban olyan súlyos fagyok és aszá- ] lyok sújtották volna a földe- j két, mint 1971 és 1975 között, j És éppen az utolsó évben, amikor még mindent helyre I lehetett volna hozni egy jó j terméssel, olyan tikkasztó szá- ! razság volt a Volga-vidéken, amilyenre nem volt példa j emberemlékezet óta.

A gabonatermelés nem jellemzi teljes mértékben . egy ország mezőgazdaságának állapotát — mondják a szakemberek, noha jelentőségét nem szabad, lebecsülni, hiszen közvetlenül hat az állattenyésztésre, a könnyűipari nyersanyagbázisra, az élelmiszeripar alapanyag-ellátására. A mezőgazdaság helyzetét sok egyéb tényező ismeretében lehet körvonalazni. A IX. ötéves tervben a szovjet mező- gazdasági össztermék 13 százalékkal volt magasabb, mint a nyolcadikban. Ezen belül a gabonatermés átlaga csak 7 százalékkal emelkedett. És ha ez a növekedés csalódást okozott, ez is részben az új idők és új követelmények jele.

Éltető víz

*

Más mezőgazdasági ágakban ugyanis bebizonyosodott, hogy a gépesítés, a talajkezelés megfelelő színvonala mellett a kedvezőtlen időjárási viszonyok hatása a mostaninál sokkal nagyobb mértékben korlátozható. Ezért — a tanulságok miatt — a, múlt év végén szovjet hivatalos fórumokon és értékelésekben a leggyakrabban az 5 millió tonnás rekordot döntő üzbe- gisztáni gyapottermést emlegették. Ez részben azzal magyarázható, hogy miközben a nyugati sajtó alakoskodó sajnálkozással ir a szovjet ga- bonagondokról, bizonyos —

nem is lényegtelen — ered-1 menyeket egyáltalán nem 1 vesz tudomásul. Pedig annak, j aki sopánkodik azon, hogy a j Szovjetuniónak az utóbbi j években nemegyszer kellett nagyobb mennyiségű gabonát importálnia, nem ártana tudni, hogy a gyapot tonnája a világpiacon körülbelül tízszer annyit ér, mint a búzáé.

A közép-ázsiai gyapottermesztők példáját másfelől azért tekintik irányadónak, mert ebben a mezőgazdasági ágazatban nagyjából már bejárták azt az utat, melynek más ágazatok meg csak kö- zepénél-kétharmadánál tar- : tanak. A termőföldek nagy | részét öntözik. A gyapottermesztő szovhozokat telítették j a legkorszerűbb technikai I eszközökkel. Így történhetett meg, hogy az üzbegisztáni I »•éhségsztyeppén«, amelyet ugyanolyan reménytelen állapotban vettek művelés alá. mint Kazahsztánban a szűzföldeket, tavaly 650 ezer tonna gabona termett. És az igazi csoda: a közép-ázsiai gyapotrekordokat olyan. időjárási körülmények között érték el, amelyek semmivel sem voltak kedvezőbbek a gabonatermesztők adottságainál. Üzbegisztánban például az egész ötéves tervidőszak aszályos volt: a szokásos csapadékmennyiségnek csak egyhar- mada esett le. De a gazdaságokat ezen a fejlettségi fokon már nem teríthette 'le a szárazság. Az öntözőrendszerek elkészültek, s a kiszivárgás ellen betonteknővel védett, csatornákból pótolni tudták a hiányzó esőt.

Több fogyasztási cikk

Öntözés, talajjavítás, komplex gépesítés — ez a gyapotföldek üzenete az egész szov- | jet mezőgazdaságnak. A X. J ötéves terv előirányzatainak tanúsága szerint a gazdaság- tervezők levonták a szükséges következtetéseket. A termelési eszközöket gyártó iparágak gyorsabb ütemben fejlődnek majd a fogyasztási cikkeket gyártó iparágaknál, s ezt a tényt könnyű félre- j magyarázni. Pedig sok egyéb ] mellett e folyamat értékelésekor arról sem szabad megfeledkezni, hogy mezőgazdaság igényeinek megfelelően további műtrágyagyárak tucatjait kell felépíteni, mivel az adott éghajlati és talajviszonyok mellett a jelenleg termelt 90 millió tonna műtrágya még mindig messze van az optimális szükséglettől. A műtrágyaipar azért egyetlen ötéves terv alatt újabb 60 százalékkal nő. Az új gyárakhoz, gépekhez és berendezésekhez, az új traktorokhoz és kombájnokhoz pedig még több vas és acél, cement és villamos energia kell.

I70# milliárd rubel

A szovjet gazdaságfejlődés jelenlegi szakaszában — mondják — a legfontosabb feladat az ipar intenzív fejlesztésének szerves összehangolása a mezőgazdaság sza- I kadalian fellendítésével. Azt mar csak közgazdászok tudják megfelelőképpen értékelni, milyen elképesztő anyagi eszközöket vet latba a Szovjetunió a mezőgazdasag problémáinak végleges megoldása érdekében. 1976—1980-ban a mezőgazdasági beruházások összege 170 milliárd rubel lesz. Ez egyenlő a \ VI. ötéves terv, 1961—1965 beruházásainak teljes összegével.

A X. ötéves .tervben kétmillió traktort, majdnem másfél millió teherautót, több mint félmillió kombájnt kapnak a gazdaságok. Világos, hogy pillanatnyilag ezek a feladatok elsősorban a nehézipart, az A-szektort terhelik. Mivel azonban a konkrét eredmények búzában, tejben, húsban, gyapotban, borban, cukorrépában, lenben, napraforgóban stb. jelentkeznek, képtelenség tagadni a legszorosabb összefüggést az újabb ipari erőfeszítések és az életszínvonal-program folytatása között.

Mindenesetre elfogadhatatlan a X. szovjet ötéves tervnek olyan nyugati beállítása, hogy »a fogyasztói érdekeket ismét föl kellett áldozni a jövő oltárán«. Hogy ez a való helyzet félreértelmezése, az nemcsak a tervszámokból derül ki, hanem ellene szólnak a köznapi élet legközérthetőbb tényei is — a fizetési borítékoktól kezdve az üzleti kirakatokig. Ezek a köznapi tények és megfigyelések inkább arra engednek következtetni, hogy az önmegtartóztatás, a következő nemzedé- I kék jövőjéért vállalt nélkülö- J zések, a fogyasztási érdekek; másodlagosságának korszaka elmúlt, s nem is térhet vissza.

Bokor Pál

(Következik:

Az aszltéták nyugdíjba mennek)

A megye gazdasági, társadalmi életében számos, fontos eseményt hozott február első hete. Összefügg ez azzal, hogy a múlt év tapasztalatait összegező, elemző munka mellett mind intenzívebben készülnek a holnap tervei. Nagy gondosságot, körültekintést és felelősséget kíván e munka, hiszen a tervek határozzák meg fejlődésünk állomásait, jövőnk alakulását.

Ezért is érdemel különös figyelmet Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes somogyi látogatása és tárgyalása a megye vezetőivel. Egy egyre feszítőbb gondunk megszüntetésére született elhatározás: megkezdődik a kaposvári és a siófoki vasútállomás rekonstrukciója, egy és negyed milliárd forintot költenek az ötödik ötéves terv során a megye közúti hálózatának fejlesztésére. Mindannyiunkat érdeklő, lelkesítő célok ezek, éppúgy, mint ahogy közvetve mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy a gazdálkodó egységek — ipari vagy mezőgazdasági terméket előállító üzemek, vállalatok, intézmények — megalapozott, az egyenletes fejlődésünket szolgáló terveket készítsenek.

Természetesen ezek a programok elsősorban azokat érintik, akik az adott üzemben dolgoznák. Hogy egy tervet mindenki magáénak érez- zen, és minden erejével munkálkodjon. a ' végrehajtásán, ahhoz az kell, hogy mindenre kiterjedő, alapos, megfontolt célok fogalmazódjanak meg. A hatékonyság, a gazdaságosság, az érdekeltség növelésén túl elengedhetetlen például a munkakörülmények további javítása. A VBKM Kaposvári Gyárában a kilépők indokai alapján jutottak erre a következtelésre. Termelőszövetkezeteinkben az egyre kedvezőtlenebb munkaerőhelyzet teszi szükségessé, hogy ez a feladat is szerves része legyen a tervnek. A ho- mokszentgyörgyi Aranyhomok Szövetkezet például szép elhatározásra jutott a héten: az ötödik ötéves terv során öregek napközi otthonát létesítenek. A Berzencén megtartott HSZV-bemutató pedig azt hivatott láttatni az érdeklődőkkel, hogy a szakosított telepen folytatott, korszerű szarvasmarha-tenyésztés milyen eredményes lehet, illetve az ott dolgozóknak a korszerű technológia milyen vonzó munkafeltételeket biztosít.

A mezőgazdaságról szólva meg kell emlékeznünk arról, hogy e héten nyílt meg a mezőgazdasági könyvhónap megyei eseménysorozata. Sokféle témában sajátos szakmai képzést nyújtó, érdeklődést felkeltő rendezvények ezek. Az előzőektől eltérő új vonás, hogy az események sorában J megkülönböztetett figyelmet' kapott a mezőgazdasági környezetvédelem. Hogy mennyire indokolt ez, azt jól bizonyítja a héten lezajlott két tanácskozás is, mely a Balaton környezetének védelmével foglalkozott.

Városon és falun tovább folytatják megyénk kommunistái készülődésüket a tag- könyvcserére. Ahol már lezajlott a beszámoló taggyűlés, ott elfogadták azt a tervet, hogy melyik párttaggal mikor beszélgetnek. A pártbizottságok is készülnek a párt- vezetőségekkel való beszélgetésre. Ahol sok a pártszervezet, mint például Kaposváron, ott aktívákat is bevonnak ebbe a munkába, ezek felkészítése, tájékoztatása megtörtént. Ifjú kommunistáink, a KISZ-szervezetek is mozgalmas napokat élnek, készülnek a kongresszusra, és a héten megkezdődött a forradalmi ifjúsági napokra való készülés is.

A mozgalmas hét valamennyi eseményét lehetetlen összegezni. De az mindenképpen említést érdemel, hogy a héten «nagy rohammal« kezdődött a szezon végi kiárusítás, és a múló napok nem csökkentik a vásárlókedvet. Még egy érdekesség: a krónikás negyven év után először írhatja le így télen, hogy a megye NB I-es futballcsapata megkezdte felkészülését a bajnokságra, méghozzá első ízben fordul elő, hogy somogyi csapat Jugoszláviában készül az űjabb erőpróbára. S J hogy az itthoni szurkolók se maradjanak «hazai« sportesemény nélkül, a tanácsok megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére megkezdődtek a Tanács Kupa mérkőzések.

Vörös Márta ;

óvoda épül Harmincéves

Barcson

M'ég csak a téglarakások j jelzik Barcs egyik külterületi j csücskében, nemrégen épült \ családi házak szomszédságában, hogy hamarosan megkezdik az új óvoda építését. A nagyközségi tanács vezetői széles körű társadalmi segítségre számítanak. Az intézmény összesen három és fél millió forintba kerül. Ebből a megyei tanács támogatása 1 millió 300 ezer forint.

A készülő óvoda környékén elsősorban cigánycsaládok újonnan épült házai vannak. Sok a gyerek, különösen sok az óvodás korú. Így a létesít- j menyre már nagy szükség van. ' ;

Az épület alapterülete 570 négyzetméter. Két foglalkoztató lesz itt. egy úgynevezett klubszoba, mellette a szüksé- : ges szociális létesítmények, konyha, étkezde, egyéb kiszol- j gál óhelyiségek.

Külön érdekessége a terve- j zett épületnek az úgynevezett | köztisztasági fürdő. Itt felnőtt nőknek és férfiaknak külön- i külön tízszemélyes zuhanyozó- I _ juk lesz. öltözőkkel és pihenő- | ’ vél, hogy ne közvetlenül a hidegre menjenek ki a meleg víz alól az emberek.

A tervező a jövőre is gondolt: ha az ovoda bizonyos változtatásokkal jobban megfelelne a rendeltetésének, egyszerű átalakítással közvetlen 1 kapcsolatba kerül majd a két foglalkoztató, a klubszoba és j a fürdő.

a koreai demokratikus kormány

Harmincöt esztendőn át, 1910 és 1945 között a japán gyartnatosítók igájában sínylődött Korea. 1945 augusztusában a szovjet hadsereg és a szovjet csendes-óceáni flotta — a japán Kvantung-hadsereg elleni megsemmisítő hadműveletben — felszabadította Korea népét. Az 1945. decemberi moszkvai értekezleten úgy döntöttek, hogy a koreai ideiglenes kormány megalakításának segítségére szovjet—amerikai közös bizottságot hívnak életre.

A moszkvai értekezlet határozata az volt, hogy föl kell számolni a japán befolyás maradékát is, és életképes, egységes koreai állam létrejöttét kell segíteni. Délen az amerikai parancsnokság nem hajtotta végre a közösen hozott határozatot. Stratégiai támaszpontnak tekintette a 38. szélességi foktól délre fekvő koreai földet, és ennek megfelelően a már megalakult demokratikus szervezeteket, pártokat és bizottságokat betiltotta.

Északon a 'szovjet parancsnokság minden támogatást megadott az imperialistaelle- nes, demokratikus szervezetek megalakulásához. Így alakult újjá húsz esztendei illegalitás után a Koreai Kommunista Párt, a mai Koreai Munkapárt. A szakszervezetek és más demokratikus szervezetek is részt vettek a kommunisták által javasolt és szervezett népi bizottságok megalakításában.

Néhány hónappal Korea felszabadulása után Észak- Koreában szinte minden falucskában, városban, üzemben ott voltak már a népi bizottságok — milliók nevében követelték a földreformot, a japán tőkések által kiépített és egyelőre gazdátlan ipar államosítását.

A helyi népi bizottságok képviselői a kommunisták kezdeményezésére 1946. február 8-án Phenjanban határoztak; megalakítják Észak- Korea ideiglenes népi bizottságát, amelynek elnöke Kim ír Szén letf. A következő években ennek a szervezetnek a munkájából születhetett meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, szerveződött meg a szocialista állam úgy, hogy eredményesen verhette vissza 1950—53- han az amerikai imperializmus fegyveres agresszióját. A szocializmust építő Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a félsziget békéje, a demokratikus alapokon történő békés újraegyesítés céljábó) következetesen síkra szállt Észak és Dél. Phenjan és Szöul párbeszédéért — azért a békés, egységes Koreáért, amelyért harminc esztendeje harcba kezdett a phenjani tanácslcirzás.

G. M.

Kéthelyi tapasztalatok

Többet, jobban, olcsóbban

A kéthelyi egyesült Aranykalász Termelőszövetkezet vezetői fez eredményes gazdálkodás érdekében már a felkészülés időszakában elemző számítgatásokba kezdtek. Így mostanra nagyjából összeállt az

sával a mérleg egyensúlyban

— A növénytermesztésben a takarékosság a legrövidebb út, mely ehhez a célhoz vezet — mondta Mohács Barna termelési elnökhelyettes. — -Ennek a tervnek a nagyobb részét tavaly is megvalósította a szövetkezet. Most félmillióért műtrágyatároló épül. ahol majd bitumenen, fóliával takarva elhelyezhetjük ezt az értékes anyagot. Az eddig érkezett szállítmányok még a sárbia kerültek: a depó alulról átnedvesedett, a műtrágya pedig vesztett hatóanyag-tartalmából. Ez a beruházás, éppen a veszteségek elkerülése révén, egy év alatt megtérül a gazdaságnak.

Megerősítették a szövetkezeti vagyon védelmét: a mezőőrökön kívül két üzemrendész is dolgozik. Kifizetődik a munkabérük — ezt az elnökhelyettes mellett Márton Sándor főkönyvelő és Lukács Lajos közgazdasági csoportvezető is állítja. Tavaly ősszel — először a szövetkezet megalakulása óta — repcét vetettek 150

i terv. amelynek megvalósitá- t artható, sőt...

hektáron, hogy evvel is növeljék a búza. jó előveteményé- nek a területét. Az idén — egyelőre kísérletképpen — 10 hektáron szóját vetnék, saját célra. E növény termesztéséhez nincs ugyan üzemi tapasztalatuk, munkái azonban a kukoricatermesztés gépsorával elvégezhetők, s a termés fehérjepótló anyagként ki tű 7 nőén hasznosítható a takarmányozásnál. Mert az állattenyésztésben a takarmó,ny biztosítása — a minél több saját termésű eleség — segítheti elő a költségek leszorítását.

Az állattenyésztési főágazattal kapcsolatban tervezik, hogy nem vásárlásból, hanem saját tenyészetükből teremtik elő a marhahizlaláshoz szükséges alapanyagot. Fejlesztik a sertéságazatot, mégpedig úgy, hogy a saját alapanyag- előállítás szinten marad, s a háztájiból — szerződés alapján — megveszik a kocák szaporulatát. Itt a fejlődést jól mutatja már a tavalyi adat is: a tervezett 4700 heFelújítják a nagymalmot

Érkeznek a gépek a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Kaposvári Nagymalmához. Ez év októberében megkezdik a malom rekonstrukcióját, mely negyvenmillió forintba kerül. A felújítás öt hónapig tart. Képünkön: Műanyag fóliával védik a budapesti ÉLGÉP által készített hengerszék egyik darabjai, mielőtt beépítenék.

lyett több mint 6000 hízott sertést értékesítettek. Az egy tehénre jutó tejtermelés a szövetkezet közös tehénállományánál a múlt évben 2216 liter volt, az idén szeretnének 2400 liter fölé jutni. Ehhez megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányuk van, a legelők jók. lucernát ugyancsak elegendőt biztosíthatnak. Van-e tartalék a hústermeléshez szükséges takarmányok költségeiben? A számítások, azt mutatják,, hogy van: csökkenthető az egy kiló élősúly előállítására eddig fordított eleceg mennyisége. A hízósertéseiknél 1974-ben erre 3,8, tavaly 3,6 kiló takarmány kellett. A szarvasmarha-ágazatnál még nagyobb a lehetőség, ha a hizlalásnál a kötött tartást vezetik be.

Sok függ az állatgondozóktól, akik a takarékossági terveket aprópénzre váltják. Ugyanis a lelkiismeretesség, a szakszerűség jól kamatozik az eredményekben.

— A munkahelyi fegyelem javítására hoztuk létre a cso- portfelelösi rendszert —mondta az elnökhelyettes. — Sokat várunk ettől minden ágazatban. Ezeknek a kisebb közösségeknek a felelősei együtt dolgoznak társaikkal, előbb észrevehetik a hibákat, a lazaságokat és szólhatnák azoknak, akiket illet. Idejében fölkészülünk az átlagosnál több kézi munkaerőt igénylő tennivalókra, mint amilyen nálunk a szőlőszüret. A Budapesti Népruházati Ksz-nek bérmunkát végző, huszonöt ‘ embert foglalkoztató kisegítő üzemágunktól az idén szeretnénk hatvan napra igénybe venni a többnyire nőkből álló munkaerőt szüret idején. Tavaly a megállapodás csak harminc napra szólt, de a tényleges igény ennél nagyobb.

Tervek, amelyek nem nélkülözik a megvalósításhoz szükséges alapot. A körülmények most parancsolóan követelik valamennyi termelőszövetkezetben az ilyen és ehhez hasonló kalkulációkat, a bevételi-kiadási összevetéseket. Most végezzék el a szükséges számításokat, és ne késlekedjenek a célravezető intézkedésekkel. Mert az i<iő múlásával forintok mehetnék veszendőbe; olyan kárt szenvedhet egy-egy szövetkezeti közösség a késői eszmélés következtében, melynek ellensúlyozására év közben már aligha vagy egyáltalán nem nyílik mód. A héthelyiek példája is bizonyítja, hogy a több« termelésnek, a költsége.rí'kken- tésnek vannak eddig ki nem hasznait lehetőségei.

Hernesz Ferenc