Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-05 / 30. szám
Két világnyelv kötelező Nyelvi laboratórium a mezőgazdasági főiskolán SZOKÁSAINK R eggeli indulás előtt valami hiányzik. Az órám! Szokott helyén nincs, az iróasEtalon, a fürdőszobában sem látom. Hol lebert meggyőzött — észérvekkel —, hogy a sok édesség, a zsíros ételek fogyasztása milyen káros az egészségre. Miért van akkor mégis, hogy a hét? A konyhában hiába ke- I kocsiban ülő vezető néha ki- resem, de az ágy alá is fölös- j emel a kesztyűtartóból néhány leges volt bekukkantani. Nincs, j szem cukorkát, csokoládét, s Az idő közben vészesen rohan, ; szopogatni kezdi? Miért, hogy Az agrárszakemberek képzésében és munkájában egyaránt fontos az idegen nyelvek ismerete. Az oktatási módszerek összehangolása céljából tegnap a főiskola tanácstermében a MÉM felsőoktatási intézményeinek nyelvi munkaközössége értekezletet tartott. Dr. Guba Sándor főigazgató megnyitójában elmondta, hogy az agrár felsőoktatási intézmények együttműködése a nyelvoktatásban különösen fontos. Bizonyos általános nyelvi ismeretanyagot csak alapfokon lehet egységesen elsajátítani; magasabb szinten a szakágazatoknak megfelelően különbözőek a követelmények. Felhívta a figyelmet az oktatás segédanyagaira: speciális jegyzetek, szakszótárak készítésére, valamint a korszerű technikai módszerek alkalmazására. Szükség van a hallgatók nyelvi képzése mellett a fiatal oktató- és kuta- .időszakon belül — magas tógárda folyamatos nyelvtanulására is. Az agrárszakemberek részére legalább két világnyelv ismerése elengedhetetlen: 10—15 év múlva enél- kül már nem lesz tárgyaló- képes szakember. Vári Andor, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem lektorátusának vezetője előadásában elmondta; sajnálat j Ezután Polonyné dr. Reminczky Erzsébet, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola vezető nyelvtanára tájékoztató bemutatót tartott a főiskola korszerűen fölszerelt, új nyelvi laboratóriumában. Az egység része a fonotéka, ahol elkülönített helyeken, fülhallgatóval, magnóról hallható a szöveg. Másik része az audio- oriális-vizuális gyakorló, ahol hallás, beszéd és látás útján, mozgófilmek és diaképek, valamint egyéb technikai fölszerelések segítségével sajátítják el az idegen nyelvet a hallgatók. Az előadó elmondta, hogy a közelmúltban folytattak egy pszichológiai kísérletsorozatot: ennek eredményeként az tos módon a mezőgazdaságban a legalacsonyabb az idegen nyelvek ismerete, s ez a helyzet évről évre romlik. Ismertette az öt leggyakrabban oktatott nyelvet: az oroszt és az angolt, a németet és a franciát, melynek oktatása egy kissé háttérbe szorult, s a spanyolt, amely iránt napjainkban egyre nagyobb az érdeklődés. A szocialista országok nyelvtanítási helyzetképét elemezve elmondta, hogy Bulgáriában legeredményesebb a nyelvoktatás, ahol már a középiskolában, magas heti óraszámmal, tagozatoson tanítják az idegen nyelveket. Javasolta, hogy mivel minden műveltség alapja a nyelv, s a korszerűen felkészült agrárszakemberektől elvárható a szaknyelv ismerete is, hozzanak létre olyan intézményesített oktatási formát, amelyik 4 féléves oktatási óraszámmal és kiegészítő fakultatív órákkal — az egyetemi-főiskolai tanulmányok során elsajátíthatóvá tesz egy vagy két idegen nyelvet is. Ugyancsak javasolja: a külföldi kiküldetéseknél, utazásoknál, a lektorátusoknak ajánlási, véleményezési, esetleg döntési joguk legyen. még elkésem. A fenébe is! Föl- túrom a beépített szekrényt, a szeméttartót, leszedem a könyveket, hiába... Az idegesség nőtbön nő. Megszokott mozdulattal bal csuklómra sandítok: már nyolc óra múlt! És az a fránya jószág... Pír önti el az arcom. A lakás romokban, fölforgatva. S az óra végig itt volt a kezemen. Talán le se tettem egész éjszaka. Ezért nem találtam a szokott helyén reggel. Mesélik, hogyan járt a kisiskolás. Szülei Kaposváron, a Kalinym városrészben laknak, s három műszakban dolgoznak. A kislány kint élt a nagymamánál, messze a várostól, egy pusztáin. Szeptemberben iskolába került, s a szülei behozták a nagymamától. Édesanyja panaszkodik: a makkegészsége, szép kisgyerek válogatós. Csak krumpli- tevest, babot és szalonnát akar enni. A többi ételt turkálja, nem ízlik neki. A mamánál ezt ette, ezt szokta meg. Táplálkozástudománnyal' foglalkozó szekemberek véleménye szerint élelmünk kiválasztásában is döntő szerepe van. a szokásnak. Milyen izeket, zamatokat, illatokat szokott meg az ember ifjú üoorábam. Ez élete végéig elkíséri. Az igen erős egészségügyi fel- világosító propaganda sokam- * 8 a mértéktartóan sovány étrendet tartó ember szinte lopva néha-néha nagy »orgiákat-“ csap: belakik fagyott szalonnából. főtt sonkából, ropogós friss kenyérből ? Az esze elutasítja, s az »orgia“ így tiltott gyönyörűséggé válik. Tehát kétszeresen is jólesik... Mindennapjaink tele vannak kicsi szokásokkal. Lehet, jó szokások ezek, lehet, aprócskák és nevetségesek, lehet, megrögzöttek. De vannak, s meghatározzák napjainkat. Hozzá tartoznak az ember életéhez. Hiszen nem mérlegelhetjük örökké környezetünk milliónyi apró jelzéseit. Miért sós a leves, milyen következményekkel ' jár, ha kések a munkahelyemen, szólhatok-e nyíltan a munkahelyi vezető ellen, s hogy télen fűteni, nyáron szellőztetni keE? Korábbi tapasztalataink alapján egyszer már eldöntöttük: ezt vagy azt csináljuk-e? S ha eldöntöttük, később ehhez tartjuk magunkat. Szokás lesz belőle. Magatartásbeli séma. S ee így van jói. Csák akkor van baj, ha ezek a szokások meg csőn tosodn ak. Napjainkban áradnak, buzognak környezetünkből az új és újabb dolgok. A változások szele állandóan fúj. S azok a szokások, melyek a gyermekkorban alakultak, formálódtak ki, ma már nem bizonyos, hogy jók. Egyáltalán nem jó, ha a családapa úgy neveli gyermekét, ahogy ő felnőtt. Nem lehet vállalatot, szövetkezetét úgy vezetni, mint tíz- itizenöt évvel ezelőtt. A változások irama oly gyors, hogy mire kikristályosuína egy-egy iránytűként szolgáló jó szokás, már nem is ér semmit, s erősen módosításra szorul. Aki megszokta, hogy munkahelyének alapos ismerete, beosztottjainak véleménye nélkül döntsön, az könnyen furcsának találhatja, miért rossz a közérzet a vállalatnál, a hivatalban. Aki túl természetesnek találja, hogy fölöttesei helyette gondolkozzanak, s csak tegye, amit előírtak számára, I az egy pezsgőbb, demokratikusabb üzemi légkörben rosszul érzi magát, s a körön kívül kerül. Ismerek olyan ipari szövetkezetét Kaposváron, ahol a tagok túlságosan hozzászoktak, hogy az évi nyereséget teljes egészében kiosszák. Fejlesztésre csak a legminimálisabb maradt. Amikor megváltoztak a gazdasági ösztönzők, s a jövedelem a hatékony munkavégzéssel kapcsolódott össze, akkor ott álltak gépek és minden korszerű termelési tapasztalat, készség nélkül, zavarodottan, idegenül. S zokásainknak fontos szerepük van életünkben. Mégis: visszahúzó, fékező erők is lehetnek. A rugalmas, demokratiikus, minden új ismeret befogadására kész szemléltetnek keli szokássá válnia. Csupor Tibor Számok a népgazdaság munkaerőmérlegéről 5 millió 86 ezer aktív kereső Növényvédelmi tájékoztató Készüljünk fel a szőlő védelmére 1975-ben a szőlőperanoszpó- ra első tünetei május utolsó harmadában jelentek meg. Ezt követően mintegy három hónapon keresztül hetenként követték egymást a fertőzési hullámok. A rendszeres védekezések ellenére is fokozódott a levélfertőzés, sőt június közepére már a fürtök is erősen fertőződtek. A betegség terjedése — bár a levelek elöregedése miatt egyre csökkenő mértékben — a szőlő vegetációs időszakának végéig tartott. Így a fertőző anyag nagy mértékben felhalmozódott. A tavaszi fertőzés ezért várhatóan 1976-ban is korai és erős lesz. Terjedésének további ütemét azonban a május végi és júniusi időjárás határozza majd meg. A múlt évben a szőlőliszt- harmatot is a szokottnál korábban — május első napjaiban — észlelni lehetett. Ez a betegség is járványszerűen lépett föl és nagymértékű fürtfertőzést okozott. A szőlőliszt- harmat olyan körzetekben is jelentkezett, ahol a korábbi években szinte ismeretlen volt. Kórokozó szaporítóképleteinek áttelelése zavartalan, ezért a korai fertőzés veszélye fennáll. A korai, nyár eleji és erős botrytiszes fürtfertőzés, mely augusztus végén, szeptemberm Somogyi Néplap ben az érésben levő fürtökön okozott súlyos károkat, figyelmeztet a kórokozó elleni szakszerű védelem fontosságára. A peronoszpóra elleni védekezésre a szőlő intenzív növekedésének időszakában^ elsősorban a kedvező mellékhatást biztosító szerves fungici- deket (Orbhocid, Antracoll, Zi- neb stb.) használjuk, csak az utolsó 2—3 permetezésnél alkalmazzuk a réztartalmú (Bordódé, Oupravit, Vitigran stb.) szereket. A Fundazol 50 WP a botrytiszes szürkerothadás elleni védekezésben jó eredménnyel használható. Preventív jelleggel a szőlő egyes fe- nológiai stádiumaiban fontos a védekezéseket végrehajtani — a szőlő virágzása előtt, virágzása után, f űrt záródás előtt, majd szükség szerint tovább folytatva zsenid üléskor és bogyóhulláskor. Ezzel együtt biztosítani kell, hogy a szürkerothadást elősegítő más betegségek, károsítok (lisztharr mat, szőlőmolyok stb.) ne lépjenek föl. Nagyüzemi tapasztalat, hogy a jelenlegi növényvédő szerekkel a helikopteres technológia erős lisztharmat- és botrytiszes fertőzés fellépésékor nem tud tökéletes védelmet biztosítani, ezért 2— 3 földi gépes kiegészítő permetezés beiktatása szükséges. Bár újabb szertípusok, illetve műszaki megoldások (rotációs szórószerkezet: Beecomist) alkalmazásával a helikopteres technológiai is tökéletesedett. módszert tízperces szakaszokra bontva alkalmazták, hogy a befogadott ismeretanyag »tárolódhassák«. Dr. Kürthy Imre, a minisztérium főelőadója elmondta, hogy a kaposvári kezdeményezést hasznosnak tartja, s helyesnek véli, hogy a tapasztalatok cseréje és hasznosítása céljából évenként találkoznak az intézmények képviselői, kapcsolatot tartanak egymással. Dr. Guba Sándor főigazgató reményét fejezte ki. hogy egy összefogott munkaközösség hatékony kezdeményezéseket és lépéseket tehet azért, hogy megfogalmazódjanak a kérdések: mennyi a legkedvezőbb óraszám a nyelvoktatásban, miképp lehet ezt a szaktárgyak oktatásával arányosan összehangolni; milyen szempontok szerint válogassák ki a nyelvet tanulni- kívánó hallgatókat és fiatal oktatókat, kutatókat; előzetes alapképzés, vagy rátermettség, készség szerint. Lektorátusaink segítsége és összehangolt munkája jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a jövő agrárszakemberei kellő felkészültséggel végezhessék munkájukat. Bedő Ildikó A közelmúltban jelent meg audio-vizuális i a Központi Statisztikai Hivatalnak a népgazdaság munkaerő-mérlegéről készült kiadványa az 1975. január 1-i adatok feldolgozásával. Hazánk 10 millió 510 ezer lakosából 5 millió 86 ezer az aktív kereső, vagyis ennyien dolgozóiak. Ez nemzetközi ösz- szehasonlításban is magas foglalkoztatási arányt jelent. A munkaképes korú lakosságnak már csak alig 5 százaléka nem vállal kereső foglalkozást, s számuk tovább csökken. A munkaerő-tartalék és az újonnan állásba lépő fiatalok csökkenő száma miatt a népgazdaság már csak kevés új munkaerőre számíthat. 6— 8 évvel ezelőtt évente még 100 ezer, 1974-*ben már csak 12 ezer új munkaerő helyezkedett el. Néhány évig némiképp enyhítette* a munkaerő- hiányt a demográfiai tetőzés, de most már csak jobb munkaszervezéssel és további gépesítéssel lehet a termelést növelni. A keresők ágankéntl megoszlása továbbra is az eddigi tendenciák szerint alakul, vagyis a munkaerőnek mind kisebb hányadát köti le a mezőgazdaság, s egyre több dolgozót foglalkoztatnak a szolgáltató ágazatok. 1949-ben a keresőknek még több mint fele, 1975-ben már alig 23 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban. A kereskedelmi és a szállítás—hírközléssel kapcsolatos munkakörökben 1973 és 1975 között 35,5 ezren helyezkedtek él. Az iparban dolgozók létszáma gyakorlatilag változatlan maradt. Érdekes adat, hogy magasabb a fiatal I dolgozó nők aránya, mint a szűkülésé !férfiaké. száz nő közül 44 száz férfi közül csak 39 a har-i mine éven aluli. A munkások kor szerinti megoszlása a megyék között igen eltérő. A 30 éven aluli fiatal munkások aránya a legmagasabb Győr-Sopron megyében — 43,1 százalék —, míg Heves megyében számarányuk 34,7 százalék. A nyugdíjkorhatár előtt álló 55—1 59 éves munkások aránya Csomgrádban a legmagasabb, 5,7 százalék. Nógrádban viszont a megye munkásainak csak 2,8 százaléka tartozik az 54 évesnél idősebbek közé. Tanácskozás a vakság megelőzéséről Az egészségügyi világnap 1976-os jelszava: Előrelátással megelőzni a vakságot! Az egészségnevelésnek a vakság és a csöíkkentlátás leküzdésében betöltendő szerepéről tanácskozott tegnap az Egészségügyi Felvilágosítás Társadalmi Tanácsa. Elhangzott, hogy az egészségnevelésben nagy hangsúlyt kell kapnia a fel világosi tó tevékenységnek: föl kell hívni a figyelmet a 6 évnél fiatalabb gyerekek kan-, csalságának későbbi következményeire. Elsősorban az óvónőknek kell elérniük, hogy a szülők ne ellenezzék a szemüvegviselést és a szemüveges gyermekeket társaik ne gúnyolják. Az egészségügyi felvilágosítási központban rendezett tanácskozáson a részt vevő szakemberek rámutattak arra is, hogy küzdeni kell a szembetegségekkel kapcsolatos előítéletek ellen, elsősorban a zöldhályog gyógyíthalatlanságáról kialakult hiedelmeket kell legyőzni. Fokozná kell a szem- sérülések megelőzésére irányuló felvilágosító munkát, ösztönözni kell a dolgozókat a védőfelszerelések használatára. Tárgyak és emberek Vásárolunk belföldön rűbb Változata a kispolgári magatartást tartósítja, holott turista rabjai Kételés külföldön, nem egyszer a vadász szenvedélyével szimatoljuk, mire telik a pénztárcából. Bűnös szenvedély lennénk? Nem hiszem, kedve hallgatom az önostoro- zókat, akik társadalmunkat féltik a »cuccoktól«. Szerintem az olasz pulóverek, a lengyel lepedők, a cseh takarók és a nyugati farmernadrágok, híradástechnikai csodaszerkentyűk is csupán tárgyak. Sem többek, sem kevesebbek annál. Használati eszközök, amelyek más országokból hoznak jelet, fogyasztási cikkek, amelyek más szokásokat, más ízlést testesítenek meg. A csereberék kemény elítélőit hallgatva, az a bizonyos frizsider-vita jut eszembe. Akkor ugyebár a hűtő- ' szekrényektől féltettük a szó-, cializmust. Attól féltünk; hogy ía megszabadítani az csak élelmiszereket tárolt. A hűtőszekrények eme nemes feladatukat ma, a feledésbe merült viták után is pompásan betöltik^ olyannyira, hogy mire észbe kaptunk, megváltoztatták a háztartási szokásokat. A dolgozó asszonyok napokra bevásárolhatnak, megfőzhetnek, megtakarított idejükkel szabadon gazdálkodhatnak. A kereskedelem és az ipar, mint adott ténynyel, számol a háztartások hűtőszekrénykészletével, eszerint tervez, fejleszt, a nők munkájának további könnyítése érdekében. Szolgálatunkba álltak. Mi használjuk őket, saját céljainkra. Mert tagadhatjuk-e, hogy a szocializmus összes gazdasági, társadalmi törvénye végül | is a fölösleges terhektől akar- embea jégszerénynek ez a korsze- 1 reket, az értelmes munka, értelmes élet együttes örömét kívánja megteremteni? És ha már a hűtőszekrény-vitát szerencsésen elfelejtettük, fölösleges, hogy más jelenségekkel kapcsolatban ismét beleessünk ugyanabba a verembe. A szocialista és a nyugati országokba kirajzó turisták kíváncsian lépik át az országhatárt, és tapasztalatokkal gazdagodva térnek vissza. Holmikat is hoznak ugyan, de tapasztalataik ezeknél sokkalta nagyobb értéket képviselnek. Nemcsak művészeti, történelmi nevezetességeket akartak látni, amikor elindultak, nemcsak »divatból« utaztak. Látni akarták, hogyan élnek szomszédaink itt Európában. Közelebbi vagy távolabbi szomszédokkal kötöttek ismeretséget. Ha televíziót néznek, újságot olvasnak, ezután már a maguk megelevenedett képsoraival is kiegészítik a napi eseményeket. A maguk szemével látottak, tapasztaltak megerősítik bennük a törekvést a jószomszédságra, de azt is, amit szűkebb és tágabb környezetük, otthonuk, hazájuk iránt éreznek. »Jó volt elutazni, de még jobb hazajönni« — ez a kijelentés hangzik el talán leggyakrabban a határátkelőhelyeken, miközben a megkívánt holmik a bőröndökben, a kocsik csomagtartójában pihennek. Később díszei lesznek a lakásnak, az új ruhadarab fölidézi a boltot, az utcát, ahol lealkudtak az árát — a tárgyak is megőrzik a távolabbi tájak üzenetét. Tudnunk kell természetesen: ahogyan a tájak, az emberek sem egyformák. Vannak üzérkedők, haszonszerzésből turistáskodók. Vannak, akik a nevezetességek helyett csupán az árkülönbségeket lesik, s ezt bőséggel meg is próbálja^ kihasználni. Az ő felelősségre vonásuk a büntető hatóságokra tartozik, de ők a kivételes esetek. Kivételként is a szabályt erősítik. V. E.
