Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-19 / 42. szám
Növelik a fonyódi Italhűtő kapacitását Próbaüzem a pisztrángtelepen A Balaton jege egvre soványabb, itt-ott megtöredezett, az az idő azonban, amikor a halászok kimerészkedhetnek a viza-e, még nem érkezett el. A téli időszakban a Balatoni Halgazdaságban — csakúgy, mint az ' drszág más gazdaságaiban — a számvetések, a tervek készülnek, kint pedig az úgynevezett műhelymunkálatokat végzik a dolgozók. Háló javításra, hajókarbantartásra most van idő, azután ha kitavaszodik, megújított felszereléssel vághatnak neki a víznek. A gazdaság balatoni kerületének vezetőjével, Heiling Jenővel a tavalyi munkákról és a soron következő feladatokról beszélgettünk. A balatoni kerületben több ágazatban folyik a munka. Ezek közül az egyik a tavi tenyész- és árubaltermelés. Összesen 222 hektárnyi tófelület tartozik a kerülethez;. Tervét 1975- ben 118 százalékra teljesítette a gazdaság, összesen 20 vagon halat fogtak ki a tavakból a halászok. Ennek zöme — 12,5 vagon — kétmyaras tenyész- ponty volt, melyet a Balatonba telepítették. A többit áru- halként adtaik el. A legnagyobb »haltermő« terület természetesen a Balaton. Az eredeti elképzelések szerint 140 vagon halat fogtak volna ki a halászok, ez a terv azonban nem teljesült. Ennek oka; a gazdaság vezetősége úgy döntött, hogy kímélik az állományt, és csak 110 vagonnyit halásznak le. Erre a kíméletre különösen a tavalyi halpusztulás miatt volt szükség. Egy másik fontos tevékenység a kerületben a pecsenyekacsa-nevelés. Tavaly 140 ezer pecsenyekacsát — 27 vagonnal — szállítottak feldolgozásra a Kaposvári Húskombinátnak. Az állatokat az előnevelés után harminc napig tartják a halastavakon, és körülbelül 45 napos korban érettek vágásra. Addigra eb A hálók kijavítva várják a tavaszt. érik a 2,5 ikilós súlyt. A kacsákat a feldolgozás után elsősorban exportra szállítják. A gazdaság balatoni kerületének egyik munkája a halhűtés. Tavaly a tervezett 39 vagonnál eggyel kevesebb került a fonyódi hűtőházba, ám ez a mennyiség értékesebb halíajtákból adódott, így pénzben nem volt kiesés. A hűtőház a balatoni keszeg és fogas, valamint a tavi növényevő halak feldolgozására és hűtésére épült. Az őszi és tavaszi nagy fogásokból származó többletet tárolják a hal- szegény időszakig. Innen látják el a gazdaság halsütőát is, melyekből több mint tíz műA legnagyobb piac Olaszország Százmillió forint bárányexportból Somogyból az utóbbi években mind több bárányt szállítanak külföldre — ez a népgazdaságnak éppen úgy hasznos, mint a juhászattal rendelkező gazdaságoknak. A legnagyobb forgalmat a megyében a Kaposvári Húskombinát sántosi juhtelepe bonyolítja le. Kiss Lajos telepvezető a múlt évi eredményekről szólva arról tájékoztatott, hogy több mint 56 ezer juhot vásároltak meg, illetve értékesítettek. Ez a szám jóval meghaladja a tervezettet. Ugyancsak alaposan túlteljesítették export előirányzatukat is, hiszen a tervezett 32 ezer helyett 50 685 bárányt exportáltak. A nagyobb rész Olaszországba, a kisebb hányad Líbiába került. A többit belföldön adták el. és a húskombinátnak is küldtek. A juhtelep idei terve kétszerese a tavalyinak, ugyanis 122 ezer állat eladásával számolnak (ebből 16 800 már jú- nuár 1-én a telepein volt). Ezen belül megnövekszik az export is: 90 ezer bárányt szánnak erre a célra. A piac — ezúttal is főképp Olaszország — biztosított ennek a nagy mennyiségű árunak az elhelyezésére. A telep értékesítési terve ebben az évben 128 millió forint, s — számítások szerint — ennek mintegy 95 százaléka exportértékesítésből adódik. Megyénkben a másik, ugyancsak figyelemre méltó forgalmat lebonyolító szervezet a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat ki- rendeltsége. Matics Pál kirendeltségvezető a múlt évi tapasztalatokról elmondta, hogy a tervezett 17 ezer heködik a Balaton-parton. Nyaranta mintegy 12,5 vagon halat igényelnek a halsütők. Az idei tervekről Heiling Jenő kerületvezető elmondta, hogy valószínűleg továbbra is kímélik majd a balatoni halállományt, legfeljebb 125 vagon halat fognak ki a tóból. A leadós-ra szánt pecsenyekacsák számát azonban 160 ezerre növelik. Elkészült a 20 millió forintos beruházással épített pisztrángos tó a Bakonyban, ahol jelenleg egymillió megtermékenyített ikrát kelteinek. Ennek a létesítménynek a termelése — ha teljes kapacitással üzemel majd — évi 12,5 vagon árupisztráng lesz. Egy másik jelentős beruházás kivitelezését is megkezdik ebben az ötéves tervidőszakban. A fonyódi halhűtő és feldolgozó üzemben 25 millió forint ráfordítással korszerűsítik a feldolgozást, fokozzák a gépesítést és más mélyhűtési technológiát alkalmaznak. Ezzel, valamint a tárolótér növelésével elérik, hogy a hűtőház évi kapacitása 100 vagon legyen. D. T. Műhely vagy múzeum? V an persze némi túlzás a címben, mert a műhelyek, gyártócsarnokok túlnyomó részét aligha nyilváníthatnánk múzeumnak. Némelyiket mégis, s a legtöbbnek egy-egy gépét, berendezését úgyszintén a műmellékes tényező az sem, hogy az új technika legtöbbször változtatások sorát követeli meg — az előkészítésben, a továbbfeldolgozásban, az anyag minőségében, a műveleti technológiákban stb. —, többletenergiákat kíván veszaki - emlékek közé állíthat- j zetőktől, beosztottaktól. nánk. A teljesen elavult — az úgynevezett nullára leírt — gépek, berendezések aránya a teljes állományon belül - például a gépiparban tizenkilenc, a bányászatban huszonegy százalék. Holott ezeken a területeken is, másutt is tetemes összegeket költöttek fejlesztésre. Csak éppen a »jó öreg« eszközök maradtak az újak mellett, bár termelékenységük alacsony, lekötik a munkaerőt, elfoglalják a termelőterületet, karbantartásuk, javításuk rendkívül időigényes és költséges. Ezzel már azt is kimondtuk, miért nem örvendezünk a műhelymúzeumok, múzeumműhelyek népes tábora láttán. Óhatatlanul megfogalmazódik az olvasóban a kérdés: mi az oka a hagyományok ilyesfajta, korántsem kívánatos őrzésének? Részben a restség és a rövidlátás. Az, hogy az elöregedett berendezés eszközterhei névlegesek, látszatra »ingyen« működik. Valójában drága az üzemeltetése, csak ez eltűnik a különböző költségek fátyla mögött: A megtakarított forintok ellenében bankóköteg úszik el, de ahhoz, hogy ez nyilvánvaló legyen, alaposabbá kellene tenni a vállalati költségelemzést és -gazdálkodást. Nem H Némelyik vállalat úgy igyekezett kifogni az idő múlásán, hogy a törzsgyárban utat nyitott az újnak, de a régit átmentette a telephelyek valamelyikére, ipartelepítőé címszóval védve e műveletet. Vajon csoda, hogy az ilyen módon kialakított termelőhelyen akadozik a munka ritmusa az örökös javítgatások következtében, gyatra a minőség, szerény a termelékenység, s ugyanakkor a költségek magasak? iba lenne a mai helyzetért kizárólag a vállalatokat kárhoztatni. Belesegített ebbe a szabályozó rendszer tökéletlensége és néhány részletének ellentmondásossága éppúgy — az új technika felértékelése például —, mint az az általános felfogás, mely iparfejlesztés Címén mindenféle törekvést jóváhagyott, függetlenül e törekvések tényleges társadalmi hasznosságáról. Tény az is, hogy a múzeumba illő eszközök kiselejtezése csak egy lépés. A következő az, mi kerülhet a helyébe, s ha a szükséges gép, berendezés megszerezhető, rendelkezésre áll- nak-e a képzett kezelők? Csupán érzékeltetésül: az építőiparban a legkorszerűbb gépek, berendezések kihasználtsága a lehetséges óraszám 22—25 százalékát éri eL Azaz nem zúdítható be az új technika egyetlen, termelőhelyre, iparágba sem. Csak akkor, ha a befogadás minden feltétele létrejött. Az ötödik ötéves tervben a gépipar fejlesztésére ötven- milliárd,-forintot használhatnak fel, s ez csak egyetlen adalék ahhoz, mekkora összegek _ szolgálják a haladást, a vele a műhelyfalak között rekedt múzeumok, múzeumi darabok fölszámolását. A pénz fontos, de nem minden. Legalább ennyire lényeges, hogy — a központilag kialakított fejlesztési irányokhoz igazodva — a vállalatok tiszta képet alkossanak költségeikről, benne azokról, melyeket a múzeumok őrzése okán adnak ki. E kép minden bizonnyal megmutatná: nemcsak a társadalomnak, hanem a gyárnak, vállalatnak is sokba kerül az emlékek ilyenforma ápolgatása. A mostani időszakban különösen fontos, hogy részletekbe menő térkép készüljön arról, mi az, ami megtartható, s mi kerüljön — mert sok ilyen is akad! — a műszaki emlékek gyűjtőhelyére, s mi az ócskavastelepekre. Fontos ez, mert az ésszerű takarékosság most lényeges vezérlő elve a gazdálkodásnak. Ezért a korábbinál is érvényesebb a népi bölcsesség: aki szeget kímél, az patkót veszít. M. 10. 2500 ellenőrzés Javult a fogyasztók érdekvédelme lyett 19 400 bárányt szállítottak el, ebből közvetlen exportra — szintén csaknem kizárólag Olaszországba —mintegy 14 ezer ment. Az idén eddig kétezret vették meg melyből egy vagonnyi tejesbárányt Olaszországba exportáltak, a többit hizlaldáikba vitték. Ebben az időszakban azt kéri a kirendeltség a juhászattal rendelkező gazdaságoktól, hogy ahol tehetik, hizlalják meg nagyobb súlyra a bárányokat, így ők is több pénzhez jutnak — annak ellenére, hogy a kilónkénti ár. alacsonyabb, mánt a tejesbá- i előállításával nemcsak a me- ránynál —, s a népgazdaság' valutabevétele is növekedhet. Ebben az évben a gyapjú- és a bárányértékesítésben is emelkedés várható, ugyanis tavaly a somogyi tenmelőszö- vetkezetékben körülbelül háromezerrel nőtt az anyajuhok száma. Különleges meszet állítanak elő Különleges meszet előállító üzemben kezdték meg a termelést szerdán Tatabányán. A mindössze 30—50 mikron szemcseméretű mikromész Á napokban tartották tanácskozásukat a szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőrök, örvendetes, hogy a korábbinál kedvezőbb tapasztalatokról adhattak számot. „Csak“ tizenhét százalék — Megyénkben 371 szak- szervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőr tevékenykedik, s tavaly 2500 vizsgálatot végzett. 1974-ben ugyanennyi ellenőrzésnél az esetek 20, tavaly »csak« 17 százalékánál tapasztaltak visszaélést, árdrágítást, sűlycsonkítást, téves számolást, hamisítást. Ez is igen magas. Az egyik ellenőrzéskor 22 esetben tapasztaltunk árdrágítást, 97-szer észleltük a vásárló megkárosítását és 232 italminta 40 százaléka volt hamisított — mondotta dr. Müller Lajos, az SZMT közgazdasági osztályának vezetője. A vizsgálatok többségét közösen végezték a minőségvizsgáló, az ÁKF szakembereivel és a vállalatok belső ellenőreivel. Kedvezőnek ítélték meg a falusi lakosság, valamint a peremkerületek lakói ellátásának javítására hozott hatá' Kevesebb a visszaélés I kínálatában javulást észleltek, de a választék nem kielégítő. Szigorúbb felelősségre vonás A korábbi években a szabálysértési hatóságok gyakran olyan bírságokat szabtak ki — 50, 100 forint —, amelyeket a visszaélést elkövetők köny- nyen kifizettek. Ma jelentős a változás, s a szabálysértési eljárást is körültekintőbben indítják meg. A kereskedelmi, vendéglátóipari szakmában a kezdő dolgozókkal és azokkal szemben, akik nem szándékosan »tévednek«, megelégszenek a vállalati felelősségre vonással. Más esetben azonban zsebbevágó a bírság. Előfordult például, hogy a fogyasztó 11,40 forintos megkárosításáért 4000, vagy 3,80 forintos »téves« számolásért 3000 forint bírságot fizettek. Újabb üzemi csoportok A szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőrök az idén még alaposabban; körültekintőbben végzik vizsgálataikat. Főként az élelmiszerek, valamint a zöldség-gyümölcs 4rait ellenőrzik gyakrabban. Javítani akarják a közös munkát a helyi tanácsokkal \is. A továbbképzésről sem feledkeznek meg. Elsősorban a különböző árucikkek szavatossági idejének és a ruházati szakmának alaposabb megismerése szerepel terveikben. A somogyi üzemekben jelenleg 85 ellenőri csoport tevékenykedik. A szakszervezeti bizottságok évente rendszeresen értékelik a társadalmi ellenőrök munkáját. Az SZMT az idén újabb öt üzemi társadalmi ellenőri csoport megalakítását tervezi. A korábbi években sikeresen vontak be több fizikai dolgozót ebbe a munkába, s most a 371 társadalmi ellenőr 75 százaléka fizikai munkás. Sz. L. szedés tökéletes gépesítését rozatok végrehajtását. Több ___ ___1 _ - 1 -----1 'J__ o ldják meg, ezzel a tejföl sű rűségű mésztejjel egyenletesebb és szebb színű lesz a falak felülete. Másik előnye, hogy nem pattog le a falról, jól tapad, s érintésre sem kopik. tejet és tejterméket kínálnak, de a minőség és a választék még mindig nem kielégítő. A tejminták 18 százaléka, a sütőipari termékeknek pedig 28 százaléka volt kifogásolható. A gyermekruházati cikkek Növényvédelmi tájékoztató Védekezés a zöldborsó kártevői ellen A borsótermesztésben a le- véltetvek tömeges megjelenése okozott gondot tavaly megyénkben, s május második felében több helyen indokolt volt a védekezés. A zöldborsótermesztésben országos vigolylepke volt a legtöbb, de a fertőzött táblákon mindenütt előfordultak még a saláta bagolylepke, a c-betűs bagolylepke és a somkóró bagolylepke hernyói is. A Somogy megyei Növényvédő Állomás szonylatban a bagolylepke- fénycsapdái 1975 augusztusálárvák jelentettek veszélyt. Somogybán tavaly nem tett kárt a bagolylepke lárvája, de a szomszéd megyék tapasztalatai arra figyelmeztetnek: a kártevő elleni védekezést időben kell megszervezni. A borsótáblákon a bagolylepkék több faj egyedeiből kerültek ki. A káposzta bagolylepke, valamint a gamma bábán tömeges rajzást jeleztek. Az időjárási tényezők kedveztek a tojáslerakásnak és a hernyók fejlődésének, az áttele- lés zavartalan, ezért Barcs, Nagyatád, valamint Siófok, Karád körzetében várható a lárvák tömeges megjelenése. A tények arra figyelmeztetnek, hogy az idén tavasszal a kedvező mikroklíma miatt a lombszinten élő bagolylepkék első nemzedéke majd a borsóállományban összpontosul. Ezért szükséges, hogy a zöldborsótermő területeken megszervezzék a hatékony üzemi figyelőszolgálatot, és felkészüljenek a fiatal hernyók elleni hatásos védekezésre. A munkákat nehezíti, hogy a bagolylepkék tömeges megjelenése olyan időszakra esik, amikor a borsóállomány — különösen az utóbbi években termesztett új fajták — növekedése akadályozhatja a védekezést és csökkentheti a hatékonyságot. Ilyen esetben kielégítő eredményhez vezethet a légi vegyszerezés. Száztízezren üdülhetnek a Balatonnál Hideg szél fúj Siófokon, az utakon gyakran találkozni a Balaton jegét szállító teherautókkal. A SZOT Bányász- üdülőben azonban a »fénykorról«, az üdülési szezonról tanácskoztak. A SZOT Délbalatoni Üdülési Igazgatósága szervezésében az öt üzemegység és az üdülők vezetői, párttitkárai, szakszervezeti és KISZ-titkárai, gazdasági irányítói adtak találkozót egymásnak. A kétnapos értekezlet feladata az volt, hogy az üdültetési szezonban egységes szemlélet alapján dolgozzanak a vendéglátók. A száztíz részvevő több előadást hallgatott meg. Szó volt a szocialista munkaverseny szervezésének feladatairól, az üdülési idény előkészítéséről, a belső ellenőrzés feladatairól. A hallottak alapján a szakemberek már most, az elmúlt évekénél korábban megkezdhetik a felkészülést. A SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatósága 1976-ban — tízezer helyre 110 ezer üdülőt vár. Róluk az igazgatóság 3300 dolgozója gondoskodik. Közöttük sok a fiatal, aki rendszerint csak a nyári hetekre vállal munkát. Állandó dolgozóik közül 800-at foglalkoztatnak a téli hónapokban. A múlt évben a munkaerőellátással különösebb gondjaik nem voltak, s remélik hogy 1976-ban sem lesznek. A Dél-balatoni Üdülési Igazgatóság az idén is nagy gondöt fordít dolgozói szociális ellátására, munkakörülményeinek javítására. Schrottner Károly, az igazgatóság vezetője elmondta, csak akkor vállalkozhatnak kulturált, körültekintő vendéglátásra, ha dolgozóik is ilyen körülmények között vannak. A tervezetet erre kidolgozták, és a mozgalmi szervekkel már megtárgyalták. Így a Balaton déli partján nemcsak a nyaralókról, hanem az üdültetőkről is gondoskodnak. Április közepén visszatérnek az NDK-ban fél évig dolgozó szakemberek, s ezt követően hamarosan ér- ' keznek az első turnusok a SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatóságának üdülőibe.
