Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-28 / 50. szám
H osszú távra szóló feladatokat ad a párt- szervezetnek a közművelődési párthatározat. S noha gazdasági, szervezeti teendőik is jócskán, lesznek a következő hónapokban. ezek sem terelhetik el figyelműiket a kulturális munkáról. Érvényes ez az üzemi pártszervezetekre is, hiszen a közművelődés előterében álló mai- kásművelődés fejlesztése közvetlenül kapcsolódik tevékenységi körökhöz. Az odafigyelésre, a rendszeres törődésre kötelezi őket a XI. kongresszus határozata is, mely kimondja: »Fordítsunk különös gondot a munkásosztály tudatának gazdagítására, kulturálódására.« A pártszervezetek elsősorban éppen akkor szolgálhatják a munkásművelődést, ha következetesen hirdetik és magyarázzák fontosságát, a társadalompolitikai és a gazdasági célok megvalósításával való szoros összefüggését. S erre most különösen szükség van, hiszen régi betegségünk, hogy az új feladatok láttán elfeledkezünk a régebben megfogalmazottakról; már kevésbé érezzük fontosnak azokat. Holott az új ötéves tervben megjelölt gazdasági feladatok kifejezetten igénylik a dolgozók szakképzettségének. tudásának fokozását, a készséget az önművelésre. Lényeges feltétele ez annak ás, hogy ;előbbre lehéssen lépni az üzemi, demokrácia tartalmi elmélyítésében. A szocialista életmód elterjesztése, a közösségi szemlélet és magatartás erősítése ugyancsak közvetlenül összefügg a művelődés iránti igény fölkeltésével és növelésével. A pártpoliti- tikai munka előtérben álló feladatait az üzemi pártszervezetek tehát csak akkor tudják jól megoldani, ha közJ ben nem szorul háttérbe a ! munkásművelődés fejleszté- ! se, s az erre irányuló fára- j dózist szervesen beillesztik a mindennapi tevékenység egé- [ szébe. Természetesen ezután sem a pártszervezeteknek kell közvetlenül foglalkozniuk a szakmai és az általános műveltség fejlesztésével. (A politikai műveltség bővítése jórészt közvetlenül rájuk hárul, ez azonban már »begyakorlott« része a pártmunkának.) Elsősorban a helyi tevékenység fő irányát szükséges meghatározniuk, gondoskodva az erők öszehangolásáiTÓl, összefogásáról. Régi tapasztalát, hogy a szakszervezet, az ifjúsági szövetség, az üzem művelődési intézményei, a gazdasági vezetőség akkor képesek a lépést egyeztetve és hatékonyan cselekedni a munkások műveltségének fokozásáért, ha a pártszervezet igényli ezt, segítséget nyújt hozzá és ellenőrzi. A mindennapi tapasztalatok és tudományos fölmérések egyaránt igazolják, hogy a munkásművelődés térképén akadnak még úgynevezett »fehér foltok« (elegendő utalni a bejárók, a segédmunkások, az üzemi termelésbe most bekapcsolódó hők, a munkásszálláson lakók műveltségének hézagaira). Sok dicséretes törekvés született már e »fehér foltok« eltüntetésére, s ez a buzgalom a jövőben sem lankadhat. A legfőbb figyelmet azonban a pártszervezeteknek mégsem erre a ] területre, hanem a munkásság ! ) törzsgárdájának, alapvető I Imagjának további művelődé-; sere célszerű fordítaniuk. Ha j a munkásság fő rétegeiben tovább erősödik a művelődés j becsülete, akkor ők' szinte Állami támogatás mezőgazdasági és erdészeii gépekre A mezőgazdasági üzemek beruházásainak és termelési tevékenységének támogatásáról szóló kormányhatározat és A meghatározott feltételeket j nem teljesítő termelőkkel a kiemelt támogatás összegét visszafizettetik. automatikusan magúkkal ragadják az elmaradottabbakat is. Ezért ajánlható, hogy a pártszervezetek elsősorban a törzsgárda művelődését kísérjék figyelemmel, erre összpontosítsák erőfeszítéseiket. Különösen hasznos, ha ebben a tekintetben is még jobban építenek a szocialista brigádok mozgalmára, amelyet méltán nevezhetünk a munkásművelődési célok legfontosabb, legközvetlenebb hordozójának. Az alapszervezeti vezetőség és a pártcsoport megfontolt tanácsai, a brigádokban dolgozó párttagok személyes példája nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy e közösségek kulturális vállalásai ne a »felsőbbs égnek« szóló formális felajánlások legyenek, . hanem álljanak összhangban az adott üzem valóságos szükségleteivel, az egyes brigádok és azok tagjainak műveltségi állapotával, szakmai perspektíváival, közéleti feladataival és .érdeklődési körével. A pártszervezet sokat segíthet abban — tanáccsal, bírálattal, az érdeklődés fölkeltésével, a szükségletek tudatosításával —, hogy a brigádok ne bejegyzésre alkalmas eseményeket és rendezvényekre szóló belépőjegyeket gyűjtsének a brigádnapló és a majdani értékelés számára, hanem dolgozzák ki tagjaik kulturális fejlődésének gyakorlati programját. O lyan programot, amely mindenki számára a saját személyiségének fejlődéséhez leghasznosabbat ajánlja. Az ilyen vállalkozásokra azután jól épülhetnek a művelődés olyan közösségi formái — brigádklub, fórum, a brigád önképzőköre stb. —, amelyek ugyancsak nagyon érdemesek a pártszervezet támogatására. I A munkásság magvának. törzsgárdájánák művelődését előmozdítani az idei pártpolitikai munkának is előtérben álló feladata. Az ötéves terv eredményes magvalósításában épp oly kevéssé nélkülözhető ez, mint az üzemi demokráciának, a munkásosztály vezető szerepének további erősítésében. Gyen es László Napirenden mezőgazdaságunk helyzete A MÉM és a megye vezetőinek tanácskozása Hosszú idő óta bevált gya-I függ össze hogy sok még a , . \ gazdasagokban a lazasag, a korlat, hogy műiden ev ele- j fegyeimeze-tisnsgg s találkozni jen áttekintik a Mezőgazda- S2Salpélsttel is. Ezé: sági es Éle rnezéaugyi Mmisz-1 ^ eléréiét tanúm, valamint a megye) maana \-ar7 ol ríj akadályozó 1 o nú r'.c.'.'.n'/ j mogy mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzetét, megvitatják a gondokat és közösen meghatározzák a legfontosabb feladatokat. A megyei tanácson tegnap került sor erre a fontos eszmecserére. amelyen részt vett dr. Soós Gábor államtitkár, a MÉM és az Országos Tervhivatal vezető dolgozói. Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára. Böhm József, a megyei tanács elnöke és az ágazat néhány megyei irányítója. Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese körültekintő alapossággal ismertette a megye mezőgazdaságának, élelmiszeriparának helyzetét, szólt a nehézségekről, problémákról. Ezen a tanácskozáson szinte kézzelfoghatóan kifejezésre jutott ismét, hogy a mindennapi munka, a megye jövője érdekében elengedhetetlenül szülzség van az ilyen munkakapcsolatra, a vélemények, a célok és a lehetőségek pontos egyeztetésére. Különösen nagy jelentősége van ennek a mi megyénkben, egyrészt a mezőgazdasági jelleg miatt, másrészt azért — ahogy hangsúlyozta dr. Soós Gábor is —. mert a termelési adottságok az országos átlagnál rosszabbak. E% törvényszerűen megkívánja a megkülönböztetett törődést, de azt is — es ezt több oldalról is alátámasztották az eszmecsere során —, hogy maguknak a gazdaságoknak is sokkal többet kell tenniük helyzetük javítása érdekében. Utalt az államtitkár a gazdaságok közötti nagy szóródásra, arra, hogy nem kielégítő a termelési szint stabilizálása, ez pedig mindenekelőtt üzemi fogyatékosság. Éppúgy, mint például az is, hogy nem hasznosul megfelelően a szakértelem, A tervidőszakban a kétszeresére emelkedett a szakemberek száma, viszont az általuk előállított termelési érték jóval az országos átlag alatt van. A tapasztalatok, a gondoik és ezek a hibák egyértelműen arra intenek, hogy fokozni kell mind a külső, az állami, mind pedig a belső ellenőrzést. A nehézségek nagy része azzal son úgy foglaltak állást, hogy minden szintén fokozni fogják az ellenőrzés hatékonyságát. Mivel a megye jelene és jövője elválaszthatatlanul összefügg a mezőgazdaság helyzetével, a feldolgozó- az élelmiszeripar fejlődésével, az eszmecserén — ezzel összefüggésben — valamennyi téma szóba került. Részletesen foglalkoztak a MÉM vezetői az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének módjaival. Hangsúlyozták a meglevő férőhelyek jobb kihasználásának fontosságát. a t.akarrnánvíerme- lésben tapasztalható súlyos hibák megszüntetését, a háztáj' gazdálkodás, az árutermelőé f öli en d í lésének j elen tőségét. sürgették a zöldségtermelés: program gyorsabb ütemű megvalósítását. Mint dr. Soós Gábor mondotta: a ma mezőgaz-, daságában össze kell kapcsolni a korszerűt a hagyományossal, különösen Somogybán. ahol az adottságok is roszabbak az átlagosnál. Nagy figyelmet fordítottak a részvevők a megye élelmiszeriparának helyzetére. Az alapanyag-termelés és a feldolgozó ipar elmaradottsága közötti feszültségek egyre nyomasztóbbak, nem tartható az az állapot,' hogy csak a nyers- any as - ticm sts s’8- és a ma.gyé- bői való kiszállítására rendezkedjen be Somogy. Egyértelműen állást foglaltak abban is, hogy a húsipar rekonstrukciójára elengedhetetlenül szükség van az V. ötéves terv során, s úgy döntöttek, hogy március 31-ig a MÉM. a tröszt is a megye vezetői egyeztetik is kidolgozzák a rekonstrukció végrehajtisáhak ütemét. Súlyos gond enyhül _azzal, ho?y 1977-ben megkezdődik a siófoki kenyérgyár rekonstrukciója és az V. ötéves terv idején végrehajtják a cukor- ay&r rekonstrukcióját , is. Állást foglaltak a részvevők abban is, hogy a lizihüzemet Somogybán építik föl. a Phy- laxia a llcenc vásárlására megkapta a fedezetet, fontos most, hogy mielőbb hozzáfogjon a beruházás előkészítéséhez. A teljesség igénye nélkül soroltunk föl néhány — a megye jövőjét erősen befolyásoló — elhatározást. A feladat sokrétű: felelősségteljes, kövstkeásíes munkát igényel minden érint sítől. Ez az eszmecsere jó alapot és mindenképpen segítséget jelent ahhoz, hogy céljaink maradéktalanul valóra váljanak. V. M. Uj típusú számítógép végrehajtási rendelete értelmében megjelent a MÉM illetékes főosztályának közleménye az állami támogatással beszerezhető gépekről. Az eddig érvényben lévő támogatás köre nem változott meg, továbbra is azokra a gépekre biztosítják a kedvezményt, amelyek alkalmazásával a termelők javíthatják a lakosság és az ipar ellátását, biztosíthatják a bővülő exporttermelést, illetve, amelyek beszerzése meghaladja a gazdaságok anyagi lehetőségeit. A változatlan támogatási körön belül azonban egyes gépek típusát az időközben végrehajtott fejlesztés következtében megváltoztatták, illetve előírták, hogy az újonnan forgalomba kerülő és a besorolás alá még nem tartozó mezőgazdasági és erdészeti gépek, eszközök és berendezések támogatásának engedélyezését a termékeket gyártó, illetve importáló vállalatnak kell kérnie. Húszszázalékos támogatással forgalmazzák a mezőgazdasági gépek közül például a Traktorokat, mezőgazdasági vontatókat, magajáró alvázakat. Negyvenszázalékos a kedvezmény egyebek között a talajművelő gépek egyes típuséira, a terménybetakarítókra, az öntözés egyes, gépeire stb. Kiemelt, 70 százalékos mértékű támogatás jár a cukorrépa-, a zöldség-, a gyümölcs-, a burgonya-, a dohány-, a komlótermesztés és a nyárfakitermelés speciális gépeire. A kiemelt támogatást csak azok a termelők igényelhetik, akiír eleget tesznek egyes kötelezettségeknek, egyebek között például a szerződéskötési előírásoknak. J / Termelési fanácskozás a SOMBER-nél A fegyelmezettebb beruházásokért A MÚLT ÉVI gazdálkodást ! értékelték tegnapi termelési tanácskozásukon a Somogy I megyei Beruházási Vállalat dolgozói. Györfy Endre igazgató beszámolóját a megbízóik‘ véleményének ismertetésével kezdte. Érdemes idézni ezekből a véleményekből. A nagy- j atádi városi tanács például •— ( elismerve a munka javulását j — azt kifogásolta, hogy a mű- 1 szalki ellenőröknek nincsenek ] átfogó helyi ismereteik. A sió- | foki városi tanács képviselői j összegezésükben jónak minősí- | tették a vállalat dolgozóinak munkáját, de kifogásolták a gázhálózat építésével kapeso- I latos hiányosságokat. A legtöbb megbízást Kapós- j váron kapja a vállalat. A me- j gyeszékhely tanácsa — mond - I ta az igazgató — elégedett a j munkájukkal, de tevékenyéé- j gük további javítása érdeké- | ben egy sor észrevételt is tettek. »Megbízóinkkal jónak tart-1 juk a kapcsolatainkat — hangsúlyozta az igazgató. — Munkánkat elismerik, méltányolják ... A beruházások j zavartalan lebonyolítását azonban sok körülmény nehezíti, s a nehézségeket rendszerint i vállalatunk rovására írja a megbízó. El kell ismerni, hogy nem tudtunk és nem tudunk mindenben megfelelni a velünk szemben támasztott követelményeknek.« A jövőről szólva Györfy Endre hangsúlyozta: az V. ötév«* terv lakásépítési céljait csak gyorsabb ütemű előkészítéssel és elöközművesítéssel lehet elérni; ezért célul tűzte ki a vállalat, hogy lakótelepi szinten szerez érvényt a ge- neiráltervnek. A legnagyobb nehézségnek a beruházások előkészítését jelölte meg az igazgató. — Ennek javítása — mondta hozzászólásában Brandtmüller István, a megyei tanács tervosztályának vezetője — a beruházás egyik kulcskérdése. A kiviteli tervek egy részének minősége jelenleg olyan, hogy j sem a beruházási vállalat, sem j a beruházó nem fogadhatja el. | Ezért kell magasabb követel- menyeket támasztani a .tervezőkkel szemben. A SOMBER j véleménye szerint egyébként a | legtöbb szerződésmódosítás a j tervezők és altervezők kapeso- j latából adódik. Például a gáz- j vezeték-építési tervek elkészítése is. engedélyezése is hosz- szadalmas. Épp ezért .szorgalmazzák, hogy a következő j időszakban a tervezők már a j beruházási program alapján* foglaljanak állást az épület | szerkezeti megoldásaiban, be- [ rendezésében — azért, hogy a műszaki gazdasági normákat betarthassák. Az ár- és költségelemzés — mondta a megyei tanács tervosztályának vezetője — a munka középpontjábá került: a beruházási vállalatnak itt kell kezdeni a megbízó érdekeinek képviseletéi. A tanácsok pénzügyi lehetőségei adottak: terveiket csak akkor tudják valóra váltani, ha nem kérülnelf többe a beruliázá- sok. A SOMBER-r® is vár a feladat, hogy a különböző létesítményeknél a típusterveket használják, s ne készüljön minden iskolához, óvodához egyedi terv — esetleg új hibákkal. A beruházási fegyelem szilárdítását segíti a vállalat azzal is. ha megakadályozza, hogy fedezet nélkül — a pénzügyi és a jogi előfeltételek nélkül — kezdődjön beruházás a megyében. A vállalat gazdálkodásáról szólva az igazgató elmondta: a bevétel és a nyereség a tervidőszak utolsó évében — 1975- ben — nőtt a legnagyobb mértékben. A nyereség 53,6 százalék. s növekedését egyrészt az árbevétel emelkedése, másrészt a költségek csökkentése eredményezte. A nyereség ilyen ütemű növekedésében azonban — a jo’db gazdálkodás mellett — a gazdasági szabályozórendszernek is szerepe volt. Ezt a SOMBER dolgozói is elismerik. A gazdasági eredmények azonban lehetővé tették a bérszíryvonal és a jövedelem dinamikus növelését. A JÖVEDELMEKKEL együtt a feladatok is nőttek: a kis létszámú közösség a megye szinte valamennyi jelentős tanácsi beruházásának megvalósításában részt vesz. S hogy megoldani ezt mennyire nem egyszerű, arra szemléletes számot mondtak el: egy beruházás megvalósításához átlag IgO döntésre van szükség. Dr. K. I. A Videoton Számítástechnikai Gyárban megkezdték a VT 50 és a VT 70 típusú, kis méretű számítógépek sorozatgyártását. A VT 50 ügyviteli számítógép segítségével korszerű, gazdaságos az adatfeldolgozás. Téglából és gyorsabban Egyre jobban szaporodnak ! a »betonvárak«, ahogy egy kissé epésen elnevezték azo- ! kát az épületeket, amelyek j i fölöslegesen sokr vasbetonge- j rendából, nagy mennyiségű | j cementből készülnek. Sem az ] j olcsóság, sem, a gyorsaság j nem jellemző ezekre az okta- j i tási ós egyéb intézményekre. ! | Jó példa a marcali Berzsenyi J I óvoda, amely immár három j éve (!) épül. Ha a tervezés, [ | a döntés időszakában minden tényezőt alaposan mérlegre tesznek, biztosan nem ezt a megoldást választják. Az úgy- j I nevezett mezőpanelokat több ; száz kilométerről szállították j Somogyba, s ez fennakadást okozott. A szállítási költség is [ j olyan összegre rúgott, hogy I azon már a berendezés egy ! részét is meg lehetett volna vásárolni. Ugyanakkor a J nagyközség közelében ott van [ a balatonszentgyörgyi tégla- j gyár, amely gyorsan szállítót- | ta volna a blokktéglát bár- ! j milyen mennyiségben. Most, amikor a községek, | nagyközségek a következő ötéves terven dolgoznak, külö- i nősen fontos, hogy az olcsó j és • gyors építkezésre alapozzanak. A »betonvárak« hatalmas pénzeket emésztenek fel, s országos kutatóutakat igényelnek hol cement, hol vasbetongerenda után. Kevesebb pénzből . többet lehet építeni, ha a közeli téglagyá- j rak termékével, sőt a hagyományos fagerendák felhasz- I Hálásával tervezik meg az ! óvodát, a bölcsődét. A lakos- j ság támogatását, társadalmi | munkáját Ls egyszerűbb megszervezni akár téglaiegyek formájában, akár a szakemberek kőműves-,, ácsmunkájának az igénybevételével. Akik pedig csak a két kezüket ajánlják fel, hordhatják a téglát, a gerendát. Az egész lakosság hozzájárulására alapozva így lehet kevesebb pénzből is elérni a kitűzött célt. Bizonyos, hogy* a megszokás' miatt nem lesz könnyű »visszatérni« ezekhez a megoldásokhoz. sokan erőltetik a már »bevált« építési módokat. Érvre, meggyőzésre tehát szükség lesz minden fórumon. Nem egy példa van rá. hogy sok időt nyertek már eddig is a régi és az új ügyes alkalmazásával. Kaposváron a Petőfi Sándor utcai óvoda bizonyítja a saját erő összpontosítását. A tégla felhasználása megkönnyítette a költségvetési üzem brigádjainak és a nyári ifjúsági tábor diákjainak a munkáját is. Szép és kényelmes óvodával gyarapodott akkor a Kalinvin városrész, mégpedig határidőre. »Betonvárak« helyett tehát mindenképpen célszerűbb keresni az olcsóbb megoldásokat most, az elképzelések ösz- szegezésének időszakában. A lakosság támogatja ezeket a terveket, ha tudja, hogy a régen várt óvoda, bölcsőde csak így épülhet meg. L. G. Somogyi Néplap
