Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

\ Küldött Ivanovóból A szovjet textilipar fel­legvárában, a közép-orosz­országi Ivamo- vbban több mint negyven esztendővel ez­előtt két textil- munkásnó, a Vinogradova nő­vérek az -első, ötéves tervidő­szakban vállalták, hogy az addiginál jelentősen több szö­vőgépen fognak dolgozni, ez­által jelentősen növelik e mun­ka termelékenységét. A Vi­nogradova nővérek akkori mozgalmának eredményeként az elmúlt évtizedekben több száz nagyszerű kezdeménye­zés született az ország számos vállalatánál. Az SZKP XXIV. kongresz- szusa az életszínvonal emelé­se terén fontos feladatokai tűzött a textilmunkásnők elé. A pártfeladatok teljesítésének egyik döntő feltétele a mun­katermelékenység növelése. Jelene Amoszova* 1971 szil­veszter éjszakáján aligha gon­dolt arra, hogy mi vár r£ a következő ötéves tervidőszak­ban, hogy ez az időszak meg­hozza számára a megérdemeli sikert. A szorgalmas textil- muknásnőnek jó híre volt a régi munkásgeneráció, a kor- társak előtt, és azok előtt, aki­ket már ő tanított a mester- I ségre. A nyolcadik ötéves tervidőszakban munkaérdem­*Je!ena Georgrijevna Amoszova. az SZKP XXV. kongresszusának kül­dötte, a, Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió állami díjasa, iva- uovói szövőmunkásnő. rendet kapott, majd megkap­ta a «-Vinogradovna nővérek« emlékdíját. Jelena azok közé a nők közé tartozik, akiket egy belső erő állandó kutatás­ra, keresésre kényszerít. A kilencedik ötéves terv­időszak első éveiben az iva- novód terület üzemeiben, akár­csak az ország más textilüze­mében. műszaki rekonstruk­ciót végeztek. Az új gépeket azonnal megszerették a mim- lcásnők: kényelmesebbek vol­tak, könnyebb volt rajtuk dol­gozni, és növelték a teljesít­ményt. Megállapították a nor­mát: egy szövőnőnek 700 or­sót kellett kezelnie. A hatalmas műhelyben több ! száz gép duruzsol. Valóságos utcákat képeznek, melyeket a hosszú, finom fonaiszálak ez­rei határolnak. A szövőnők fi­gyelmes arccal hajolnak mun­kájuk fölé. kezük villámgyor­san csomózza az elszakadt szálakat. Szinte mindegyikük azonos ütemben dolgozik, de ha az ember jobban odafigyel, az egyik munkásnő különösen kitűnik. Úgy látszik, hogy ki­csiny, varázslatos keze min­denre képes: mozdulatai pon­tosak, magabiztosak és szin­te észrevehetetlenek. Ez Jele­na Amoszova. akinek a m.ű- I hely egy sajátságos laborató- J rium, ahova nap nap után. új gondolatokkal, , új tervekkel érkezik, ahol kipróbálja ta­pasztalatait, ahol kísérletezik. Amoszova 1973. november 10-én. több mint ét évvel ha­marabb teljesítette egyéni öt­éves tervét. Ezért a Szocialis­ta Munka Hőse címmel tün­tették ki. Ez új szakaszt jelentett az ivanovoi textilmunkásnők éle­tében.- Amoszova akkor ígé­retet tett,- hogy még egy ötéves tervet teljesít. Jelena ismét nevelte az orsók számát. Ek­kor a munkásnőnek már több ezer követője volt. Szövőgépe valóságos tapasztalatátadó is­kolává vált, Jelena gyermek­korában tanítónő • szeretett volna lenni, de az élet bele­szólt sorsa alakulásába. A be­csületes és mesteri munka azonban valóra váltotta vá­gyait Amoszova két legügye­sebb tanítványa — Alevtyina Samimowa, a Szocialista Mun­ka Hőse és Zoja Konovalova Komszomotl-díjas, az Oroszor­szági Föderáció parlamenti képviselője — ma már ugyan­olyan híres, mint tanítómes­tere. A kilencedik ötéves terv­időszakban két 'ötéves tervei teljesített mindkettő. A XXV. pártkongresszus tiszteletére indílott versenyben új kezde­ményezéssel léptek fül: a ki­lencedik ötéves tervidőszak­ban két »személye»« ötéves programot teljesítenek Szmir- nova munkatermelékenysége — óránként 253 méter szövet a terv szerinti 126 méterrel szemben — a legmagasabb az iparágban. Konovalova a nor­ma szerinti 51 szövőgép he­lyett 100 gépen dolgozik. Ki­váló eredményeiket úgy érik el, hogy a legjobb munka- módszereket alkalmazzák, ra­cionálisan szervezik a mun­kát, és gazdaságosan használ­ják ki a munkaidőt. Jelena számára emlékezetes volt 1975 novembere. Fölfer- jesztetíék a Szovjetunió Álla­mi Díjára. Jelena Amoszova szövőnő ott lesz a XXV, pártkongresz- szus ivanovói küldöttei kö­zött. A területi pártszervezet egyhangúlag megválasztotta ■ az ivanovói kommunisták kongresszusi küldöttévé. M. Lescsinszkij ÁFOR-tájékoztató Elegendő a tüzelőolaj A fűtési idény végéig hát­ralevő időszakban várható tüzelőolaj-ellátásról az ÁFOR tájékoztatta az MTI munka­társát. Országszerte 800 ÄFOR üzemanyagtöltő állomáson és mintegy 2500 viszonteladónál — TÜZÉP- és áfész-telepen, valamint magánkereskedőnél — lehet tüzelőolajat vásárol­ni, 250 helyen pedig házhoz is szállítják a folyékony tüze­lőanyagot. A vállalat tapasz­talata szerint az eladóhelyek száma elegendő, és területi megoszlásuk is megfelel az igényeknek. Az ÁFOR a töltőtelepek és a szállítóeszközök kapacitá­sának jobb kihasználására sok helyütt megszervezte az éjjel­nappali folyamatos töltést és szállítást. Természetesen a síkos, havas útvonalakon le­lassulnak a kocsifordulók, és ilyenkor átmeneti utánpótlási zavar keletkezhet egy-egy olyan kútnál, ahol a tárolótér csak kis készletek befogadá­sára alkalmas. Ez történt a legutóbbi havazások és az erős lehűlés idején is. Nagy gondot fordít az ÁFOR a for­galmas vidéki telepek áru­utánpótlására, hiszen a kor­látozott tárolási lehetőségek miatt ezeken a helyeken az ellátás szinte kizárólag a jó szervezéstől, a jól ütemezett szállításoktól függ. Megnyugtatóak az ÁFOR tüzelőolaj-készletei: a tároló­telepek tartályaiban 4—5 hét­re elegendő olajat raktároz­nak, s folyamatosan szállíta­nak a finomítók. Együtt az utcabeliekkel Eredmények és ianuliások MAI KOMMENTÁRUNK Jobb ellátást a szezonra Valaki a múltkor. nagyon találóan így válaszolt arra a kérdésre, mikor kell fölké­szülni a balatoni szezonra: akkor, amikor befejeződik. Semmiképpen sem közhely ez a megállapítás, hiszen a jó és rossz tapasztalatok mu­tatják, hogy az üdülés nap­jai, hetei a felkészülés sze­rint kellemesek vagy felhő­sek. A hónapok múlva me­sélt élményeket is az hatá­rozza meg, milyen volt az ellátás az üdülőhelyen. Sokáig csak a kereskede­lemre és a vendéglátásra le­szűkítve értették az ellátást. Az utóbbi időben használják szélesebb körűen ezt a fogal­mat. arra is gondolva, hogy az üdülőhelyen pihenő hazai és külföldi vendégek mint tölthetik hasznosan a szabad idejüket, különösen a hide­gebb vagy az esősebb napo­kon. Nehezebben alakul ki a sze­zon befejeződésének az egy­séges felfogása. A vita első­sorban amiatt robbant ki ta­valy is, hogy egyes vállala­tok a naptárhoz és nem a napsütéses, a nyárinál is kel­lemesebb és melegebb napok­hoz igazították a boltok, ven­déglők és szórakozóhelyek nyitva tartását. A tanácsok­nak nagy szerepük van ab­ban, hogy a vállalatokkal és szövetkezetekkel együttmű­ködve jól fölkészüljenek az üdülőhely mostani szezonjá­ra. A tavalyi hibák okait mindenhol jól ismerik, éppen ezért kiküszöbölésükre min­den remény megvan. Az ország más-más tájáról érkezők beutalója ugyanan­nyiba kerül májusban és szeptemberben is. A Balaton­ra: viszont akkor emlékezik vissza szívesen, ha ugyanúgy ellátták a szezon elején és a végén is. A balatoniöldvári tanács ezt vette figyelembe az év elején, amikor a vég­rehajtó bizottság ülésén ele­mezte a 'múlt szezon hiá­nyosságait. Olyanokat pél­dául, hogy augusztus 24-én még hatszázan pihentek a kempingben, az önkiszolgáló étterem azonban már zárva volt (!). S hogy ne csak az utó-, hanem az előszezonból is említsünk példát: már üdülnek Földváron akkor, amikor a reggelizöhelyek még nincsenek kinyitva. Ezen az üdülőhelyen egy- egy hétvégén több mint har­mincezer ember pihen,, a ke­reskedelmi. vendéglátó válla­latok. szövetkezetek képvi­selőivel az ő érdekükben ál­lapodott meg .a tanács az el­látás egyenletességében. A- tanács vezetői : elmondtak, hogy a vendégek, a lakosság milyen panaszokkal fordult hozzájuk tavaly, s az ő ta­pasztalataik szerint mint le­hetne megelőzni e jogos ki­fogásokat. A földváriak példája köve­tésre méltó, hiszen a déli part csaknem minden üdülő­helyén előfordultak ilyen hi­bák. Az a fontos, hogy ide­jében, s minden tapasztala­tot felhasználva szervezzék meg a tervn.ivalókat. Csak így érezheti magit egyformán jól a hétvégi kiránduló, a szak- szervezeti beutalt, a kempin­gező vagy a külföldi turista ezen a nyáron. »A Balaton déli partján a megye egyik legnagyobb ter­melőszövetkezete született meg: több mint 7400 hektáros nagyüzem, ahol mintegy ezer- ötszáz szövetkezeti tag él. Három szövetkezet, hél köz­ség döntött az egyesülés mel­lett . . . Hogyan határozott a jövőről a tagság? Általános­ságban úgy, hogy fokozatosan és ésszerűen fejlődjön a gaz­daság.« 1974. október 10‘-én írtuk ezeket a sorokat la­punkban arról a közgyűlésről, amikor döntés . született, és megalakult a balatonszárszói egyesült Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet. Most ezekkel a szavakkal kezdte Bognár József elnök az évet értékelő számvetést: »Nagy jelentőségű zárszám­adás ez tagságunk életében. Térségünk három termelő- szövetkezete egy évvel ezelőtt határozott, hogy közösen kez­di meg a gazdálkodást 1975- ben. Mindannyian egy kissé szorongva fogtunk a nagy munkához, de bíztunk abban, hogy összefogással eredmé­nyes évet zárhatunk. Jelenthe­tem vezetőségünk nevében, hogy az egész tagság becsü­letes munkája alapján siker­rel fejeztük be az 1975-ös évet!.. .« A második idézet válasz az elsőre. Megnyugtató, végleges felelet az akkor hozott döntés helyességére. Ezen, a sors­forduló utáni első zárszám­adáson elsősorban erre kqrfs- ték a választ azok is, akik itt élnek, itt dolgoznak, azok is, akik felelősséggel támogatják, figyelik megyénk szövetkezeti mozgalmának fejlődését. A fő cél valóra vált. Az egyesülés első évében több mint ötmillió 800 ezer forint­tal nőtt a szövetkezet közös vagyona, a tehermentes tiszta vagyonuk megközelíti a száz­millió forint értéket. A nagy­üzem erősödésével arányosan javult a tagság keresete; egy szövetkezeti tag tavaly 29 562 forintot kapott átlagosan a közösben végzett munkája után. A fejlődést bizonyító ada­tok hosszú sorát lehetne idéz­ni az év végi számvetésből. Am amennyire tapasztalato­kat összegező tanácskozás volt ez, legalább annyira kritikus, a hibákat feltáró, a feladatokat körvonalazó zár­számadás is. A beszámolóban és a vitában vezérfonalként húzódott végig a gondolat: az összefogásban rejlő lehetősé­gek jó részét még nem. hasz- I nálta ki a nagy közösség. Nem volt ünneprontás, hogy például azokat az okokat, hi­bákat kutatták, melyek kö­vetkezményeként általában magasak a költségek. Nem­csak mázsákról beszéltek, ha­nem arról is, hogy mennyiért teremti , elő azt a gazdaság. Néhány példa: önmagában szép eredmény, hogy 34 má­zsa búza termett hektáron­ként, de egy mázsa termést 224 forint költség terhel. A megyei átlag fölött van az az eredmény is, hogy egy tehén 2240 liter tejet adott tavaly, csakhogy egy liter tej 'előál­lítása több mint hét forint­jába került a gazdaságnak! És akadnak ehhez hasonló, figyelmeztető tapasztalatok. Ahogy a közösség az értéke­lés során megállapította: olyan hibák ezek, melyek megszüntetése az itt dolgozók jobb. szervezettebb, felelős­ségteljesebb munkájától függ. Ügy is lehetne fogalmazni, az adottságok jobb kihasználásá­tól. És ebbe beletartozik min­den, ami öszefügg a gazdál­kodással: a hatékonyabb nö­vényvédelem, a nagy értékű, gépek,/ eszközök teljesebb ki­használása. Az utóbbival kap­csolatos tapasztalat különö­sen figyelmeztető: a gépek teljesítőképességének 81 szá­zalékát használták ki tavaly. Mert igaz. hogy voltak olyan traktorosok, mint Háj Lajos, aki 159 százalékra, vagy Fel­de Sándor, aki 143 százalékra teljesítette tervét, de akadtak olyanok, akik csak 30—50 százalékra használták ki mun­kaeszközüket. ».4 jó gazda gondossága. Ez az, ami még nincs meg min­denütt és mindenkinél« — hangzott el a közgyűlésen. Ki önkritikusan, ki jó szándékú bírálattal ezt sürgette, erre kérte társait, vagy tett Ígére­tet — mint az építőrészleg vezetője —, hogy mindent el­követ a még eredményesebb munka érdekében. Az első év bizonyította az egyesülés helyességét és biz­tos alapokat teremtett a jö­vőhöz. De tanulságokat is hozott: a legfőbb közös érdek, hogy jobban gazdálkodjanak azokkal a javakkal, melyeket rhár megteremtettek maguk­nak. Az egyesüléskor elhang­zott gondolat ezért most újra megfogalmazódott: — Dolgozzunk becsülettel, egy akaraton, egyetértésben, az eddigieknél jobban — és j szebb lesz életünk! Vörös Márta j Társadalmi munkára mozgósít a pártszervezet < Nem mindig válaszolnak Helveníéle betontermék A balatonmáriai áfész ke- I nesztúri betonüzeme 42 millió forintos termelési értéket ért el tavaly. Különösen mozaik- lapból készítettek sokat: 300 000 négyzetmétert. Járda- I lapból 124 000, kerítésoszlopból pedig 71 000 darabot gyártot­tak. Tavaly új termékkel, kút- gyűrűvel jelentkeztek, ebből 6000 darab készült. Az idén a termelési érték eléri a 45 ^nillió forintot. A mozaiklapbol a múlt évinél többet gyártanak. Növelik a kútgyűrűk termelését, s a ta­valyi mennyiségnek megfele­lően készítenek járdalapot, ke­rítésoszlopot és más kész-, 11- I letve félkész betonterméket. I A dónnéri területi párt- szervezetnek híre van Kapós- váron. A múltkor nagyobb nyilvánosság elé tárták a vá­rosfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységüket egy értekez­leten. Sokan TT-®,?jegyeztek a végén, hogy könnyű nekik, hiszen ez a városrész nincs úgy kiépítve, s a közös érde­kek egységbe forrasztották az alapszervezeiet, a népfront­körzetet és a tanácstagi" cso­portot. Nyilván van ebben némi igazság, a városrészért érzett felelősség azonban nem magától erősödött meg így: sok felvilágosító munka, tettre buzdító szándék teste­sedet meg benne. A megyeszékhely iparosodá­sának hatása a donneri vá­rosrészben is érződik. A párt- szervezet szerint fokozatosan munkások lakta városrésszé fejlődik a Donner. Már eddig is figyelembe vették ezt. a jövőben azonban minden fel­adat meghatározását erre a változásra alapozzák. A kisugárzás, a lakosság fel­világosítása, mozgósítása az eddigieknél is rendszeresebb lesz. A beszámoló taggyűlésen sok szó esett arról, hogy a városiész érdekeit szolgálta például az egész közösséget érintő témák megtárgyalása A kereskedelem fejlesztésiével, a Hazafias Népfront körzeti elnökségének munkájával, a közrenddel és közbiztonság­gal ezért foglalkoztak párt- taggy ülésen. A donnéri kommunisták mindig nagy gondot fordítot­tak arra. hogy jó munkakap­csolatot alakítsanak ki a nép­frontkörzettel. E fórumokat felhasználták arra, hogy meg­vitassák a Donner gondjait, összegyűjtsék a lakosság vé­leményét. javaslatait. , Ezeket az állásfoglalásokat eljuttatták a városi tanácsra. A beszá­moló taggyűlésen kifogásolták viszont azt, hogy sok esetben figyelembe se vették a véle­ményeket. A vezetőség pél­dául helytelenítette a maszek Virágüzlet megnyitásának ert- gedélyezését. amikor szemben vele ott volt az állami. A ta­nácstagi beszámolókon kifo­gásolták az Iszák utcai ház­tartási olajárusító megszünte­tését, a körzeti orvosi rendelő korszerűtlenségét. Ezeket sem szívlelték meg, az utóbbira a vezetőség még a mai napig sem kapott megnyugtató vá­laszt. A könyvtár egyáltalán nem felel meg az igényeknek, olyan kicsi, hogy három-négy olvasónál több be sem fér. Á pártszervezet szerint föltétle­nül szüliség lenne egy új j könyvtárra. Az alapszervezet hatvan- I nyolc tagja a lakosság támo­gatását élvezi akkor, amikor a közügyekben eljár, tolmá­csolja az utca- vagy a kör­hangzott el ismét a taggyűlé­sen. hogy n«m megfelelő a kereskedelmi, a közművelő­dési ellátottság, viszonylag el­maradott a közművesítés, a közlekedés. A pártvezetőség helyesnek tartaná, ha a vá­rosi tanács méghívná őket olyankor, amikor a donneri I fejlesztések tervét tárgyalják. Akkor sokkal többet tehetné­nek ezek megismertetéséért, az üzemek, a tömegszerveze­tek, a lakosság társadalmi munkájának / megszervezésé­ért is. A, pártszervezet tagjai a Donner különböző részein laknak, s természetes, hogy saját környékük tapasztalatai­val egészítették ki a vezető­ség véleményét. A Rima- hegyről sok gyerek jár óvo­dába, 1 iskolába, még több csa­ládtag dolgozni, s még min­dig nincs járda. A Szigetvári úti téglagyár környéke olyan elhanyagolt, hogy az ottani pártszervezethez fordulnak, tegyék rendbe a portájukat. Korszerűtlen, túlzsúfolt, s nem megfelelően ellátott az óvoda és a bölcsödé. A hús-, vala­mint a zöldségbolt kicsi, s nincs mindig elegendő áru. Valamikor négy hentesüzlet volt a városrészben, érthető, hogy a mostani egy húsbolt képtelen a forgalom lebonyo­lítására. A társadalmi munka megszervezésére - sokkal na­gyobb figyelmet fordít ezután az alapszervezet, éppen ezért határozott úgy, hogy a tömeg- szervezetekkel és -mozgalmak­kal együtt eléri: a kefeüzem, a téglagyár dolgozói, a lakos­ság, az iskolások parkosítsák a városrészt, csinosítsák az ut­cákat és a környezetüket. A donneriak taggyűlésén a városi tanács elnöke is részt vett, s elismeréssel nyilatko­zott arról, hogy a területi alapszervezet ennyire szívén viseli a városrész gondját, határozottan és szenvedélye­sen képviseli az álláspontját. A beszámoló taggyűlés bi­zonyára még jobban előrelen- díti a várospolitikai tevékeny-* séget, s ebben minden lakos szövetségese lesz a párttagok­nak. Lajos Géza Hatezer pár mászóvas Hazánkban csak a Somogy megyei Finommechanikai Válla­lat készíti a villanyszerelők, a postai dolgozók számára nélkülözhetetlen mászóvasakat. A kaposvári Delta ipari szövetkezet megrendelésére ebben az évben hatezer pár ké­szül — két és fél millió forint értékben. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom