Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

Karnevál M inden esztendőben ilyenkor kigyúl a kép­zelet, felcsillannak a ezernek e szavakra: San Re­mo... Karnevál... A televízió képernyőjén megjelenik a pálmás, olajerdős, narancsli­getes, napsugaras San Remó-i tengerpart, ahova mi is el­utaznánk szívesen, farsangot, karnevált köszönteni. Az emberi természet rejtel­mes sajátsága teremtette a fonák ábrándok ismeretlené­ből Karnevál herceget, a kü­lönös jelképet, szimbolikus birodalmával, hogy az ember­nek évente egyszer legyen hol megkísértenie a babonás vé­letlent, mert Karnevál her­ceg uralkodásának idejére az emberek egy részének lelké­ben felborul a rend. A ^karneváli mulatságok szo­kása a régi Rómában tartott Saturnália-ünnepekből ma­radt feledhetetlen hagyomány­ként, éppen ezért Olaszország, a napsütéses Itália a karne­vál isi hazája. A pogány szokás a nagy­böjtöt megelőző érzéki tobzó­dásban tovább éli uralmát, és elevenen lüktet az álarcos maszkok dévajságaiban. S mi­kor elérkezik a farsang ideje — vízkereszttől húshagyóked- dig —, bálok, mulatságok egy­mást követik, és a szédült mámorban tótágast áll az élet megszokott rendje. Igazában ott kísért az ősi pogány módi, ahol még ma is az utcára ront ki Karnevál herceg álarcos, jelmezes né­pe. Olaszországban napjaink­ban is színes és hangos nép­ünnep a karnevál. A hajdan való időkben Velencében ál­latviadalok, Rómában lóver­senyek izgalma fokozta a hangulatot. Híresek voltak az olasz városok karneváli álar­cos, jelmezes felvonulásai, vi­rág- és konfetti-»csatái«. Párizs sem maradt el a farsangi népünnepek mulato­zásaiban Velence mögött. A spanyolok főként Madridban, Szevillában hódoltak a kar­neváli pajzán, tarka felvonu­lásokban megnyilatkozó szo­kásoknak. Napjainkban a San Remó-i karnevál a leghíresebb, mert ezen a csodálatos, mediter­rán éghajlatú vidéken bont­ja ki évről évre legszínesebb szirmait az emberek farsangi jókedve. Amikor Karnevál herceg gépkocsitrónusán vé­gigvonul a városon, az óriás groteszk álfejek, rémképálla­tok és ördögi maskarák körül felviharzik a fékevesztett jó­kedv, a vidámság mámora, és Gumijavítás egymillióért A Kaposvári Vasipari és Műszaki Szövetkezetnél évente egy­millió forint értékben javítanak a mezőgazdaság részére kü­lönböző típusú és méretű gumikat. Az V. ötéves tervben részlegüket korszerűsítik, műszerekkel látják el. Tevékeny­ségük Tolna és Baranya megyére is kiterjed. Tej és TEA A tej és tejtermékek minő­ségét tekintve országos vi­szonylatban kiemelkedően jó helyezést ért el megyénk. Köz­ismert, hogy a nyers tej meny- nyiségét literben fejezzük ki, kevésbé ismert azonban, hogy a minőséget milyen összete­vők határozzák meg. A ka­posvári TEA (Tejtermék El­lenőrző Állomás) vezetője el­mondta, hogy munkájuk a megyében kiterjed a mező­gazdasági üzemekre, az át­adás—átvétel vizsgálatára, valamint a feldolgozó ipari üzem munkájának értékelésé­re. A mezőgazdasági termelő­üzemekben rendszeresen — esetenként szúrópróbaszerűen — tejmintákat vesznek és minősítenek. Értékeléseik alapján a kielégítő hűtött- sógért és a tisztasági fok ará­nyában az átvételnél az idén többet fizetnek a termelők­nek a tavalyinál. A savfokot, a fajsúlyt és a zsírszázalékot ugyancsak vizsgálják, értéke­lik. Készül egy új szabvány, mely a tejben levő zsírszáza­m So mogyi Néplap lék mellett a fehérjeszázalé­kot is tekintetbe veszi. A TEA feladatkörébe tarto­zik a tejipar készítményeinek bírálata is. Ezt több tényezős értékelési mód alapján vég­zik : érzékszervi minősítés, hasznosanyag-tartalom, név­leges súly és térfogat tartása, csomagolás, kötelező jelölések és bakteriológiai minősítés. Ha mindezeknek megfelel a termék, csak akkor kerülhet a fogyasztó asztalára. Napon­ta rögzítik a* forgalmazott termékek minőségi értékeit', így lehetséges az időszakon­kénti összehasonlítás. A minőségi mutatok alap­ján, pontozásos rendszerrel, egyetlen számmal kifejezhető a megyében termelt és fel­dolgozott tej minősége: esze­rint Somogy, miközben 3,69- ről 3,71-re javult, országosan a harmadik helyet érte el. Viszont az egy tehénre jutó tej mennyiségét illetően or­szágosan a tizennyolcadik, te­hát az utolsó előtti helyen áll. A termelőüzemek és a fel­dolgozó ipar összehangolt munkájának eredményekép­pen egyre jobb minőségű te­jet, tejterméket lehet előállí­tani a közfogyasztás számára. Most már «csak« a mennyi­séget kellene növelni. B. L Dolgozhatnak a Becker vetőgépek a dévajság boszorkányos for­gószelében tobzódik a szebb­nél szebb fiatal nők, vihán- coló férfiak álarcos, jelmezes tömege. Az ezerszínű ruhákban pompázó karneváli nép az élet hétköznapjai ellen tör a maga könnyed, de azért nem veszedelem nélkül való módján. A dévajság, a tobzó­dó öröm mezében a könnyel­műség, nemtörődömség és a szabadosság szelleme jelent­kezik San Remóban. A vér- mérséklet és az ízlés dönti el aztán, hogy mennyire ragad­ja el a karneváli mulatozó- kat a szertelen és határok közé nem kötött birodalomban a forró vér. Ráigazítják az arcokra a fekete selyemálar­cot, magukra öltik a tarka­barka jelmezt, de ez csak ar­ra szolgál, hogy — a kilétet elfödje — szabadabban nyilat­kozzék meg az igazi emberi természet. Az esztendő minden napján — úgy mondják — álarcot viselnek azok, akik ilyenkor maszkot öltve, szabadon en­gedik kedvüket. Csak azok kivételek, akik pusztán jelkép gyanánt, a kultusz jelzésére viselik a keskeny álarcot. Ami pedig a régi farsang «házasságközvetítő« szerepét illeti — a mai életforma any- nyira egyszerűsödött, a nő és férfi érintkezésének külsősé­gei annyival természetesebbé váltak, hogy ■ elmondhatjuk: napjainkban 6emmi szükség Karnevál hercegre, mint »há­zassá gközvetítőre«. Hajdanában a farsang nem volt egyszerű, naptári idő­szak: az ifjonti mámornak ugyanolyan nevezetes idénye volt, mint a tavasz a szere­lemnek. Igen: életek és szí­vek sorsa dőlt el a farsang idején, s hazánkban a nem­zetes asszony nem hiába mondta a nemzetes úrnak es­te, lefekvéskor: — Édes egy jó fiam, te Csak beszélj, amit akarsz. Etelkát mégis Pestre viszem farsan­golni ... S a nemzetes úr nagyokat j sóhajtva guberálta ki a láda­fiából a költségeket, hogy a nemzetes asszony és Etelka egy jőképű ‘ fiatalembert húz­zanak magukkal a pesti far­sangolásból. A rokonszenves ifjú pedig — visszavonulva a nemzetes úrral egy kis esz­mecserére — mint hivatalos vőlegény jött ki a pipafüstös férfiszobából, s rövidesen megtartották a kézfogót. A mai Etelka a munka­gép mellé áll vagy be­iratkozik az egyetem­re; tanul, dolgozik, vizsgázik, közben megismerkedik egy hasonló fiatalemberrel, akivel száz vagy százötven évvel ez­előtt, a magyar farsang má­morában került össze. Az eredmény: ugyanaz. Házas­ság. Egy kicsit egyszerűbb. Ta­lán nem olyan romantikus, de kérem... ma már másként látjuk, éljük a farsang titok­zatos örök kísérőjét: a ro­mantikát. A lényeg azonban egy és ugyanaz: a farsang ma is meghozza a boldogságot, a házasságot az örök fiatalság dicsőségére. R. T. Alkatrészcserékre van szükség A SZÜkség vitte rá tulaj­donképpen a nádudvari Ku­korica és Iparinövény Ter­mesztési Együttműködést, hogy taggazdaságainak a már bevált IHC-vetőgépek helyett egy másik géptípust, a Bec- ker-cég által gyártott vetögé- peket ajánlja. A már kipró­bált és bevált IHC-gép ára ugyanis egy év alatt a duplá­jára emelkedett, 1 millió 100 ezer forintba kerül jelenleg, így azután 1975 tavaszára megérkeztek az országba a Becker vetőgépek, melyeknek darabja 500 ezer forint. És velük megjöttek a gondoik, a bajok is. A Becker-oég 1974 utolsó hónapjaiban vállalta, hogy mire vetni kell, leszállítja a gépeket. Arra tehát nem volt idő, hogy megfelelően kipró­bálják. Ennek következmé­nyét később érezték a gazda­ságok. A vetés megkezdése után ugyancsak bosszúsan be­széltek ezekről a gépekről, és ez nem is csoda: legtöbbjük alig dolgozott, sok helyen in­kább a javítóműhelyben vol­tak, mint a földeken. Perge István, a KITE du­nántúli alközpontjának a ve­zetője mondotta: — A behozatalkor ezeknek a gépeknek o műszaki meg­bízhatóságát nem tudtuk megítélni. Egyébként a célok­nak látszólag megfelelt, mo­nitorral ellátott, tizenkét so­ros gép, vontatásához egy John Deere traktor szükséges. A teljesítménye: 600 hektár kukorica élvelése egy idény­ben. Legalábbis mi ennyit vártunk tőle. A dunántúli alközponthoz 17 ilyen gép érkezett, a KITE taggazdaságaihoz azonban ösz- szesen 96. A KSZE 50-et, az IKR 12-t kapott, sőt a DSZE is vásárolt belőle, igaz ez utóbbi a nyolcsoros típusból. A somogyi KITE-taggazdasá-1 gok összesen tizet kaptak. Az első tapasztalatok azt bizonyí­tották, hogy csak a műszaki­lag kiválóan felkészült üze­meknél végzett megfelelő munkát, azaz csak ott tudtak vele 600 hektárt bevetni. Drá­vátokon például 670 hektár volt a teljesítménye. Somagyban azonban főleg negatív példákkal találkoz­tunk. Átlagosan 150—300 hek­tár kukoricát vetett el a gép gazdaságonként. A berzencei tsz-ben — és ez a megyében naigyon jó eredménynek szá­mít — 545 hektárt, de Igáiban csak 115-öt. Nem szabad vi­szont elhallgatni, hogy a gép­nek van egy pozitív tulajdon­sága is: agronómiái szempont­ból kiváló. Az ideálisan Jó tőiszámelosztás következtében átlagosan 3—5 mázsa termés- többlet érhető el. Csak hát a gépek egy része műszaki szem­pontból csődöt mondott. En­nek a magyarázata Tóth La­jos szervizmérnök szerint el­sősorban az, hogy a cégnek nem volt vetőgépgyártási ta­pasztalata. A méretezés nem megfelelő, rossz a gép statikai tervezése, az anyag minősége gyenge. Ezek a hibák gyorsan kiderültek. A gyártó cég az eddigi számítások szerint ezen az üzleten mintegy 2—3 millió márkát vesztett Amikor a gépek meghibá- sodtak, a cég rögtön gondos­kodott alkatrész-utánpótlás­ról, és igyekezett a gazdasá­gok igényét kielégíteni, bár ez nem sikerült teljes mér­tékben. A múlt évben a KITE szak­emberei összeállítottak egy 25 pontos jegyzéket, mely azt tartalmazza, hogy mit kell ki­javítani, kicserélni a gépeken. Ezt a jegyzéket átadták az NSZK-beli vállalatnak azzal, hogy vagy ennek alapján, ga­1 ranciális javítások keretében rendbe hozzák a gépeket, vapy valamennyit visszaküldik. A gyártó természetesen az első változatot fogadta el. A gé­peket már javítják. Balogh Csabának, a KITE műszaki igazgatóhelyettesének a tájé­koztatása szerint előrelátható­lag e hónap második felében már a somogyi taggazdaságok­ban is hozzálátnak a Becker- oég brigádjai a javításokhoz. A KITE is ad két szakem­bert, hogy a munkát minél előlbb befejezhessék. Az alkat­részek megérkeztek, tárcsák, csoroszlyák, lámckerekek, csapágyak várnak a dunántú­li alközpont udvarán' a besze­relésre. Egy-egy javítás — melyet a cég saját költségén végez — négy napig tart. Az első vetőgépet már szeptem­berben kijavították. Nádud­varon, és 500 hektáron próba- vetést végeztek vele. Ennek alapján elmondható: az átala­kított gépek műszakilag ki­fogástalanok. — A tizenkét soros vető­gép a homokos talajokra egy kicsit nehéz — mondta az al­központ vezetője —, így a vál­lalat szakemberei — ha egy- egy gazdaság igényli — átala­kítják úgy, hogy a vetőgép két hatsoros egységként, egy- egy Dutra traktorhoz kap­csolva üzemeltethető. Ez a gazdaságoknak ijcörülbelül 50 ezer forintjukba kerül, viszont az ilyen gép, ha a szükség úgy hozza, újra összekapcsol­ható egy tizenkét sorossá. A Becker-cég raktárt lé­tesít nálunk, és öt évig — hozzávetőlegesen eddig üze­meltethető a gép — gondos­kodik az alkatrészellátásról. Az idén a KITE somogyi tag­gazdaságainak a tíz ve tő gép­pel mintegy 6800 hektár ku­koricát kell elvetniük. Remél­jük, ezek a változtatások ké­pessé teszik a gépeket a mun­ka, elvégzésére. Dán Tibor Túlóra nélkül Kétszer annyi munka — Tíz emberrel kevesebb — Értékkönyvelő voltam, amíg hagyományos módszer­rel dolgoztunk, záráskor még­is gyakran túlóráznom kellett. Pedig 1967-ben a vállalat termelési értéke fele sem volt a mostaninak. A csuklóm megfájdult, tízoldalakat kel­lett összeadnom, éjszaka is számokkal álmodtam. Zárás­kor természetes a túlóra. Mos­tanában, hogy Ascota gépeket kaptunk és megtanultam a Soemtron 382-12-ZS típusú könyvelő automata kezelését is, minden belefér a munka­időbe. Jobb kedvvel végzem a sokkal több feladatot. Mindezt Kozár Lászlóné könyvelő mondta el a Tabi Campingcikk Vállalatnál, ahol tavaly — a megyében első­ként — csökkentettéit az ad­minisztratív létszámot. A hogyanra Fellinger János főkönyvelő válaszolt. — 1968-ban itt még hagyo­mányos táblázatokon írogattak a könyvelőink. A következő évben beszereztük az első Ascotánkat, majd évenként újabbakat vásároltunk. Ta­valy pedig 380 ezer forintért megvettük a sokat tudó Soemtron automatát. Az el­ső gép beállításától tízzel csökkent az adminisztratív dolgozók száma, pedig a fel­adatok jócskán megnöveked­tek. Nem elbocsátással oldottuk meg a kérdést, hanem a kü­lönböző okokból eltávozok he­Növényvédelml tájékoztató A szamóca növényvédelme ^Növényvédelem szempontja-] Telepítésre csak jó minősé-1 A komoly károkat okozó ból eléggé elhanyagolt nővé-1 gű (vírustól, szamocaatkától J szamóca-szürkerothadás ellen nyünk a szamóca, bár jelentő- j mentes) szaporító anyagot sége megérdemli a fokozottabb és szakszerűbb növényvédelem megszervezését. Már az ültet­vény telepítésekor figyelembe kell vermi az alapvető növény- védelmi szempontokat. A le vélfoltosságok és a liszthar­mat elleni megelőző védeke­zésként nem szabad telepíteni mély fekvésű és erősen párás területeken. Olyan növények után sem szabad telepíteni, melyeken a Fusarium és Verticilium fertőz (burgonya, kukorica, dinnye, paprika, pa­radicsom, gabona). Telepítés előtt célszerű a talajt fertőtle­níteni, erre javasolt a Basu- din 5 G. hektáronként 35 ki­ló, illetve 100 négyzetméterre 35 deka, vagy Basudin 10 ' G. használjunk. A szamóca be­tegségei közül legjelentőseb­bek a levéltoltosságok, ezek veszélyeztetik a gyümölcs mi­nőségét és mennyiségét is. A terület gyommentesen tartásá­val, a beteg levelek őszi vagy kora tavaszi eltávolításával lehet ellenük védekezni. Mi­vel az 1975-ös csapadékos idő­járás a levéltoltosságok fellé­pésének és erős fertőzésének kedvezett, várható a mikoszfe- rellás. fabreás, dendrotonás, zythiás levélfoltosságok korai és erős fertőzése. A kórokozók ellen az első permetezést vi­rágzás előtt kell elvégezni, majd megismételni terméskö­tődés után, de a szüret után végre kell hajtani a védeke­zést. Felhasználható az Ortho­hektáronként 17.5 kiló,_illetve I Ci(j o,3 százalékos vagy Ortho 17 deka 100 négyzetméterre j Phaltan 0,2 százalékos oldat­adagolva. 1 ban. 2—3 permetezést kell beiktat­ni (virágzás kezdete, teljes vi­rágzás, virágzás vége), Fun- dazol 50 WP 0.08—0,1 százalé­kos oldatával, illetve nagyüze­mi termesztésben az Euparen vagy Basfungin felhasználásá­val. A permetezéseknél azon­ban Ügyelni kell az élelmezés- egészségügyi várakozási idők betartására. A kártevők közül a sodrómolyok és a bagolypil­lék megjelenését kell figyelem­mel kísérni. Lárváik ellen fel­használható a Ditriton 50 WP 0,2 százalékos, vagy a Nogos 50 EC 0,15 százalékos, vagy Lebaycid 50 EC 0,1—0,15 szá­zalékos oldata. A szamócánál nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy a növényvédelem a szürettel nem fejeződik be, hanem a következő évi ter­més biztonsága érdekében folytatni kell. lyét nem töltöttük be. Meg­szüntették a szülési szabad­ságon levő helyettesítését is. Azóta könyvelőink a maguk tennivalója mellé a többi osztálytól is átvállalnak mun­kát. Például a kereskedelmi osztály rendelésállományát is itt tartják nyilván. A külön­böző statisztikákat is géppel készítjük, és az idén, a má­sodik félévben átvisszük a gépre az SZTK-ügyvitelt is. A »rászervezés« egy kicsit hosz- szadalmas, hiszen alapos, pontos munkát kell végez­nünk. De utána már megy a munka, mint a karikacsapás. Olyan nincs is, hogy asszo­nyaink, lányaink éjszakáig túlóráznak. A vállalatnál mintegy 500 ezer forintos beruházással el­érték, hogy tavaly óta öttel kevesebb létszámmal ponto­sabban, áttekinthetőbben vég­zik a tervezést, a bérszámfej­tést, az elő- és utókalkulá­ciót, valamint a könyvelést. Kozár Lászlónétól a követ­kezőt hallottuk: — Kezdetben idegenkedtem a géptől, de gyorsasága, pon­tossága engem is megnyert. Tegnap például egyhavi bank­anyagot könyveltem, ez ha­gyományos módszerrel egy hé­tig tartott volna. Így azután az eredeti értékkönyvelő fel­adatom mellett elvégzem az állóeszköz-nyilvántartást, a rendelésállomány nyilvántar­tását, elkészítem a főkönyvet, a munkakörömmel összefüg­gő statisztikát, de a vevőknek menő számlákat is. Három ember munkáját tudom el­látni. A vállalatoknál szokásos zsúfolt könyvelői szobákkal szemben a Tabi Campingcikk Vállalatnál négy nőt találtunk a könyvelő automaták mellett. Kapkodás, megerőltetés nél­kül, nyugodt, kiegyensúlyozott munkával ők tartják nyilván a háromszázas létszámú vál­lalat összes adatát. G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom