Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

A mostani beszámoló taggyűlések bizonyítják: egy­re nagyobb teret kap — a beszámolókban és a vitában egyaránt — a kommunisták tevékenysége. A színvonalas a pártmunkáról kezett be a tevékenységében, I tagok kiigazították a vezető­mért az őszi taggyűlésen meg- j megállapításait, ha nem mondták neki, hogy többet I várnak tőle. A barcsi terű I találkozott igazságéraetükkel. leti 1-es pártszervezet bészá- | A taggyűlések légkörét jel­Húsz plusz négy százalék Zárszámadás Magyaratádon — Jól vizsgázott tavaly az egy éve választott vezetőség móló taggyűlésén arról is szó j lemzi, hogy a kommunisták j meg a most tizenhetedik zár­«, határozott véle- eBetí’ b°Sy több párttagot fi- j szívesen vették az elismerést, iszámadását tartó szpvetkeze­elemzesek, a határozott vele- gveImeztetni kellett a köte-I ' - **-■ -------- —---------------------­m ények ösztönzést adnak es utat mutatnak. , 0 1 nem haragudtak meg az el- ti tagság. Nehéz esztendő van fis. bízat- , . ,T „ mögöttük, mégsem kellett pártszervezet beszámolója ugyanilyen határozott volt. [ Az állandó megbízatások I mérlegelése most már elfo- J gadható, az időszakosoké még i nem minden beszámolóban Nagyon fontos dologról van szó, hiszen a párttagok sze­mélyiségét, magatartását, szemléletét — sok más mel­lett — az is formálja: hogyan vesznek részt a párthatároza­tok megvalósításában, a po- htika határozott képviselete- ; szerepel A tömegszervezeti öen" j munkát most már számba ve­A pártvezetőségek felké- J szik, a munkásőrökről sem szültsége és határozottsága í feledkeznek meg. A barcsi érezhető abból is, ahogyan j fűrészüzem 2-e.s pártszerve- megítélik az alapszervezet | zete például kérte a járási tagjainak munkáját. Amikor ! munkásőrparancsnok vélemé- még nem volt ekkora tapasz- ! nyét, s ennek alapján dícsér- talatuk, túl általánosak voltak , te meg a szolgálatot példa- a jellemzések, Barcson hallót- | mutatóan ellátó munkásőreit, tam, hogy akkoriban ilyen j ..... ...... megállapítások szerepeltek a ' A nagyközségi partbizott- beszámolóban: -a párttagok sag figyelt föl arra hogy a munkájában előfordultak ne- barcsi partszervezetek megfe- gatívumok« stb. Az általánosí- ledkeztek a kommunista ta­tást, amely nem segítette a ; nacstagokrol. E nagyon fan­hibák megszüntetését, felvál- j t°s társadalmi megbízatás tóttá a kiemelkedő munkát j mindenkeppen megérdemli, végzők elismerése, a párt- , hogy ne maradion ki a be- megbízatásaikat nem teljesí- I számolóból. Nagybajomban tők bírálata. Mégpedig név elmondtak: a termeloszovet­s-erxnt I kezetek — a )akoi, a nagyba­jomi —■ a községi pártszerve- A legtöbb pártszervezet év | z€t taggyűlésén is elismerték közben is ráirányítja a fi- j 0 jól dolgozó párttag tanács" gyeimet a hibákra. A bar- tagok közéleti szereplését, s lességére, sőt az egy . mit visszahívták a tisztségé- i marasztalásért sem. A Nagy­ból. A nagybajomi községi | atádi Konzervgyár 1-es párt­szervezetében értékelték min­den párttag munkáját, ma­gatartását. A felszólalók sem fukarkodtak a véleményükkel. hozzányúlniuk az előző évben félretett tartalékhoz, hogy jól fejezzék be az évet. Sőt az évközi 80 százalékos munka- díjelőleget nemcsak a 20 szá­zalékos kiegészítéssel toldhat­ják meg, hanem a munkában Enélkül nem lehet előbbrelép- ; rendszeresen részt . vevőknek ni a pártmunkában. Egyné- i keresetük arányában még to- mely taggyűlésen azonban nem ilyen alapos az értéke- j lés. A Barcsi Nagyközségi I vábbi 4 százalékot is adhat­nak. Kálmán Sándor, . a kapos- . .vári járási pártbizottság tit- Tanács pártvezctosege tulsá- j j^óxa. ezekkel a . szavakkal gosan általánosan értékelte a summázta a magyaratádi Ba megbízatások teljesítését, mindössze néhány kommunis­ta tevékenységét emelte ki. Emiatt nem volt teljes a kép. De ott is föllenditi a munkáit, hogy hamarosan föl­mérik: kinek mennyi a meg­bízatása, s megszüntetik a esi általános iskola taggyűlé­sén például dicséretet kapott a Kossuth-könyvek terjeszté­sével foglalkozó kommunista. S a változás épp azért követ­arra bátorították őket, hogy még színvonalasabban képvi­seljék a párt politikáját. Egy-egy rövid vélemény nem teljes jellemzés. A párt­rátság Termelőszövetkezet múlt évi teljesítményét a tegnapi zárszámadó közgyűlé­sen. Kovács Lajos tsz-elnök ebben a tisztségében most I megnagyobbodott közös gaz­tartott először év végi beszá- J daság múltjáról, munkaerő- mólót a vezetőség nevében: J összetételéről, az egyenletes mostani egyenetlen terhelést. | ő üdvözölte a nagy számú J fejlődésről. tagságot — csaknem három- j _ Az 1974. év őszének százan i jöttek el Magyaratád- J rendkívül mostoha körűimé­ről, Rácegresről és Patalom- J nyeit nemhogy helyrehozta A jó munka elismerésé­vel másokat is e példa köve­tésére ösztönöztek a barcsi költségvetési üzemben; a bői nagyatádi cémagyárban; más- tűk a járási pártbizottság tit- j nem még rontotta. A csapa­mát teték alfemékS te kárát és Tóka Lajost’ a. ^ j dékot akkor kaptuk, amikor vétkenykedőknek. A mostani .1hivatal osztályvezetőjét. j nem kellett volna, s hiányzott, taggyűlések az egész évi J A tsz-elnök rövid áttekint- | amikor nagy szükség lett vol­munkat alapozzák meg. Épp I, ezért érdemes fimielni. n 1 iest adott pártmunka színvonalasabb mérlegelésére. Lajos Géza Nyugdíjas és fiatal tsz-tagok a beszámpló utáni szünetben. tagság, sem a vezetőség nem esett kétségbe; együtt meg­próbáltuk helyrehozni azt, amit lehet — mondta a zár­számadó • közgyűlésen a szö­vetkezet elnöke. Megpróbálták — és most már elmondhatják: szép sikert értek el. Pedig az idő­járás nagy nehézségeket oko­zott. A kalászosoknál a vesz­teséget fokozta a nagy ará­nyú torzsgombafertőzés, melynek következtében 55 hektárt ki kellett szántaniuk. és a vendégeket, köz- volna a múlt esztendő, ha­porszél H arminc évvel ezelőtt a magyar történelem egyik jelentős, mindaddig megoldatlan vitakérdése dőlt el: a köztársasági államfor­ma. Nem véletlen, hogy a de­mokratikus Magyarország megteremtéséért folyó harcok oldották meg az évszázados pert. Magyarországot az 1946. évi I. törvény köztársasággá nyilvánította. A népi demokratikus fejlő­dés első időszakában hajtottuk végre a földreformot^ államosí­tottuk a bankokat, a bányákat, a legjelentősebb ipari üzeme­ket. Ebben az időszakban hoz­tunk létre olyan társadalmi­állami szervezeti megoldásokat, amelyeken keresztül a nép végre beleszólhatott a hatalom gyakorlásába. Erre az időszak­ra jellemző volt a munkásosz­tály és a szegényparasztság fokozódó politikai vezetősze­repe a társadalomban és a munkáspártok az államhata­lomnak is jelentős, egyre meg­határozóbb tényezőivé váltak. Egyre inkább Baloldali Blokk akarata határozta meg a fej­lődést. A népi demokratikus út a kapitalizmusból a szocializ­musba vezető békés út sajátos példája. De a szovjet út is sa­játos a népi demokratikus út­hoz képest, mert egy más kor­szak határozta meg a cselek­vés lehetőségét. A szovjet út általánosítható tapasztalata se­gítette a népi demokratikus fejlődés lényegének megérté­sét, a népi demokratikus út ál­talánosítható tapasztalatai se­gítheti napjaink forradalmi mozgalmait. Az 1946. évi köztársasági törvényt is ebben a történeti keretben kell szemlélni. A törvény az állami berendezke­dés alapvető szabályait hatá­rozta meg. E szabályok adta államszervezeti és jogi lehető­ségek keretében folyt az az osztályharc, amely végül a munkásmozgalom, a-z egységes munkáspárt hatalomra kerülé­sét eredményezte. A törvény szervezeti, jogi megoldásait tekintve nem ju­tott túl a polgári demokrati­kus államszervezeti és jogi ke­reteken. Minden megoldás a I polgári parlamentalizmus | megoldása, egyetlen rendelke- [ zés sem lépi túl az ott mégis- [ mert szabályokat. De ez poli­tikai okokból nem is lehetett másként. A köztársasági törvényt megelőzően, 1945 novemberé­ben voltak Magyarországon az első nemzetgyűlési válasz­tások. A koalíció jobbszárnyán elhelyezkedő kisgazdapárt [ (amelynek vezetését 1945 végén j a párton belüli joßb&zarny vet-1 te át) tudatosan vállalta, hogy az illegalitásból alig előlépő és bizonyos' mértékig elszigetelt munkásmozgalommal szemben összefogjon minden politikai- erőt. Ez a választások során jórészt sikerült is neki, hiszen a két munkáspárt és a kisgaz­dapárt körül polarizálódtak a társadalom erői. A kisgazdapártot támogató politikai erőket a szocializ­mussal szembeni tudatos vagy nem tudatos állásfoglalás fog­ta össze. A jobboldal arra tö­rekedett, hogy a »Kapitalizmus vagy szocializmus?« kérdés föltevésre egyszerűsítse a po­litikai ellentmondásokat, és ezzel viszonylag szilárd hely­zetet teremtsen a .maga számá­ra. A tulajdonnal rendelkező parasztságot a tulajdon elvesz­tésének veszélyét festve pró­bálta a szocializmus és a mun­kásmozgalom ellen hangolni. A szocializmus igazi célkitűzé­seit nem ismerő széles kispol­gári tömegeket a szabadság, a tulajdon, az egyéniség, a val­lási hit eszményeinek védel­mezőjeként próbálta maga mellé állítani, s azt állította, hogy a munkásmozgalom ezek­nek megsemmisítésére tör. A munkásmozgalmat — amelynek nehézségeit a megosztottság is fokozta — az a törekvés vezette, hogy ne elvont módon, hirdessen kapitalizmust vagy szocializ­must, hanem az akkori társa­dalom valóban égető kérdései­re adjon választ. Ez volt poli­tikailag a feladata. Ezek a kérdések: a fasizmus maradvá­nyai elleni harc; nem a de­mokrácia általában, hanem a tömegek valódi részvételének megoldása; nem tulajdon álta­lában, hanem a földreform mint égető társadalmi szükség- szerűség; a finánctőke meg­semmisítése, a bankok államo­sítása és ezek sorában a köz­társaság megteremtése. Ez a kérdésfeltevés volt csak képes a szocializmus melletti több­séget létrehozni, s bebizonyí­tani, hogy a társadalom igazi nagy kérdéseit csak a munkás- mozgalom tudja megoldani. A köztársasági törvény, ilyen politikai feltételek függvénye. I A »királyság vagy köztársa­ság?« kérdésfeltevése a de­mokrácia erőit szembeállította a reakcióval. Megosztotta a jobboldalt, mert a törvényja­vaslatot támogatni kénytelen kisgazdapárttól elszakította a legitimizmus erőit. A köztár­sasági törvény a baloldalt erő­sítette: megmutatta, hogy a köztársaság legkövetkezetesebb híve a munkásmozgalom. A köztársasági törvény egyik példája annak a politikai harcnak, amely ebben a korban végbement. Je-, lentősége, hogy megvalósította azt a demokratikus átalaku­lást, amelyért a magyar nép legjobbjai évszázadokon át küzdöttek. E demokratikus át­alakulás segítségével a társa­dalom olyan politikai struktú­ráját teremtette meg, amely lehetővé tette a politikai erővi­szonyok átrendeződését, vég­ső soron a szocialista társada­lom fölépítését. Dr. S. P. Befejeződött a kampány a Kaposvári Cukorgyárban, ahol a termelési eredmények érté­kelésével egy időben már arról beszélnek, hogyan ké­szülnek a teljesítményt javí­tó beruházásokra és a régi termelőberendezések karban­tartására. A kampány idején főzött kétezer vagon cukor sok ezer ember szorgalmát di­cséri. A zárszámadó közgyűlések Somogybán igazából csak a hét végén kezdődtek el. A számvetés napjaiban a terv- készítés is kitölti a termelő­szövetkezeti vezetők idejét. Sokan közülük bizonyára nagy figyelemmel olvastak a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsági üléséről, amelynek egyik napirendje a mezőgaz­dasági szakember és szak­munkásellátás javításával foglalkozott. A gondok még nem oldódtak meg, ám a kö­vetkező években várhatóan javul a helyzet. A vb-ülésen megtárgyalták a járási hivatalok működésé­nek tapasztalatait, kapcsola­taikat a községi tanácsokkal és a szakigazgatási szervek­kel. Szó volt a szarvasmarha- tenyésztés feladatairól is. So­mogybán az állattenyésztés adja a nagyüzemek árbevéte­lének a felét, s ebből har­minc-negyven százalék a szarvasmarhaágazaté. .Me­gyénk állattenyésztése az or­szágos ellátásban és az export­ban is jelentős helyet foglal az egyesülésekkel1 na esőre. Szerencsére sem a másutt is csökkent a ho­zam. Üjravetésre került sor a cukorrépánál 56 hektáron, ám így is a növényállomány­nak csak a 60 százaléka ma­radt meg a betakarítás ide­jére. Pótolta viszont a kiesé­sek egy részét hajdinavetés; a 300 mázsa értékesítéséből több. mint negyedmillió fo­rinthoz jutott a szövetkezet. Összességében a növény- termesztési ágazat 123 ezer forint többletbevételt adott, az állattenyésztésnél viszont 677 ezer forint kiesett bevé­telt rögzíthetett az év végi mérleg. Annak, hogy az egy tehénre jutó évi tejhozam el­maradt a tervezettől — 2489 litert értek el, s megyei vi­szonylatban ez egyáltalán nem rossz átlag —, több oka is van. Egyebek között az, hogy a rendszeres vízhiány miatt akadozott az itatás, aztán el­tolódtak az ellásí ciklusok, s végül — ez ugyancsak fontos tényező — nem volt elegendő pillangós takarmányuk. A sertéstenyésztést tavaly átszervezték. Az ISV tervei alapján — a korábbi nagy­mérvű malacelhullások csök­kentése érdekében — elké- j szítették a battériás malacne­velőt. (Bagyari Lajos főáí- I .attenyésztő: »Ezzel a mód­1 szerrel elértük, hogy a mala­cokat korábban leválaszthat­juk, s így javul a kocaki- hasznélás. A battériás megol­dás révén mérséklődött a fertőzési veszély. Most 2,8 ki­ló takarmány felhasználásával elérjük az 1 kilós súlygyara­podást az 5—30 kilós mala­coknál. Erre korábban 4 kiló eleség kellett...«) A múlt évi gazdálkodás eredményeként végül is a tagok és az alkalmazottak részesedésére több jutott, mint az előző évben, így az egy dolgozónak jutó évi átlagbér meghaladta a 28 900 forintot. I Az egy tízórás munkanapra jutó kereset több mint 124 fo­rint. Sokat várnak a battériás malacnevelési módszertől. el. A jelentés megállapítása szerint a figyelemre méltó fejlődés ellenére még nagyon sok a megoldásra váró fel­adat. A hét derekára megérkezett a tél. Ahogy »illik«: hideggel, széllel, hóval. Az ország más vidékeivel ellentétben nálunk nem volt különösebb fenn­akadás. Hogy mégis sok a baleset? Az autósok egy része még mindig nem érti, mit ta­kar a megfogalmazás: az út­viszonyoknak megfelelő se­besség. A negyven kilométer is lehet indokolatlanul sok a márvánnyá fagyott úttesten. S ilyenkor, télen a lakott te­rületeken a máskor elvártnál nagyobb figyelemmel kell ve­zetni — igaz, gyalogolni és kerékpározni is. .Néhány köz­úti szerencsétlenség bekövet­kezésében ludas volt a lefu­tott gumi is. Rosszul számol, aki ócska gumikkal akarja »kiböjtolni« a telet; ha már a balesettől nem fél, tartson a rendőrségi ellenőrzéstől, mert az a gumik minőségére is ki­terjed. A megyeszékhely kulturális ! érdekessége Korniss Péter fo- j tákiállítása. A képtárban re- J kord született: eddig több mint háromezren tekintették meg a művész képeit. Maradjunk még egy kis időre a képtár szomszédságá­ban — de egyáltalán nem a műélvezet miatt. Azon a kör­nyéken igen sok az ittasan el­követett garázdaság, az URH­kocsik rendőreinek arrafelé majdnem minden este akad tennivalójuk. A megyei alko­holellenes társadalmi bizott­ság a héten tartotta újjáala­kuló ülését, ott igencsak kár­hoztatták a sok kocsmát, ahol leihatják magukat a vendé­gek. Örömmel vettük a hírt a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójától, hogy az alkoholellenes küzdelem jegyében újabb változtatások­ra készülnek. Négy vendéglőt — az Aranybikát, a Ligetet, a Szomjast és a Három Hu­szárt — a közétkeztetésnek megfelelő színvonalra alakíta­nak át, és ebédidőben a sör kivételével szeszes italt nem szolgálnak ki. Korlátozni akarják a reggeli szeszesital- kiszolgálást is. A városban várhatóan később, a munka­idők kezdete után húzzák föl a redőnyt az italboltok és a kisvendéglők. S még egy el­határozás: a Kapos éttereim­ben éjfélről tizenegy órára módosították a zárórát. Február elsejétől a Kedves presszóban nyitástól reggel nyolc óráig nem szolgálnak 'ki szeszt. A Zalka Máté utcai Kaposi borozót és a vásár- csarnok büféjét az eddigi hat óra helyett csak nyolc órakor nyitják ki. Remélhetően nem kell so­kat várni más vállalatok, gyá­rak, intézményeik hasonlóan gyors — alkoholellenes — in­tézkedéseire sem. Pintér Dezső Mindez persze az idén jó­val több is lehet. Elősegítik ezt a tavaly végzett épület- és gépberuházások, a most fél­retett alapok és azok a javas­latok, hozzászólások, amelyeket tegnap hallottunk — például Orsós György anyagbeszerző­től, Porkoláb István nyugdí­jastól, Kuzma János raktáros­tól, valamint Bogdán József­től és a bizottsági elnöktől, köztük Nagy Józsefnétől, a nőbizottság elnökétől. Érdemes volt odafigyelni arra, amit mondtak, és érdemes lesz az idei évben valóra váltani. Hern esz Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom