Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

A másod- és mellékfoglalkozások új szabályai Csak indokolt esetben! Az export növelésére ösztönzik a vállalatokat Sok mendemonda előz­te meg a Munkaügyi Minisz­térium új rendeletét, mely a másodállás és mellékfoglalko­zás rendjével foglalkozik A találgatások akkor kezdődtek, amikor az országgyűlés leg­utóbbi, tavaly decemberi ülé­sén különös hangsúllyal ke­rült szóba a munkaerővel va-,hat engedélyt ilyen munkavi. lo takarékosabb gazdálkodás aki megfeielő szak­igenye valamint az: a masod- ké ^ ”hozzáértéssel állások kozott jo néhány gyakorlattal rendelkezik mi­olyan is található amelyet! ^^[^"két évra váilaS- nem valamely munka elveg- ^ dolgozik (főállásban), s zeseert létesítettek hanem, kifogástalanul ellát­mas okkal... Esetleg nem ! munkaidőalapot jobban ki-1 kozásokat. Ám az új rendelet használjuk, s a vállalatok fel- j lényege mást is elárul: azt, adataikat elsősorban főállású ■ hogy a valóban szükséges, a dolgozóikkal oldják meg.-« j társadalmi érdek által is igé- Más szavakkal — a főállás j nyelt másod- és mellékfoglal- mellett a mellékfoglalkozás, | kozások továbbra is megma­másodállás kivételes, minden­kor gondosan meghozott dön­tésen kell alapuljon. Erre utal az is. hogy csak az kap egészen igazolható szolgálato­dért, »-jó kapcsolatokért«, viszonosságként — kölcsönös jövedelemkiegészítés céljából. A »-jól értesült« találgatok az alkalmazotti létszápnstop- , hoz hasonló 'tilalmat emleget­tek: egy tollvonással megszün­tetnek minden másod- és mellékfoglalkozást, egyéb, a főálláson kívül létesített be­osztást. íJz természetesen ele­ve lehetetlen, hiszen éppen az amúgy sem könnyű munka­erőhelyzetet élezte volna to­vább. Gondoljunk csak az üzemorvosi és más, másodál­lással betöltött egészségügyi szolgálatra, a kerületi terhes­gondozóktól egészen az indo­kolt szakértői tevékenységig, az oktatástól a termelőtevé­kenységig. ' A' munkaügyi miniszter rendelete nemcsak eloszlatta a bizonytalanságot, hanem hatékonyan szabályozta a kérdéses foglalkozási köröket. Nem hirdetett általános tilal­ja. (Például nincs fegyelmi büntetése, igazolatlan mulasz­tása, munkájával kapcsolatban károkozása stb.) Fontos új szabály a hal­mozás tilalma: akinek másod­állása var, nem vállalhat mellékfoglalkozást. Továbbá az is, hogy az alárendelt szerv, vállalat dolgozója nem tölthet be másodállást a fel­ügyeleti szervnél, de olyan más vállalatnál sem, amellyel főállású munkaadója gazdasá­gi, üzleti kapcsolatban áll, hozzátartozók sem kerülhet­nek alá- és fölérendeltségi viszonyba. Különleges szigorúság vo­natkozik a vezetőkre: vezetők másodállást nem létesíthetnek. Ez alól kivétel' csupán az egészségügy, az oktatás, a tu­dományos, illetve a művészeti tevékenység területén lehet. Engedélyt nem csupán a má­sód- és mellékfoglalkozáshoz kell kérni, hanem az alkalmi (szerződéses) munkaviszony létesítéséhez is. legfontosabb szükséges rendelet mat, ám fontos feltételeket szabott a másod- és mellék- szakályait aligha foglalkoztatósnak. j indokolni, hiszen az általuk Mi az új szabályozás lé- | érintett pontok voltak a leg- nyege? — erről a rendelet j érzékenyebbek az elmúlt öt bevezetője ad felvilágosítást, j évben, azóta, hogy szabályoz- » .. .társadalmi érdek, hogy a 1 ták a másod- és mellékfoglal­radnak, ezeket újra lehet köt ni, illetve a szigorú elbírálás alapján engedélyezni. Nyil­vánvaló a jogalkotók szándé­ka: olyan lehetőséget kíván­tak kialakítani, amelyben a gazdaságilag vagy más fontos cél miatt indokolt esetben igénybe lehessen venni a jól képzett emberek szakértelmét) szorgalmát, tudását, ugyan­akkor a csak egyéni érdekből, anyagi előny miatt létesített és valódi haszon nélküli jog­viszonyokat, szerződéseket megszüntessük. A rendelet világos fogalmazása és egy­értelmű szabályai segítséget nyújtanak az életben bizony nem ilyen könnyén eldönthető esetek tisztázására is, illetve arra, hogy az illetékesek ne csak jogszerűen, hanem haté­konyan és gyorsan dönthesse­nek. Erre egyébként azért is szükség van, mert a rendelet a kihirdetéssel hatályba lé­pett, és március elsejéig vala­mennyi vállalatnál, gazdálko­dó szervnél és intézménynél felül kell vizsgálni a másod- és mellékfoglalkozásokat, s minden kizáró ok esetén azo­kat haladéktalanul meg kell szüntetni. És még valami: a felül­vizsgálatnál ügyelni kell arra, hogy a másodállások és mel­lékfoglalkozások díjazására is új szabály vonatkozik: március egytől, illetve az új másod- és mellékfoglalkozá­sokkal a főfoglalkozásban já­ró munkabér 25 százalékát le­het megkeresni. " M. I. Gy. (Folytatás az 1. oldalról.) J Icájukat javítsák. Az értékesí­I tés és a beszerzés jő időzíté­sével valamint a kivitel össze­tételének javításával és a jó ármunkával ebben az idén el kell érni a cserearányok 6—' százalékos javulását. kát a lehetőségeket, amelyek — a kölcsönös előnyök alap­ján — meggyorsítják a mű­szaki fejlődést, a népgazdaság energia- és anyagszükségleté­nek fokozottabb kielégítését. A gazdasági együttműködést a KGST-országokkal a termelési szakosítás, a kooperáció és a termékcsere útján még szoro­sabbá tesszük. A tervidőszak első évében különösen fontos feladat, hogy a kivitel a behozatalnál gyor­sabb ütemben emelkedjen. , A rubelelszámolású forgalom­ban az egyeztetett kivitel és behozatal tervszerű megvaló­sításáról kell gondoskodni, kü­lönös figyelmet fordítva az energia- és nyersanyagterme­lő kapacitások fejlesztésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére. A dollárelszámo­lású forgalomban az export 10—12 százalékos növekedése mellett a behozatal 7—8 szá.- zalékkal emelkedhet. A vál­lalatok a kapacitások megfe­lelő kihasználásával és kor­szerűsítésével növeljék az ex­portképes áruk termelését, a külkereskedelmi ' vállalatok­nak pedig az értékesítéssel és az áraikkal kapcsolatos mun­l A szocialista országokkal a forgalom tervszerű alakulását biztosítják a közelmúltban aláírt 1976. évi és középtávú árucsere-forgalmi megállapo­dások. Különösen nagy a je­lentősége a szovjet—magyar j árucsere-forgalomnak. Ez —1 sok év átlagában — a teljes | magyar külkereskedelmi for­galom 35—37 százalékát teszi | ki. A következő öt évre 17 milliárd rubeles forgalmat tervez a Szovjetunióval kö­tött megállapodás. Az V. öt­éves terv valamennyi KGST- országgal jelentős forgalom- növekedést irányoz elő. E fej­lődést tükrözik az idei megál­lapodások is. Az európai fejlett tőkésor­szágokkal fenntartott gazda­sági kapcsolatainkra 1975-ben a kedvezőtlen világgazdaság' tendenciák nyomták rá bélye­güket. A Közös Piac tagor­szágai továbbra is megkülön- i böztető jellegű korlátozásokat1 alkalmaznak a magyar áruk­kal szemben, ide sorolható a vágómarha- és marhahú^jeví- teli tálalom, a mezőgazdasági termékeikkel szemben alkat? mázott hátrányos vámol;.** rendszer és egyes iparcikkek mennyiségi korlátozása. Több ország — köztük a Közös Pia* tagállamainak egy része gazdasági problémádra hivat­kozva protekción is La. diszkri­minatív intézkedéseket te** bizonyos »érzékeny« termé­kekre, s korlátozza bevitelin- ket. Ezzel erkölcsi és anyagi kálókat okoz gazdasági kap csolatainknak anélkül, hogy az indokul hozott problémák megoldását lényegesen segíte­né. Dr. Bíró József szólt arról Is, hogy jelentős a kereske delmünk Ausztriával. Svájc­cal, Svédországgal é; Finnor­szággal. Tovább fejlődnéd* kapcsolataink a dél-európaf országokkal. A tengerentúl» fejlett, nem szocialista orszá­gokkal — az Egyesült Álla­mok kivételével — kereske­delempolitikai. kapcsolataink fejlődtek, Japánnal pedig aláírtuk a kereskedelmi 'és hajózási egyezményt, amely konzuli kapcsolatainkat Is új­szerűén rendezi. A fejlődő or­szágokkal továbbfejlődnek a kapcsolataink. Dr. Kercza Imre Taggyűlés - reményekkel párttitkái1 Hatvankilenc esztendős, hó­fehér hajú. Szavaiból 'a kö­zösség iránti felelősség érző­dik. Varga József mögött ne­héz,, küzdelmes évek vannak, amelyek gyakran tették pró­bára erejét. — Csongrádon születtem. Mint hasonló korú társaim, én sem válogathattam az élet­hivatásokban. Egyetlen lehe­tőség kínálkozott: kubikolni. Jártam t^hát az országot, Okányt és Vésztőt, Zsadányt és Biharugrát. Csatornákat ástunk, folyókat, patakokat szabályoztunk. 1939-ben az akkori Pécsi Kultúrigazgató- ság — a mai vízügyi igazga­tóság elődje — Somogyba ke­resett kubikosokat, Így kerül­tem ide, s azóta is somogyi­nak vallom inagam. Dolgoz­tam a Rinya, a -Kapos szabá-, , . lyozásánál, meg Ságváf kor- alapszervezete nyékén a Jaba-patak kiépí­tésénél is. Ahogy életéről beszél, lá­tom a földdel megrakott ta­licskákat, a feszülő izmú em­bereket, amint verejtékezve, gyakran éhezve keresik meg családjuknak, maguknak a szűkös kenyérrevalót. Látom, amint esténként fáradtan dől­nek le a pajtákban, hogy kora hajnalban újra folytassák a kemény munkát. , — Tudtam, hogy a felszaba­dulással számomra is új élei kezdődött. 1945-ben kommu­nista lettem, hogy ezért az új életért én is mennél többet dolgozhassak. Szánté az első perctől kezd­ve tevékenyen részt vett a közéletben. 1950-ben, amikor a tanácsok megalakultak, a fonyódi járási tanács elnöke lett. Azután Tabra került já­rási elnökhelyettesnek, majd Som községben lett tanácseL nők. Ezt a tisztséget töltötte be tizennyolc esztendőn át, nyugdíjba vonulásáig. A közélettől azonban nem tudott elszakadni. Amikor több mint tíz esztendeje a somi kommunisták párttit­kárnak jelölték, szívesen vál­lalt* e megbízatást. Emellett propagandis­tája is. e munkájáért három­szor jutalmazták Lenin-em- lékplakettel. Tulajdonosa a Felszabadulási Jubileumi Em­lékéremnek, s még mint járá­si tanácselnök kapta meg a Szocialista Munkáért Érdem­érem kitüntetést. Az eltelt csaknem két év­tized alatt nagyon sokat tett Som fejlődéséért. Megbecsü­lésnek, tiszteletnek örvend a községben, amit az is kifejez, hogy ma, 69 évesen is tagja a nagyberenyi közös tanács végrehajtó bizottságának. A két község sorsáról, jövőjéről mindig van mondanivalója. S nem arról beszél, hogy honnan és mennyi pénzre lenne szük­ség, hanem arról, hogy a nagyberenyi és a somi embe­rek erejét összefogva miként lehetne saját erőből fejlődni, előbbi-e J,épni. — A napokban tartottuk meg alapszervezetünk beszá­moló taggyűlését. Kevesen vagyunk, mindössze tizenket­tes A pártrendezvényeken való megjelenés, az oktatás­ban való részvétel jó. A párt- építéssel azonban nem lehe­tünk elégedettek. Erre na­gyobb gondot kell fordíta­nunk. Olyan fiatalokat kell bevonni a pártba, akiknek átadhatjuk majd a stafétabo­tot. E szavak is bizonyítják, hogy Varga József- a saját munkáját is éppen olyan mér­cével méri, mint amilyen kö­vetelményeket támaszt mások­kal szemben, akik a párt­munkában vagy általában a közéletben valamilyen tisztsé­get elvállaltak. Az az alap­szervezet, amelynek ő a tit­kára, egyike a legjobbaknak a járásban. S ha a magyarázatot keres­sük . arra, mi ad erőt Varga Józsefnek, hogy fiatalos ener­giával végezze pártmunkáját, tevékenykedjen a végrehajtó bizottságban, egy válasz van: az az elkötelezettség, amely 1945-ben a kommunisták so­raiba vitte, és amely egész életére szól! t Szalai László t hazamennek A puszta tények nem szólnak a nagyatádi posta KlSZ-alap- szervezete mellett. A második taggyűlésen kiderült, hogy a kongresszusi levelet senki sem olvasta el, a szervezeti sza­bályzat tervezetét sem vették kezükbe a fiatalok. Kivéve Varga István KISZ-titkárt, aki megpróbálta röviden ismertet­ni a két dokumentumot, és hozzászólásra bírni társait. Jobbára így is a meghívott vendégek beszéltek; a megyei KISZ-bizottsóg munkatársa, a párttitkár és mások. Az egyéni feladaWímáláiiSÖk ‘Sgfrf* ...holtak t árgyszerűek, legtöbbször ál­talánosságokat mondtak a ta­gok és olyan dolgokat, melye­ket a munkahely amúgy is megkövetel tőlük. Az akció- program a városi rendezvé­nyekre támaszkodott, kevés volt benne az alapszervezet helyi tennivalója. A mentségek közül néhá­nyat föl lehet sorolni, magya­rázzák a helyzetet, d* nem mentesítenek a megoldás kö­telezettsége alól. A titkár mindössze három hete látja el ezt á funkciót, gyakorlatlan még. és egy majdnem a nullá­ról induló közösséget kell ve-, zetnie. A tagok egy része a postán, másik csoportja a vas­útnál dolgozik. Nehéz össze­hozni őket, a munkaidejük üt­közik, sokan csak albérletben laknak Nagyatádon, hét végén családjukhoz, van aki, Kaposvárra jár dol­gozni ... A remények, ha nem is ke­csegtetőek, de léteznek. Varga István jó KISZ-titkár lehet. A keddi gyűlésen ö volt a leve­zető elnök is; sallangmente­sen, egyszerűen próbálta irá­nyítani társait, akiken látszott a feszélyezettség. Nem ken­dőzte el a hibákat. A »vendé­gektől« záporozó bírálatokra nyugodtan válaszolt; megpró­báljuk, megoldjuk. Űjvári István, az egyik »fe­hér holló«, aki hozzászólt,..,jól látja a tennivalókat. Némcsak »mozgalmi keretek« között gondolkodik. Néhány mondatos 1 felszólalása akár egy szocioló- I giai tanulmány vázlata is le­hetne. ; — Érdekeltté kellene tenni a I KISZ-tagokat a munkában. De ' a többi fiatalt is. Nem az anyagiakra gondolok. Az is érdekeltség, ha biztosítják a szórakozást, a sportot, a pihe­nést. A napi munka Idegessé­ge valahol levezetődik. Jobb lesz a munkakedv', többet tu­dunk dolgozni. I Gibizer László személyes sé- , relmekkel kezdte mondaniva- í lóját, de szólt a közösségről is. I — Többet kellene együtt len- ! ni. A munkában is csak ak­kor találhatjuk meg a közös kötelességet, ha együtt gon­dolkodunk. Szabad idő, pihenés. Együtt. Ennek az alapszervezetnek pillanatnyilag erre lenne a legnagyobb szüksége ahhoz, hogy jó közösséggé váljék. A taggyűlésen megállapod­tak abban, hogy .rövid időn belül újra összejönnek. Addig­ra mindenki elolvassa a kong­resszusi dokumentumokat. Ha valóra váltják ezt az elhatá­rozást, a levélből már sok öt­letet meríthetnének, és talán ki Is tudják egészíteni azt. A párttitkár elmondta, hogy csodálkozik a tízegynéhány KISZ-es némaságán. Máskor többet szoktak beszélni. Induljon meg újra a. beszél­getés, ezt kérhetjük tőlük. L. P. Az öntözésről - télen /iulábiiszoí a Szovjetunióba Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyár­egységében elkészült egy különleges — szélsőséges időjárási í viszonyok között is megbízhatóan működő — autóbusz pro­totípusa. A hőszigelelt. hatásosabb fűtőberendezéssel felsze­relt autóbuszt az orenburgi gázvezeték építőinek szánták. A tesztkocsi rövidesen több ezer kilométeres próbaútra in- \ dúl Szibériába. Képünkön: A Szovjetunió számára készült autóbuszok a v égszereidében. A meteorológusok tudják: hányadszor tréfál meg ben- | nünket a tél azzal, hogy el- ] marad vagy csak vékony hó­takarót hoz őszi vetéseinkre. Pedig a hó nemcsak a fa­gyoktól védi meg az áttelelő, zsenge gabonát, hanem tavasz- szal elolvadva a talaj ned­vességét is gyarapítja, és a kánikula idején mintegy aranytartalékként, folyamato­san ellátja vízzel kultúrnövé­nyeinket. Tekintve, hogy a mezőgaz­dasági termelés számára való­ban aranytartalékul szolgáló téli csapadék nem mindig ele­gendő, szükséges, hogy a jó gazda gondosságával előre kalkuláljunk, s már most fel­mérjük: vajon mit tehetünk azért, hogy az esetleges víz­hiányt öntözéssel pótoljuk. Ma még nincs minden gaz­daság abban -a helyzetben, hogy területének akárcsak harmadát is öntözni tudná. Sajnos, a közelmúlt évek gya­korlata* mutatja, hogy az ön­tözés sok helyütt ott is elég­telen volt. ahol a technikai és egyéb feltételek adottak. Nem üzemeltették a gépeket a szükséges időben, talán éppen azért, mert az évkezdéskor nem készültek föl kellően erre a feladatra. A felkészülés során az első lépés, hogy minden javítható, felújítható öntözőberendezést hozzanak rendbe a gazdasá­gok. Sőt, tekintsenek szét a portán: vajon az egyébként jó állapotú öntözőgépek, csö­veik, szerelvényeik téli táro­lása szakszerű-e, hiszen a hosszú tárolás alatt a korró­zióból, az öntözőcsövek hely­i télén összerakásából származó kár leginkább akkor észlel­hető. amikor- az öntözést meg akarják kezdeni. A hibák ak­kor már kapkodást, szervezet­lenséget, nehézségeket okoz­nak. De azért is érdemes már most meghatározni az öntözési feladatokat, hogy az elhasz­nálódott gépek, berendezések pótlására felkészülhessünk. Szerencsére a gépválaszték javul. Erről. részben a Mező­géptröszt Szekszárdi Mezőgép Vállalata gondoskodik. A múlt évben két olyan nagy teljesítményű öntözőberende­zésüket is megvizsgálta a Gö­döllői Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet, mely a nagy­üzemi »bevetésre« megérett. A Gö—252 típusú,, alacsony, gördülő szárnyvezeték szer­kezeti hossza 207.5 méter, egy j állásból 288 méter hosszú. 36 1 méter széles területet, tehát 1 1.04 hektárt öntöz meg. A be- [ rendezést egy 9 lóerős benzin- I motor mozgatja. Hasonló fel­építésű az ugyancsak Szek- ! szárdon gyártott ÖB—A típu- Isú, alacsony, gördülő esőztető szárnyvezeték. Áttelepítése teljesen gépesített. Vízellátá­sa hordozható fővezetékről vagy a felszín alatti főveze­tékről egyaránt megoldható. Egy állásból a Tisza—II. szó­rófejjel 0.576 hektár, a Tisza —III. szórófejjel 0.907 hektár öntözhető. F. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom